Kövess minket!

Médiapiac

Hogyan használhatjuk jogszerűen a Pinterest képeket és a YouTube videókat?

Ma már elképzelhetetlen egy magára valamit is adó webáruház vagy céges honlap képek, videók nélkül. Ezeket a tartalmakat azonban nagyon költséges és időigényes egyedileg előállítani, ezért sokan az egyszerűbbnek és olcsóbbnak tűnő utat választják: Pinterestről, YouTube-ról töltenek le, illetve vesznek át képeket, videókat, hogy honlapjukat színesítsék. Ezek felhasználása azonban rejt magában nem várt jogi veszélyeket – hívta fel a figyelmet dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó szakértője.

Az Általános Felhasználási Feltételek fontosak

Mind a Pinterest, mind a YouTube részletes, magyar nyelven nem minden részletében elérhető, bonyolult Általános Felhasználási Feltételeket (ÁFF) alkalmaz, amelyeket mind a tartalmat feltöltő, mind az azt felhasználó személyeknek be kell tartaniuk. Ezeket a hosszú szövegeket – tisztelet a kivételnek – szinte senki nem olvassa el, pedig azok hallgatólagos vagy éppen kis pipával történő elfogadása egy szerződést hoz létre köztünk és a szolgáltató között, ezért fontos ismerni a szerződés tartalmát.

A Pinterestre és a YouTube-ra történő feltöltés a magyar és az uniós jogszabályok szerint lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésnek minősül. A jog ezt úgy fogalmazza meg, hogy a művet úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. Tehát már a tartalmak Pinterestre és a YouTube-ra történő feltöltéséhez szükséges a szerzői jogosult engedélye.

Amit a Pinteresten találok, szabadon felhasználhatom, hiszen azért osztották meg

Igen és nem. Az elv valóban az, hogy a Pinterest egy olyan hely, amely kreatív ötletek felfedezésére és tárolására szolgál, amiket a felhasználók megosztanak egymással. Ennek megfelelően bármilyen tartalom feltöltésével annak feltöltője felhasználási engedélyt ad a Pinterestnek és a többi regisztrált Pinterest felhasználónak.

A Pinterestre feltöltött képek esetében a feltöltő által adott engedély az ÁFF szerint arra szól, hogy a feltöltött tartalmat a Pinterest vagy másik felhasználó felhasználja, tárolja, megjelenítse, másolja, újra pinnelje, módosítsa, feldolgozza, előadja és terjessze. De vigyázat, van egy nagyon szigorú megkötés: mindezen felhasználásra csak a Pinterest keretei között kerülhet sor.

Amikor egy honlapra Pinterest fotókat linkelünk át, felmerül a kérdés, hogy az is szerzői engedélyköteles felhasználásnak, azaz nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e.

A Pinterestre regisztrálni kell, aki nem regisztrál, nem fér hozzá a Pinteresten lévő képekhez. Ráadásul a Pinterest kép más honlapon történő belinkelésekor nagy méretben, részletesen jelenik meg, nem csak kis kép formájában. Így ha ezt valaki megosztja a Pinteresten kívülre, rögtön olyanok számára teszi hozzáférhetővé, akik nem regisztráltak a Pinterestre, azaz a Pinterestre a képet feltöltő szempontjából új közönségnek, új nyilvánosságnak minősülnek.

Az Európai Unió Bírósága a Svensson és társai svéd újságírók ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy amennyiben nem új közönséghez, vagy, ahogy az ítélet fogalmaz „új nyilvánossághoz” közvetítés történik, ahhoz nem szükséges a szerző engedélye. A döntés alapján viszont akkor, ha olyan közönséghez jut el a mű, amelyet az azt feltöltő személy nem célozhatott meg, szükséges hozzá az eredeti szerző engedélye. A Pinterest esetében pedig a helyzet ez utóbbi: míg a Pinteresten regisztrációhoz kötött felhasználók tekinthetik csak meg a képeket, addig a kép nyilvános, bárki által látogatható honlapra történő átlinkelésével egy szélesebb közönséghez jut el a feltöltött tartalom. „A Pinterest képek esetében tehát az egyik jogi probléma az uniós joggyakorlat alapján kifejlesztett új nyilvánosság elmélete és az az alapján szükséges szerzői jogi engedély, amelyet minden esetben be kellene kérni a képek szerzőitől” – emelte ki dr. Halász Kristóf.

A közösség ereje a közösség gyengesége is egyben

A másik jogi probléma Pinterestről származó képek esetében az, hogy a Pinterest ÁFF szerint a képet feltöltő személy felel a Pinteresttel, a többi felhasználóval és a szerzőkkel szemben is azért, hogy minden tartalmat szabályszerűen töltött fel, rendelkezik megfelelő szerzői engedéllyel és maga a tartalom sem jogsértő. Az ÁFF előírja, hogy ha a felhasználó jogsértő módon vagy jogsértő tartalmat töltött fel és ezzel a Pinterestnek kárt okoz, azt teljes egészében meg kell térítenie. Cserébe viszont a Pinterest semmiféle felelősséget nem vállal a felhasználókat ért károkért. A Pinterest nem ellenőrzi a jogszerűséget és felelősséggel sem tartozik ezért. Ahogy azért sem, ha egy felhasználóját ilyen tartalom felhasználásáért felelősségre vonják és kártérítésre kötelezik. Ami csekélyke lehetősége marad a felhasználónak a Pinteresttel szemben bármiféle jogérvényesítésre, azt az ÁFF földrajzi megkötéssel nehezíti tovább. Ugyanis a Pinteresttel pereskedni csak Kaliforniában lehet, kaliforniai és USA szövetségi jogszabályok alkalmazásával.

A Pinterestről történő képfelhasználásnak tehát két fő jogi kockázata van – foglalja össze dr. Halász Kristóf:

  1. Nem biztos és nem ellenőrizhető, hogy jogosított, jogtiszta képet töltöttek fel.
  2. A joggyakorlat szerint a feltöltött képek átlinkeléséhez, Pinteresten kívüli felhasználásához a szerzői jogosult külön engedélyére van szükség.

De mi a helyzet a YouTube videókkal?

A YouTube tartalmak felhasználása egy fokkal egyszerűbb, mint amit a Pinterest tartalmak esetében látunk. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy a YouTube általános felhasználási feltételei életszerűbbek, valamint annak is, hogy a Pinteresttől eltérően, a YouTube az angol jog alatt működik, a felhasználókkal való jogviszonyára is az angol jog vonatkozik, ami azért előnyös, mert az Egyesült Királyság (még) tagja az Európai Uniónak, vagyis vonatkoznak rá az EU-s jogszabályok, többek közt a fent említett EU bírósági döntés is.

A YouTube az üzleti és a magáncélú felhasználás korlátaira nézve részletes szabályokat rögzít az ÁFF-jében. Fontos, hogy bizonyos üzleti célú felhasználásra a YouTube-tól engedélyt kell kérni.

A YouTube sem felel

A YouTube ÁFF szintén a felhasználóra telepíti a felelősséget azért, hogy rendelkezik a megfelelő engedélyekkel az adott tartalom feltöltésére, illetőleg, hogy maga a tartalom sem jogsértő. A feltöltéssel a felhasználó felhasználási engedélyt is ad a YouTube-nak és a többi YouTube felhasználónak. Ennek mértékét az ÁFF úgy határozza meg, hogy amennyire a YouTube szolgáltatásainak funkciójából következően elfogadható. A YouTube kizárja mind a felhasználók magatartásáért való felelősségét, mind a felhasználókkal szemben fennálló felelősségét, nem felel továbbá semmiféle kárért, veszteségért.

Rögzíti továbbá a YouTube ÁFF azt is, hogy a YouTube nem ellenőrzi a feltöltött tartalmak jogszerűségét semmilyen szempontból, azért felelősséggel sem tartozik. Így viszont a felhasználó nem lehet biztos abban sem, hogy a videó feltöltője rendelkezett arra szerzői jogosultsággal, engedéllyel. Amennyiben nem, a további felhasználás, tehát megosztás, saját honlapba történő beágyazás sem lehet jogszerű.

Az esetleges jogvitára a YouTube és felhasználója között az Egyesült Királyság bíróságai rendelkeznek joghatósággal, de a felhasználó lakóhelyének bíróságai előtt is lehet felhasználót perelni, azaz ha a YouTube-bal esetlegesen bíróságon kívánjuk vitánkat rendezni, nem kell annyira messze utaznunk.

A YouTube segíti a megosztást

A YouTube létrehozta a videók beágyazásához a YouTube Playert, így eszközt biztosít ahhoz, hogy kerettechnikával megjeleníthessük a honlapunkon a YouTube videót. Ennek szintén csak a reklám, promóciós és egyéb hasonló üzleti felhasználás esetén van némi korlátja.

A Pinteresthez képest azonban nagy különbséget jelent, hogy a YouTube nyilvános csatornái minden internetező számára elérhetőek, legalábbis ha eltekintünk az országspecifikusan letiltott videóktól és a privát videóktól. A fenti Svensson-ítélet alapján tehát itt az újabb megosztás, átlinkelés nem hoz létre új közönséget, új nyilvánosságot, vagyis ahhoz a szerzői jogosulttól külön engedélyt kérni nem szükséges.

„Ha tehát egy YouTube-os videó jogszerűen került feltöltésre és azt az ÁFF-nek megfelelően használjuk és ágyazzuk be, osztjuk meg, a jogi rizikó gyakorlatilag minimálisra csökken” – összegzi a fent elmondottakat dr. Halász Kristóf.

Félni azonban nem kell

A szabályok, amelyeket a két portál alkalmaz és amelyek elsődlegesen szabályozzák a felhasználók és az oldalak kapcsolatát, igyekeznek a felelősséget leginkább a felhasználóikra hárítani. Ha más felhasználók magatartása nem is jogszerű, mi magunk még mindig megtehetjük, hogy körültekintően járunk el. Így ha megszüntetni nem is, de csökkenteni tudjuk a kockázatokat. Választhatunk olyan Pinterest táblát, amelyről tudjuk, hogy jogtiszták a fotói. Választhatunk olyan YouTube csatornát is, amely hivatalos csatornája az adott tartalom feltöltőjének és a tartalmaknak ő maga a szerzője. Kétség esetén érdemes olyan ügyvédi irodához fordulnunk, amelyik rendelkezik a szerzői jog területén szükséges ismerettel. Egy vállalkozás esetében kiemelten hangsúlyos kell, hogy legyen a jó üzleti hírnév védelme az esetleges egyéb – jogi – következmények elkerüléséről nem is beszélve.

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom

Médiapiac

“10-20 globális sajtóorgánum mondja meg, mit kell gondolni”

Varga Judit igazságügyi miniszter a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) szerdai online jogállamiság-vitáján arra biztatta a nyugati “buborékban” élőket, hogy “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis – mint mondta – soha nem baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárcavezető a vitát követően közösségi oldalán elgondolkodtatónak nevezte, hogy

az elmúlt évtizedben egyetlen olyan vita, panelbeszélgetés, konferencia vagy nemzetközi sajtóban megjelent interjú sem volt még, ahol ne lehetett volna előre tudni, hogy a liberális politikusok, “megmondóemberek” és újságírók mit fognak mondani, kérdezni és hogyan érvelnek a jogállamisági és szabadságjogi témákban.

Hozzátette: soha egyetlen új gondolat, új kérdés vagy új kontextus nem merült fel.

Azt írta:

kényelmes póz az ilyen, hiszen 10-20 civilszervezet és 10-20 globális sajtóorgánum úgyis mindig pontosan megmondja, mit kell gondolni és mit szabad képviselni ezekben az ügyekben.

Az elmúlt évtizedekben ez a fajta politikai és ideológiai lustaság Varga Judit szerint olyan “hatalmas buborékot” hozott létre a Nyugat számára, amelyben nem kell gondolkozni, csak vissza kell mondani a megszokott mantrákat és varázsszavakat és akkor az ember “jó ember lesz” és “elkerülheti a civilizált világból történő kiátkozást”.

Éppen ezért – tette hozzá – az igazságügyi miniszternek mindig izgalmas kihívás jogállamisági beszélgetéseken, vitákon részt venni. Azonban ezek a “bokszmeccsek” véleménye szerint egyáltalán nem valódiak.

Hangsúlyozta, “mindenki a saját, külön szorítójában egyedül bokszol a levegőbe”, Magyarország például az európai jog talaján állva, mások ideológiai meggyőződésből; vannak, akik belpolitikai haszonszerzésből és vannak olyanok, akik nem is akarnak “bokszolni”, csak “beküldték őket a szorítóba”.

Egy azonban biztos: “a magyar ringbe, amely az európai jog és tények talaján áll, senki, vagy csak nagyon kevesen mernek belépni” – közölte Varga Judit.

Úgy fogalmazott: megpróbálta “beinvitálni a kényelem bajnokait a magyar szorítóba”, arra biztatva őket, hogy merjenek nyitni a más vélemények felé, legyenek bátrak megismerni a másik oldal érveit is. És ami a legfontosabb: “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis sose baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Tovább olvasom