Kövess minket!

Médiapiac

Hogyan lehet jobbá tenni az internetet, és hogyan segíthet ebben az állam?

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete – korábbi szakértői anyagaik alapján – kilenc pontban foglalta össze a legfontosabb közpolitikai célokat.

Az internet önmagában se nem jó, se nem rossz, és nem választható el az interneten kívüli világtól. Az internet is lehetőséget ad a tanulásra, kapcsolatépítésre, tájékozódásra, szórakozásra – és visszaélésekre, bűncselekményekre, megtévesztésre egyaránt. Az interneten kívüli világgal és az internettel foglalkozó közpolitika céljai ezért ugyanazok: a társadalmilag hasznos folyamatok és kezdeményezések támogatása, és a káros tendenciák visszaszorítása. Az internet akkor a leghasznosabb a közösség számára, ha szabad, mindenki által könnyen hozzáférhető, piaci alapokon működő, biztonságos hálózat.

Az állam ezt akkor segíti elő a leghatékonyabban, ha elsősorban alapvető struktúrák szintjén, a minden szereplőre érvényes feltételrendszer kialakításában, és a bűnüldözésben vesz részt. És ha mindezt úgy teszi, hogy a szabadságot, a könnyű hozzáférést, a vállalkozások, civil és egyéni kezdeményezések minél egyszerűbb és olcsóbb működését segíti elő.

Mit érdemes tenni ma Magyarországon annak érdekében, hogy az internet a lehető legjobb hely legyen?

  1. Hozzáférést adni az embereknek. Magyarország lakosságának jelenleg valamivel több, mint a kétharmada fér hozzá az internethez. Ez alatta van az EU és az OECD átlagának egyaránt. Egy egyre jobban behálózott világban nagyon fontos az internethez való, minél szélesebb körű hozzáférés biztosításának segítése. Az államnak arra kell törekednie, hogy a hozzáférést nyújtó társaságok a további beruházásokban legyenek érdekeltek. Az internetpenetráció növelése és a digitális szakadék betemetése a szélessávú hálózat fejlesztésével, az eszközökhöz való könnyebb hozzáférés biztosítása által – akár célzott szociális programokkal –, fontos eszköz lehet a munkanélküliség és a szegénység felszámolásában. Ahogy az is, hogy mindenki jó minőségű, olcsó internethez jusson, és hogy mindenki azonos feltételekkel férhessen hozzá minden online tartalomhoz. Azok a kezdeményezések, amelyek különadót vetnének ki az internethasználatra – mint például az internetadó –, éppen ellenkező hatást váltanának ki.
  2. Biztosítani az internet szabadságát. Az interneten is bárki szabadon kimondhassa azt, amit gondol, cenzúra vagy öncenzúra nélkül, kizárólag az általánosan érvényes polgári és büntetőjogi normák által korlátozottan. Az interneten áramló adatfolyamot ne kontrollálják se állami, se gazdasági szereplők. Ha közérdek fűződik a rendészeti jellegű beavatkozáshoz – mint a gyermekpornográfia elleni küzdelem esetében –, azt az államnak körültekintő és átlátható módon kell megoldania.
  3. Elősegíteni a fair piaci versenyt. Az internet-hozzáférés és az online tartalmak minőségének biztosítéka, ha a hozzáférés-szolgáltatók és a tartalomszolgáltatók piaci viszonyok között működhetnek. Ha a piaci szereplők által viselt közterhek mellett különadót is kell fizetniük az online médiacégeknek – ilyen a reklámadó –, az hátrányos helyzetbe hozza a hazai internetes tartalomipart. Nem csak a minőség fenntartását lehetetleníti el, de versenyhátrányba is hozza őket a külföldi székhelyekről működő globális online vállalatokkal (mint a Google vagy a Facebook) szemben is.
  4. Az internetre költöztetni azt, ami az interneten hatékonyabban működik. A papíralapú ügyintézésnél jóval egyszerűbb és gazdaságosabb a digitális bürokrácia. Rengeteg időt és pénzt lehetne megtakarítani azáltal, ha az állampolgárok egyre több ügyet el tudnának intézni az interneten. Ehhez nem csak az infrastruktúra fejlesztése szükséges, hanem a jogi környezet harmonizálása is. Ezen a téren az elmúlt évek jelentős, pozitív változásokat hoztak, de számos további lehetőség egyelőre kiaknázatlan. Hasonlóan fontos ügy a kulturális örökség digitalizálása és mindenki számára elérhetővé tétele az interneten. Az archívumok, könyvtárak és múzeumok anyagainak internetre költöztetése segíti a közoktatást, a tudományos kutatást és a felhasználók tájékozódását, informálódását is.
  5. Támogatni a magánszféra és a személyes adatok védelmét. Amikor egyre több adatunk és információnk van távoli szervereken, egyre fontosabbá válik, mi történik velük a felhőben. Biztosítani kell, hogy ne lehessen visszaélni az adatainkkal, és a felhasználók számára a lehető legvilágosabb módon kell jelezni, milyen adatvédelmi opciók és beállítások közül választhatnak.
  6. Teret adni az önszabályozásnak. Az online tartalom minőségbiztosításának az egyik leghatékonyabb módja, ha a médiavállalatok szakmai szervezetei szigorú etikai kódexet követve egyeztetnek a fogyasztókkal, ha panasz merül fel. Az önszabályozás, amellett, hogy közelebb hozza egymáshoz az olvasókat és a tartalmat előállító szerkesztőségeket, csökkenti a bürokráciát, költséghatékony és elősegíti a valós fogyasztói igényeknek való jobb megfelelést. Olyan jogi környezet kialakítására van szükség, ami a szolgáltatókat érdekeltté teszi az önszabályozásban.
  7. Ösztönözni az online kereskedelmet és erősíteni a fogyasztóvédelmet. A virtuális polcokról árulás lehetősége és az online kereskedelem sok piacon és iparágban kitörési pontot jelenthet a cégek, vállalkozók számára. Egyaránt fontos a legjobb feltételeket megteremteni az online kereskedőknek, tudatosítani az üzleti etikai jó gyakorlatokat és fejleszteni a fogyasztóvédelmet.
  8. Alkalmazkodni az internet áthatotta világ realitásaihoz. Az internet gyorsan változik, a szabályozás pedig – még ha követni is próbálja a változásokat – lassabban. Az ebből eredő feszültségeket enyhítheti, és megkönnyítheti az átmenetet, ha a jogalkotás és a jogalkalmazás figyelembe veszi a változásokat, és reagál a technológia, az internet változó szerepére. Az internet lehetővé tette, hogy minden eddiginél többen éljenek a szólásszabadság jogával, ami egyértelműen pozitív jelenség, még akkor is, ha a felhasználók által generált tartalmak gyakran visszatetszőek. A vonatkozó jogi környezet alakításakor arra kell törekedni, hogy az a moderálási és más közösségi-kulturális kezdeményezéseket bátorítsa.
  9. Fejleszteni a felhasználói készségeket és segíteni a gyermekek biztonságos internethasználatát. A digitális szakadék betemetése és az e-bürokrácia hatékony működése elképzelhetetlen széleskörű digitális írástudás nélkül. A tudatos médiafogyasztásra, online kommunikációra, digitális ügyintézésre minél korábban érdemes megtanítani a felhasználókat, különösen azokat, akik közvetlen környezetüktől nem kaphatnak segítséget. Az iparág szereplőinek bevonásával kell elkészíteni azokat az életszerű tananyagokat, amelyek a különböző társadalmi hátterű, különböző felkészültségű felhasználókat a gyakorlatban használható módon ismertetik meg az internet lehetőségeivel és veszélyeivel. A legnagyobb segítséget az internettel ismerkedő gyermekek a szüleiktől kaphatják meg. Ahhoz, hogy a szülők jól tudják szűrni a gyermekek által hozzáférhető tartalmat és később a tudatos médiahasználatra nevelhessék gyermekeiket, szükségük van a megfelelő programokra és a tudásra egyaránt.

Médiapiac

Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.

Közzétéve:

Pixabay

Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:

a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.

A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.

A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:

általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.

Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében

– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.

Szöllősi György 2016 óta a Nemzeti Sport napilap főszerkesztője (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.

Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.

Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.

Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.


Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:

  • a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
  • a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
  • a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.

A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.

A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Idén már tényleg jön a Rocky IV. rendezői változata

Sylvester Stallone tavaly nyáron jelentette be, hogy bemutatója harmincötödik évfordulójára elkészíti a Rocky IV. újravágott, rendezői változatát.

Közzétéve:

Flickr

A premiert 2020 novemberében kellett volna megtartani, akkor azonban nem lett belőle semmi. Stallone csak a közelmúltban tudatta az Instagramon: közel járnak a munka befejezéséhez – írja a Magyar Nemzet.

A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is.

A rendezői változatban az egyik mellékszereplő – a Sico nevű, beszélő robot – „megy a roncstelepre”, vagyis nem lesz látható az újragondolt filmben. Az elektromechanikus jószág tervezője szerint Stallone azért hagyta ki a teremtményét, hogy ne kelljen jogdíjat fizetnie a használatáért – de feltehetőleg másról van szó.

Sly annak idején az okból vehette bele a géplényt a forgatókönyvbe, hogy humorforrásul szolgáljon, és valamivel derültebbé tegye a történet komor tónusát. Csakhogy a robotos jelenetek nem komikusra, hanem kissé furcsára sikeredtek – Sico figurája egyszerűen kilóg a filmből.

De egyéb, ennél lényegesebb változásokról is lehet tudni.

Az Apollo és Drago összecsapását bemutató kulcsjelenet bővül – Rocky valamivel hosszabban vacillál majd, hogy bedobja-e a törülközőt vagy sem –, és bekerül egy ’85-ben leforgatott, ám a moziváltozatba végül be nem vett képsor.

Létezéséről eddig csak egyes előzetesekből lehetett tudni, de teljes egészében nem volt látható.

Noha a bemutató dátuma egyelőre nem ismert – és arról sincs információ, hogy a rendezői változat mozikba kerül-e, csak dvd-n jelenik meg, esetleg streaming szolgáltatásban, az interneten lesz elérhető –, egy Sly által közzétett, rövid videóból kiderül, hogy már a hangkeverését végzik. Mivel egy-egy film készítése során ez a munkamozzanat az utolsók közt van, az érdeklődők okkal bízhatnak benne, hogy az újragondolt verzió közel áll a befejezéshez.

A (remélhetőleg) 2021-es Rocky IV. tehát az 1985-ös önmagával mérkőzik majd.

Borítókép: jelenet a filmből

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul a Pesti TV

Megszűnt a reggeli műsor, de ezzel párhuzamosan, este hat órától egy élő adásfolyam kezdődik. Az új műsorokkal este hattól jelentkeznek hétköznap és hétvégén is.

Közzétéve:

Hétközben 18 órakor egy könnyedebb, kedvcsináló adással, a Gerilla Bárral indulnak, és ezt követi majd egy teljesen megújuló élő műsor, a Pesti Riporter, minden hétköznap, amiben sok tehetséges, fiatal újságíró is bemutatkozik, akik

naponta forgatott anyagokkal jelentkeznek, egyben kiemelten fókuszálva a városi-önkormányzati ügyekre, de természetesen a világpolitika minden fontos eseményéről hírt adva

írja az Origo.

Ebben a műsorban a vendégek és a nézők is szerepet kapnak, hiszen bárki elmondhatja a véleményét a Pesti TV Közösség zárt csoportjában, ahova mindenkinek a jelentkezését várják. Ez az adásban megjelenik, illetve az ott jelentkezők közül minden nap egy-egy nézőt felhívnak majd, hogy szóljon hozzá az éppen aktuális témákhoz – közölte Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója.

Az átalakulással párhuzamosan néhány megszokott, kedvelt, sikeres műsor is új helyre kerül, erre folyamatosan felhívják a műsorfolyamban és a pestitv.pestisracok.hu oldalon is a nézők figyelmét.

Minden adás továbbra is visszanézhető a weboldalon, illetve a Facebook/YouTube-csatornákon is.

Újdonság lesz, hogy 20 órától is élőben jelentkeznek a megszokott műsorvezetők, illetve 21 órakor a Politikai Hobbistával folytatódik az adás. Hétvégén is az új műsorokkal jelentkeznek 18 órától.

Borítókép: Kamerapróba Jeszenszky Zsolttal a 15. kerületi stúdióban

Tovább olvasom