Kövess minket!

Médiapiac

Halottak hete a Hajnaliban

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora november első hetében mindenszentek ünnepére és a halottak napjára emlékezik. A zenei összeállításban az ünnephez illő dallamok szólalnak meg erdélyi vonósbandák előadásában.

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora a november 2-ával kezdődő héten (Adás: minden reggel 4.03) a mindenszentek és a halottak napjához kapcsolódó szokásokat mutatja be. Mindenszentekkor és halottak napján Európa számos országában, köztük minden magyarlakta területen a mai napig szokás a temetők látogatása. Az elhunyt rokonok sírhelyeit ilyenkor virággal – főleg krizantémmal –, koszorúval és mécsesekkel díszítik fel. Ez a hagyomány a XIX. század elejétől terjedt el a katolikus vallású németség közvetítésével.

Mindenszentek napját a katolikus egyház a 830-as években nyilvánította egyetemes ünneppé, gyökerei azonban egészen az ókorig nyúlnak vissza. A kelta népek hite szerint az elhunytak október harmincegyedikén éjjel vándoroltak át a túlvilágra, az élők pedig étel- és italáldozattal, valamint világító lámpásokkal segítették útjukat.

A keresztény egyház ma az üdvözült lelkek emléknapjaként, illetve az egyházi naptárból kimaradt szentek ünnepeként tartja számon november elsejét. A Kárpát-medencei néphit szerint e napon hazalátogattak a halottak, sok helyen evőeszközt, kenyeret és sót is előkészítettek számukra.

Mindenszentek és az azt követő halottak napja közötti éjszakán a régi hiedelem szerint a templomban a halottak miséztek. Ilyenkor – a babona úgy tartja – élő embernek nem volt tanácsos megpillantania őket, mert könnyen a halálát okozhatták.

Ez időszakban tiltott volt számos házimunka, mint például a mosás és a meszelés. Szlavóniában a földdel kapcsolatos munkákat is felfüggesztették, mert a néphit szerint betegségeket okozott az ekkor vetett gabonából készült liszt.

A manapság oly népszerű halloweeni töklámpás készítését sokan az angolszász kultúrához kötik, pedig a tök faragásának Magyarországon is régi hagyománya van. Egy Árpád-házi királyokról szóló legenda szerint a Szent László által Visegrádra bezárt trónkövetelő, Salamon ablakait rakták ki világító töklámpásokkal, hogy éjszaka is megfigyelhessék. A Partiumban és Erdély számos vidékén sokáig kivájt tökbe tették a halottak napjára gyújtott gyertyát, így azt sem a temető felé menet, sem a sírok mellett nem fújta el a szél.

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Médiapiac

Ismét zsoldosokkal támad a magyar emberekre a Deutsche Welle

Nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a Magyarország - Franciaország mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2021. június 19-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felháborítónak tartja, hogy a német médiatermék magyar embereket náciz le nemes egyszerűséggel. Arra kérik a Deutsche Welle munkatársait, cseréljék le névjegyükön az újságíró titulust.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség az újságíró szakma nevében határozottan visszautasítja azt a hazug és manipulatív gyakorlatot, amit a Deutsche Welle, a magát közszolgálatinak nevező német médiatermék immáron sorozatosan alkalmaz Magyarország és a magyar emberek lejáratására.

Felháborítónak tartjuk, hogy ezúttal a nemzeti válogatottért szurkoló magyar embereket nácizzák le nemes egyszerűséggel, rasszistának, szélsőségesnek minősítsenek egy nemzetet, amiért nem kíván politikát keverni a sportba,

és szurkolóikon keresztül lelki nyomást próbálnak helyezni a világ legjobbjai ellen kiválóan helytálló magyar labdarúgó-válogatottra” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség friss közleményét a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet határozottan visszautasítja azt a nemzetközi sajtóban gyakorlattá váló módszert, hogy a válogatott tagjait politikai kérdésekkel provokálják, pártgyűléssé silányítva a sajtótájékoztatókat, amelyeknek eredendően a sportról kellene szólniuk.

A Deutsche Welle újságírónak nem nevezhető zsoldoskatonái a szakmai alapelveket figyelmen kívül hagyva nemhogy kellő alapossággal, de egyáltalán nem tájékozódnak az általuk feldolgozott témáról, nem olvassák el a kritizált törvényeket, nem hallgatnak meg minden véleményt

– fogalmaznak a kommünikében.

„Nem először derül ki, hogy a DW-zsoldosok nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak: parancsra dolgoznak, előre megírt forgatókönyvek alapján. Manipulatív képekkel, előre megírt kérdésekkel és állításokkal fércelik össze az anyagaikat. Aggódnak a kisebbségi jogokért és a véleményszabadságért, miközben

hallgatnak arról, hogy Németországban sportszakembereket rúgnak ki a véleményük miatt, Magyarországon pedig baloldali politikusok munkájukat végző újságírókat fenyegetnek meg”

– emlékeztetnek.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a Deutsche Welle munkatársait, hogy fejezzék be a magyar emberek szidalmazását, és tartsák be az újságíró szakma írott és íratlan szabályait, ellenkező esetben pedig haladéktalanul cseréljék le a névjegyükön található »újságíró« titulust a sokkal helytállóbb »médiazsoldos« elnevezésre” – zárul a közlemény.

Kampány Magyarország ellen

– Soha senki nem olvassa el a törvényeinket, a valódi tartalom nem számít. Ez történik most Németországban is, ahol el sem olvasták a pedofíliaellenes törvényt.

A német baloldali erők teljesen egyértelműen egy Magyarország elleni kampányra használják mindazt, aminek a pontos tartalmával nincsenek is tisztában

nyilatkozta tegnap Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint ha valakik, akkor a németek biztosan jól tudják, hogy káros a politikát a sporttal keverni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan kezelte a magyar sajtó a májusi gázai konfliktust?

Új jelentéssel jelentkezett a Magyar-Izraeli Média Center Egyesület, melyben azt vizsgálták, objektíven írt-e a magyar baloldali sajtó a gázai konfliktusról.

Közzétéve:

Az angol nyelvű jelentés megvizsgálta három nagyobb baloldali hírportál (Mérce, 444, Telex) és egy kisebb hírportál (Azonnali) Izraellel kapcsolatos híreit.

Következtetésük, hogy mind a négy egyértelműen elfogult volt Izraellel szemben, világosan a Hamász narratíváját preferálva Izraelével szemben – ugyanazon Hamászét, melyet az EU és Magyarország is terrorista szervezetnek tart. Mind a négy hírportál közölt eltorzított tényeket, egyoldalú riportokat és egyértelmű hazugságokat a témában – állítja a riport.

A jelentés angol, magyar, német és héber nyelvű összefoglalóval zárul – írja a neokohn.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elítélte a bíróság a Népszava kereszténygyalázását

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese másodfokon pert nyert a Népszava ellen.

Közzétéve:

Borítókép: Korábbi lapszámok a Népszava budapesti székházban 2014. június 24-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A bírósági indoklás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződőszemélyiségi jogát – írta a Magyar Nemzet.

Az ítélet továbbá részletezi, hogy a Népszavának négyszázezer forintot kell fizetnie Vejkey számára, továbbá a perköltséget is meg kell térítenie.

Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó karikatúrája ellen – amit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége karikaturistái a legjobb képnek ítéltek – Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított. Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A bírónő úgy érvelt, hogy ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás.

A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írtak alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.

Fotó: Magyar Nemzet

– Sajátosan indokolja a Fővárosi Törvényszék azt, hogy miért nincs gond a Népszava Jézus Krisztust gyalázó karikatúrájával

– nyilatkozta akkor Vejkey Imre, hangsúlyozva: „komoly aggodalomra ad okot ez a szürreális ítélkezési gyakorlat, a bíróság ezzel legitimálja az aljas támadásokat”.

– Másodrendű állampolgárnak éreztem magam keresztényként

– mondta el akkor az elsőfokú ítéletről Vejkey.

Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában.

Tovább olvasom