Kövess minket!

Médiapiac

Kemény írással jeletkezett Kolosi Péter: ″támadás indult az RTL ellen″

„Teljesen egyértelmű, hogy a tegnapi napon az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli, támadás indult – olvasható abban a Facebook-posztban, amit Kolosi Péter, az az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese és programigazgatója közölt péntek délelőtt az oldalán.

Kolosi Péter arra a Figyelőben megjelent írásra reagált, amely szerint az RTL meghamisítaná a tévés reklámpiacra, a reklámköltésekre vonatkozó adatokat, hogy így „magyarázhassa meg”, miért lettek rosszabbak a számai 2016-ban. A programigazgató szerint árulkodó, hogy a Figyelő cikkét rögtön szemlézte a közmédia hírportálja, a hirado.hu, az Origo pedig egy nézettségi összefoglalót tett közzé, amelyből az olvasható ki, hogy Andy Vajna kereskedelmi tévéje, a TV2 megelőzte nézettségben a német hátterű RTL-t. Kolosi ebből azt olvasta ki, hogy összehangolt támadás indult az RTL ellena kormánypárti médiában.

Szerinte a Figyelő cikke azzal a szándékkal született, hogy „azt a hamis látszatot keltse, az RTL vesztességes”, a tulajdonosai pedig el akarják adni. „A szerző szándékai egyértelműek: dezinformálni, az RTL Magyarország üzleti hírnevét aláásni” – írja Kolosi megjegyezve azt is, hogy a bíróságon fognak jogi elégtételt követelni a tavaly Schmidt Mária kormánybiztos tulajdonába került hetilaptól.

A tévétársaság vezérigazgató-helyettese megjegyzi: érdekes, hogy a lap beszámol arról, hogy a magyarországi tévétársaság luxembourgi anyavállalatánál 12 millió euró, azaz 3,6 milliárd üzemi nyereség keletkezett a főcsatorna (RTL Klub), a kábelcsatornák (Cool, RTLII, Film+ stb.) működéséből, illetve a magyar cég egyéb tevékenységéből, de amikoraz adózás utáni eredmény kerül szóba, akkor a Figyelő már csak az RTL Klub közel 1,5 milliárdos vesztességét emlegeti fel.

Vita az állami pénzekről

Kolosi kitér arra a vitára is, ami tavasszal folyt az állami reklámköltésekről. Az RTL ugyanis azt kezdeményezte, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületében (MEME), hogy a 2016-os teljes tévés reklámbüdzsé kiszámításánál vegyék azt is figyelembe, hogy mennyi pénzt költött el az állam a tévés piacon, ugyanis a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül az egyik legjelentősebb hirdetővé lépett elő. Az RTL kezdeményezését a MEME többsége támogatta, viszont a TV2 vitatta a metodikát, így a 2016-os reklámtorta bemutatása hónapokat csúszott.

Végül kiderült, hogy az állam 6,3 milliárd forintot költött tavaly, elsősorban a TV2-nél. A Figyelő a cikkében azt állította, hogy a piac közel 10 százalékot bővült, ám az RTL mégis vesztességes lett. „Továbbra is azt állítjuk, hogy a televíziós reklámpiac állami reklámköltések, valamint ügynökségi bónuszok nélkül csökkent az elmúlt évben. Egyébként ez valóban sajnálatos. A környező országok legtöbbjében ugyanis valódi növekedésről beszélhetünk” – hangsúlyozta posztjában Kolosi, akiegyben azt is megjegyezte, a Figyelő elfelejtette megemlíteni, hogy TV2 is vesztességes lett 2016-ban.

A TV2 egyébként a könyveiben 7,18 milliárdos mínuszt tüntetett fel 2016-ra, ugyanakkor az árbevétele 5 milliárddal nőtt. Korábban Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjújában azt állította, azért keletkezett 1,44 milliárdos hiány az RTL Klubnál, mert a magyar állam által korábban jogtalanul beszedett reklámadót még nem kapták vissza.

Számháború

A programigazgató a pénteki posztjában kitér a nézettségi adatokra is. Az Origo által „bemutatott TV2-es grafikonok nem a piac jelentős része, és az RTL által is használt 18-49-es korosztályban, de még csak nem is a TV2 által használt 18-59-ben láthatók. Ezekben ugyanis az állításból egy szó sem igaz. Az Origo – és néhány órán belül 5-6 más, már előre pontosan megjósolható oldal – által megjelentetett TV2-es adatok most éppen a 18 éven felüli, „választókorú nézők”-re vonatkozik” – jegyezi meg az RTL vezérigazgató-helyettese.

Ezzel arra utalt, hogy ezek az adatok a piacon nehezen értelmezhetők, hiszen a kereskedelmi médiumok a hirdetők számára fontos célcsoportoknak készítik a műsoraikat, ezekben a szegmensekben versenyeznek, nem pedig 18+-ban. (A múlt hetinézettségi adatokat a Médiapiac ebben a cikkben elemezte.)

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom