Kövess minket!

Médiapiac

Hatékonyabb kampányok, élhetőbb városok

Rendet lehet-e vágni a szabályozatlan óriásplakát-erdőben, hozzájárulhatnak-e az életminőségünk javításához a közterületi reklámok, és mit hoz az outdoort szabályozó, a piacot 2020-tól gyökeresen átszabó törvény a gyakorlatban? Samu Tímeát és Szelei Szilárdot, a JCDecaux társ-vezérigazgatóit arról kérdeztük, hogyan reagál a piacvezető cég a változásokra.

Az utolsó tömegmédia

Azt, hogy a közterületi reklámokban még mindig látnak fantáziát a hirdetők, a lapunk által megkeresett piaci szereplők szerint jól bizonyítják a tavalyi számok. 2016-ban az out-of-home piac teljes árbevétele 2015-höz képest 6 százalékkal, 16,3 milliárd forintra növekedett.

Az ügyfelek ráébredtek, hogy a tévés piac nyomott árakkal ugyan, de telített, a 110 csatorna mellett pedig tömegmédiának sem tekinthető. Az online piacnak van egy nemzetközi lába, a hazai piacon pedig működik két-három sales house; a rádió- és a sajtóbüdzsé ügynökségi és hirdetői szemmel sajnos láthatatlan. Az egyetlen tömegmédia az out-of-home maradt, ami jelentősen ellensúlyozza az állami kitettséget – állítják a JCDecaux vezetői.

 

A billboard – közismert kifejezéssel: az óriásplakát – 4,4 százalékkal, 8,9 milliárd forintra, a citylight 11,3 százalékkal, 3,5 milliárd forintra, az egyéb kategória – lámpaoszlopok, egyedi felületek, járműreklám stb. – pedig 14 százalékkal, 3,9 milliárd forintra növekedtek 2016-ban a megelőző évhez mérten.

Ezenfelül az ambientköltések becsült értéke 2,7 milliárd forintot tett ki tavaly. A kereskedelmi bevételek szerepe jelentős volt: ez a 3 százalékos kihasználtságnövekedésből és az eladási árak emelkedéséből állt össze. Az állami költések még csökkentek is 2015-höz képest, mivel az első fél évben a pályáztatási folyamat csúszása miatt szinte elmaradtak. Az állami költés aránya – a választási időszakokon kívül – 20-22 százalék, amire szükség van, és még normális mértékűnek tekinthető.

 

Hogyan érintik a törvényi változások a portfóliókat?

A szabályozás a legtöbb kérdésben egyértelmű helyzetet teremt. A ragasztott óriásplakátok korának 2020 után vége szakad. Az addig lejáró szerződések sem újíthatók meg, ez azonban csupán a felületek néhány százalékát érinti, így radikális változásokat csak 2021 hoz majd. A JCDecaux esetében ez a jelenlegi bevételek felének kiesésével jár majd.

Az új törvényi szabályozás szerint szinte az összes citylight maradhat, mert a felületek többsége megállókhoz kapcsolódik, illetve bevásárlóközpontok belső területén, valamint a metróban helyezkedik el. Az utcabútorok pedig közfunkciót látnak el, a város és az adott kerület lakosait szolgálják ki. Az ezekbe történő beruházás, majd az eszközök karbantartása, takarítása tehermentesíti az önkormányzatokat. A visszajelzések alapján ez win-win szituáció. Ezzel szemben az óriásplakátok után – különösen akkor, ha magánterületen találhatók – a közösség szinte semmilyen bevételt nem lát. A törvényalkotó deklarált szándéka a településkép védelme mellett az volt, hogy 2020-at követően, amikor európai uniós pénzekre már nem lehet számítani, a beruházásokat finanszírozni lehessen – értékelnek a szakemberek.

Néhány nyitott kérdés is maradt, így például a Mediacontact telefonfülke-reklámjainak ügye. Ezek ugyan citylightnak számítanak, szerződést kellene viszont kötniük a fővárossal. A Publimont felületeinek legnagyobb része utasváró- vagy rendszergazdai szerződéssel lefedett citylightfelület, amelyek esetében a rendszergazdai szerződés megszűnésével kérdésessé válik, hogy maradhatnak-e. A törvényi mellett a piaci változások is jelentősek. A Hungaroplakát és a Publimont számos citylightfelülete a BKV területén található, amely tender alatt áll. A tender tavaly március óta fut. A végeredmény még kérdéses, ajánlatot a Publimont–Hungaroplakát konzorcium és a JCDecaux tett. Jelenleg az ajánlattételi-szerződéskötési szakaszban tart a folyamat. Szintén változás várható a MÁV területén található reklámok esetében.

Hogyan pótolhatók a kieső bevételek?

A kieső felületek és az elvesző profit elsősorban az utcabútor-portfólió fejlesztésével pótolható. Az utcabútorok esetében nyolc-kilenc négyzetméteres, már az óriásplakátéhoz hasonló méretű, de nem ragasztott, sokkal exkluzívabb felületek – rolling board, city roll – állnak rendelkezésre, amelyek természetesen nagyobb beruházást is igényelnek. Ezek sokkal jobban illeszkednek a városképbe, nem véletlen, hogy Londontól Bécsig elterjedtek. Egy helyszínen három – digitális esetben még több – kreatívot el lehet helyezni, így a ragasztott plakátokénál jóval kisebb a helyigényük. A plakátcégek a használatukért vagy fizetnek, vagy valamilyen szolgáltatást nyújtanak az önkormányzatoknak.

A felület harmadán elhelyezhetők önkormányzati hirdetések, a digitális eszközök pedig egyes területeken forgalmi vagy kulturális információkat is közvetíthetnek.

A legfontosabb szempont, hogy stratégiai együttműködés alakuljon ki az állammal és a kerületekkel. Nagyobb beruházási igényű, de minőségi és közfunkciót ellátó utcabútorokat építünk, cserébe reklámhelyekhez jutunk. Emellett a tömegközlekedési felületeknek is nagy az értékük, hiszen az embereket alapvetően három helyen, az utcán, a bevásárlóközpontokban és a tömegközlekedési eszközökön lehet elérni. Három és fél évünk van a felkészülésre

– mondja Samu Tímea.

Milyen új utcabútorokra számíthatunk?

A JCDecaux részéről erős szándék van nyilvános illemhelyek elhelyezésére, és az önkormányzat is nyitott, folynak az egyeztetések – tudtuk meg a cég vezetőitől. Harminc egység rendelkezésre áll, ez a minimummennyiség egy világvárosban. A kérdés, hogy hova lehet kihelyezni a toaletteket. Az aluljárókban elhelyezett illemhelyek nem működnek, mert az embereknek ellenérzéseik vannak velük kapcsolatban, turisták pedig végképp nem mennek be. „Az üzemeltetés is szaktudást igényel, de önkormányzati szinten a világon szinte sehol nem tudnak megbirkózni az ilyen problémákkal, miközben nálunk rendelkezésre áll a tudás, a megfelelő automata toalettek és reklámeszközök, illetve az ezek működtetéséhez szükséges apparátus is” – mondja Szelei Szilárd.

Az egyéb utcabútorokban – padok, lámpák, kioszkok, napelemes telefontöltők, elektromosautó-töltők – is rejlik potenciál. A városképi illeszkedésről gondoskodik, hogy a nemzetközi cég ötven dizájnerrel működik együtt, köztük olyanokkal, mint Philippe Starck, Norman Foster vagy Martin Székely. Ha pedig maga a hardver – valamint a megfelelő internetkapcsolat – megvan, a következő lépésben számos smart city megoldás is bevezethető, amelyekkel sokkal élhetőbbé tehető a város.

Az elsődleges célunk nem az, hogy ellepjük a várost reklámmal. A mostani 11 ezer budapesti reklámhely nem normális állapot, és az árakat is letöri. Az önszabályozás hiánya is tehet arról, hogy a kialakult városkép miatt a törvényhozók radikális fellépést szorgalmaztak. A mennyiségi szemlélet még tetten érhető, de a jövőben ennek változnia kell, hiszen magasabb áron minőségibb, jó helyen lévő, karbantartott felületeken lehet majd hirdetni

– vázolják a jövőt a JCDecaux vezetői.

Ebben az anyacég is mögöttük áll, biztosítva a tőkét, a knowhow-t és a digitális eszközparkot is. „Minden csak üzleti terv kérdése. Már most látjuk, hogy nőnek az igények, ezért is vezettük be a félhavi citylight-kampányokat. Nemzetközi szinten léteznek egyhetes és tíznapos kampányok is; a cél, hogy egy-egy kampány rövidebb ideig, de sok felületen fusson.

A tévében is luxus az egyhavi kampány

Kutatásaink szerint, akit nem érünk el két hét alatt, azt nem is lehet” – állítják.

Mikor érkeznek tömegével a digitális táblák?

A kreatív megoldások esetén mindig az a cél, hogy a legfrekventáltabb helyszíneken – például teljesen márkázott utasváróval, VR-megoldással, kóstoltatással, az összes érzékszervre hatva – megragadják a figyelmet, és a kampány többi eszköze erre utaljon vissza. A JCDecaux szakemberei azt hangsúlyozzák, hogy az utcabútor nem testidegen, beleillik a városi életbe. Ráadásul akkor éri el a fogyasztókat, amikor az életüket élik, bevásárlásaikat intézik.

A JCDecaux-nál azt tervezik, nemsokára beaconöket fognak elhelyezni a várókban, amelyek digitális jeleket sugároznak. Emellett a helyszíni fizetéssel – érintésmentes megoldásokkal és alkalmazáson keresztül – is kísérleteznek, ami azonnali vásárlást vagy adományozást is lehetővé tesz. A kreatív megoldások körét bővítenék, erre a hirdetők és az ügynökségek részéről is igény mutatkozik.

Reményeik szerint a JCDecaux-nál a közeljövőben elkezdik a digitális eszközök telepítését is. Ha sikerül megnyerni a BKV-tendert, az ő területükön, valamint a bevásárlóközpontokban és az utcán is sok digitális eszközt szeretnének elhelyezni, amelyeket utána hálózatban értékesíthetnek. Az interaktivitás, a szenzorok beépítése lesz a következő lépés, és ezt követheti majd a programmatic buying bevezetése.

A mérés terén 2020-ig nem terveznek változást, de nemzetközileg sok tapasztalat halmozódik fel, amiből majd építkezhetnek. A digitális eszközöket a kihelyezést követően lehet „smartosítani”, például alkalmassá tenni forgalomszámlálásra, amelynek adatait utána az önkormányzattal is meg lehet osztani.

Nem vész el, átalakul

A törvényi változások a német hátterű Adboard (korábbi nevén euroAWK Outdoor) Kft.-t is jelentős mértékben érintik. A cég lapunkkal azt közölte: eszközportfóliójának közel 90 százaléka óriásplakát, a további 10 százalék citylight. Az Adboard is készül a 2020 utáni időszakra, október 2-án közleményben jelentették be, hogy októbertől megújulnak a felületeik, tavaly pedig Magyarországon is bevezették a nemzetközi szinten már több piacon is működő CMS (Campaign Management System) innovatív kampányoptimalizáló rendszert. Ennek segítségével lehetővé teszik, hogy a magyar hirdetők akár felületenként állíthassák össze az outdoor reklámkampányaikat.

Szerettük volna megkérdezni, a sok óriásplakáthellyel rendelkező Publimont Kft.-t is, hogyan igazodnak a törvényi változásokhoz, a cég azonban nem reagált a megkeresésünkre. A napokban került viszont nyilvánosságra, hogy a Jobbik – megkerülve a politikai szervezetekre vonatkozó törvényi szigorítást – 1100 közterületi reklámeszközt vásárolt részben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimonttól, amely így megszabadult az óriásplakátjai egy részétől. (MLF)

A cikk elsőként a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.

Médiapiac

Oktatóvideókkal érzékenyíti a gyerekeket egy LMBTQ-szervezet

Videókban mutatják be a gyerekeknek a szexualitás minden fajtáját, kihegyezve az LMBTQ-ra.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az Amaze egy olyan világot képzel el, amelyben természetesnek és egészségesnek ismerik el a gyermekek és a serdülők szexuális fejlődését” – írja honlapján az Amaze nevű szervezet.

Az Amaze hivatásának tekinti, hogy egészen kicsi kortól szexuális felvilágosítást tartson a gyermekeknek. Ingyenes videóikkal az a céljuk, hogy tanításuk a világ bármely pontjára, bármely óvodába vagy iskolába eljuthasson.

Animációs kisfilmjeikben többek között a szexuális orientáció és a nemi identitás kérdéskörét dolgozzák fel. Ráadásul egy-egy témakört úgy tálalnak, hogy az az ifjúsághoz, a szülőkhöz és a pedagógusokhoz is szóljon. Utóbbiaknak kész tantervet készítettek, amelybenóráról órára leírják, hogy mikor mivel, milyen osztályban kellene foglalkozni.

Szexuális orientáció menüpont alatt hosszú lista található, amelyben arra okítják a pedagógusokat, hogyan tanítsák meg a gyermekeknek, mi az az LMBTQ, mit jelent a coming out, de a szivárványcsaládokról is szót ejtenek.

Nemi identitás menüpont körbejárja többek között a transzneműséget, a ciszneműséget és a genderfluid identitást.

A következő animációs videóban Maya bemutatja a családját: két anyukája van. A kisfilm idealizálja a két anyával való életet, azt sugallja, hogy semmiben sem különböznek a heteroszexuális pároktól. Bemutatja azt is, hogy milyen kérdéseket tettek fel Mayának, amikor az iskolában kiderült, hogy két anyja van.

„Hol van az édesapád?” „Te is leszbikus vagy?” – hangzottak a kérdések. Ezután hosszan taglalják, hogyan lehet a másiknak elmondani, ha valaki más családmodellben él.

Hangsúlyozzák: pozitív és negatív véleményekre egyaránt lehet számítani.

Az Amaze segítséget nyújt a coming outhoz is. Egy videóban egy fiú vívódását lehet végigkövetni. Hogyan mondd el a legjobb barátodnak, hogy meleg vagy? Hogy közöld mindezt a szüleiddel?Félek, hogy másként fognak rám tekinteni. Nem akarom, hogy a többiek rajtam nevessenek”

– gondolja a fiú.

Miután a fiúcska leleplezi magát, a barátjától megértő törődést kap, és segítséget nyújt neki abban, hogy hogyan tudná a szülei előtt is felfedni „kilétét” – írja a 888.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hibázott a BBC kommentátora?

A riporter nőként hivatkozott egy női kategóriában induló sportolóra. Mindezek után a kommentátort heves kritikák érték, mivel az említett sportoló magát nem nélküliként azonosítja.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az idei olimpia egyik újdonsága volt a görgeszkázás beemelése az olimpiai sportok közé – írta meg a Danube Institute. Természetesen ezt a versenyszámot is férfi és női kategóriára osztották.

A probléma abból keletkezett, hogy az Egyesült Államok „sztárja”, Alana Smith hiába a nők között indult, de magát nem nélkülinek azonosítja, amit a BBC kommentátora vélhetőleg nem tudott, s konstans „she”-ként hivatkozott rá, gondolván, hogy bizonyára nő az illető, ha már a nők között versenyzik.

A világhírű csatorna kommentátorait heves kritikák érték ennek hatására, de szerencsére az beszédes, hogy a külföldi kritikákat megíró hírekre a különböző közösségi média felületeken csaknem ötször annyi nevető reakció érkezett mint bármi más – írja az esetről beszámoló Mandiner.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az Európai Bizottság pályázati felhívásokat tett közzé a hírszolgáltató támogatására

Az Európai Bizottság hétfőn négy új pályázati felhívást tett közzé 12 millió euró értékben a többi között annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok megbízható információkhoz jussanak.

Közzétéve:

Pixabay

A felhívások egyike azt célozza, hogy digitális platformokon európai uniós ügyekkel kapcsolatban több nyelvű médiatartalmak jelenjenek meg, egy másik pedig arra irányul, hogy rádióállomások hálózata révén bővüljön az ilyen jellegű tartalmak terjesztése.

Kísérleti projekt indul továbbá azon ifjúsági hálózatok támogatására, amelyek aktuális témákban gondolatébresztő tartalmakat gyártanak közösségimédia-formátumokban. A negyedik felhívás azt célozza, hogy a polgárok könnyebben jussanak megbízható információkhoz.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom