Kövess minket!

Médiapiac

Hatékonyabb kampányok, élhetőbb városok

Rendet lehet-e vágni a szabályozatlan óriásplakát-erdőben, hozzájárulhatnak-e az életminőségünk javításához a közterületi reklámok, és mit hoz az outdoort szabályozó, a piacot 2020-tól gyökeresen átszabó törvény a gyakorlatban? Samu Tímeát és Szelei Szilárdot, a JCDecaux társ-vezérigazgatóit arról kérdeztük, hogyan reagál a piacvezető cég a változásokra.

Az utolsó tömegmédia

Azt, hogy a közterületi reklámokban még mindig látnak fantáziát a hirdetők, a lapunk által megkeresett piaci szereplők szerint jól bizonyítják a tavalyi számok. 2016-ban az out-of-home piac teljes árbevétele 2015-höz képest 6 százalékkal, 16,3 milliárd forintra növekedett.

Az ügyfelek ráébredtek, hogy a tévés piac nyomott árakkal ugyan, de telített, a 110 csatorna mellett pedig tömegmédiának sem tekinthető. Az online piacnak van egy nemzetközi lába, a hazai piacon pedig működik két-három sales house; a rádió- és a sajtóbüdzsé ügynökségi és hirdetői szemmel sajnos láthatatlan. Az egyetlen tömegmédia az out-of-home maradt, ami jelentősen ellensúlyozza az állami kitettséget – állítják a JCDecaux vezetői.

 

A billboard – közismert kifejezéssel: az óriásplakát – 4,4 százalékkal, 8,9 milliárd forintra, a citylight 11,3 százalékkal, 3,5 milliárd forintra, az egyéb kategória – lámpaoszlopok, egyedi felületek, járműreklám stb. – pedig 14 százalékkal, 3,9 milliárd forintra növekedtek 2016-ban a megelőző évhez mérten.

Ezenfelül az ambientköltések becsült értéke 2,7 milliárd forintot tett ki tavaly. A kereskedelmi bevételek szerepe jelentős volt: ez a 3 százalékos kihasználtságnövekedésből és az eladási árak emelkedéséből állt össze. Az állami költések még csökkentek is 2015-höz képest, mivel az első fél évben a pályáztatási folyamat csúszása miatt szinte elmaradtak. Az állami költés aránya – a választási időszakokon kívül – 20-22 százalék, amire szükség van, és még normális mértékűnek tekinthető.

 

Hogyan érintik a törvényi változások a portfóliókat?

A szabályozás a legtöbb kérdésben egyértelmű helyzetet teremt. A ragasztott óriásplakátok korának 2020 után vége szakad. Az addig lejáró szerződések sem újíthatók meg, ez azonban csupán a felületek néhány százalékát érinti, így radikális változásokat csak 2021 hoz majd. A JCDecaux esetében ez a jelenlegi bevételek felének kiesésével jár majd.

Az új törvényi szabályozás szerint szinte az összes citylight maradhat, mert a felületek többsége megállókhoz kapcsolódik, illetve bevásárlóközpontok belső területén, valamint a metróban helyezkedik el. Az utcabútorok pedig közfunkciót látnak el, a város és az adott kerület lakosait szolgálják ki. Az ezekbe történő beruházás, majd az eszközök karbantartása, takarítása tehermentesíti az önkormányzatokat. A visszajelzések alapján ez win-win szituáció. Ezzel szemben az óriásplakátok után – különösen akkor, ha magánterületen találhatók – a közösség szinte semmilyen bevételt nem lát. A törvényalkotó deklarált szándéka a településkép védelme mellett az volt, hogy 2020-at követően, amikor európai uniós pénzekre már nem lehet számítani, a beruházásokat finanszírozni lehessen – értékelnek a szakemberek.

Néhány nyitott kérdés is maradt, így például a Mediacontact telefonfülke-reklámjainak ügye. Ezek ugyan citylightnak számítanak, szerződést kellene viszont kötniük a fővárossal. A Publimont felületeinek legnagyobb része utasváró- vagy rendszergazdai szerződéssel lefedett citylightfelület, amelyek esetében a rendszergazdai szerződés megszűnésével kérdésessé válik, hogy maradhatnak-e. A törvényi mellett a piaci változások is jelentősek. A Hungaroplakát és a Publimont számos citylightfelülete a BKV területén található, amely tender alatt áll. A tender tavaly március óta fut. A végeredmény még kérdéses, ajánlatot a Publimont–Hungaroplakát konzorcium és a JCDecaux tett. Jelenleg az ajánlattételi-szerződéskötési szakaszban tart a folyamat. Szintén változás várható a MÁV területén található reklámok esetében.

Hogyan pótolhatók a kieső bevételek?

A kieső felületek és az elvesző profit elsősorban az utcabútor-portfólió fejlesztésével pótolható. Az utcabútorok esetében nyolc-kilenc négyzetméteres, már az óriásplakátéhoz hasonló méretű, de nem ragasztott, sokkal exkluzívabb felületek – rolling board, city roll – állnak rendelkezésre, amelyek természetesen nagyobb beruházást is igényelnek. Ezek sokkal jobban illeszkednek a városképbe, nem véletlen, hogy Londontól Bécsig elterjedtek. Egy helyszínen három – digitális esetben még több – kreatívot el lehet helyezni, így a ragasztott plakátokénál jóval kisebb a helyigényük. A plakátcégek a használatukért vagy fizetnek, vagy valamilyen szolgáltatást nyújtanak az önkormányzatoknak.

A felület harmadán elhelyezhetők önkormányzati hirdetések, a digitális eszközök pedig egyes területeken forgalmi vagy kulturális információkat is közvetíthetnek.

A legfontosabb szempont, hogy stratégiai együttműködés alakuljon ki az állammal és a kerületekkel. Nagyobb beruházási igényű, de minőségi és közfunkciót ellátó utcabútorokat építünk, cserébe reklámhelyekhez jutunk. Emellett a tömegközlekedési felületeknek is nagy az értékük, hiszen az embereket alapvetően három helyen, az utcán, a bevásárlóközpontokban és a tömegközlekedési eszközökön lehet elérni. Három és fél évünk van a felkészülésre

– mondja Samu Tímea.

Milyen új utcabútorokra számíthatunk?

A JCDecaux részéről erős szándék van nyilvános illemhelyek elhelyezésére, és az önkormányzat is nyitott, folynak az egyeztetések – tudtuk meg a cég vezetőitől. Harminc egység rendelkezésre áll, ez a minimummennyiség egy világvárosban. A kérdés, hogy hova lehet kihelyezni a toaletteket. Az aluljárókban elhelyezett illemhelyek nem működnek, mert az embereknek ellenérzéseik vannak velük kapcsolatban, turisták pedig végképp nem mennek be. „Az üzemeltetés is szaktudást igényel, de önkormányzati szinten a világon szinte sehol nem tudnak megbirkózni az ilyen problémákkal, miközben nálunk rendelkezésre áll a tudás, a megfelelő automata toalettek és reklámeszközök, illetve az ezek működtetéséhez szükséges apparátus is” – mondja Szelei Szilárd.

Az egyéb utcabútorokban – padok, lámpák, kioszkok, napelemes telefontöltők, elektromosautó-töltők – is rejlik potenciál. A városképi illeszkedésről gondoskodik, hogy a nemzetközi cég ötven dizájnerrel működik együtt, köztük olyanokkal, mint Philippe Starck, Norman Foster vagy Martin Székely. Ha pedig maga a hardver – valamint a megfelelő internetkapcsolat – megvan, a következő lépésben számos smart city megoldás is bevezethető, amelyekkel sokkal élhetőbbé tehető a város.

Az elsődleges célunk nem az, hogy ellepjük a várost reklámmal. A mostani 11 ezer budapesti reklámhely nem normális állapot, és az árakat is letöri. Az önszabályozás hiánya is tehet arról, hogy a kialakult városkép miatt a törvényhozók radikális fellépést szorgalmaztak. A mennyiségi szemlélet még tetten érhető, de a jövőben ennek változnia kell, hiszen magasabb áron minőségibb, jó helyen lévő, karbantartott felületeken lehet majd hirdetni

– vázolják a jövőt a JCDecaux vezetői.

Ebben az anyacég is mögöttük áll, biztosítva a tőkét, a knowhow-t és a digitális eszközparkot is. „Minden csak üzleti terv kérdése. Már most látjuk, hogy nőnek az igények, ezért is vezettük be a félhavi citylight-kampányokat. Nemzetközi szinten léteznek egyhetes és tíznapos kampányok is; a cél, hogy egy-egy kampány rövidebb ideig, de sok felületen fusson.

A tévében is luxus az egyhavi kampány

Kutatásaink szerint, akit nem érünk el két hét alatt, azt nem is lehet” – állítják.

Mikor érkeznek tömegével a digitális táblák?

A kreatív megoldások esetén mindig az a cél, hogy a legfrekventáltabb helyszíneken – például teljesen márkázott utasváróval, VR-megoldással, kóstoltatással, az összes érzékszervre hatva – megragadják a figyelmet, és a kampány többi eszköze erre utaljon vissza. A JCDecaux szakemberei azt hangsúlyozzák, hogy az utcabútor nem testidegen, beleillik a városi életbe. Ráadásul akkor éri el a fogyasztókat, amikor az életüket élik, bevásárlásaikat intézik.

A JCDecaux-nál azt tervezik, nemsokára beaconöket fognak elhelyezni a várókban, amelyek digitális jeleket sugároznak. Emellett a helyszíni fizetéssel – érintésmentes megoldásokkal és alkalmazáson keresztül – is kísérleteznek, ami azonnali vásárlást vagy adományozást is lehetővé tesz. A kreatív megoldások körét bővítenék, erre a hirdetők és az ügynökségek részéről is igény mutatkozik.

Reményeik szerint a JCDecaux-nál a közeljövőben elkezdik a digitális eszközök telepítését is. Ha sikerül megnyerni a BKV-tendert, az ő területükön, valamint a bevásárlóközpontokban és az utcán is sok digitális eszközt szeretnének elhelyezni, amelyeket utána hálózatban értékesíthetnek. Az interaktivitás, a szenzorok beépítése lesz a következő lépés, és ezt követheti majd a programmatic buying bevezetése.

A mérés terén 2020-ig nem terveznek változást, de nemzetközileg sok tapasztalat halmozódik fel, amiből majd építkezhetnek. A digitális eszközöket a kihelyezést követően lehet „smartosítani”, például alkalmassá tenni forgalomszámlálásra, amelynek adatait utána az önkormányzattal is meg lehet osztani.

Nem vész el, átalakul

A törvényi változások a német hátterű Adboard (korábbi nevén euroAWK Outdoor) Kft.-t is jelentős mértékben érintik. A cég lapunkkal azt közölte: eszközportfóliójának közel 90 százaléka óriásplakát, a további 10 százalék citylight. Az Adboard is készül a 2020 utáni időszakra, október 2-án közleményben jelentették be, hogy októbertől megújulnak a felületeik, tavaly pedig Magyarországon is bevezették a nemzetközi szinten már több piacon is működő CMS (Campaign Management System) innovatív kampányoptimalizáló rendszert. Ennek segítségével lehetővé teszik, hogy a magyar hirdetők akár felületenként állíthassák össze az outdoor reklámkampányaikat.

Szerettük volna megkérdezni, a sok óriásplakáthellyel rendelkező Publimont Kft.-t is, hogyan igazodnak a törvényi változásokhoz, a cég azonban nem reagált a megkeresésünkre. A napokban került viszont nyilvánosságra, hogy a Jobbik – megkerülve a politikai szervezetekre vonatkozó törvényi szigorítást – 1100 közterületi reklámeszközt vásárolt részben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimonttól, amely így megszabadult az óriásplakátjai egy részétől. (MLF)

A cikk elsőként a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.

Médiapiac

Az EBESZ képviselőivel találkoztak a közmédia vezetői

A magyar közmédia vezetői megbeszélést folytattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőivel.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt a magyar közszolgálati médiarendszer működéséről, külön kiemelve a közelgő országgyűlési választások kapcsán a kampány során alkalmazott, a Médiatörvényben és a Közszolgálati Kódexben megjelenő kiegyensúlyozottságra és pártatlanságra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének garanciáit.

Hangsúlyozták a múlt héten megalakult Közmédia Választási Iroda szerepét, amelynek feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampányidőszak és a választás ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

A találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy

a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.

Megjegyezték továbbá, hogy mint minden hazai médiaszolgáltatónak, természetesen a közmédiának is be kell tartania a Médiatörvény pártatlanságot biztosító rendelkezéseit és a közszolgálati média alapelveit tartalmazó Közszolgálati Kódex előírásait.

Borítókép: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (b) és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója

Tovább olvasom

Médiapiac

Minden hétköznap Önök kérték a megújult Dunán

Több mint 50 éve teljesíti a nézők legváltozatosabb kívánságait az Önök kérték. A nemzet televíziójának 2022-es megújulásával hétköznaponként friss arculattal jelentkezik Bényi Ildikó népszerű műsora.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Hol találkozhatunk ma örökzöld és mai slágerekkel, ikonikus kabarérészletekkel, nótákkal vagy éppen prózai művekkel egyaránt? A válasz már 50 éve ugyanaz: az Önök kérték című műsorban, melynek fél évszázada gyarapodó repertoárjában a magyar zenei örökség legjava kap helyet. A jelenleg a Dunán futó, nagy múltú műsor azonban nemcsak szórakoztat, hanem összeköti a különböző generációkat és a diaszpórában élő magyarságot. Az elmúlt évtizedekben számtalan születés- vagy névnapi köszöntést, házassági évfordulót vagy szerelmi vallomást tett még emlékezetesebbé egy-egy kívánság teljesítésével határon innen és túl.

A televíziótörténeti jelentőségű műsor háziasszonya, Bényi Ildikó már 1997 óta teljesíti a nézők kéréseit, amely 2022-ben megújult formában, de változatlan küldetéssel szórakoztatja a tévénéző közönséget.

A nagy érdeklődés miatt az Önök kérték már nemcsak keddenként, hanem minden hétköznap délután 15:25-től várja a nézőket a Duna képernyője elé, az adásokat pedig rendszeresen megismétli a Duna World, 18:30-tól.

A 21. századi arculattal felfrissült epizódokban Bényi Ildikó továbbra is számít a nézők üzeneteire, és változatos produkciókat, valamint különleges meglepetésvendégeket ígér.

„Eddig is nagyon sok kérést teljesítettünk, de a napi műsornak köszönhetően jóval többet fogunk tudni adásba szerkeszteni. Kollégáimmal együtt azon dolgozunk, hogy mindenkinek megtaláljuk azt a műsorszámot, amivel a legnagyobb örömet tudjuk szerezni. Nagyon jó érzés számunkra, hogy a levelekben, e-mailekben időnként egy-egy élet is kirajzolódik. Így még jobban érezzük a súlyát annak, hogy mennyire fontos a küldetésünk” – fogalmazott a műsor háziasszonya, Bényi Ildikó.

Borítókép: A Wacha Imre-díjjal kitüntetett Bényi Ildikó, a közmédia műsorvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Nagy megújulás előtt áll a Duna csatorna

Megújult napi tartalmakkal, showműsorokkal és új műsorvezetőkkel várják a nézőket szombattól.

Közzétéve:

Borítókép: A Duna Televízió logója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai, Kunigunda utcai székháza és gyártóbázisa előtt. Fotó: MTVA / MTI / Zih Zsolt

Az MTVA Sajtó és Marketing Iroda kedd közleményében azt írta, hogy teljes megújulás küszöbén áll a Duna, amely 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készül szombattól a nézőknek.

A csatorna – és ezzel a nézőközönség – olyan képernyősökkel gazdagodik, mint Verebes Linda színművész, Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas színművész vagy a szintén Jászai Mari-díjjal elismert színművész, Kautzky Armand – hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kifejtette:

“Olyan átfogó koncepció valósul meg, amelyben új arculattal, a legmodernebb technológiával felszerelt környezetben térnek vissza a közkedvelt magazinok, mindemellett új tartalmakkal bővül a kínálat. A látványos és minőségi változás az egész évet végig fogja kísérni.”

Úgy folytatták, hogy a magyar kultúra napja – amely szombaton lesz – már a közmédia egyik mérföldköve is. A közlemény szerint Medveczky Balázs, a Duna csatornaigazgatója, a megújulás dátumának szimbolikus jelentőségéről szólva azt mondta, hogy

“a Duna évtizedek óta hiánypótló szerepet vállal a magyarságot összekötő kulturális értékek gyarapításában, a kultúra, életmód, egészség és gasztronómia területéről naprakész tartalmakat nyújt valamennyi korosztály számára. Az átalakuló médiafogyasztási szokások mellett is a minőségi televíziózás zászlóshajója”.

Kifejtették, hogy január 22-étől kibővül a programkínálat és valamennyi műsor átalakul. Új program indul Álmok álmodói címmel, amely hazánk nagyjait, példaképeit mutatja be. Megújult formában visszatérnek népszerű műsorok. Vasárnaponként a Családi körben új műsorvezető páros, egy színművészházaspár keresi a megoldást a társadalmat érintő kihívásokra. A Család-barát is új műsorvezető-párosokkal, megújult díszletből jelentkezik hétköznap délelőttönként. Az Almárium új környezetben várja a nyugdíjas korosztályt a kifejezetten nekik szóló tartalmakkal hétfőtől péntekig kora délutánonként. Arculatában és díszletében is megújul a Ridikül, ám a beszélgetések megmaradnak a délutáni lakástalkshow-ban.

Megújulnak a vallási tartalmak is, havonta változó tematikájú magazinműsorok, riportok, tematikus interjúk, valamint kerekasztal-beszélgetések is helyet kapnak a vasárnapi szertartásközvetítések mellett. A legértékesebb tartalmakért érdemes feliratkozni a Bizony Isten YouTube-csatornára – tették hozzá.

“Az igényes szórakozás is garantált lesz. A nemzet televíziója nagyszabású showműsorokkal készül. A január 23-i Petőfi Zenei Díjátadó után január 29-től kezdődik A Dal 2022, amelyben együtt keressük az év magyar slágerét. Az Önök kérték már hétfőtől péntekig teljesíti a kívánságokat. A játék sem maradhat el, változatlan struktúrával, de új házigazdával és csapatkapitányokkal tér vissza a képernyőre a Magyarország, szeretlek!. Ezek mellett koncertek, filmek, sorozatok is várják a nézőket” – áll a közleményben.

Tovább olvasom