Kövess minket!

Médiapiac

Indul az Ufó-nyár a HISTORY-n

A csatorna 2018-as kutatása szerint minden negyedik magyar hisz az ufókban.

Az amerikai légierő 2015-ben ufó-észlelések hatalmas adatbázisát tette közzé. A Project Blue Book 12 ezer 1947 és 1969 közötti esetet tartalmaz. A korai észlelések harmadát nem tudták megmagyarázni ismert jelenséggel, később az arány 0,4 százalékra esett vissza – a földönkívüli elméletek hívei szerint ez politikai döntés volt, a szkeptikusok a fejlődő észlelési módszerekkel magyarázzák a változást.

Az akták között két magyar vonatkozású is található: egy 1947-ből, egy pedig 1956-ból – olvasható Miskolci László Magyar ufó-akták című könyvében . Az első esetben Budapestről érkeztek jelentések villogó, „ezüstös labdákról” az égbolton. A második esetben Oroszlány közelében három, tompán kivilágított tárgy haladt nyugatról keletre, középen erős fényponttal. A három tárgy lassan forgott egymás körül, kipufogólángokat, hangot, fénycsíkot, párát nem észleltek a megfigyelők. Az esetet lejegyző tiszt szerint nincs elegendő adat a további analízisre. Hogy hogyan kerültek a magyar észlelések az amerikai aktákba a hidegháború közepén, nem tudható. Lehet, hogy kémeken keresztül, lehet, hogy magyar emigránsok később jelentették.

Az azonban biztos, hogy a magyar közvélemény értesült a nyugati világban ekkoriban felpörgő ufó-lázról. Az MTI már 1947 júliusában beszámolt egy amerikai észlelésről, és a következő években is megjelentek az egyre inkább kommunista befolyás alá kerülő magyar sajtóban a repülő csészealjakról szóló hírek, rendszerint gunyoros hangnemben. „A repülő csészealjak titokzatos jelenségéről kiderült, hogy nem is csészealj, hanem palacsintasütő alakjuk van. A végén kiderül, hogy egyszerű zöldséges tálakról van szó” – ironizált a Szabad Nép. A Ludas Matyi karikatúráján pedig a repülő csészealjak Amerikában felhőkarcolók felett repkedő ufók, a Nagymező utcában a féltékeny feleség által dobált tányérok.

A Kádár-rendszerben a magyar sajtó hazai észlelésekről is beszámolt, amelyeket a hivatalosságok a leggyakrabban a Vénuszként, meteorológiai léggömbként, szétrobbanó meteoritként vagy alacsony Föld körüli pályán keringő műholdként azonosítottak. Az első jelentős cikket, amely komoly lehetőségként kezelte az ufók földönkívüli eredetét, Nemere István írta az Ifjúsági Magazin hasábjain 1977 nyarán.

A HISTORY 2018-as reprezentatív felméréséből többek között az is kiderült, hogy minden negyedik magyar hisz a földönkívüliekben. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy Budapesten az emberek több mint harmada, 36%-uk biztos abban, hogy nem vagyunk egyedül a világűrben és azt is kimutatták, hogy minél iskolázottabb valaki, annál inkább hisz a földönkívüliekben: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 45% ez az arány – írják.

A HISTORY a július 14-én induló UFÓ-NYÁR keretében több műsorban is foglalkozik elsősorban amerikai észlelésekkel. Ufók: Veszélyes találkozások július 14-én, kedden 21:00-kor. Titkos ufó-akták július 15-én, szerdán 22:00-kor. Ufó-akták: a katonai nyomozás első része július 16-án, csütörtökön 22:00-kor.

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Frekvenciapályázatok tervezetét fogadta el a médiatanács

Elfogadta a médiatanács két vidéki frekvenciapályázat tervezetét és elvégezte a szolnoki és a veszprémi felhívásra érkezett ajánlatok alaki vizsgálatát – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel. Tudatták azt is, hogy a grémium filmajánlók helytelen tévés korhatár-besorolása miatt bírságot rótt ki.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A közleményben azt írták: a médiatanács elfogadta a Kiskőrös 91,7 MHz és a Székesfehérvár 96,1 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára vonatkozó pályázati felhívásainak tervezetét.

A Szolnok 97,1 MHz és a Veszprém 98,3 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára kiírt pályázatokra beadott ajánlatok alaki vizsgálata után a testület pályázati nyilvántartásba vette a mindkét esetben egyedül pályázó Karc FM Média Kft.-t.

Ismertették: a médiatanács engedélyezte, hogy a Radio Plus Kft. Budapest 89,5 MHz médiaszolgáltatási jogosultsága május 5-étől hálózatba kapcsolódjon több vidéki rádiós jogosultsággal, amelyek korábban a médiaszolgáltató Budapest 96,4 MHz jogosultságával hálózatba kapcsolódva működtek.

Ötvenezer forintos bírságot rótt ki a testület a Ceglédi Városi Televízióra, mert novemberben hat alkalommal leadott mozifilmajánlójukat nem megfelelő időpontban – nem 22 óra után – tették közzé. Továbbá a szolgáltató négyszer elmulasztotta a korhatár-besorolást is, pedig szerepelt az ajánlóban egy 18-as korhatári kategóriába tartozó jeleneteket tartalmazó film előzetese is – tették hozzá.

Hangsúlyozták: a médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények formáját, mértékét.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – írták a közleményben, hozzátéve, hogy a legfrissebb határozatok a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak.

Tovább olvasom