Kövess minket!

Médiapiac

Konszolidáció az online kuponos piacon

6,5 milliárdos forgalmat bonyolított Magyarországon 2012-ben az online bónuszos/kuponos piac. A szereplők száma csökken és a piaci konszolidáció jelei láthatók, de a legnagyobb oldalak népszerűsége töretlen – derül ki az eNET éves kutatási összefoglalójából.

2012-ben számos híradás, sajtócikk és fórum foglalkozott az online bónuszos/kuponos értékesítés helyzetével. Az érdeklődés nem alaptalan, hiszen a modell magyarországi megjelenése, azaz 2010 ősze óta folyamatosan lázban tartja az internetezőket, sőt az internetes vásárlástól eddig távol maradó tömegeket is. Számos új – interneten eddig nem, vagy csak nehezen fellelhető – szolgáltatást és terméket tettek elérhetővé, ráadásul nagyon kedvező, sokak számára kihagyhatatlannak érzett áron. Ezeknek köszönhetően a legnagyobb oldalak népszerűsége igen hamar az egekbe szökött, amit csak tetézett, hogy a különböző forgalmi mutatók tekintetében sokáig szoros verseny folyt a piacvezető státuszért.

Az eNET a bónuszos/kuponos oldalak indulásakor – 2010 végén – célul tűzte ki, hogy az oldalak teljesítményét mérni fogja, és ennek eredményeként időről-időre bemutatja a piac alakulását. Jelen összefoglaló a szektor tavalyi évét értékeli:

Az indulás utáni első teljes évben – 2011-ben – összesen 4,5 milliárd Ft-os piac 2012-ben már 6,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, mely közel 45%-os növekedés a 2011-hez képest. Az eredményben ráadásul csak az általános kínálattal rendelkező bónuszos/kuponos oldalak értékesítései szerepelnek.

Konszolidálódás

A tavalyi év végén a bónusz/kupon piac általános kínálatú szereplőinek száma 19 volt, azonban ez a szám 2012 elején még 30 felett mozgott. Mivel a legtöbb mért adat vonatkozásában (ajánlatszám, eladott bónusz-/kuponszám, árbevétel stb.) egyértelműen látható, hogy az élbolyba tartozó 3 oldal teljesítménye kiemelkedő a többiekhez képest – a teljes piac 70%-át uralják – a konszolidáció várhatóan tovább folytatódik – prognosztizálja az összefoglaló, ami szerint mindez nem jelenti azt, hogy a kisebb árbevételt elérő cégek a „nagyokhoz” képest ügyetlenebbek, de elsősorban a piacra legkorábban belépő három szereplőnek sikerült ismert márkává is válniuk, melynek megléte fontos a kereskedő partnerek meggyőzéséhez, és persze a vásárlói tömegek eléréséhez. A piac „középmezőnyében” ezek miatt már kevés esély van látványos növekedésre egy-egy kiugró sikert elérő ajánlatot leszámítva.

A tavalyi év a konszolidáció mellett a specializálódásról is szólt, azon belül is főként a szállásajánlatokra fókuszáló oldalak népszerűsége bővült kiemelkedően (pl. NemaradjLe.hu, Szállásguru.hu). A 2011-es elemzésben még ezek az oldalak is a bónusz/kupon piac részeként kerültek értékelésre, ma már azonban helyesebb ezt a speciális területet a szintén dinamikusan bővülő online szállásközvetítői piac részeként értékelni.

Továbbra is élen a Brigád

A legnagyobb értékesítők egyenként havi szinten is már több százmillió forintos forgalmat bonyolítottak, melynek köszönhetően 2012-ben a legnagyobb árbevételt a Bónusz Brigád érte el, több mint 2,2 milliárd forintot érő eladott bónusszal, második helyen a Kupon Világ áll, csaknem 1,9 milliárd forintnyi értékesített kuponnal. A dobogó harmadik fokára pedig 2012-ben is a Napi Tipp állhatott fel 426 millió forintos éves forgalommal.

Egymillió eladott bónusz/kupon

Az eNET által monitorozott cégek 2012-ben összesen mintegy 12 ezer ajánlatot hirdettek meg és több mint egymillió bónuszt/kupont értékesítettek együttesen 6,5 milliárd forint értékben, átlagosan 55%-os kedvezménnyel. Mindez azt is jelenti, hogy ha a kínált szolgáltatások és termékek eredeti árát vesszük alapul, akkor a valódi érték 11,8 milliárd Ft lenne, vagyis a fogyasztók zsebében 5,3 milliárd forint maradt megtakarításként.

A vásárlók egy átlagos bónuszra/kuponra 12 600 forintot költenek, ami több mint duplája a 2011 végén mért értéknek, ez pedig a drágább ajánlatok magas száma mellett arra enged következtetni, hogy a vásárlók is egyre tudatosabbak és bátrabban vásárolnak bónuszt/kupont már magasabb értékben is. Teszik ezt ráadásul úgy, hogy az egy ajánlatra vetített átlagos kedvezmény tavaly sem növekedett érdemben és 50-55% körül állandósult. A kedvezménymérték stagnálása a termékek népszerűségének is köszönhető, melyekre a közvetítők a szolgáltatásoknál megszokott 50-90% helyett inkább 30-40% árengedmény a jellemző.

A teljes piac 12 ezer ajánlatából 6500 darab köthető az első három szereplőhöz, ennek 65%-át a Bónusz Brigád teszi ki a maga 4200 ajánlatával – a piacvezetőnek így önmagában közel kétszer annyi ajánlata volt 2012-ben, mint a második és harmadik szereplőnek együttvéve. Összességében a 2012-ben meghirdetett összes ajánlat 35%-át a Bónusz Brigád, 12%-át a Kupon Világ és 8%-át a Napi Tipp adta.

Az eladások terén is túlsúlyban van az első három cég, köszönhetően a 775 ezer eladott bónusznak/kuponnak, mely 72%-át adja a teljes piac éves eredményének. A Bónusz Brigád egymaga 55 ezerrel több bónuszt értékesített, mint a Kupon Világ és a Napi Tipp együttesen, a piacvezető adta így a vizsgált bónuszok/kuponok 54%-át.

Fókuszban Budapest

Az utazási ajánlatokat leszámítva az akciók döntő többsége továbbra is Budapesten vehető igénybe. A teljes forgalom mindössze 2,3%-a származott vidéki nagyvárosokban igénybe vehető szolgáltatásokból. Budapesten kívül tehát továbbra se képes bővülni a piac, ezt jelzi az is, hogy az egy-egy városra-régióra koncentráló lokális közvetítők egymás után tűntek el a kínálati palettáról. 2012 folyamán gyakorlatilag az összes közvetítő lokálissá vált, immáron egy országos közösségi vásárló oldal van Magyarországon, a Bónusz Brigád kiterjedt és rendszeres vidéki aktivitással rendelkezik. Tavaly összesen hét nagyvárosban: Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár 930 helyi ajánlattal jelentkeztek, melyekkel 43 ezer bónuszt értékesítettek 140 millió forint értékben.

Még mindig elsősorban szolgáltatások

2012-ben az előző évnél nagyobb szerep jutott a termékértékesítésnek, azonban a teljes piac tekintetében még mindig a szolgáltatások jelentik a fókuszt. A 12 ezer megjelent ajánlat 21%-a volt termékhez köthető, melyekből 310 ezer bónusz/kupon talált gazdára. Ez a teljes eladott darabszám 28%-a, míg a teljes forgalomnak csupán alig 13%-a. Tehát a termékajánlatok bár népszerűek, jellemzően kisebb értékűek. Míg a szolgáltatások egy ajánlatra jutó átlagos ára 14 ezer forint volt, addig a termékek esetében ennek alig fele.

A különböző ajánlat-kategóriák népszerűsége azonban érdemben nem változott tavaly sem. Még mindig az utazási ajánlatokból származik a legtöbb árbevétel, de azokat szorosan követve a szépségápolási és egészséggel kapcsolatos ajánlatok is kedveltek. Ez utóbbi két kategória uralja a szolgáltatást nyújtó ajánlatok 1/3-át, és nincs ez másként a TOP3 szereplő esetében sem. Mind a három közvetítőnél az utazási ajánlatok jelentették a bevétel gerincét, míg a második helyen a szépségápolási ajánlatok zártak.

Fontos a közösségépítés

Az üzleti modell része a legnagyobb közösségi oldalon való aktív jelenlét, ami egyfelől kiváló kommunikációs és hirdetési csatorna, másfelől a vásárlók is ezen keresztül oszthatják meg észrevételeiket, tapasztalataikat a közösség többi tagjával, ezzel erősítve az oldalak számára oly fontos márkahűséget.

A legnagyobb három szereplő e téren is látványosan fejlődött az év során, melynek köszönhetően együttesen több mint 90 ezer új követővel bővültek, és ezen új követők jelentős része pedig vélhetően már vásárolt, vagy a közeljövőben jó eséllyel vásárolni fog valamelyik bónuszos/kuponos oldalon keresztül.

Merre tovább?

A konszolidációnak köszönhetően a szereplők száma 20 cég alá csökkent 2012-ben, és idén is további két közvetítő fejezte be működését. A csökkenés okai azonban korántsem a rossz vagy nem fenntartható üzleti modellben keresendőek, hanem sokkal inkább egy edukációs folyamat részeként kell rájuk tekinteni – írja az összefoglaló. A kereskedők és szolgáltatók, akik igénybe veszik a bónuszos/kuponos értékesítést, már egyre tudatosabban nyúlnak ehhez az eszközhöz, megtanulták annak helyét a különböző hirdetési tevékenységeik és értékesítési csatornáik között, és a siker érdekében törekednek arra, hogy a legismertebb közvetítők – márkák – valamelyikén legyenek jelen. Ez a tendencia pedig fokozatosan veszi el a levegőt a kis és lokális szereplők elől.

A vásárlók továbbra is előszeretettel vásárolnak, bíznak a közvetítőkben, amit jól jelez az egyre „bátrabb”, növekvő árazás is. A piacot uraló legnagyobb szereplő pedig mára nem csak a szektor, hanem a teljes e-kereskedelem tekintetében is kimagasló volumennel és meghatározó szereppel bír.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom