Kövess minket!

Médiapiac

Kovács Gábor: „Jó dolog sikerfilmet csinálni”

Üvegtigris, Fehér tenyér, Delta, Bibliothéque Pascal – csak néhány film, amely Kovács Gábor közreműködésével készült. A Filmpartners producere nagyon szeretne amerikai lenni, ám mivel nem az, élvezi a magyar filmiparban bekövetkezett pozitív változásokat. De mitől sikeres a magyar film? Milyen kampány hozhat Oscart? És miért vígjátékra kíváncsi a magyar néző?

A produceri munkát többnyire a produkciók anyagi feltételeinek megteremtésével azonosítjuk. Ez-e a producer legfőbb szerepe a filmkészítésben?

Producertől függ, mennyire megy mélyre. Ő teremti meg a forgatás feltételeit, felel a produkció összeállításáért, intézi a költségvetést, a kifizetéseket, de feladata az utómunka, majd a kampány és a bemutató megszervezése is.

Milyen képességekkel rendelkezik egy jó producer?

Emberfelettiekkel. (Nevet.) Kvalitásérzék kell ahhoz, hogy kiválassza a projekteket, és szükséges üzleti érzék és kapcsolatrendszer.

Magyarországon a játékfilmek az esetek 98 százalékában a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülnek. Ha valaki ebben a közegben dolgozik, nagyon sok mindent nem kell tennie, csak elkölti azt, amit megítélnek neki. Vannak viszont a valós produceri munkát végző, ügyesebb típusok, akik a támogatáson felül is próbálnak pénzt akvirálni. Ez sokkal összetettebb, bonyolultabb, szélesebb skálán mozgó történet, nem beszélve a külföldi koprodukciókról.

Minek köszönhetőek az utóbbi évek egyértelmű magyar filmes sikerei?

A magyar filmgyártásban húsz éve elindult egy nagyon pozitív változás, de a maga átlátható rendszerével nagyságrendi változást hozott a filmalap is. Azáltal, hogy a valós költségeknek megfelelő támogatást lehet igényelni, annyi pénz áll a filmesek rendelkezésre, amennyi korábban soha. Biztonsággal lehet filmeket készíteni, ki lehet fizetni a stábot szívességek kérése nélkül.

Filmes kampányok esetében mi alapján lehet promóciós eszközt választani?

Attól függ, az alkotók, a producer milyen filmet csinál. Más eszközöket használunk, ha egy szűkebb rétegnek készült alkotói filmről beszélünk. Sokkal kreatívabbnak, ügyesebbnek és óvatosabbnak kell lenni ekkor, mint egy olyan film esetében, mint a Valami Amerika, az Üvegtigris vagy A Viszkis. Más a kampány, ha van egy fesztiválmeghívásod, egy díjad, olyan hátszéllel rendelkezel tehát, mint a Saul fia, a Testről és lélekről, a Delta vagy a Fehér isten. A nagy fesztiváloknak feltétele, hogy a film világpremierje ott legyen, ezért itthon nem is lehet addig elindítani a kampányt.

A közösségi média korában rengeteg eszköz áll rendelkezésre, mindenre lehet példát mondani. 2016-ban Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje két díjat nyert Karlovy Varyban, ettől függetlenül egy úgynevezett alternatív bemutatórendszert használtak, lakásvetítéseket tartottak, amivel nagyszerű eredményeket értek el.

A díjak mennyiben járulnak hozzá egy-egy alkotás sikeréhez?

A külföldi fesztiváldíj alapvetően határozza meg a sikert. Ha a Saul fiát Berlinben, egy kis szekcióban mutatják be, valószínűleg nem lesz Oscar-díjas. Ha nem nyert volna Cannes-ban, sokkal kevesebben nézték volna meg, és még kevesebben, ha nem kapott volna Oscart. A Testről és lélekről sem lett volna ennyire sikeres, ha nem ítélték volna neki oda az Arany Medvét.

Egy fesztivált megjárt díj nélküli film nehezen kommunikálható, kevesebb a kampány költségkerete is, de még nehezebb a helyzet, amikor egy minőségi film egyáltalán nincs jelen fesztiválokon, így díjakat sem nyer. Ebben az esetben van nagy szükség a kreativitásra. (Nevet.)

A nyugati filmek dömpingjében egy magyar alkotás számára ezek a díjak jelentik a kijutást a nemzetközi közönséghez?

Közel nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen irányban gondolkodjunk. A Saul fia csinált ugyan pénzt, sokan látták, de még így sem produkálta azt a számot, amit egy átlagos amerikai vagy nyugat-európai film.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Filmes szakemberek szerint az Oscar-kampány egyre jobban hasonlít a politikai kampányokhoz.

A politikai kampány teljes mértékben nélkülözi a valóságot, és tisztességtelen eszközöket használ.

A filmes kampányok mindig tisztességesek?

Abszolút. Mi okom lenne hazudni egy filmmel kapcsolatban, amelyet a néző megnéz, majd véleményt alkot róla? Nem mondhatom egy művészfilmre, hogy vígjáték, amin betegre fogják röhögni magukat. Egy vígjátékról pedig nem mondhatom azt, hogy Cannes-ban Arany Pálmát kapott, mert egy populáris film ritkán lesz díjnyertes.

2018 februárjában az IndieWire oldalán jelent meg egy cikk, amely egy névtelen forrást idéz: „Nem hiszem, hogy a Testről és lélekről-nek lenne esélye. Annyira csalódást keltő, szinte nem is létező reklámkampánya volt. Pedig egy megkapó, költői, egyedi film.” Ennyire meghatározó a promóció az Oscar-kampányban?

Enyedi Ildikó filmjét a Netflix vette meg, amelyről tudni kell, hogy nem a hagyományos bemutatókat preferálja, így az általuk forgalmazott filmek jelentős részét nem mutatják be mozikban. A szakma jelentős része ezért is Netflix ellenes. Cannes-ban például kifütyülték az egyetlen általuk gyártott filmet. Úgy érzik, a streaming tönkreteszi a moziba járást. Összehasonlításképpen, a Saul fiát a patinás Sony Classics forgalmazta, amely egy klasszikus, a filmeket mozis premiereken bemutató forgalmazó. A Testről és lélekről számára a Netflix semmiképpen nem előny, de bízom a sikerében. A film magyar kampánya teljesen rendben volt.

Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy film művészi értéke kevesebbet nyom a latba, mint egy hatásos reklámkampány.

Nagyszerű filmek tűnhetnek el kampány nélkül, a nem túl jól sikerültek pedig felszínre kerülhetnek egy jó kampánnyal. Ez mindig így volt.

A hollywoodi zaklatási botrányok korát éljük, amelyek kihatnak az egész iparág megítélésére. Mit gondolsz, a magyar filmes piacon elképzelhető, hogy hasonló atrocitások értek embereket?

Biztos, hogy voltak ilyenek, ahogy lesznek is. A #metoo-kampány arra volt jó, hogy ezentúl, aki bármilyen szakmában molesztálni, zaklatni akarna valakit, meggondolja, aki pedig elszenvedője a történetnek, bátrabb lesz. Markáns véleményem van erről, amely egyre csak erősödik. Iszonyatosan vékony a jég. Például Brando és Bertolucci valóban megerőszakolták Maria Schneidert Az utolsó tangó Párizsban című film egyik jelenetében? Björköt tényleg zaklatta Lars von Trier? (Az énekesnő a Táncos a sötétben című filmben dolgozott a dán rendezővel – a szerk.) Azt gondolom, például Marton László tönkretétele nincs arányban a valós bűneivel.

Ha a rendszerváltás utáni filmes statisztikákat nézzük, azt látjuk, hogy A miniszter félrelép után a közelmúltban bemutatott Valami Amerika 3.-ra váltottak legtöbben jegyet a nyitó hétvégén, miközben a filmet szétszedték a kritikusok.

Azért csalóka ez az adat, mert A miniszter félrelép és a Valami Amerika 3. is öt nappal számol. Az indulásnál klasszikus esetben viszont négy nap adatait mérik, a csütörtök reggeltől vasárnap estig tartó időszakét.

A közönségfilmek sikerének fokmérője a nézőszám. Az, hogy egy filmre 400-450 ezer néző vált jegyet jellemzően az erős szájhagyománynak köszönhető. Akkor derül ki, mennyire szeretik a nézők, ha átlépi ezt a számot. Fontos a kritikai fogadtatás is, de a szubjektív vélemények nem nyilvánulnak meg a nézők moziba járási kedvében. Az Üvegtigrist is lehúzták, mégis sokan megnézték, négy nap alatt csinált egy premierrel 62 ezer nézőt, azóta kultfilm lett.

A Valami Amerika 3. rossz kritika visszhangja egyrészt nem befolyásolja az első két rész rajongótáborát, másrészt nagyon erős volt a harmadik rész kampánya. Meglepő lenne, ha mindez ne tolná be a nézőket az első két hétvégén. A film negatív nézői véleménye a második-harmadik hét után érkezhet meg. Szerintem a Valami Amerika 3. csukott szemmel meg fogja csinálni a 250-300 ezres nézettséget.

Milyen műfajú filmre megy be a néző a moziba?

Vígjátékra. Nagyon kevés olyan filmünk van, amely elmondhatja magáról, hogy átlag feletti nézőszámot produkált annak ellenére, hogy nem vígjáték.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Azáltal, hogy jó és sikeres filmek készülnek, van egy jó hulláma a magyar filmnek is, ezáltal többen járnak moziba, nagyobb a bizalom a magyar film felé. Ez nagyon fontos kérdés, mert sokáig a tércsapkodós vígjátékokon kívül nem néztek mást. Valami megmozdult a magyar moziba járók agyában, érzékenyebben reagálna egy magyar filmre.

A generációk filmfogyasztása között milyen különbségek vannak?

Mint főállású moziba járó, csak fiatalokat látok magam körül, általában messze én vagyok a legidősebb a teremben, pedig a Csillagok háborújától a Fekete Párducig mindent megnézek. A művészmozikban, ahol igyekszem a mélyebb mondanivalóval bíró úgynevezett alkotói filmeket megtekinteni, vannak idősebbek is.

Egy nagy sikerű film milyen súllyal nehezedik a válladra?

Kellemes súllyal. (Nevet.)

Jó dolog sikerfilmet csinálni. Főleg akkor, ha nem tudjuk előre, hogy sikeres lesz. A teher inkább az alkotókon, a szereplőkön van. Az Üvegtigris harmadik részénél is unták, hogy hiába kiváló színészek, csak Csokinak meg Rókának hívják őket az utcán. Nekem talán annyi gondot okoz, hogy a szakma azt várta tőlem, hogy ilyen típusú filmeket csináljak, de mindössze egy-két vígjátékot forgattunk, a többi 15-20 művészfilm.

Biztos vagyok benne, hogy az Üvegtigris 4.-et sokan megnéznék, mert hatalmas rajongótábora van, de ennek lehetősége fel sem merült, mert elfáradt.

Mitől lett kultfilm?

Úgy szól a magyarokhoz, ahogy film előtte még nem. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti magyar valóság máig érvényes interpretációja, filmes eszközökkel, szerethető figurákkal.

Ha nem Üvegtigris 4, akkor milyen filmes terveid vannak?

Most fejeztük be Szilágyi Zsófi Egy nap című filmjét, amely egy elsőfilmes, szép és nagyon érzékeny alkotás. Készítünk egy nagyjátékfilmet Gothár Péterrel, egy másikat remélhetőleg Kenyeres Bálinttal. Emellett csinálunk dokumentum- és reklámfilmet. Folyamatosan élvezzük a filmszakma minden előnyét és hátrányát. (Nevet.)

Nem dolgoznál szívesebben Amerikában?

Sokkal szívesebben dolgoznék menő Los Angeles-i producerként, és sokkal szívesebben lennék amerikai, mint magyar. Ott nincs olyan hideg, jobb a politikai miliő, azt meg észre sem venném, hogy Trump emlékeztet Magyarországra, normálisabban tudsz dolgozni, jó sok a minőségi migráns, diverzebb a szakma, több tehetség vesz körül, de ha már így alakult, nagyon jól érzem magam Magyarországon is.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/3-4. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Hallgatnak a jogvédők a magyar újságíró vegzálása után

A Hír TV magyar tudósítója a PestiSrácok.hu-nak részletesen beszélt a meghurcoltatásáról.

Közzétéve:

A borítóképen Bugnyár Zoltán, forrás: PestiSrácok.hu

Eljárást indítottak Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény gyanújával a svéd rendőrök, akik annak ellenére vették őrizetbe, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A Hír TV tudósítója arról a terrortámadásról készített beszámolót, ami még szerdán történt egy Vetlanda nevű kistelepülésen, ahol hét embert sebesített meg egy férfi, aki késsel támadt az áldozatokra. A magyar tudósító éppen az összefoglaló bevezetőjét rögzítette volna, ahol ő mondja el a friss részleteket, és mivel az esettől mintegy 400 km-re tartózkodott, a rendőrség épületét a háttérben “illusztrációnak” használta volna. Azonban nem várt akadályokba ütközött: a svéd rendőrség egészen egyszerűen őrizetbe vette, s bár együttműködött az egyenruhásokkal és abbahagyta a forgatást, azok közölték vele, hogy be kell mennie velük a rendőrségre. Ott pedig azonnal a kihallgatószobába vitték, nem engedték telefonálni sem.

ELJÁRÁST INDÍTOTTAK ELLENE

Bugnyár Zoltán a PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott: teljesen érthetetlen volt számára, hogy gyanúsítottként akarják kihallgatni, annak ellenére, hogy ő csak egy telefonfelvételt készített, a munkáját végezte, a rendőrségi épület egyfajta illusztrációként szerepelt volna csak a háttérben, miközben beszél. A tudósító elmondta azt is: nem tudta, hogy ez tilos vagy törvénysértő lenne. Azt, hogy ezt egyébként milyen jogszabály tiltja, nem közölték vele, viszont a rendőrök svéd nyelven akarták, hogy vallomást tegyen. Bár Bugnyár Zoltán beszél svédül, de egy büntetőügyben nem érezte volna magát biztonságban, így telefonos tolmácsot kért, akit – bár jogszabály írja elő – nem tudtak biztosítani. A kihallgatóhelységben a rendőrök nem, míg Bugnyár Zoltán viselt maszkot, amin – elmondása szerint – mosolyogtak a hatóság emberei. Amikor megkérdezte, mivel vádolják, akkor derült ki számára, hogy védett objektum elleni bűncselekmény vádjával indítottak eljárást ellene, és hiába mutatta a telefonjával rögzített felvételt, azt nem csupán a saját készülékükkel rögzítették, de a mobilját is lefoglalták. Ezután engedték szabadon, de semmilyen hivatalos papírt, jegyzőkönyvet nem adtak számára az eljárásról, amit kérésére válaszolva is megtagadtak tőle. A Hír TV munkatársának csupán annyit mondtak: amint lesz tolmács, felveszik a gyanúsítotti vallomását – Bugnyár Zoltán jelenleg is erre vár

A LIBERÁLIS JOGVÉDŐK MEG SEM SZÓLALTAK

A magyar konzul azonnal felajánlotta segítségét, azonban valamiért az Amnesty International, a Nemzetközi Újságírószövetség vagy éppen a TASZ nem háborodott fel azon, hogy egy újságírót vegzáltak munkavégzés közben Svédországban. 

A Hír TV megkereste az említett két szervezetet, de az Amnesty International mindeddig nem reagált a híradó megkeresésére, a Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy ez a helyi jogvédők dolga. 

Bugnyár Zoltán portálnak azt is elmondta, hogy a jogállamiság fellegvárainak egyike nem mellesleg Ukrajna után a második helyen szerepel európai viszonylatban a bűncselekmények elkövetésének számát tekintve, amit az elmúlt évek gyakorlatilag korlátozás nélküli bevándorlásának köszönhetően sikerült elérniük. Bugnyár Zoltán azt is hozzátette, hogy a svéd rendőrökön jól érzékelhető a bizonytalanság is, félnek kijelenteni például azt, ha terrortámadás történik, és az ő ügyében sem igazán tudták eldönteni, mi lenne a helyes eljárás. Így inkább eljárást indítottak vele szemben, annak ellenére, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A KONZULI SZOLGÁLAT MINDEN SEGÍTSÉGET MEGAD AZ ÚJSÁGÍRÓ SZÁMÁRA

A PestiSrácok.hu Magyarország stockholmi nagykövetségét is megkereste az újságíróval történekkel kapcsolatban, amire az alábbi választ kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól:

Külképviseletünk munkatársai felvették a kapcsolatot az újságíróval, folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és minden lehetséges segítséget megadnak számára. Munkatársaink a konzuli tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárva, tanácsot adtak a jogi védelem megválasztásához, annak érdekében, hogy az érintett magyar állampolgár megfelelő jogi képviseletet kaphasson.

-olvasható a PestiSrácok.hu-nak küldött válaszlevélben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom