Kövess minket!

Médiapiac

Herman Péter: „Tartalomkészítők, eljött a kánaán!”

Az RTL Magyarországnak a saját gyártású műsorok többségéért felelős kreatívigazgatója a magyar médiapiac igazi árnyjátékosa, akinek munkáit millióan, gondolatait viszont kevesen ismerik. Herman Péter „Pierre” őszintén beszél az utolsó nagy tévés álmáról, a csatorna sorozatkészítési terveiről, de azt is elárulja, milyen mértékben kell kompromisszumokat kötnie az üzleti eredményekért.

Mit jelent számodra a kreativitás?

A dolgokhoz való hozzáállást, a változtatni, a jobbá tenni akarás energiáját, ami kis és nagy dolgokban egyaránt jelen van és fontos. Azt gondolom ugyanakkor, a kreativitás megfogalmazhatatlan, éppen ezért lehet úgy kezelni, mint egy műszót. Nehéz erre jól válaszolni. Ha emocionálisan kezeljük, akkor van tartalma.

Milyen tartalommal bír egy televíziós társaság életében?

Ez leginkább annak kapcsán szokott felmerülni az emberekben, ha egy már kitalált formátumot vásárolunk. Ezzel többnyire egyet is értek, hiszen például az X-Faktor mindenhol ugyanaz a műsor a világon. Az, hogy az adott országban mitől fog működni, mitől fogják a nézők szeretni, annak a kreatív, és meglepően sok órát igénylő munkának köszönhető, amely során elgondolkodunk olyan apró dolgokon, mint a zsűri összetétele vagy a mentorház átalakítása. Nagy és klasszikus kreatív műhelyből fakadó munka pedig, amikor mi magunk kifejlesztünk az első betűtől az utolsóig egy sorozatot.

Ami, ha jól tudom, már az előkészítő fázisban tart.

A szakmámban, ahol ugyanúgy meg lehet fogalmazni álmokat, mint más területeken, a sorozatkészítés az egyik legizgalmasabb dolog. Amit ezzel kapcsolatban én álomnak tekintek az az, hogy egy olyan sorozatot mutassunk be, amelyet mi írunk, saját koncepció alapján, és a nézők körében is sikeres. Ha ez valóra válik, mindent megcsináltam a televíziózásban, amit a jelenlegi tudásom szerint meg lehetett. Néha elbizonytalanodom, szükség van-e erre, de ez olyan dolog, mint a kisgyereknek a maci. Ez a skalp még hiányzik, de nagyon hiszek benne.

A kezemben van egy kiérlelt forgatókönyv, amelyet, ha minden jól megy, májusban elkezdünk megvalósítani.

Hol helyezkedik el a sorozatgyártás piacán az RTL?

Minden csatorna, a közszolgálati és a konkurens is készített már ilyen vagy olyan, hetente jelentkező sorozatot, de ezek jellemezően nem voltak különösebben sikeresek. Még nem is azon logika és dramaturgia szerint készültek, mint amelyeket a jelen trendek diktálnak. Ha a mostani „sorozat-bummot” leválasztjuk az előzőektől, az RTL mindenképpen élharcos, megadtuk az ívet. Elsőként döntöttük el a Válótársakkal, hogy nyitunk ebbe az irányba.

Egy vásárolt formátum miben jelent kihívást?

Úgy álltunk a feladathoz, mint egy rendező, aki Shakespeare-t állít színpadra. A Rómeó és Júlia – függetlenül attól, miért és mikor írták – ma is csodálatosan aktuális. A dramedy műfajú sorozat eredeti formátuma nálunk is érvényesülhetett nagyvonalakban, hiszen a fő téma a párkapcsolatok, amely a keresztény kultúrkörben többé-kevésbé hasonlóan érint minket.

Herman Péter
Herman Péter

Vélemények szerint a Válótársak egy álomvilágot testesít meg, a TV2-n futó Korhatáros szerelem ezzel szemben a realitást tükrözi.

Ha ezt a kijelentést elfogadnám, akkor a nézettségi eredményeknek fordítottnak kellene lenniük. A faktum, hogy a Válótársak kifejezetten sikeres, a másik sorozat nem. Innentől kezdve lehet elemezgetni és véleményezni.

Nagy Ervin a főszereplésével készülő A Tanár kapcsán elmondta, hogy sok fajsúlyos témát hoztok majd felszínre a sorozatban.

A német testvércsatornánkon jól teljesítő, és reményeink szerint nálunk is sikert arató sorozat egy olyan karaktert helyez középpontba, amelyre mindannyian vágytunk egyszer. Mindenkinek van tanár-élménye. Az iskola sok mindennek a terepe. Nincs olyan ember, akinek az életében ne játszott volna fontos szerepet az oktatási intézmény. Emellett ott van a vágyunk egy tanár iránt, aki szülő helyett szülő, aki jófej, laza, menő, és aki bármi történjék, kiáll értünk. Az epizódok meglehetősen hétköznapiak, de olyasfajta konfliktusokat dolgoznak fel, amelyeket – különösen manapság – meglehetősen rosszul kezelnek a tanárok, akik lassan nem mernek kiállni a diákjaikért. Jó, hogy készült egy sorozat, amely megmutatja, lehetne másképpen is. A terhes-ügytől a szerelmi háromszögön át a mostanában felmerülő bevándorló-kérdésig sok minden előkerül.

Mi inspirál?

Világ életemben sportoltam, motorversenyeztem, kenuztam, szeretek tehát győzni, van bennem egy nagyon erős versenykutya szellem. Bármennyire kellemetlen, bevallom, mert ez engem igenis motivál. A másik szintén nagyon erős motivációm az emberi cselekvés mechanizmusnak a megértése. Ez alapvetően szórakoztat engem. Az összes tévéműsor attól lehet jó, ha tudjuk, mit szeretnek a nézők, hogyan gondolkodnak, működnek.

Ahogy körbenézek az irodádban, velem szemben Fritz Lang Metropolis plakátja, David LaChapelle albuma, és olyan neveket említesz inspirációforrásként, mint Tarr Béla, Lars von Trier és Helmut Newton. Ők mindannyian kísérletezőek voltak.

Abszolút!

Hol vannak a tévés piacon a kísérleti megoldások?

Az embereknek nem dolguk ezekre odafigyelni, de sok helyen ott van. Kitaláltunk egy olyan műsort, amiről tudtuk előre, hogy nem lesz sok nézője, mert túl értelmiségi, ráadásul olyan embereket és témákat szerepeltettünk, ami nem feltétlenül mainstream. Ez volt az RTL II-n futó Szelfi. Nagyon izgalmas volt a realityhez való percepció egy olyan új formáját felfedezni, amelyet már majdnem minden valóságshowban használunk. Hülye példa, de ez olyan, mint amikor a Forma-1-ben kitalálnak valamit, amely működik, majd bekerül a polgári autókba.

Herman Péter
Herman Péter

Kreatívigazgatóként mennyire kell kompromisszumot kötnöd az üzleti eredményekért?

A kérdést fordítva is fel lehetne tenni: mennyi kreativitás kell ahhoz, hogy minél inkább legyenek üzleti eredmények? A kereskedelmi televízió mint organizmus profitra teremtődött. Normál közgazdasági keretek között csak addig működőképes, amíg profitábilis. Az, hogy hogyan monetizálhatsz egy kreatív ötletet, legalább annyira érdekes, mint a kreatív feladat maga. A digitalizáció mint új forradalmi irány jól mutatja, hogy milyen széles lehetőség van még ebben.

Ha már a digitalizációt említed, jövőkutatással is foglalkozol: mi fogja felváltani a hagyományos televíziózást, és hogyan zajlik majd ez a folyamat?

Ez az a terület, amiről igazából még senki sem tudja tűpontosan, hogyan kellene csinálni. Abban azonban biztos vagyok, hogy hihetetlen dolgok fognak történni.

Nincs tuti recepted?

Nincs, de a változás elkerülhetetlen. Ha Magyarország nem lenne ennyire bezárkózó, sokkal gyorsabban zajlana a folyamat. Dermesztő, de kifejező példa, hogy az itthon jóformán nem létező Netflix Hollandiában tökéletesen felborítva a piacot. Mi a két ország között a különbség? Hollandiában mindenki beszél angolul, Magyarországon senki. Innentől kezdve, csak egy porszemnyi fantázia szükséges ahhoz, hogy elképzeljük, mi történne, ha megszólalna magyarul. Mi aprócska, jelentéktelen piac vagyunk, de az angol nyelv mellett elérhető a német, a román, perceken belül érkezik a lengyel, vele a nagy kelet-európai piacok, de nyilván ott lesz a spanyol és a francia is. Egy dolgot biztosra veszek, eredeti magyar tartalmat ezek a külföldi multik nem csinálnak. A magyar piac lágysága miatt, vicces módon, még sok évig mi találhatjuk meg a nézőinket szórakoztató tartalmakkal. Teljesen másfajta gondolkodást igényel majd, hogy mikor megtörténnek a nagy „bummok”, tudjuk, hogy és miként legyen jelen a vállalkozásunk ahhoz, hogy továbbra is működőképes és rentábilis legyen.

Milyen trendek figyelhetők meg a tartalomfogyasztást illetően?

Szerencsém van, hogy a kreatívterülettel foglalkozom, mert egy dolgot biztosan kijelenthetek: az emberek nemhogy kevesebb, de valójában több tartalmat fogyasztanak.

Herman Péter
Herman Péter

A tartalom továbbra is szent, hiszen a Netflix sem csinál mást, mint tartalmat állít elő, a különbség, hogy másképpen terjeszti. De említhetem a Facebook is, ahol a legkedveltebb dolgok jellemzően tartalomhoz kapcsolódnak, még ha olykor elég kellemetlen is az a tartalom. Megnyugodhatunk, tartalomra mindig szükség lesz, ráadásul egyre nagyobb mennyiségben. Tartalomkészítők, eljött a kánaán!

Ez az egyik oldal, az üzleti modellek ugyanakkor elavulnak.

Bizony, változtatnunk kell! Egy teljesen más gondolkodásmódú, decentralizált a jelenlegi rendszer, ahol sok felületen érheted el az embereket. Itt nem arról van szó, hogy nem kell, amit csinálunk, hanem arról, hogy a jelenlegi modellt megújítsuk. Ugyanez a forradalom zajlik a zenében is, ahol a régi üzleti modell, amely abból állt, hogy a kiadó megtalálja a zenekart, felveszik a lemezt, majd eladja, megszűnt. Így lettek a zeneiparban is fontosabbak a kontentek.

A közösségi média térnyerése milyen változásokat hozott?

Bármilyen szomorú is, ma már fontosabb, hogy mi rohan át az ember ujja alatt. Jellemzően azon kell elgondolkodnunk, hogyan tudjuk ezeken az oldalakon jól szórni a tartalmainkat, illetve felhívni rájuk a figyelmet. Az én olvasatomban a közösségi platformok olyan felületek, ahol általában és tömegével érhetők el az emberek. Ez egy pr-marketing terület, ahol ugyancsak másképpen kell tervezni, mint eddig.

Mennyire jellemző itthon, hogy egy-egy műsort azért néznek meg, hogy utána csevegjenek róla a közösségi médiában?

Van két olyan produkció, amely ezt félig-meddig igazolja. Az egyik az X-Faktor, ahol nagyon tudatosan és széleskörűen építjük a műsor közösségi média részét. Mivel egy trendi termékről van szó, így a Facebook, Instagram, RTL Most és az RTL.hu-s jelenléten túl, vannak online cikkeink, különböző divatösszeállítások, egyéb megjelenések. Mindezen tartalmakból kétszer annyit állítottunk elő legutóbb, mint korábban. Nem beszélve az első X-Faktorról, ahol még semmi ilyen nem volt. Ezek apróságok, de jól mutatják a változás folyamatát. A másik a Pumpedék (VIACOM produkció – a szerk.), amely number one volt az összes illegális fájlletöltő oldalon. Ezzel még bajban vagyunk, mert a nézők ott érik el, ahol akarják, ezért mi nem tudjuk kiszedni belőle azt a pénzt, amit ki kellene.

Herman Péter
Herman Péter

Ha mindenki tévét néz majd, a reklámok alatt pedig az okoseszközét nyomkodja, mire kell felkészülniük a marketingeseknek?

A televízió mindig is azt a jelen idejű közösségi élményt adta, ami utána a beszédtémát szolgáltatta. Amit mondasz, az az ideális állapot, amelyet mindenki el szeretne érni. Nagyon leegyszerűsítve, egy tehetségkutató műsort a Csillag születiktől a Ki mit tud?-ig mindenki nézett, és az abban látottak jelentették a témát napokig. Ez ma is így van, de már nem kell várni. A tévében ugyanakkor nemcsak egyidejű dolgok vannak, hanem sok olyan is, amit az internet kivált. Például egy focivébémeccset ugyan még nem vált ki, de már telefonon, a kényelmes fotelből gólörömözünk a haverokkal. A Survivor esetében viszont már döntés kérdése, hol nézik meg. Az RTL szempontjából a legnagyobb kérdés, hogy hol lenne jobb, ha nézné.

Mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyeket kivált?

Ilyen a hír, hiszen ha bármilyen információt megkapok online, nem biztos, hogy megnézem a híradásokat a tévében, de valahol kiváltja a „hogyan készíts karácsonyfát?” és a „hogyan etesd a békádat?” tartalmakat is. A híradónak olyan exkluzivitást kell találnia, amely az interneten nem lelhető fel. Ettől bonyolult a mátrix. Mindenre van megoldás, de gondolkodni kell, kreatívan kell hozzáállni, tudomásul kell venni, hogy nem múzeum vagyunk, nem ezer éve megfestett, soha nem változó festményeket árulunk. Gyakorlatilag azon a szeren vagyunk, ahol tudni kell kapkodni a lábunk.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg.)

Médiapiac

Cseh kézben a TA3 szlovák kereskedelmi hírtelevízió

Cseh tulajdonba került a TA3 szlovák kereskedelmi hírtelevízió, amely eddig Ivan Kmotrík szlovák vállalkozó Grafobal nevű pénzügyi csoportjának tulajdonában volt – jelentette szerdán a CT24 közszolgálati cseh hírtelevízió közlésére hivatkozva az MTI. E szerint a TA3 új tulajdonosa Michal Vorácek cseh vállalkozó Blueberg Media csoportja.

Közzétéve:

A TA3, amelynek sugárzási engedélye a C.E.N. társaság tulajdonában volt, 2001 óta működik Szlovákiában egyetlen hírtelevízióként. A közszolgálati szlovák televíziónak nincs hírtelevíziós csatornája.

A Finstat.sk hírportál szerint a C.E.N. csoport hosszabb ideje veszteséggel gazdálkodik, 2020-ban vesztesége 1,91 millió eurót tett ki.

Vorácek tavaly októberig társtulajdonosa volt a szlovák Our Media SR társaságnak. Ez a cég vette meg 2018-ban a Pravda című befolyásos baloldali szlovák napilapot, amelynek most a kiadója.

A tulajdonosváltással összefüggésben távozik a TA3 igazgatója, Mirjana Hron Simisic, aki ezentúl a Grafobal Group menedzsmentjében fog dolgozni. A TA3 új ideiglenes vezetője Ján Svoboda, az Our Media SR csoport menedzsmentjének eddigi elnöke.

Szintén cseh kézben, a prágai székhelyű PPF pénzügyi csoport tulajdonában van a vezető szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza.

Tovább olvasom

Médiapiac

Biden elnök trágár módon szidalmazta a Fox News tudósítóját

Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kért Peter Doocy-tól, a Fox News televíziós csatorna tudósítójától, miután egy fehér házi sajtótájékoztató végén az elnök a még bekapcsolt mikrofonba azt mondta róla, hogy a “k..va anyját, de hülye!” – jelentette a Newsweek amerikai hetilap kedden.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

A mérsékelt liberális magazin online tudósítása szerint Biden elnök kormányzati tisztségviselőkkel találkozott hétfő délután a Fehér Házban, hogy az Egyesült Államokat sújtó magas inflációval kapcsolatos lehetséges megoldásokról folytasson megbeszélést. A találkozón újságírók is jelen voltak a teremben, és többen kérdéseket kiabáltak az elnök felé a megbeszélés végén.

Már távozás közben Peter Doocy azt kérdezte Joe Bidentől, hogy szerinte az infláció “politikai teher lesz-e a novemberi időközi választásokon”, mire az elnök – aki láthatóan nem tudta, hogy mikrofonja még be van kapcsolva – szó szerint azt mondta: “Nagy előnyt jelent – a magasabb infláció. A k..va anyját, de hülye!”  

A CNN amerikai hírtelevízió szerint Biden elnök később felhívta Doocy-t, és bocsánatot kért tőle a megjegyzésért, amelyet Doocy is megerősített a Fox News csatornának, elmondva, hogy az elnök a telefonban azt mondta neki: “személyesen semmi bajom nincs veled”.

Az eset után Joe Biden számos bírálatot kapott republikánus közszereplőktől. Charlie Kirk konzervatív kommentátor Twitter- üzenetében azt írta: “emlékszem még azokra az időkre, amikor [Donald] Trump valami hasonlót csinált, akkor egy hétig ez uralta a hírfolyamot, és végtelen számú, önmagukat felmagasztaló véleménycikkek és tárcák jelentek meg ‘az újságírók elleni értelmetlen támadásokról’ a publicisták tollából”.

Mások azonban védelmükbe vették az elnököt. Tommy Vietor politikai kommentátor azt írta a Twitteren: “nézzétek. mielőtt végtelen zsolozsmázásba és a kulturált hangvételhez történő visszatérés fontosságának hangsúlyozásába kezdenénk, nem lehetne, hogy őszintén elismerjük, hogy itt mindenki nyert? Biden kiereszthette a gőzt. A demokraták jót nevettek. Doocy végtelen hosszúságú élő adásban játszhatja el az áldozat szerepét. Senki sem kér bocsánatot. Nevessetek egyet, aztán haladjunk tovább!”.

Nem ez volt Biden elnök első esete a bekapcsolt mikrofonnal. 2010-ben, miután Barack Obama akkori elnök aláírta az egészségügy reformjáról szóló törvényt, Joe Biden akkori alelnök egy bekapcsolt mikrofon szerint azt súgta az elnök fülébe, hogy ez egy “kib.ott nagy jelentőségű megállapodás”.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Dal 2022 – Szombaton lesz az első válogató adás

Az első válogató adással szombaton indul A Dal 2022. A közmédia dalválasztó élő showműsora új műsorvezető párossal, megújult zsűrivel és rendhagyó zenei koncepcióval várja a nézőket a Dunán.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Az MTVA közleménye szerint ismét a magyar zenéké lesz a főszerep, és a zsűri ez alkalommal is a közönséggel együtt keresi az év dalát. Idén is negyven produkció versenyez, a dalok minden adásban élőben hangzanak el, és a döntősök szimfonikus változatban lesznek hallhatók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében.

A Dal első válogató adása január 29-én, szombaton 19 óra 35 perctől lesz látható és hallható a megújult Dunán. A műsorban tíz versenydal hangzik el: fellép Erdős Fruzsi (dalának címe: Azt beszélik), a Kies (Nem félek), Kijube (Holnap majd elhiszem), Majoros Csenge (Földöntúli szerelem), a Pankastic! (Hosszú volt a nyár), a Prove (Karambol), a Ruby Harlem & Roy (Még ma este), Sándor Szofi (21 gramm), az Easy Babies (Szerelem) és Ya Ou (Zsákutca).

A Dal 2022-ben újra helyet foglal a zsűriben Wolf Kati énekesnő, aki 2012-ben már volt zsűritag, majd 2015-ben és 2020-ban versenyzőként szerepelt a műsorban. Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese negyedik alkalommal lesz benne a zsűriben, Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák frontembere, szájharmonikása, hegedűse másodszor vesz részt a dalválasztásban, a negyedik zsűritag, Egri Péter, a rockabilly magyar nagykövete pedig korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A dalverseny új műsorvezető párosa Rókusfalvy Lili és Király Viktor. Előbbi A Dal 2020-ban már volt házigazda, utóbbi versenyzőként szerepelt többször a műsorban: 2012-ben testvéreivel, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

A négy válogatóból adásonként öt, összesen húsz dal jut tovább a két elődöntőbe: négy produkció a zsűri pontjai alapján, az ötödik a közönség szavazataival. Az elődöntőkből négy-négy dal kerül a fináléba, így nyolc dalt hallhatnak újra a nézők, amelyek közül márciusban kiderül, melyik lesz Magyarország slágere 2022-ben. A végső győztesről idén is a közönség dönt.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, valamint egy tízdalos stúdiólemezt és az egyik felvételhez videoklipet készíthet. A döntőbe jutott nyolc dal minden előadója gazdagodik zenei pályájára fordítható nyereménnyel. Idén is odaítélik a legjobb dalszövegért járó díjat, valamint az Akusztik Dalverseny fődíját.

Részletes információk A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, a műsorvezetők közösségimédia-felületein, az adal.hu-n, valamint a műsor hivatalos YouTube-csatornáján találhatók.

Borítókép: Az év férfi előadója díj átadója, Wolf Kati énekesnő, a Dal 2022 zsűritagja a Petőfi Zenei Díjak átadásán az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában 2022. január 20-án

Tovább olvasom