Kövess minket!

Médiapiac

Itt a HOPPex idei menetrendje

Tesztek, éles üzem és sok edukáció. Itthon is jelentős változásokat hozhat 2015 a programozott szegmensben.

A neved eddig kevésbé pörgött a konferenciákon és a szaksajtóban. Mivel foglalkoztál az elmúlt években, és hogyan kerültél kapcsolatba a programozott vásárlás területével?

Korábban három és fél éven át a Vaterát is üzemeltető Allegro Groupnál dolgoztam, ahol B2C brand menedzserként olyan márkák marketingaktivitását bízták rám, mint a Grando.hu vagy a Lealkudtuk.hu, majd idén januárig a Central Médiacsoport programozott médiaértékesítési projektjeiben vettem részt. Rövid kitérő után április közepétől látom el a HOPPex vezetői feladatait.

A HOPPex elindításáról 2014 októberében tett bejelentést három nagy médiacég. Aztán nagy volt a csend, a kíváncsiság pedig nőttön-nőtt. Mi történt az elmúlt hónapokban?

Az elmúlt hónapok a nemzetközi piacon jelenleg elérhető legmagasabb fejlettségi szintű technológiai partner keresésével, és a magyar piac szereplői számára legmegfelelőbb szolgáltatáscsomag összeállításával teltek. Olyan szolgáltatási csomagot sikerült kialakítani, ami nagyon különböző preferenciákkal rendelkező online tartalomszolgáltatók igényeinek is megfelel. A hazai szereplők azonos feltételekkel vehetik igénybe a HOPPex szolgáltatásait. Korszerű, versenyképes megoldást kínálunk a hirdetői, ügynökségi oldal számára, miközben azáltal, hogy a rendszer nagyobb inventory kezelésére biztosít lehetőséget, várhatóan csökkennek az egyes szereplőkre háruló terhek.

Mi a 2015-ös évre vonatkozó menetrend?

A HOPPex hamarosan megkezdi a tesztidőszakát, majd ezt követően csatlakozhatnak a rendszerhez a tartalomszolgáltatók.

Mekkora csapattal vág neki a HOPPex az éles munkának?

Nincs szó nagy szervezeti háttérről. A cél az, hogy egy alacsony költséggel működő, és emiatt is versenyképes szolgáltatást nyújtó cég jöjjön létre, ami nyitott a hazai szereplők számára. Minden mást ehhez a célkitűzéshez igazítunk.

Miben látod a főbb kihívásokat, illetve a főbb lehetőségeket, amelyek a HOPPex itthoni sikeréről dönthetnek?

Mind a nemzetközi, mind a hazai médiapiacokon a digitális médiaköltés egyre nagyobb része folyik keresztül különböző automatizált rendszereken, ami elsősorban a nagy nemzetközi szereplőknek kedvez, míg a hazai szereplők versenyhátrányba kerülnek. Ráadásul ügyfél- és ügynökségi oldalról is igény mutatkozik arra, hogy a hagyományos kiadók jelenleg jellemzően direkt módon értékesített felületeit is meg lehessen ilyen rendszereken keresztül vásárolni. Azonban egy ilyen rendszer kialakításának költségeit egyetlen hazai szereplő sem képes egyedül finanszírozni, és itt jön a képbe a HOPPex. Nemzetközi trendek mutatják, hogy a programozott médiavásárlás – és a mi szempontunkból értékesítés – a jövő. Ha Nyugat-Európára tekintünk, láthatjuk, hogy egyes országok nagy tartalomszolgáltatói a hirdetéseik akár 60-70 százalékát már ilyen módon értékesítik. Sorra tűnnek fel a HOPPexhez hasonló kezdeményezések: Csehországban a CpEX, az Egyesült Királyságban az AOP, Olaszországban a Gold Five (G5), Franciaországban a La Place Media és az Audience Square, Dániában a Danish Publisher Network (DUN), Dél-Afrikában a southernx, a spanyol piacon a PMPMedios, vagy Görögországban a PPN és az Project Agora. Legutóbb a legnagyobb angol nyelvű gazdasági kiadványok (The Guardian, CNN International, The Financial Times, Reuters, The Economist) hoztak létre ilyen együttműködést. A Pangea bejelentése is megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk.

Hogyan áll a szolgáltatás piaci bevezetése? Milyenek az előzetes reakciók?

Tapasztaljuk a folyamatosan fokozódó érdeklődést a szolgáltatás iránt. A következő hónapokban a bevezetéssel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetünk az edukációra. Fontos, hogy a hazai szereplők megismerjék a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket, és ténylegesen kihasználhassák annak előnyeit. A kitöltöttség optimalizálása, a bevételek ezeknek megfelelő alakítása a piac minden egyes szereplője számára fontos cél. Ezen a téren a nemzetközi szereplők előttünk járnak.

A nemzetközi szaksajtóban gyakran ismételt tételmondat, hogy 2015 lehet az az év, amikor “berobban” a programozott szegmens. Mit gondolsz: itthon is igaz ez?

Azt gondolom, hogy egyes országokban már megtörtént ez a robbanás, más országokban talán tényleg 2015 lesz az éve. Magyarországon ritkán látni robbanásszerű fejlődést, mégis azt mondom, hogy ez az év – és talán a következő – nagy változásokat hoz majd programozott médiavásárlás és -értékesítés viszonylatában.

Számítasz versenyre 2015-ben? Hallani a HOPPexhez hasonló kezdeményezésekről, de konkrét bejelentés eddig nem történt mások részéről.

Tudjuk, hogy vannak ilyen irányú törekvések, ez a piacra és a szolgáltatás színvonalára is kedvező hatással lehet.

2014-re vonatkozóan az IAB egy kb. 4,4 milliárd forintos becslés adott a hazai automatizált költésre. 2015-ben szerinted mire lehet számítani?

A HOPPex piacra lépésével olyan prémium felületek vállnak elérhetővé az automatizált rendszereken keresztül, amelyet korábban nem vagy csak teszt jelleggel érhettek el a hirdetők. A HOPPex a minőséget képviseli, technológiában és felületekben egyaránt. A nyújtott szolgáltatás nem a klasszikus értékesítés ellen, hanem ahhoz szervesen kapcsolódva, azt kiegészítve támogatja a bevételek és a kitöltöttség optimalizálását. Ezek alapján természetes, hogy összességében a hazai piacon növekedésre számítok.

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom

Médiapiac

“10-20 globális sajtóorgánum mondja meg, mit kell gondolni”

Varga Judit igazságügyi miniszter a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) szerdai online jogállamiság-vitáján arra biztatta a nyugati “buborékban” élőket, hogy “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis – mint mondta – soha nem baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárcavezető a vitát követően közösségi oldalán elgondolkodtatónak nevezte, hogy

az elmúlt évtizedben egyetlen olyan vita, panelbeszélgetés, konferencia vagy nemzetközi sajtóban megjelent interjú sem volt még, ahol ne lehetett volna előre tudni, hogy a liberális politikusok, “megmondóemberek” és újságírók mit fognak mondani, kérdezni és hogyan érvelnek a jogállamisági és szabadságjogi témákban.

Hozzátette: soha egyetlen új gondolat, új kérdés vagy új kontextus nem merült fel.

Azt írta:

kényelmes póz az ilyen, hiszen 10-20 civilszervezet és 10-20 globális sajtóorgánum úgyis mindig pontosan megmondja, mit kell gondolni és mit szabad képviselni ezekben az ügyekben.

Az elmúlt évtizedekben ez a fajta politikai és ideológiai lustaság Varga Judit szerint olyan “hatalmas buborékot” hozott létre a Nyugat számára, amelyben nem kell gondolkozni, csak vissza kell mondani a megszokott mantrákat és varázsszavakat és akkor az ember “jó ember lesz” és “elkerülheti a civilizált világból történő kiátkozást”.

Éppen ezért – tette hozzá – az igazságügyi miniszternek mindig izgalmas kihívás jogállamisági beszélgetéseken, vitákon részt venni. Azonban ezek a “bokszmeccsek” véleménye szerint egyáltalán nem valódiak.

Hangsúlyozta, “mindenki a saját, külön szorítójában egyedül bokszol a levegőbe”, Magyarország például az európai jog talaján állva, mások ideológiai meggyőződésből; vannak, akik belpolitikai haszonszerzésből és vannak olyanok, akik nem is akarnak “bokszolni”, csak “beküldték őket a szorítóba”.

Egy azonban biztos: “a magyar ringbe, amely az európai jog és tények talaján áll, senki, vagy csak nagyon kevesen mernek belépni” – közölte Varga Judit.

Úgy fogalmazott: megpróbálta “beinvitálni a kényelem bajnokait a magyar szorítóba”, arra biztatva őket, hogy merjenek nyitni a más vélemények felé, legyenek bátrak megismerni a másik oldal érveit is. És ami a legfontosabb: “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis sose baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Tovább olvasom