Kövess minket!

Médiapiac

Karácsonyék beavatkoznának a sajtószabadságba

A sajtószabadságba történő beavatkozási kísérletnek minősülhet, ha a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat ráerőlteti a saját tartalmait a közterületen ingyenesen osztogatott lapokra – vélekedett a Magyar Újságírók Közösségének elnöke. Lovas Dániel elmondta: ezer sebből vérzik az október elején megszavazott törvénymódosítás. Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke merőben másként látja a kérdést.

Inkább povokáció és politikai hisztériakeltés, semmint szakmailag megalapozott javaslat a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés október elején elfogadott, sajtótermékeket érintő előterjesztése – nyilatkozta a Médiapiacnak Lovas Dániel, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke.

A Horváth Csaba (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztésben az szerepel, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken akkor adható közterület-használati hozzájárulás az ingyenes sajtótermékek osztogatásához, ha az adott termék tulajdonosa az egyes lapszámokban legalább négy oldalt ingyenesen biztosít a Főváros számára, amelyeken utóbbi tartalomban és formában a saját maga által meghatározott „közérdekű” anyagokat közölhet.

Lovas Dániel szerint

a módosítás ezer sebből vérzik, s amellett, hogy szakmai szempontból átgondolatlan, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen.

– Eleve problematikus az ingyenes sajtótermék definíciója. Nem világos, mi történik, ha a jelenlegiek mellett újabb ingyenes lapok is megjelennének a közterületeken. Mivel ez a szabályozás napilapokat is érint, szinte megoldhatatlan technológiai problémák merülnek fel a gyártás során, hiszen mindegyik lapnak más a formátuma, a layout-ja, a lapzártája, a nyomdába küldési határideje – fogalmazott a szakember. – Hogyan képzelik – folytatta –, hogy lesz olyan apparátus a fővárosnál, amelyik képes több lap számára naponta négy komplett oldalt nyomdakészen előállítani? – Még ha ugyanazt a „közérdekű” tartalmat tenné is bele a különböző lapokba a Fővárosi Önkormányzat, akkor is minimum 10-15 főfoglalkozású újságíróból és más, a lapgyártásban járatos szakemberből álló szerkesztőséget kellene felállítaniuk és fenntartaniuk. Hiszen egy naponta megjelenő négyoldalas melléklet előállítása rengeteg költséggel és teendővel jár a szerkesztéstől az adminisztrációs procedúrákon át a megfelelő színvonalú fotók beszerzéséig. Mindez éves szinten százmilliós nagyságrendű kiadás – fejtette ki a MÚK elnöke.

Szavai szerint ekkor még nem is beszéltünk az érintett lapokat terhelő, ugyancsak százmilliós nagyságrendű pluszköltségekről.

– Komoly problémákat jelenthet bármely lap négy oldallal történő kibővítése, hiszen minden nyomdagépnek vannak bizonyos kötöttségei. Ráadásul olyan szerződéseket kellene kötnie a Fővárosnak a laptulajdonosokkal, amelyekben például rögzítik, hogy ki állná az akár milliós többletköltséget a nyomda felé, ha nem érkezik meg időben a melléklet, és emiatt csúszik a lap gyártása – sorolta a médiaelemző szakember.

Lovas Dániel úgy látja, az is tisztázandó, hogy mit takar a “közérdekű” kifejezés, hiszen szavai szerint egy újságba bekerülő külső, nem szerkesztőségi tartalom a jogi szabályozás szerint csak fizetett felület, azaz valamilyen hirdetés lehet. – Ha bármilyen politikai vonatkozást tartalmaz az említett rész, akkor pedig politikai hirdetésnek minősül, arra pedig megint más szabályok vonatkoznak. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy hirdetésről vagy politikai hirdetésről van szó, s annak egyértelműen el kell különülnie a szerkesztőségi tartalomtól, és ennek az olvasó számára is egyértelműnek kell lennie – fejtette ki. Szerinte,

ha például a mellékletben megjelenik egy véleménycikk, és azt a Fővárosi Önkormányzat publicistája jegyzi, az teljesen szétzilálhatja egy más tematikájú, világnézetű lap tartalmi struktúráját.

– Ha kötelezővé szeretné tenni a Fővárosi Önkormányzat a külső tartalmakat, akkor az mindenképpen beavatkozási kísérlet a nyomtatott sajtó szabadságába. Elképzelhető persze, hogy ez egy burkolt üzleti ajánlat a laptulajdonosoknak, olyan nyomásgyakorlás, amelynek a rejtett célja, hogy az érintett lapok tulajdonosai felajánlják együttműködésüket, és “önkéntesen” megfinanszírozzanak szabadon használható médiafelületeket a fővárosi vezetés számára – hangsúlyozta a MÚK elnöke.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke nem osztja ezeket az aggályokat. A Médiapiac érdeklődésére úgy fogalmazott, az ügyben csak azt tudja jogsértésként elképzelni a kiíró részéről, ha az diszkriminatív feltételt szab meg, és csak bizonyos lapokra vonatkoztatja a négy oldal ingyenes biztosításáról szóló előírást. Szerinte „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein rendkívül nagy versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje. Hargitai abban sem látott problémát, hogy milyen közérdekű információk jelennének meg napi szinten a négy oldalnyi terjedelemben. Szerinte ezt a forgalomkorlátozásokról, a forgalomterelésekről, valamint a közösségi közlekedés más aktuális kérdéseiről szóló tájékoztatással is ki lehetne tölteni.

Médiapiac

A teljes televíziós piac idei dobogós műsora lett az Eb-döntő

A vasárnapi Spanyolország–Anglia találkozó – az előző döntő eredményeihez hasonlóan – kiemelkedő nézettséget ért el hazánkban: a nézők közel 40 százaléka választotta az M4 Sportot.

Közzétéve:

A spanyol Álvaro Morata magasba emeli a labdarúgó Európa-bajnokság trófeáját, az Henri Delaunay-kupát a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság döntője után, fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye kiemelte: a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzése nemcsak a nyár egyik legjobban várt televíziós sporteseménye volt, hanem bebizonyította, hogy a magyarok továbbra is szenvedélyesen rajonganak a futballért.

A közvetítés ideje alatt a tévénézők csaknem 40 százaléka, 1 millió 323 ezer fő választotta az M4 Sportot, így az év harmadik legnézettebb televíziós eseménye volt.

Különösen a 18-49 évesek körében volt népszerű a mérkőzés, szintén közel 40 százalékos közönségaránnyal, ezzel az Eb-döntő a fiatalabb korosztály körében az idei év második legnézettebb műsora lett. A közvetítés idején az M4 Sport volt mind közül a legnézettebb csatorna: összesen több mint 2 millió 185 ezren kapcsolódtak be legalább egy percre a mérkőzésbe. A legnézettebb perc az első félidő végén, 21.45-kor volt, amikor több mint 1,5 millióan figyelték az eseményeket.

Az m4sport.hu oldalon online 186 ezer fő nézte a döntőt.

A döntő nézettsége az előző, 2021-es finálé nézettségéhez hasonlóan alakult. A Spanyolország–Anglia döntő 1,3 millió fő fölötti nézettséggel az idei Eb legnézettebb mérkőzései között szerepelt a magyar vonatkozású mérkőzések mellett.

Az M4 Sport a kontinensviadal után a párizsi nyári olimpiai játékok közvetítésével szolgálja a sportrajongó közönséget – áll a kommünikében. Hozzáfűzte: már két nappal a megnyitó előtt, jövő hét szerdától minden korábbinál sokoldalúbb és részletesebb műsorfolyammal készülnek a közmédia sportfelületei. Az M4 Sport és az M4 Sport+ csatornáján, a Nemzeti Sportrádióban, a Kossuth Rádióban, a Nemzeti Sportban, továbbá az internetes felületeiken élőben követhetik az érdeklődők az olimpia történéseit – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Memorandumot írt alá a Google és a román kormány

A bukaresti Ciolacu-kormány által kiadott közlemény szerint az együttműködés célja az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia alkalmazása, az online közszolgáltatások működési hatékonyságának a növelése, a kormány digitális biztonságának a növelése, az innováció terjesztése a közszférában.

Közzétéve:

A memorandum tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyekre Románia készül a digitalizálás, az innováció és a kutatás területén.

A memorandumot a kutatási tárca vezetője, Bogdan Ivan írta alá a Google képviselőivel azt követően, hogy Marcel Ciolacu kormányfő találkozott Thomas Kuriannal, a Google Cloud ügyvezető igazgatójával.

„Vállaltuk, hogy működésbe helyezzük a kormányzati felhőt. A Google szakértelme elengedhetetlen ahhoz, hogy jó teljesítményű és biztonságos közszolgáltatásokat nyújtsunk a román állampolgárok számára”

– idézi Marcel Ciolacut az economedia.ro.

Romániának 1,84 milliárd euró áll rendelkezésére a digitalizálást célzó beruházásokra az országos helyreállítási terv keretében. Ennek legfontosabb eleme az úgynevezett kormányzati felhő, ami lehetővé teszi majd a közintézmények online adatbázisai közti akadálymentes kommunikációt, valamint a közegészségügy digitalizálását.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei; a kormánykritikus médiumokhoz külföldről érkező források teljes körű felderítése hatékony szabályozás hiányában gyakorlatilag lehetetlen – írta a Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Közzétéve:

444

Az egyes kiadók (cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezen bevételek “egyéb bevétel” vagy “támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így “még az sem deríthető ki feltétlenül”, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források. Amennyiben az egyes orgánumok saját felületükön hoznak nyilvánosságra az ilyen adatokat, úgy ott sem mindig nevezik meg a pontos támogatókat.

A 2023-as évre vonatkozóan a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. például “olvasó támogatások” alatt 42 milliós bevételt jelez, a nyugat.hu-t kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület 90 milliós forrást “az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás” soron, a Partizán YouTube-csatornát üzemeltető alapítvány pedig 572 milliós “külföldi támogatást” vagy 105 milliónyi “nem magánszemélytől” származó forrást jelölt meg

– közölték.

Már a gyakran átláthatatlan éves beszámolók alapján is biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz éves szinten milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek. A 2022-es országgyűlési választásokat követően “kirobbant botrány” ráirányította a közvélemény figyelmét a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletekre. Azon túl, hogy a választáson közösen induló ellenzéki pártokkal és azok választási kampányával kapcsolatban a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja merült fel, a magyar közvéleményt célzó külföldi szereplők általi befolyásolási törekvésre is fény derült, hiszen legalább egy, a nyíltan kormányellenes ezalenyeg.hu hírportált üzemeltető kiadó, az Oraculum 2020 Kft. jutott – a nyilvánosság addigi kizárásával – a kampány során külföldről származó közel 2 milliárd forintnyi forráshoz – írták.

Noha Magyarországon – a sajtószabadság jegyében – nem tiltott, hogy akár politikával foglalkozó médiumok külföldről fogadjanak el támogatásokat vagy megrendeléseket, a 2022-es eset mégis rávilágított a magyar médiapiac szürke zónájára, azaz bizonyos médiumoknak, a donor magyarországi politikai céljait szolgáló külföldi finanszírozására.

A jelenség még békeidőben és választási kampányidőszakon túl is sérti Magyarország szuverenitását, de napjaink háborús időszakában akár nyilvánvaló “(nemzet)biztonsági” kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára és közvéleményére, hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék

– írták.

A donorok oldaláról többfajta minta fedezhető fel. Egyrészt külföldi közpénzforrást biztosítanak magyarországi médiafelületeknek külföldi kormányok és azok magyarországi nagykövetségei. Ebben élen jár az Egyesült Államok, amelynek budapesti nagykövetsége az általa kiírt “Szabad Média” pályázaton keresztül két körben összesen 146 034 780 forint értékben nyújtott támogatást 20 pályázónak.

A pályázatot az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége forrásainak felhasználásával a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs Alapítvány hirdette meg, és választotta ki a támogatásra ajánlott pályázatokat, melyek jóváhagyásáról az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége döntött. Továbbá közvetlen donorként jelenik meg például az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá tartozó Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor Affairs, mely a Van Másik Zrt. által működtetett Telex-akadémia működését támogatja közel 300 millió forinttal. Szintén az Egyesült Államok finanszírozza a szabadeuropa.hu-t, amely az Egyesült Államok kongresszusa által dotált U.S. Agency for Global Media részeként működik és – a kongresszusi beszámoló szerint – csak a 2023-as évben több mint másfél millió dollárt (mintegy 560 millió forintot) költöttek rá – írták.

Magyarországi médiumok külföldi finanszírozóiként beazonosíthatunk nemzetközi szervezeteket és egyéb donorokat is. Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió.

Az Európai Bizottság nehezen kereshető adatbázisából kinyert információk szerint különböző projekteken keresztül legalább közel 1 millió (966 601 euro, mintegy 400 millió forint) eurónyi forrásban részesültek magyarországi kormánykritikus médiumok (HVG, Magyar Jeti Zrt., nyugat.hu, atlatszo.hu, sőt még a MÚOSZ is). Az unió médiafinanszírozása “nem tűnik lankadni”, hiszen csak a hírterületen aktív médiumoknak meghirdetett és már futó projektjeinek összértéke közel 200 millió euro (mintegy 75 milliárd forint) – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom