Kövess minket!

Médiapiac

Helyére kerülhet a mobil

Több változás is történt a digitális közönségmérés körül az elmúlt időszakban, erről és a várható újabb fejlesztési irányokról kérdeztük Darvas Pétert, a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) szakmai bizottságának vezetőjét és Varga Zoltánt, a gemiusAudience menedzserét.

Június elejétől önállóan folytatja a Gemius Hungary a digitális közönségmérést a DKT elnevezésű JIC megbízása alapján. 2012-ben az Ipsosszal közösen nyerte meg a kutatócég a tendert, a korábbi partner őszig még tanácsadóként segíti az átállást, derül ki Varga Zoltán szavaiból, aki éppen e változással összefüggésben érkezett ügyféloldalról a Gemiushoz. Ez a felállás egyébként nem ismeretlen a Gemius számára, amely a magyarral együtt huszonhárom piacon végzi a digitális közönségmérést önállóan. A szakember elmondása szerint azt remélik a változástól, hogy a kommunikáció felgyorsul, és a fejlesztésekre is nagyobb figyelem juthat. „Az olajozottabb kommunikáció ebben az időszakban különösen fontos, mivel a háttérben sok fejlesztés folyik, és szerencsésebb, ha ezeket egy kézből irányíthatjuk” – teszi hozzá.

Fotó: Varga Zoltán

A fejlesztések közül az első, hogy júliustól a DKT előfizetői napi frissüléssel érhetik el a mobilos oldalak, hálózatok és alkalmazások forgalmi adatait. Ez azt jelenti, hogy a mobilfelületekre vonatkozó eredmények két helyen válnak hozzáférhetővé a DKT felületein. Ezek egyike az OLA (ola.dkt.hu), ahol a mobiloldalak és -hálózatok eredményei között számos, a mobiltartalmakat érintő forgalmi mutatót lehet megtekinteni, illetve elemezni lehet a desktopoldalakra érkező mobilos találatok arányát is. Emellett a gemiusExplorer közönségelemző szoftverben megjelenő havi adatbázisban elérhetőek a mobiloldalak és -hálózatok közönségeredményei, a forgalmi statisztikák pedig lekérhetőek különböző célcsoportokra.

Varga Zoltán. Nézze meg Varga Zoltán. teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A mobilos számok a közönségelemző szoftverben már 2014 januárja óta hozzáférhetőek voltak, ezt viszont szűkebb előfizetői kör használja, mint az OLA szolgáltatásait, így ez a lépés azt jelenti, hogy a számok szélesebb fogyasztóréteg számára válnak láthatóvá, mondja Darvas Péter. (A közönségadatokat egyébként a Gemius több mélységben vizsgálja. A Prism-kódok minden mért oldalban benne vannak, és ezek óránként frissülő, nyers forgalmi adatokat szolgáltatnak. Ennél egy fokkal nagyobb feldolgozottságot mutat az OLA felülete, amely naponta frissül, és amelyben már például különválasztják a belföldi és a külföldi forgalmat, illetve bot- és domainszűrés is zajlik. A legszűrtebb, demográfiai elemzésre alkalmas adatok pedig az Explorerben állnak rendelkezésre, havi frissítésben, 15+ korosztályra és belföldi forgalomra értve, súlyozva.) „A mobilos adatok szélesebb körben történő elérhetővé tétele azt jelenti, hogy ezeket a napi médiatervezői munkában, illetve médiaoldalon a versenytársak figyelésére is használni lehet. A fejlesztés a piaci igényeket követi, most már nem elég a mobilos adatokat havonta látni” – fűzi hozzá Varga Zoltán.

Fotó: Darvas Péter

Miközben ily módon hozzá lehet jutni a mobilplatformot érintő adatokhoz, fontos az egységesítés. Eddig a desktop- és a mobilfelületekbe külön mérőkódot telepítettek, lehetőséget adva eközben a reszponzív oldalaknak a fent bemutatott kétféle gyakorlat közötti választásra, a multiplatform szemléletű mérés azonban elszakad e platformközpontú megkülönböztetéstől, és azt helyezi előtérbe, hogy egy domain teljes látogatottságát holisztikusan mérjék. A forgalmi és a közönségadatok egy képernyőn, eszközönkénti bontásban és egyesítve is láthatóak lesznek majd, a tényleges böngészési forrásoknak megfelelően, domainszinten. További hozadék, hogy a multiplatformmérésben összevont valósfelhasználó-számot (real user, RU) is kalkulálnak.

„Ilyen módon helyükre kerülnek a domainrangsorok, de természetesen egyszerűen szűrni lehet mobilos és desktopforgalomra is. Mivel a fejlesztésnek ez csupán az első lépése, összevont RU-mutatót egyelőre a teljes forgalomra és az egyes platformokra lehet csak vizsgálni, a különböző forgalmi források tetszőleges párosítására (például PC és tablet, mobil nélkül) nem. Azért nagy előrelépés ez, mert az eddig külön rendelkezésre állt mobilos és webes adatokat nem lehet egyszerűen összeadni a jelentős kereszthasználat miatt, a mostani fejlesztés viszont választ ad erre a módszertani problémára” – magyarázza Darvas Péter, aki szerint a hazai piac jelenlegi fejlettségéhez illeszkedik a megoldás.

A multiplatformmérés megvalósításának feltétele a Gemius által használt – az Interacton idén IAB Europe Research Award díjat nyert – BPS (Behavioral Panel Synthesis) modell, amely deduplikációs eljárást alkalmaz, hogy meg lehessen állapítani, pontosan mennyi és milyen felhasználó érkezik a különböző eszközökről. Magyarországon jelenleg három panel működik a digitális közönségméréshez kapcsolódóan: egy cookie-panel, egy szoftveres panel, illetve egy külön mobilpanel, ezeknek az adatait fésülik össze. Ezen túlmenően, a multiplatformmérésre való felkészülés részeként most zárul a mérésben részt vevő site-ok browser ID kódokkal való felkódolása is, ami egy a cookie-alapú technológiát váltó generációs ugrást jelent.

E változtatások egyik célja, hogy a mobilról jövő forgalmat a helyén kezelve, egységesen jeleníthessük meg a közönségmérési felületeken minden oldal tekintetében. Ez a szakemberek szerint annál is inkább fontos, mert a piacon időről időre felmerül a kérdés, hogy miért adnak a különböző mérések és analitikák eltérő értékeket a látogatókra vonatkozóan. „Gyakori, hogy a valós felhasználókról képet adó real user mutatót vetik össze a webanalitikai rendszerek unique cookie mutatójával. Ez azonban sok szempontból nem nyújt pontos képet. A unique cookie mutató értéke nagyon magas lehet, mert például adatvédelmi vagy egyéb okokból a felhasználók törlik a cookie-kat a böngészőben. Ide tartozik azonban az iOS azon specialitása is, hogy alapértelmezetten nem engedi a cookie-k elfogadását, így ha egy site-nak nagyszámú iOS-es látogatója van, a cookie-alapú mérésből származó és a közönségmérési adatok között jelentős, akár 40-50 százalékos eltérés is lehet” – mondja Varga Zoltán, aki szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a különböző módszertanok mást mérnek, másra alkalmasak.

A szakemberek úgy vélik, nagy a piaci érdeklődés a fejlesztések iránt, most az átállás technológiai feltételeinek megteremtése zajlik (új kódok beépítése stb.). A multiplatformmérésre való átállás a Gemius által mért piacok közül Dániában és Csehországban már megtörtént, a magyar piacon pedig 2016 elején élesedhet az új szemléletű mérés.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom