Kövess minket!

Médiapiac

Kovács Gábor: „Jó dolog sikerfilmet csinálni”

Üvegtigris, Fehér tenyér, Delta, Bibliothéque Pascal – csak néhány film, amely Kovács Gábor közreműködésével készült. A Filmpartners producere nagyon szeretne amerikai lenni, ám mivel nem az, élvezi a magyar filmiparban bekövetkezett pozitív változásokat. De mitől sikeres a magyar film? Milyen kampány hozhat Oscart? És miért vígjátékra kíváncsi a magyar néző?

A produceri munkát többnyire a produkciók anyagi feltételeinek megteremtésével azonosítjuk. Ez-e a producer legfőbb szerepe a filmkészítésben?

Producertől függ, mennyire megy mélyre. Ő teremti meg a forgatás feltételeit, felel a produkció összeállításáért, intézi a költségvetést, a kifizetéseket, de feladata az utómunka, majd a kampány és a bemutató megszervezése is.

Milyen képességekkel rendelkezik egy jó producer?

Emberfelettiekkel. (Nevet.) Kvalitásérzék kell ahhoz, hogy kiválassza a projekteket, és szükséges üzleti érzék és kapcsolatrendszer.

Magyarországon a játékfilmek az esetek 98 százalékában a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülnek. Ha valaki ebben a közegben dolgozik, nagyon sok mindent nem kell tennie, csak elkölti azt, amit megítélnek neki. Vannak viszont a valós produceri munkát végző, ügyesebb típusok, akik a támogatáson felül is próbálnak pénzt akvirálni. Ez sokkal összetettebb, bonyolultabb, szélesebb skálán mozgó történet, nem beszélve a külföldi koprodukciókról.

Minek köszönhetőek az utóbbi évek egyértelmű magyar filmes sikerei?

A magyar filmgyártásban húsz éve elindult egy nagyon pozitív változás, de a maga átlátható rendszerével nagyságrendi változást hozott a filmalap is. Azáltal, hogy a valós költségeknek megfelelő támogatást lehet igényelni, annyi pénz áll a filmesek rendelkezésre, amennyi korábban soha. Biztonsággal lehet filmeket készíteni, ki lehet fizetni a stábot szívességek kérése nélkül.

Filmes kampányok esetében mi alapján lehet promóciós eszközt választani?

Attól függ, az alkotók, a producer milyen filmet csinál. Más eszközöket használunk, ha egy szűkebb rétegnek készült alkotói filmről beszélünk. Sokkal kreatívabbnak, ügyesebbnek és óvatosabbnak kell lenni ekkor, mint egy olyan film esetében, mint a Valami Amerika, az Üvegtigris vagy A Viszkis. Más a kampány, ha van egy fesztiválmeghívásod, egy díjad, olyan hátszéllel rendelkezel tehát, mint a Saul fia, a Testről és lélekről, a Delta vagy a Fehér isten. A nagy fesztiváloknak feltétele, hogy a film világpremierje ott legyen, ezért itthon nem is lehet addig elindítani a kampányt.

A közösségi média korában rengeteg eszköz áll rendelkezésre, mindenre lehet példát mondani. 2016-ban Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje két díjat nyert Karlovy Varyban, ettől függetlenül egy úgynevezett alternatív bemutatórendszert használtak, lakásvetítéseket tartottak, amivel nagyszerű eredményeket értek el.

A díjak mennyiben járulnak hozzá egy-egy alkotás sikeréhez?

A külföldi fesztiváldíj alapvetően határozza meg a sikert. Ha a Saul fiát Berlinben, egy kis szekcióban mutatják be, valószínűleg nem lesz Oscar-díjas. Ha nem nyert volna Cannes-ban, sokkal kevesebben nézték volna meg, és még kevesebben, ha nem kapott volna Oscart. A Testről és lélekről sem lett volna ennyire sikeres, ha nem ítélték volna neki oda az Arany Medvét.

Egy fesztivált megjárt díj nélküli film nehezen kommunikálható, kevesebb a kampány költségkerete is, de még nehezebb a helyzet, amikor egy minőségi film egyáltalán nincs jelen fesztiválokon, így díjakat sem nyer. Ebben az esetben van nagy szükség a kreativitásra. (Nevet.)

A nyugati filmek dömpingjében egy magyar alkotás számára ezek a díjak jelentik a kijutást a nemzetközi közönséghez?

Közel nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen irányban gondolkodjunk. A Saul fia csinált ugyan pénzt, sokan látták, de még így sem produkálta azt a számot, amit egy átlagos amerikai vagy nyugat-európai film.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Filmes szakemberek szerint az Oscar-kampány egyre jobban hasonlít a politikai kampányokhoz.

A politikai kampány teljes mértékben nélkülözi a valóságot, és tisztességtelen eszközöket használ.

A filmes kampányok mindig tisztességesek?

Abszolút. Mi okom lenne hazudni egy filmmel kapcsolatban, amelyet a néző megnéz, majd véleményt alkot róla? Nem mondhatom egy művészfilmre, hogy vígjáték, amin betegre fogják röhögni magukat. Egy vígjátékról pedig nem mondhatom azt, hogy Cannes-ban Arany Pálmát kapott, mert egy populáris film ritkán lesz díjnyertes.

2018 februárjában az IndieWire oldalán jelent meg egy cikk, amely egy névtelen forrást idéz: „Nem hiszem, hogy a Testről és lélekről-nek lenne esélye. Annyira csalódást keltő, szinte nem is létező reklámkampánya volt. Pedig egy megkapó, költői, egyedi film.” Ennyire meghatározó a promóció az Oscar-kampányban?

Enyedi Ildikó filmjét a Netflix vette meg, amelyről tudni kell, hogy nem a hagyományos bemutatókat preferálja, így az általuk forgalmazott filmek jelentős részét nem mutatják be mozikban. A szakma jelentős része ezért is Netflix ellenes. Cannes-ban például kifütyülték az egyetlen általuk gyártott filmet. Úgy érzik, a streaming tönkreteszi a moziba járást. Összehasonlításképpen, a Saul fiát a patinás Sony Classics forgalmazta, amely egy klasszikus, a filmeket mozis premiereken bemutató forgalmazó. A Testről és lélekről számára a Netflix semmiképpen nem előny, de bízom a sikerében. A film magyar kampánya teljesen rendben volt.

Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy film művészi értéke kevesebbet nyom a latba, mint egy hatásos reklámkampány.

Nagyszerű filmek tűnhetnek el kampány nélkül, a nem túl jól sikerültek pedig felszínre kerülhetnek egy jó kampánnyal. Ez mindig így volt.

A hollywoodi zaklatási botrányok korát éljük, amelyek kihatnak az egész iparág megítélésére. Mit gondolsz, a magyar filmes piacon elképzelhető, hogy hasonló atrocitások értek embereket?

Biztos, hogy voltak ilyenek, ahogy lesznek is. A #metoo-kampány arra volt jó, hogy ezentúl, aki bármilyen szakmában molesztálni, zaklatni akarna valakit, meggondolja, aki pedig elszenvedője a történetnek, bátrabb lesz. Markáns véleményem van erről, amely egyre csak erősödik. Iszonyatosan vékony a jég. Például Brando és Bertolucci valóban megerőszakolták Maria Schneidert Az utolsó tangó Párizsban című film egyik jelenetében? Björköt tényleg zaklatta Lars von Trier? (Az énekesnő a Táncos a sötétben című filmben dolgozott a dán rendezővel – a szerk.) Azt gondolom, például Marton László tönkretétele nincs arányban a valós bűneivel.

Ha a rendszerváltás utáni filmes statisztikákat nézzük, azt látjuk, hogy A miniszter félrelép után a közelmúltban bemutatott Valami Amerika 3.-ra váltottak legtöbben jegyet a nyitó hétvégén, miközben a filmet szétszedték a kritikusok.

Azért csalóka ez az adat, mert A miniszter félrelép és a Valami Amerika 3. is öt nappal számol. Az indulásnál klasszikus esetben viszont négy nap adatait mérik, a csütörtök reggeltől vasárnap estig tartó időszakét.

A közönségfilmek sikerének fokmérője a nézőszám. Az, hogy egy filmre 400-450 ezer néző vált jegyet jellemzően az erős szájhagyománynak köszönhető. Akkor derül ki, mennyire szeretik a nézők, ha átlépi ezt a számot. Fontos a kritikai fogadtatás is, de a szubjektív vélemények nem nyilvánulnak meg a nézők moziba járási kedvében. Az Üvegtigrist is lehúzták, mégis sokan megnézték, négy nap alatt csinált egy premierrel 62 ezer nézőt, azóta kultfilm lett.

A Valami Amerika 3. rossz kritika visszhangja egyrészt nem befolyásolja az első két rész rajongótáborát, másrészt nagyon erős volt a harmadik rész kampánya. Meglepő lenne, ha mindez ne tolná be a nézőket az első két hétvégén. A film negatív nézői véleménye a második-harmadik hét után érkezhet meg. Szerintem a Valami Amerika 3. csukott szemmel meg fogja csinálni a 250-300 ezres nézettséget.

Milyen műfajú filmre megy be a néző a moziba?

Vígjátékra. Nagyon kevés olyan filmünk van, amely elmondhatja magáról, hogy átlag feletti nézőszámot produkált annak ellenére, hogy nem vígjáték.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Azáltal, hogy jó és sikeres filmek készülnek, van egy jó hulláma a magyar filmnek is, ezáltal többen járnak moziba, nagyobb a bizalom a magyar film felé. Ez nagyon fontos kérdés, mert sokáig a tércsapkodós vígjátékokon kívül nem néztek mást. Valami megmozdult a magyar moziba járók agyában, érzékenyebben reagálna egy magyar filmre.

A generációk filmfogyasztása között milyen különbségek vannak?

Mint főállású moziba járó, csak fiatalokat látok magam körül, általában messze én vagyok a legidősebb a teremben, pedig a Csillagok háborújától a Fekete Párducig mindent megnézek. A művészmozikban, ahol igyekszem a mélyebb mondanivalóval bíró úgynevezett alkotói filmeket megtekinteni, vannak idősebbek is.

Egy nagy sikerű film milyen súllyal nehezedik a válladra?

Kellemes súllyal. (Nevet.)

Jó dolog sikerfilmet csinálni. Főleg akkor, ha nem tudjuk előre, hogy sikeres lesz. A teher inkább az alkotókon, a szereplőkön van. Az Üvegtigris harmadik részénél is unták, hogy hiába kiváló színészek, csak Csokinak meg Rókának hívják őket az utcán. Nekem talán annyi gondot okoz, hogy a szakma azt várta tőlem, hogy ilyen típusú filmeket csináljak, de mindössze egy-két vígjátékot forgattunk, a többi 15-20 művészfilm.

Biztos vagyok benne, hogy az Üvegtigris 4.-et sokan megnéznék, mert hatalmas rajongótábora van, de ennek lehetősége fel sem merült, mert elfáradt.

Mitől lett kultfilm?

Úgy szól a magyarokhoz, ahogy film előtte még nem. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti magyar valóság máig érvényes interpretációja, filmes eszközökkel, szerethető figurákkal.

Ha nem Üvegtigris 4, akkor milyen filmes terveid vannak?

Most fejeztük be Szilágyi Zsófi Egy nap című filmjét, amely egy elsőfilmes, szép és nagyon érzékeny alkotás. Készítünk egy nagyjátékfilmet Gothár Péterrel, egy másikat remélhetőleg Kenyeres Bálinttal. Emellett csinálunk dokumentum- és reklámfilmet. Folyamatosan élvezzük a filmszakma minden előnyét és hátrányát. (Nevet.)

Nem dolgoznál szívesebben Amerikában?

Sokkal szívesebben dolgoznék menő Los Angeles-i producerként, és sokkal szívesebben lennék amerikai, mint magyar. Ott nincs olyan hideg, jobb a politikai miliő, azt meg észre sem venném, hogy Trump emlékeztet Magyarországra, normálisabban tudsz dolgozni, jó sok a minőségi migráns, diverzebb a szakma, több tehetség vesz körül, de ha már így alakult, nagyon jól érzem magam Magyarországon is.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/3-4. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom