Kövess minket!

Médiapiac

Karácsonyék beavatkoznának a sajtószabadságba

A sajtószabadságba történő beavatkozási kísérletnek minősülhet, ha a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat ráerőlteti a saját tartalmait a közterületen ingyenesen osztogatott lapokra – vélekedett a Magyar Újságírók Közösségének elnöke. Lovas Dániel elmondta: ezer sebből vérzik az október elején megszavazott törvénymódosítás. Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke merőben másként látja a kérdést.

Inkább povokáció és politikai hisztériakeltés, semmint szakmailag megalapozott javaslat a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés október elején elfogadott, sajtótermékeket érintő előterjesztése – nyilatkozta a Médiapiacnak Lovas Dániel, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke.

A Horváth Csaba (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztésben az szerepel, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken akkor adható közterület-használati hozzájárulás az ingyenes sajtótermékek osztogatásához, ha az adott termék tulajdonosa az egyes lapszámokban legalább négy oldalt ingyenesen biztosít a Főváros számára, amelyeken utóbbi tartalomban és formában a saját maga által meghatározott „közérdekű” anyagokat közölhet.

Lovas Dániel szerint

a módosítás ezer sebből vérzik, s amellett, hogy szakmai szempontból átgondolatlan, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen.

– Eleve problematikus az ingyenes sajtótermék definíciója. Nem világos, mi történik, ha a jelenlegiek mellett újabb ingyenes lapok is megjelennének a közterületeken. Mivel ez a szabályozás napilapokat is érint, szinte megoldhatatlan technológiai problémák merülnek fel a gyártás során, hiszen mindegyik lapnak más a formátuma, a layout-ja, a lapzártája, a nyomdába küldési határideje – fogalmazott a szakember. – Hogyan képzelik – folytatta –, hogy lesz olyan apparátus a fővárosnál, amelyik képes több lap számára naponta négy komplett oldalt nyomdakészen előállítani? – Még ha ugyanazt a „közérdekű” tartalmat tenné is bele a különböző lapokba a Fővárosi Önkormányzat, akkor is minimum 10-15 főfoglalkozású újságíróból és más, a lapgyártásban járatos szakemberből álló szerkesztőséget kellene felállítaniuk és fenntartaniuk. Hiszen egy naponta megjelenő négyoldalas melléklet előállítása rengeteg költséggel és teendővel jár a szerkesztéstől az adminisztrációs procedúrákon át a megfelelő színvonalú fotók beszerzéséig. Mindez éves szinten százmilliós nagyságrendű kiadás – fejtette ki a MÚK elnöke.

Szavai szerint ekkor még nem is beszéltünk az érintett lapokat terhelő, ugyancsak százmilliós nagyságrendű pluszköltségekről.

– Komoly problémákat jelenthet bármely lap négy oldallal történő kibővítése, hiszen minden nyomdagépnek vannak bizonyos kötöttségei. Ráadásul olyan szerződéseket kellene kötnie a Fővárosnak a laptulajdonosokkal, amelyekben például rögzítik, hogy ki állná az akár milliós többletköltséget a nyomda felé, ha nem érkezik meg időben a melléklet, és emiatt csúszik a lap gyártása – sorolta a médiaelemző szakember.

Lovas Dániel úgy látja, az is tisztázandó, hogy mit takar a “közérdekű” kifejezés, hiszen szavai szerint egy újságba bekerülő külső, nem szerkesztőségi tartalom a jogi szabályozás szerint csak fizetett felület, azaz valamilyen hirdetés lehet. – Ha bármilyen politikai vonatkozást tartalmaz az említett rész, akkor pedig politikai hirdetésnek minősül, arra pedig megint más szabályok vonatkoznak. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy hirdetésről vagy politikai hirdetésről van szó, s annak egyértelműen el kell különülnie a szerkesztőségi tartalomtól, és ennek az olvasó számára is egyértelműnek kell lennie – fejtette ki. Szerinte,

ha például a mellékletben megjelenik egy véleménycikk, és azt a Fővárosi Önkormányzat publicistája jegyzi, az teljesen szétzilálhatja egy más tematikájú, világnézetű lap tartalmi struktúráját.

– Ha kötelezővé szeretné tenni a Fővárosi Önkormányzat a külső tartalmakat, akkor az mindenképpen beavatkozási kísérlet a nyomtatott sajtó szabadságába. Elképzelhető persze, hogy ez egy burkolt üzleti ajánlat a laptulajdonosoknak, olyan nyomásgyakorlás, amelynek a rejtett célja, hogy az érintett lapok tulajdonosai felajánlják együttműködésüket, és “önkéntesen” megfinanszírozzanak szabadon használható médiafelületeket a fővárosi vezetés számára – hangsúlyozta a MÚK elnöke.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke nem osztja ezeket az aggályokat. A Médiapiac érdeklődésére úgy fogalmazott, az ügyben csak azt tudja jogsértésként elképzelni a kiíró részéről, ha az diszkriminatív feltételt szab meg, és csak bizonyos lapokra vonatkoztatja a négy oldal ingyenes biztosításáról szóló előírást. Szerinte „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein rendkívül nagy versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje. Hargitai abban sem látott problémát, hogy milyen közérdekű információk jelennének meg napi szinten a négy oldalnyi terjedelemben. Szerinte ezt a forgalomkorlátozásokról, a forgalomterelésekről, valamint a közösségi közlekedés más aktuális kérdéseiről szóló tájékoztatással is ki lehetne tölteni.

Hirdetés

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom