Kövess minket!

Médiapiac

Izgalmas interjúk és szakemberek jövőbe mutató jóslatai – ezek várnak a Médiapiac 2020-as első számában

A 2020-as évek első Médiapiaca az új évtized kihívásaira fókuszál. Benne interjú olvasható az Emmy-díjas Gera Marinával, a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurájával, Hajós Andrással, és szakemberek igyekeznek megjósolni a marketing- és pr-szakma várható trendjeit.

Gera Marina kétéves kora óta arra készült, hogy sikeres színésznő legyen. Ez, egy Emmy-díjjal a kezében, úgy tűnik sikerült. De mint eddig, az Örök tél főszereplője, most sem áll meg, újabb, még nagyobb kihívásokat keres. Hogy mi lehet a végcél, és, hogy oda hogyan juthat el, a színésznő a magazin első számában megjelent interjújából kiderül. Ahogy az is, hogy mire viheti egy kakukktojás, ha mer kívülálló maradni.

A net megkönnyíti az információkhoz való hozzáférést, mégis megingatja a tudást. Hogyan lehetséges ez? – teszi fel a kérdést Bajomi-Lázár Péter. A tudás történetének igen rövid áttekintése azt mutatja, hogy az információforrások számának növekedése együtt járt az információk egyre megbízhatatlanabbá válásával, s a felhasználó ma joggal érezheti úgy: a dezinformáció, az online propaganda, az álhírek, a konspirációs teóriák és a városi legendák korában él.

Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)
Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)

Egykor őrjöngő agyú kisgyerek volt, aki egyszerre készült Irkutszkba és mérnöknek, miközben szüntelenül zenélt. Hajós András ma a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurája, aki most éppen a YouTube-on futó Dalfutár című műsorával szórakoztatja a közönségét – mi mással, zenével. Mert igazi szerelme a zene, amihez mindig visszatalál. De hogyan vélekedik a magánember Hajós András a közszereplő Hajós Andrásról? És miért mondja azt, hogy nem abban látja a veszélyt, hogy

…egy politikai párt eluralkodott, mert ilyet láttunk már. Igazság szerint, azt is láttuk, ahogy a saját szarukba fulladnak bele, inkább az aggaszt, hogy az emberek miközben minden sületlenséget elhisznek, a létező igazságokat – mint például, hogy nem lopunk – mintha elfelejtették volna. Lopni a gyíkemberek uralta lapos Földön sem illik, hiába él Elvis.

Harmadik műszak, Rendőrakadémia és egy nyomozó édesapa: többek közt ezek indították el a rendvédelmi szerv felé azokat a fiatal rendőröket, akik ma az ORFK social platformok kommunikációs stratégiájáért felelnek. Ahogy a Médiapiacnak is elmondták, céljuk nem más, mint népszerűsíteni a rendőrséget, annak dacára és épp azért, mert a rendőrrel sosem kellemes helyzetben találkozunk.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által kihirdetett „dróntörvénnyel” kapcsolatban sok a félreértés. Ez részben azért van így, mert a „drón” fogalom igen széles, többféle dolgot érthetünk alatta, ráadásul a kategóriába tartozó légi járművekre vonatkozó szabályok alkalmazása is több gyakorlati problémát felvetett. A dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat, ebben segít a cikkünk.

Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)

Olyan ügyekkel foglalkozunk, legyen szó egy társadalmi problémáról, vagy akár korrupciós ügyekről, amelyek sokakat érinthetnek és érdekelhetnek, és amelyek a nézőkhöz másképpen nem feltétlenül jutnának el

– mondja Boros Kriszta, aki már egész kicsi korában arról álmodozott, hogy bemondónő lesz. Majd miután a vágy testet öltött, és meghatározó éveket töltött el a közszolgálati média rádiós és tévés műsoraiban, egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub arca lett, ahol – nem meglepő módon – egy közéleti műsort vezet, a Házon kívült.

Idén ötvenöt éve, hogy aláírta a szerződését a Magyar Rádióval, majd alig egy évtizeddel később már a tévéképernyőkről köszöntötte a nézőket. Soha nem szűnt meg rádiósnak lenni, miközben a Magyar Televízió emblematikus alakja is volt. Közben pedig folyamatosan tanított. Már egészen fiatalon korrepetált, hogy megvehesse az első magas sarkú cipőjét, és hogy elutazhasson Párizsba. Kertész Zsuzsa szenvedélyes ember, akit joggal irigyelhet a fiatalabb generáció.

Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)
Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)

Feladatom van. Embereknek kell beszélnem. Valami értelmeset adni nekik, és ha már értelmeset, akkor értelmesen.

Fiala János profi és szélsőséges. A lehető legmélyebbre hatol, amikor egy kérdést feltesz. A mellébeszélést pedig az élő adásban ugyanúgy torolja meg, mint a való életben. Ebből kifolyólag, csak azt tekinti partnerének, aki bírja vele a szellemi iramot. Mégis, mintha az utóbbi időben finomabb hangnemre váltott volna.

Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)
Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)

Fiala János a magyar média leépüléséről, a szakma morális válságáról, hiúságról, kitaszítottságról és megalkuvásról beszélt a vele készült interjúban.

Harminc évig volt a Film Színház Muzsika fotográfusa, a művészvilág képviselőiről készült sok felvétele több mint sztárfotó, drámai erejű portré. Az igazi ismertséget mégsem ezek, hanem azon sorozatai hozták meg számára, amelyek megrendelés nélkül készültek: a cigányokról, bányászbrigádokról, zsidókról. A Kossuth-díjas Féner Tamás számára mindig a fotó verbalizálható része volt a fontos. Meggyőződése, hogy az alkotásokat el kell olvasni.

Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)
Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Szilárd meggyőződésem, hogy ha képekkel foglalkozunk, az az első, hogy megértessük a szemlélőkkel, hogy a képeket elolvasni ugyanolyan aktív elsajátítást igényel, mint, mondjuk, egy festményt. Ha látunk egy jelenséget, annak a vizuális tükröződését, tudnunk kell hova tenni. Valakinek sikerül, valakinek nem.

Magyarország elsőszámú terméke lehetne a kultúra, ha ismernénk a piacot és megtanulnánk piaci alapon gondolkozni róla Balogh Máté András, az Art Is Business magazin megálmodója szerint. A kommunikációs szakember olyannyira komolyan gondolja a for profit és a művészeti szféra összekapcsolását, hogy reprezentatív felmérés készítésébe fog a hazai kultúrafogyasztásról, melyről először a Médiapiacnak beszélt.

Kabai Domokos Lajos az “Eljött a transznacionális cégek kora” című írásában arról ír, hogy bizony kommunikációs csapdába is kerülünk, ha nem változtatunk azon a felfogáson, amivel a nemzetközi vállalati törekvéseket továbbra is nemzetállami megközelítéssel értelmezzük, miközben a globalizmus korában élünk.

AZ ÚJ ÉVTIZED: MI MOZGATJA A MAGYAR MÉDIÁT?

Új évtized kezdődik. Vajon mik azok a trendek, amik meghatározók lesznek a média és a kommunikációs szakma szempontjából 2020-ban és a következő évtizedben? Mi marad változatan? Ezekről a kérdésekről és jövőbeni konkrét terveikről kérdeztünk meg öt meghatározó hazai médiavállalatot, hogy megtudjuk, merre tart a magyar média a 2020-as években.

Az idei év marketing trendjeiről és azok gyakorlati működtetéséről osztott meg hasznos gondolatokat a Médiapiaccal a szakma nagyágyúja, Hinora Ferenc is. A Magyar Marketing Szövetség elnöke inkább a stratégiai irányzatokban gondolkodik az újabb és újabb eszközökkel szemben, ezért kiemelten fontosnak tartja az alapokat. Mint mondta, utóbbi figyelembe vételével elkerülhetjük azt a gyakori marketinges hibát, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot.

A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással beszélgettünk.

10 globális trend az online médiában: Cikkünk legfőbb kérdése, hogy mik azok az átfogó irányvonalak, amik jelen évtizedben jellemezni fogják az online médiát, azon belül is kiemelten a közösségi médiát. Mik azok a trendek, amelyeknek a jelei a nemzetközi színtéren már kibontakoztak, de Magyarországon még csak most kezdenek erősödni? A kiterjesztett valóság használata a márkahűség erősítése érdekében például ilyen, de számos más elérhető megoldásról is szót ejtünk 10 tételből álló felsorolásunkban.

A mémek, vagyis az interneten vírusszerűen terjedő vicces képek jól kiaknázható terepei a marketingnek, melyeken keresztül könnyen megszólíthatóvá válnak a Z-generáció tagjai. A mém-marketingnek számos előnye van, de az egyik legfontosabb, hogy az influenszer marketinghez képest lényegesen nagyobb engagement rate-et generál.

A csapból is a mesterséges intelligencia folyik, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepe lesz az új technológiának (technológiacsoportnak) a 2020-as évtizedben. Bár a mesterséges intelligencia legkiemeltebb területeiként a navigációt és az egészségügyi eszközöket szokták említeni, a média világának számos területére is hatással van. Hat olyan trendet gyűjtöttünk össze, ami meghatározó lesz a mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően.

Sokan már most az internetes felületeket tekintik elsődleges hírforrásaiknak, és az értesüléseik javát a közösségi médián keresztül szerzik. Ez jelentős kihívás elé állítja az online újságokat. Hogyan birkózhatnak meg a megváltozott körülményekkel, és milyen változások elé néz az újságírás az elkövetkezendő évtizedben?

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom