Kövess minket!

Médiapiac

Innovációs Alapot nyit a Google a digitális újságírás támogatására

A most meghirdetett kezdeményezésre magyar médiatermékek jelentkezését is várják.

A Google 150 millió eurós (kb. 46,7 milliárd forint) Innovációs Alapot nyit a digitális újságírás támogatására. A Digital News Initiative (DNI) kezdeményezés keretében meghirdetett pályázatra magyar sajtótermékek jelentkezését is várják.

A Google 11 európai médiacéggel fogott össze, és ennek nyomán áprilisban indított el a DNI-t. Az indulás óta több mint 120 szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, és továbbra is lehet jelentkezni. A pályázási időszak október 22-én indult, az első szakasz december 4-ig tart, majd 2016 tavaszára tervezik a második időszakot.

Mivel lehet pályázni?

Olyan projektekkel lehet pályázni, amelyek új utakat, gondolkodásmódot hoznak a digitális újságírásba, támogatják új üzleti modellek fejlődését, vagy akár megváltoztatják a digitális hírfogyasztást. A projektek lehetnek kísérleti jellegűek, de pontosan meghatározott célokkal és jelentős digitális elemmel kell rendelkezniük. A Google termékek használata nem követelmény.

Kik jelentkezhetnek?

Az Alap nyitott az Európai Unió és az EFTA területén tevékenykedő kiadóvállalatok, online szereplők, hírközléssel foglalkozó start-upok iparági társulások és egyének számára egyaránt.

Hogyan történik a finanszírozás?

Az Alap forrásai három kategóriában elérhetőek:

  • Prototípus projektek: A kategória nyitott a jelentkezési kritériumoknak megfelelő szervezetek és egyének számára 50 ezer euró (kb. 15,5 millió Ft) támogatási összegig. A pályázati projektnek korai fázisban kell lennie, kidolgozásra váró ötletekkel és ellenőrzésre váró feltételezésekkel kell rendelkezzen. Az Alap ezen projekteket nyomon követi és költségeinek 100 százalékát fedezi.
  • Közepes méretű projektek: A kategória nyitott a jelentkezési kritériumoknak megfelelő szervezetek számára 300 ezer euró (kb. 93,5 millió Ft) támogatási határösszegig. A projektek finanszírozását az Alap a megvalósítást a teljes költség 70 százalékig fedezi.
  • Nagyméretű projektek: A kategória nyitott a jelentkezési kritériumoknak megfelelő szervezetek számára 300 ezer euró (kb. 93,5 millió Ft) támogatási összeg felett. Az Alap 70 százalékig fedezi a projekt megvalósításának költségeit. A támogatás maximális összege 1 millió euró (kb. 311 millió Ft).

Az 1 millió eurós felső támogatási határ esetében kivételnek számítanak az olyan nagy projektek, amelyek együttműködésen alapulnak (pl. nemzetközi, ágazati, több szervezetet tömörítő kezdeményezések) vagy az olyan projektek, amelyekből a hírközlési ökoszisztéma fejlesztését támogatják.

Hogyan lehet jelentkezni?

A jelentkezést a Digital News Initiative honlapján lehet leadni, ahol megtalálhatóak a pályázat részletei, a jelentkezés kritériumai, szabályzata és a jelentkezési űrlap is. A pályázatot angolul kell leadni, az első jelentkezési időszak határideje 2015. december 4.

Melyek a működési elvek?

Erről a Google ezt írja: A projekt indítását széles körben végzett egyeztetések előzték meg, hogy az Alap átlátható és befogadó jelentkezési és kiválasztási folyamatokkal működjön. Kritikus fontosságú, hogy a bizalmas információk titokban maradjanak, épp ezért a jelentkezők semmilyen üzleti szempontból érzékeny vagy bizalmas információt nem adhatnak meg. Minden további részlet megtalálható a DNI honlapján.

A beérkezett projekteket első körben ágazati szereplőkből és a Google képviselőiből álló projekt csapat választja ki, akik átnézik a pályázatokat, megvizsgálják a kritériumrendszer, valamint innovációs és várható hatásuk alapján. Ez a csapat javaslatokat tesz az Alap Tanácsának a Prototípus és Közepes méretű projektek finanszírozására vonatkozóan. A pályázatok kiválasztását a jövőben 13 tagúra bővülő Tanács felügyeli, az új tagok neve az Alap honlapján lesz elérhető. A Tanács szavazással dönt a Nagyméretű projektekről.

 

A Tanács tagjai:

  • Joao Palmeiro, A Portugál Kiadók Szövetségének és a DNI Innovációs Alap Tanácsának elnöke
  • Alexander Asseily, a Jawbone alapítója és vezérigazgatója
  • Arianna Ciccone, a Perugia Nemzetközi Sajtófesztivál társalapítója és igazgatója
  • Bartosz Hojka, az Agora S.A. vezérigazgatója
  • Katharina Borchert, a Der Spiegel Online részlegének vezetője
  • Veit Dengler, a Neue Zürcher Zeitung vezérigazgatója
  • Rosalia Lloret, az Online Kiadók Európai Szövetségének intézményi kapcsolatokért felelős vezetője
  • Bruno Patino, a Journalism School Tudományos karának dékánja
  • Murdoch MacLennan, a Telegraph Media Group ügyvezető igazgatója
  • Madhav Chinnappa, a Google Hírek stratégiai partnerkapcsolatokért felelős vezetője
  • Torsten Schuppe, a Google EMEA-régióért felelős marketingvezetője
  • Ronan Harris, a Google alelnöke

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom