Kövess minket!

Médiapiac

Ki mondja, hogy a print média halott?! A kiterjesztett valóság életre kelti az újságcikkeket

A Ledger Dispatch egy kaliforniai lap, mely 2018-ban döntött a kiterjesztett valóság bevezetése mellett a nyomtatott kiadványainál. A kreatív, egyedi tartalmak révén azóta is folyamatosan növelik a bevételeiket.

A Ledger Dispatch bevétele 30%-kal növekedett a múlt évben annak ellenére, hogy a kulcsfontosságú bevételi forrásaik (például az ingatlanszektor) jellemzően igyekeztek minimalizálni hirdetési kiadásaikat az utóbbi időszakban. Csak egy nagy különbség volt az újság kínálatában a korábbi évekhez képest: a kibővített valóság technológiájának vegyítése a nyomtatott magazin adta minőségi olvasói élménnyel.

A kiterjesztett vagy kibővített valóság (AR, augmented reality) lényege, hogy a környező világot olyan dinamikus adatokkal, plusz információkkal, tartalmakkal lássa el, amikre egyébként a fizika határai miatt nem lenne lehetőség. A kiterjesztett valóság manapság egyre nagyobb szerepet kap a gyártási szektorban, ahol nincs lehetőség például az automata szerelőeszközök megfelelő feliratozására vagy ahol a betanítási folyamat kockázatos, és komoly biztonsági feltételrendszernek kell megfelelnie. A legtöbben azonban nem az ipar által, hanem a közelmúltban berobbant Pokémon GO őrületből ismerhetik közelebbről is a kiterjesztett valóság adta élményeket.

A kiterjesztett valóság gyakorlati működése hihetetlenül egyszerű. Sok vállalat kínál kiváló platformokat, amelyeket szerkesztőségek, magazintulajdonosok, újságírók is használhatnak. Ezek közül a legnépszerűbbek: Layar, Blippar, Aurasma, HP Reveal és Strata. A Ledger Dispatch a felsoroltak közül az utóbbit, a Stratát használja. A platform rendkívül felhasználóbarát, ami fontos szempont az új élmény bevezetéséhez: adott egy kép, amit a szerkesztők egy szerverre vagy felhőbe töltenek fel. Ehhez kapcsolhatók a különböző tartalmak, például egy videó, hangfájl, zene vagy bármi más. Ha a telefont a kép fölé visszük, az alkalmazás felismeri és az egyszerre az AR-élményt kiváltó „kapcsolóvá” válik – ezt nevezzük triggernek.

Nincs szükség speciális tintára, nincs kódolás, nincs speciális tervezési követelmény, nincs QR-kód. A technológia színes és fekete-fehér szövegen, képeken is működik, akkor is, ha a kamera homályos, vagy a látási viszonyok más tényező miatt tökéletlenek. A platform használata csak néhány percet vesz igénybe, és az üzemeltetéséhez sincs szükség külön munkaerőre.

Azok az újságok, amelyek már használnak hasonló megoldást, abban különböznek a Ledger Dispatch-től, hogy általában tipikusan egyetlen AR-élményre összpontosítanak, ez pedig többnyire a szórakoztatás. A kiterjesztett valóság azonban teljes mértékben integrálható az újság tartalmába, annak ugyanolyan elemévé is válhat, mint egy nyomtatott kép vagy egy hagyományos melléklet, aminek köszönhetően jobban kihasználhatók az általa nyújtott lehetőségek. A Ledger Dispatch ezt az utat követve a szerkesztői tartalom és a reklámozás során is igyekszik beépíteni a kiterjesztett valóság által kínált megoldásokat.

Az editorialok során a szerkesztők igyekeznek minél több eszközt felhasználni, amik izgalmasabbá teszik az olvasást. Július 3-án például a fejlécből zeneszó áradt és tűzijáték jelezte a gettysburgi csatában aratott győzelem emléknapját. Elmondásuk szerint a szerkesztőség leginkább a sporthírek esetében veszi hasznát az új technológiának: teljesen más élmény ugyanis egy legendás gólról olvasni, mint a szöveg fölé helyezett telefon képernyőjén újra és újra megtekinteni a győzelem pillanatát.

A hírekkel azért lehet jó párosítani a különböző digitális tartalmakat, mert a kiterjesztett valóság képes hitelesebbé tenni a nyomtatott anyagokat. Ha az olvasó hitetlenkedne egy adott szöveg láttán, akkor egy egyszerű mozdulattal lejátszhat egy részletet az eredeti felvételből, és saját fülével hallhatja a bizonyítékot.

A Ledger Dispatch gyakorlata a hirdetés szempontjából is izgalmas: oldalaikon az ingatlanügynökök virtuális túrákat kínálnak eladó otthonaikhoz, és egyetlen gombnyomással eljuthatnak az érdeklődők a webhelyükhöz vagy a LinkedIn profiljukhoz. Az autókereskedők az új modellek bemutatásához és a használt autók szemléltetéséhez használják a rendszert, de a jármű karbantartásának megtanítására, vagy konkrét időpontkérésre is megfelel a technológia, lerövidítve ezzel a folyamatot. Az olvasók a filmlisták böngészése közben lejátszhatják a filmelőzetest, lehetőségük van azonnal jegyet vásárolni egy hozzájuk közel eső moziban, megtekinthetik a minősítést és mások véleményeit a filmes weboldalakon – mindezt közvetlenül az újságból, ráadásul úgy, hogy nincs szükség a lapokon megjelenő hosszú kritikákra. Az újságban közzétett névjegykártyák a világ legkisebb kijelzőjeként funkcionálva játszhatnak le videót vagy mutathatják be a tulajdonos webhelyét.

Az AR-funkciók bevezetése és teljeskörű adaptálása tehát gyors bevételi módot jelenthet. Minél exkluzívabb a tartalom és minél több AR-tapasztalattal rendelkeznek már az olvasók, annál sikeresebben alkalmazható a továbbiakban.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom