Kövess minket!

Médiapiac

Kézműves termék

Sokáig a surranópályán építkezett a hobbiprojektként indult NoSalty.hu, amely mostanra jelentős bevételnövekedést ért el. Zalai Ágnes vezérigazgatóval beszélgettünk az idáig vezető útról és a további lépésekről.

Az interjú elsőként a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg.

Zalai Ágnes

Amikor az interjúról egyeztettünk, kiderült, hogy nagy az újságírói érdeklődés irányotokban. Mi olyan izgalmas a NoSaltyban?

2008 májusában indult el az oldal, és sokáig surranópályán haladtunk. 2011-től igyekeztünk médiapiac-szereplővé válni, amikor megállapodást kötöttünk az Adaptive Media sales house-szal. Akkoriban még másodikak voltuk a gasztrooldalak piacán, a Mindmegette.hu-t 2012 májusában előztük meg. Fél évre rá érkeztünk el a következő mérföldkőhöz, amikor elértük a napi százezer egyedi látogatót. Azt szoktam mondani, hogy nekünk nem nagyon jöttek be a hype-ok, a szorgos, lassú munkának köszönhetjük a sikereinket, így a havi egymillió egyedi látogatót is. Most az hajthatja az érdeklődést, hogy bevételi oldalon is megerősödtünk. 2012-ben 41 millió forint volt az árbevételünk, 2013-ban ez 160 millió forintra nőtt. Tettük ezt úgy, hogy azon kevesek közé tartozunk a piacon, akik önállóan értékesítik a hirdetési felületeiket.

A NoSalty 2008-ban Streitmann Norbert hobbiprojektjeként indult, most pedig már professzionálisan működő cég. Az eredménykimutatás alapján azonban még 2013-ban sem termelt nyereséget. Még mindig építkezőfázisban vagytok?

Streitmann Norbert korábban a Habostorta tulajdonosa volt, majd miután azt eladták, szeretett volna egy újabb internetes projektbe fogni. Nem városi legenda, a sógornője tényleg nagyon jól főz, ő pedig nagyon szeret enni, innen jött az ötlet, hogy a gasztrotartalommal kellene valamit kezdeni. Én 2009 őszén csatlakoztam a csapathoz azzal a feladattal, hogy növeljem a látogatottságot. Egészen 2010 végéig, a cég megalapításáig egyedül dolgoztam ezen. Jelenleg ketten vagyunk tulajdonosok a NoSaltyban.

Úgy szoktam megfogalmazni, hogy Norbert célja az volt, hogy a hobbiból gyárat építsen, és emellett olyan speciális üzleti angyal, akinek a saját ötletét valósítjuk meg. Ennek kedvezett, hogy 2011-ben már több nő volt az interneten, mint férfi. A netezők tábora nemcsak nőiesedett, hanem valamelyest idősödött is. Jókor, jó helyen döntött úgy, hogy belevág egy gasztrooldal elindításába. 2011-ig kizárólag a látogatottság építésére fókuszáltunk, nem is engedtünk be hirdetéseket. Teljesen tudatos volt, hogy nem akartunk túlzottan a versenytársak látókörébe kerülni. Ekkor azonban előtérbe léptünk a sales house megállapodás révén.

Mégis viszonylag hamar szétváltak útjaitok. Mi volt a gond?

2011-ben még nagyon kicsi csapattal dolgoztunk, és jó lépésnek tűnt, hogy nem építünk saját értékesítési teamet. Rájöttünk azonban, hogy nem passzolunk a sales house modellbe, mert a NoSalty túlzottan kézműves termék tartalmi szempontból. Ennek megfelelően a hirdetések értékesítése is akkor működik, ha testre szabott a megvalósítás. Az élelmiszer-ipari hirdetők kiemelt partnereink, esetükben akkor működik a reklám, ha oda teszik, ahol az adott termékre, szolgáltatásra igény mutatkozik, ahol a felhasználásáról a fogyasztók döntést hoznak. Erre a hagyományos display hirdetések nem igazán alkalmasak, a szponzoráció, a tartalomalapú megoldások hatékonyabbak.

Az Adaptive Media után futottatok még egy kört a Feminával.

Jó ötletnek tűnt, hogy két független szereplő áll össze, és ezzel a női piacon jelentős elérést tud kínálni. A tartalmi átfedések miatt nagyon vékony jégen jártunk, és hamar rájöttünk mindketten, hogy jobb külön folytatni. Ezt követően kezdtünk önálló értékesítésbe, keresgéltük a megfelelő csapatot. Az a tapasztalatunk, hogy jobban működik, ha mi magunk neveljük ki a szakembereket. Most tizennégyen vagyunk, ebből hárman dolgoznak a salesen. Nagyon jól érezzük magunkat.

Eleinte közösségi receptoldal voltatok, aztán gasztroportál lettetek, tavaly webshopot indítottatok. Most hogyan pozicionálja magát a NoSalty?

Nemrég készült el életünk első üzleti terve, amelyben éppen ezeket a kérdéseket gondoltuk át. Tavaly a női oldalakhoz pozicionáltuk magunkat, mivel nagyon szétnyílt az olló a javunkra a Mindmegettével szemben. Az alapmodellt tekintve a NoSalty továbbra is receptoldal, és még van tér a fejlődésre, a gasztrotémára nyitott női tábor egy részét még nem érjük el.

A recepteken túl most már saját, szerkesztett gasztrotartalmakat is kínálunk. Ezek az összes oldalletöltésnek jelenleg csak az 5 százalékát adják, amit szeretnénk megduplázni az év végéig. Szintén nagyon hiszünk az egészség tematikában, ami nem egyszerűen cikkeket jelent, hanem létrehoztunk egy több mint 1300 elemből álló alapanyag-adatbázist is. Az alapanyagokhoz hozzárendeltük a tápanyagértéket, a kalóriát. A receptek felénél már automatikusan elérhetőek ezek az értékek, a továbbiakban pedig kalkulátorokat építünk az adatbázisra. A tematikus nyitás mellett új formátumok jelennek meg nálunk, és leszámolunk egy régi adósságunkkal: miközben a látogatók 20 százaléka mobil eszközökről érkezik, eddig nem volt mobilra optimalizált az oldalunk.

Ha már szóba kerültek a mobil eszközök: én többnyire úgy kötök ki különböző receptoldalakon, hogy a konyhában állok a táblagéppel tanácstalanul, belenézek a hűtőbe, és annak alapján, amit ott találok, beírom a keresőbe, hogy, mondjuk, „pulykahús + áfonya”. Feltételezem, sokan érkeznek keresőből, de nem biztos, hogy ők hűséges felhasználók. Mennyire jellemző, hogy valaki eleve a NoSalty kínálatából válogasson?

A direkt látogatóink aránya 10 százalék, de ide sorolom a Facebook-rajongóinkat is, innen 15-20 százalék érkezik. Több mint 50 százalék jön keresőből. A márkahű fogyasztók közé a direkt látogatókat és a félmillió Facebook-követőnket sorolom, de ide tartoznak azok is, akik rendszeresen minket választanak keresőből érkezve.

Nem riasztó a folyton változtató globális óriáscégeknek való a nagy kitettség?

Igaz, hogy független szereplőként nagy a kitettségünk mind a Google-nek, mind a Facebooknak, de ha állandóan emiatt rettegnénk, be is zárhatnánk a boltot. Annyira gyorsan változik a digitális világ, hogy muszáj tartanunk a tempót.

Amikor az interjú előtt a háttéranyagokat néztem át, találtam egy összehasonlítást, mely a NoSalty és a versenytársnak tekintett oldalak közönségét vetette egybe. Szinte egyforma volt az összetételük. Hogyan lehet így kitűnni a mezőnyből a hirdetők szemében?

Bár a számok ilyen-olyan irányba változnak, tény, hogy az összetételt tekintve a fő szociodemográfiai mutatók alapján nincsenek számottevő különbségek a nagy elérés okán, ellenben a főbevásárlói affinitást nézve vezetők vagyunk. Az komoly fegyvertény, hogy ha receptek feltöltéséről, olvasásáról van szó, akkor a felhasználók minket választanak, és nem a közvetlen versenytársat. Több mint ezer recept érkezik hozzánk havonta, mindez azt jelenti, hogy love brand vagyunk.

Melyek azok a versenytársak, amelyek elérhető távolságban vannak, de még dolgozni kell a legyőzésükért?

A Femina, a Life, egészségügyi vonalon pedig a HáziPatika és a Webbeteg ilyen. Az OTC-hirdetőkre nagyobb figyelmet fordítunk, mint korábban. Voltak már jól sikerült együttműködéseink: például sok tízezren használták az oldalon kialakított márkázott puffadáskalkulátort. Mivel zömmel adatbázis-tartalommal dolgozunk, az ilyen típusú egyedi megoldások lehetősége szinte végtelen. Amikor alkalmazást vagy egyedi promóciót fejlesztünk, miniügynökségként is funkcionálunk, nem csupán médiafelületként.

Obligát kérdés: profitál-e a NoSalty a hazai gasztroforradalomból?

Jól látszik: egyre többen és többet keresnek receptekre az interneten. Emellett nőiesebb, idősebb lett az internet közönsége. Szintén fontos tényező a recepteken keresztüli önkifejezés lehetősége. Ezek inkább hatnak ránk, mint a gasztroforradalom, amely Magyarországon néhány tízezer ember érint jelentősebben. A jelenség ugyanakkor a szerkesztett tartalomban mégis megjelenik, részben mert edukálni szeretnénk az olvasókat, többek között arra, hogy ami szép vagy különleges, az nem feltétlenül drága. Van változás a mindennapok szintjén is: például az olívaolaj mostanra a magyar konyha része lett, a keresések alapján a tizennegyedik legnépszerűbb alapanyag nálunk.

Mi a kedvenc?

Tavaly a habos-babos Kata-szelet és a tárkonyos raguleves volt az élen. Majd a Kinder Bueno-szelet következett, a márkanevek népszerűek. A válság hatására az olcsó receptek is előtérbe kerültek. Régen nem volt ilyen kategóriánk, de észrevettük, hogy érdekli az olvasókat. Mennek azonban az egyszerű dolgok is, mint „könnyen elkészíthető”, „15 perc alatt”, „sütés nélkül” stb.

Mikor és hogyan fordulhat nyereségesbe az oldal, és melyek az ehhez vezető lépések?

A core business, tehát a receptek már most is pluszban vannak, de nem tudunk leállni a cégértéket és a látogatottságot még tovább növelő fejlesztésekkel. A szerkesztett tartalmat is bővítjük, többek között videoanyagokkal. Az alapanyag, egészség témán régóta gondolkodunk, végül úgy döntöttünk, hogy a NoSaltyn belül fejlesztjük tovább, és nem kerül külön oldalra. Szeretném, ha az idei év már legalább nullás lenne, a jövő évre pedig mindenképpen nyereséget várok, hiszen mára olyan látogatottságot értünk el, hogy kihagyhatatlanok lettünk a nőket megcélzó és az élelmiszer témájú reklámkampányokból.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom