Kövess minket!

Médiapiac

Izabella Wiley: „A nézőink izgalmas, szórakoztató műsorokra vágynak”

Január elején érkezett a hír, mely szerint az A+E Networks Magyarországon is elindítja a History2 tévécsatornát. A Médiapiac arról kérdezte Izabella Wiley-t, a társaság közép- és kelet-európai részlegének ügyvezető igazgatóját, hogy miért látták szükségesnek a History mellett a History2 elindítását a magyar piacon, illetve, hogy a lineáris vagy az on-demand szolgáltatásban látják a jövőt.

Miért látták szükségesnek a History mellett a History2 elindítását a magyar piacon?

A Magyar Telekommal kötött új együttműködésünknek köszönhetően a HISTORY2 csatornával kiválóan ki tudjuk egészíteni a már jól ismert HISTORY csatornát. A HISTORY2 lebilincselő műsorai Európa-szerte egyre népszerűbbek a nézők és a szolgáltatók körében. A csatorna egyedülálló tartalmat kínál, és jelenleg nincs Magyarországon hasonló tartalmat nyújtó versenytársa. Itt egy helyen van a történelem, a tudomány és a popkultúra. Provokatív kérdéseket teszünk fel a civilizáció és az emberiség nagy eseményeivel kapcsolatban.

A csatorna nagyon népszerű Lengyelországban, Skandináviában és az Egyesült Királyságban, és reményeink szerint más közép-európai országokban is hamarosan elérhető lesz. A HISTORY2-t 2014-ben indítottuk el Európában, és azóta kialakult egy stabil, 15 milliós néző közönsége a kontinensen, ami világszinten eléri a 45 milliót is.

Testvércsatornája, a HISTORY jelentős piaci részesedésre tett szert Magyarországon az elmúlt 12 hónap folyamán, a HISTORY2 lokalizált műsora pedig még több lehetőséget teremt a nézők számára, hogy bepillantsanak a világ legizgalmasabb rejtélyei mögé. Az első nézettségi számokat tekintve úgy tűnik, igazunk volt.

A bejelentés kapcsán azt mondták, „a HISTORY jelentős piaci részesedésre tett szert Magyarországon az elmúlt 12 hónap folyamán”. Mit jelent ez számokban?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy kevesebb, mint három év alatt – amióta mi felelünk a közép-európai régióért – a HISTORY bejutott a top 3 szórakoztató és ismeretterjesztő csatorna közé. Alig két évvel ezelőtt a magyar nézők átlagosan napi fél órát nézték a HISTORY-t, és büszkén mondhatjuk, hogy ma ennek majdnem a kétszeresét töltik a csatornánkkal. A 2019-es év volt az eddigi legjobb évünk, 0,76%-os közönségaránnyal a kereskedelmi célcsoportban, mindezt egy olyan piaci környezetben, amikor a lineáris tévézés visszaszorulóban van, és a médiavállalatok csökkentik a tartalom előállításra szánt pénzt. Közel 2 millió magyar nézőt tudtunk elérni, ami azt mutatja, hogy egy érdekes szórakoztató ismeretterjesztő csatornával szép nézőközönséget lehet elérni.

Milyen helyet foglal el jelenleg a HISTORY csatorna a portfólión belül, illetve miben különbözik a konkurencia hasonló tartalmakat kínáló csatornáitól?

A HISTORY azoknak a csak itt látható műsorformátumoknak köszönheti a népszerűségét, ami bátran kiterjesztik az ismeretterjesztés határait a szórakoztatás felé. A történelem élő dolog, nap mint nap történelmi események tanúi vagyunk. A HISTORY csatornánál mi ezeket a történeteket próbáljuk közvetíteni modern technológiát és nyelvezetet használva.

A nézőink nem azért nézik a csatornát, hogy egy unalmas iskolai órát vagy fekete-fehér dokumentumfilmet lássanak, hanem, izgalmas, szórakoztató műsorokra vágynak.

Az összeesküvés-elméletek emblematikus részei a csatorna DNS-ének – vezető műsorunk, az Ősi idegenek, számtalan vitát és néhány legendás mémet generált a 14 évad során. Nagyon sokat lehet tanulni a műsorból a régi korok technológiájáról és műveltségéről, függetlenül attól, hogy az ember elhiszi-e az erre ráépülő, földönkívüliekkel kapcsolatos tartalmat. De ahogy az amerikai katonaság által nyilvánosságra hozott adatokból megtudhattuk, rengeteg olyan ismeretlen dolog van a világon, amit nem tudunk megnevezni és imádjuk azokat a teóriákat, amik közelebb visznek minket az igazsághoz. Kincskereső műsoraink, mint az Oak island átka, szintén védjegyei a HISTORY-nak, csakúgy, mint a drámai reality versenyek, mint a Tűzben edzett és az MMA páncélban, amelyek hús-vér emberekkel: kovácsokkal és modern kori lovagokkal teszik élővé a történelmet.

Tűzben edzett

Milyen más csatornák tartoznak jelenleg az A+E Networks portfóliójába? Mi a HISTORY szerepe a portfólióban?

Az idén 25 éves HISTORY-nak van a legkiterjedtebb terjesztési hálózata a régióban. Nagyon sok pénzt fektetünk abba, hogy minőségi szórakoztató ismeretterjesztő tartalmat hozzunk létre a férfi célközönség számára, és a csatorna ezért mind az Egyesült Államokban, mind nemzetközileg sikeres. Lengyelországban 5%-os növekedést értünk el 2019-ben, Romániában magabiztosan tartjuk az első helyet a szórakoztató és ismeretterjesztő csatornák között. Egy másik nagyon erős márkánk a Crime+Investigation (CI). A krimi műfaj nagyon népszerű mostanában, és a CI egy olyan lineáris csatorna, ami ilyen történeteket mutat be újszerűen és innovatívan. Elengedhetetlen az is, hogy helyi elemeket is tartalmazzon vagy a lineáris tartalom, vagy a közösségimédia-tartalom. Nagyon nagy sikereket értünk el Lengyelországban a helyi tartalmakkal, személyiségekkel és helyi szakértők bevonásával. Ez 48%-os növekedést jelentett (YOY) így 2019 a legjobb évünk lett. Dolgozunk a csatorna lokalizációján azokban az országokban, ahol már elérhető és reményeink szerint a régió több piacán, így Magyarországon is sikerül majd bevezetnünk. Lengyelországban a Lifetime csatornával is jelen vagyunk, ami egy olyan női életmód- és mozicsatorna, ami 25 éve készít izgalmas reality műsorokat és díjnyertes filmeket.

Mely terület erősödését prognosztizálják globális, illetve lokális szinten?

A rövid válaszom: az SVOD csatornák.

Izabella Wiley

Tavaly jelentettük be az európai együttműködésünket az Amazon Prime Video Channelel, ahol elindítottuk a HISTORY Play és a Crime+Investigation Play szolgáltatásokat. A szolgáltatások elérhetők az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában is. Ez az első alkalom, hogy a nézők közvetlenül hozzáférhetnek a HISTORY és a CI dokumentumaihoz és sorozataihoz videotéka szolgáltatáson keresztül. Természetesen minden piac más és elsősorban olyan lehetőségeket keresünk, ahol hosszú ideje megbízható partnereink tudják ezt a szolgáltatást nyújtani ügyfeleiknek. Az SVOD termékek bevezetése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy új nézőkhöz juttassuk el a tartalmainkat. Jelenleg is sok hasonló együttműködésen dolgozunk.

Tervezik, hogy a közeli jövőben az A+E Networks portfóliójába tartozó, a magyar közönség számára még nem elérhető csatornákat indítsanak Magyarországon?

Most, hogy elindítottuk a HISTORY2-t, mindenképp szeretnénk, ha bővülne a terjesztése. Az állhírek, a propaganda és a gyors szórakoztatás világában a csatorna mélyebb és tartalmasabb tudást kínál. A partnereink számára érdekes terméknek gondoljuk, ezért néhány pozitív bejelentést várunk a következő hónapokban.

Mindig nyitottak vagyunk új lehetőségekre – a Crime+Investigation az egyik csatorna, amire nagyon büszkék vagyunk. Jelenleg 12 közép-kelet-európai országban van jelen, mint például Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország és Szerbia, és mi elképesztő növekedési lehetőséget látunk a csatornában.

Mi jellemzi az A+E Networks globális tartalmi stratégiáját 2020-ban, és ahhoz képest mennyiben tér el a régiós, köztük a magyar tartalmi stratégia?

A helyi tartalom fontosságában hiszek. Elkötelezettek vagyunk a magyar piac mellett és már elkezdtünk helyi tartalmakat hozni a HISTORY csatornára mind a képernyőn, mind a közösségi médiában.

Nagyon sikeresek voltak a rövid videótartalmaink, mint például Farkas Bertalannal készített interjú az űrutazásról, vagy a magyar lovagok viadala, ami elfelejtett középkori technikákat keltett életre, és a nézőink hallhatták Gera Zoltán és Pindroch Csaba Jézussal kapcsolatos gondolatait is. Ezek a témák a HISTORY Holdra szállás: Az elveszett felvételek, az MMA páncélban és az Ismertem Jézust című műsorokhoz kapcsolódtak.

Ha azon közép-európai országokat nézzük, ahol a csatornáikkal jelen vannak, milyen tartalmi különbségeket azonosíthatunk?

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a magyar, a román, a cseh, a szerb, a horvát vagy a bolgár nézőknek tetsszen az ajánlatunk, helyivé kell tennünk minden országban. Nincs olyan, hogy közép-kelet-európai néző. Ami eredményesen, az az, hogy nemzetközi anyagokat használunk, és helyi relevanciájúvá tesszük.

A lineáris vagy az on-demand szolgáltatásban látják a jövőt?

A lineáris és az on-demand nézők kiegészítik egymást, más közönséget érünk el a kétféle szolgáltatással. A Netflix-szel való együttműködésünk Nagy Britanniában az I Am a Killer című, valós történeten alapuló krimisorozattal mindkét közönség számára működött. A HISTORY Play folyamatosan terjeszkedik, már Nagy Britanniában, Írországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban is elérhető, és további növekedés várható Közép-Európa felé. A HISTORY Play nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy új nézőket érjünk el a tartalmainkkal; pláne a fiatalabb generációt, akik imádnak egyszerre megnézni egész sorozatokat és bármikor, bárhol hozzáférni a tartalmakhoz. Ugyanezeket a tendenciákat látjuk a kábelszolgáltató partnereink VOD adataiból. Ez egy kiegészítő szolgáltatás a lineáris csatorna mellé, ami megkönnyíti az átállást egyikről a másikra. Folyamatosan egyeztetünk a kábelszolgáltató partnereinkkel egész Európában, és ha a piac nagysága elég nagy egy adott országban, akkor bevezetjük a szolgáltatatást. De csak azért nem fogjuk bevezetni őket, hogy elmondhassuk magunkról, hogy már X országban bevezetettük. Pénzügyileg indokoltnak kell lennie, és ezt fogjuk vizsgálni a következő hónapokban.

Milyen műsorokra számíthat a magyar néző 2020-ban a két csatornán?

Minden hónapban 20-60 óra új programmal jelentkezünk, így tavasszal 240 óra magyar nyelvű premiert mutatunk be a nézőknek. Ezek, többek között: az Ételek, amelyek megváltoztatták a világot, ami olyan márkák alapítóit mutatja be, mint a McDonald’s, a Heinz vagy a Mars; az Elképesztő rejtélyek William Shatnerrel, a Star Trek legendájával, aki a világ legnagyobb relytéjeiről mesél; a Leonardo DiCaprio produceri közreműködésével készült Grant című sorozat, amely egy háborúellenes katonáról szól; valamint a Washington című minisorozat, a Pulitzer-díjas Doris Goodwin alkotása, amely tavaly Romániában forgott, és egy olyan férfiről szól, aki az Egyesült Államok első királya lehetett volna, de inkább az elnöki tisztséget választotta.

 

Melyek az ön kedvenc csatornái a portfolióból? Mit néz szívesen?

Nagyon szeretem a Hajsza a balti arany után című sorozatot, ami tavaly debütált és a második évadot még idén bemutatjuk. Ez egy szórakoztató műsor, ahol betekinthetünk a virágzó lengyel borostán-iparban dolgozó emberek életébe. Érdekes megtudni, hogy milyen nehéz a munkájuk – legyen szó a jeges tengerek kutatásáról, vagy az ékszerészekkel való alkudozásról több ezer eurós összegekről. Annak ellenére, hogy a borostyánnak komoly hagyományai vannak, és jelenleg is fontos szerepe van Európában, nem sokat tudtam róla.

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

– például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

Janša meghívót küldött Brüsszelnek

Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

„Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

„Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

Tovább olvasom

Médiapiac

78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

Közzétéve:

Pixabay

A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

Az idei Golden Globe filmes díjai:

Dráma: A nomádok földje

Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

Idegen nyelvű film: Minari

Animációs film: Lelki ismeretek

Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom