Kövess minket!

Médiapiac

„Háborúzni jó!”

A PestiSrácok.hu főszerkesztője, Huth Gergely azt mondja: a médiában zajló fideszes letámadás és bosszúhadjárat nem klasszikus revans a baloldallal és Simicskával szemben, ráadásul a meccs még nincs lejátszva. Bár az állami hirdetések aránya náluk hetven-nyolcvan százalék, mégis piaci alapon kívánnak működni. A sok állami PR-megrendelést pedig csak az éhenhalás elkerülése miatt kellett elvállalniuk.

„Ne keverje össze [ti. Donald Trump] az úgynevezett szabad sajtó hangját és ítéleteit a társadalom, a nép hangjával és ítéletével” – mondta nemrég Bayer Zsolt a Trump beiktatását ünneplő Szabadság téri nyilvános összejövetelen. Tényleg elvált a kettő egymástól?

Sokakkal ellentétben én nem ájultam el Trump beszédétől. Tele volt lózungokkal, semmilyen meglepetést nem okozott. Ígéreteinél érdekesebb, elnökként mit tesz majd. Ez a Bayer-féle kijelentés Amerikában vagy Németországban akár jó duma is lehetne, de Magyarországon 2006 óta nem létezik politikailag korrekt elnyomás.

Pedig Bayer most azt is mondta, „az önmagát szabadnak és liberálisnak becézgető sajtó elviselhetetlen diktatúrájából” kell kitörni végre.

Amerikában igen, ott a műbalhék és az emberek hülyének nézése a Clinton-kampány fő eleme volt. Vagy ha Németországban az emberek a valós problémáikról, mondjuk a migránsválságról beszélhetnének, az is ilyen kitörés lenne. Nálunk ez rég nem aktuális. Gyurcsányék 2006-ban annyira túltolták a rollert, hogy akkor mindkét oldalon teljesen új stílusú beszéd kezdődött. Ezért Zsolt szövege a világpolitikára igaz, nálunk tíz éve volt az. Sosem felejtem el, hogy annak idején lelkes környezetvédőként és fiatal újságíróként kiküldtek egy sajtótájékoztatóról, mert a Napi Magyarország nevében „fasisztaként” kérdeztem.

Úgy kérdezett?

Ugyan! A 2000-es évek elején szörnyű falkaszellem uralkodott. Bayer szövege akkor lett volna helyénvaló. Itthon manapság szerencsére nem az a közbeszéd legfontosabb témája, hogy hova vizelhetnek a transzneműek.

Bayer a 444 egyik cikkének felolvasásával kezdte beszédét, melyben idézve Hillary Clintont, aki a Trump-hívőket szánalmasnak nevezte, azt mondta az egybegyűltekről, ezek szerint ők is szánalmasak. Ez nem falkaszellem?

Háborúzni jó! Az olvasók ezt várják el. Elég nyálas lenne, ha mindannyian egyetértenénk.

Nem biztos.

De igen. És most lehet is háborúzni a sajtóban, hiszen megalakultak a csapatok pró és kontra. A 2000-es évek elején 1:19 volt az arány a ballibek javára.

Dehogy volt ilyen az arány. Most viszont láthatóan az a cél, hogy 20:0 legyen.

Nem igaz. Most értük el a 10:10-et!

A Fidesz épp letarolja és gyarmatosítja szinte az egész médiát.

Azért a letarolás túlzás. Meg az is, hogy a Fidesz teszi. Működik itt számos különféle társaság. A Magyar Idők például büszkén vállalja, hogy kormánylap.

Ezt mondom.

És akadnak szabadcsapatok is. Attól mondjuk, hogy Ómolnár Miklós a Ripost főszerkesztőjeként most épp egy fideszesnek címkézett cégcsoportban teszi ugyanazt, mint amit egész életében, a Ripost még nem lett Fidesz-lap.

Pedig nagyon úgy tűnik.

Szerintem meg nem. Ahogy a PestiSrácok.hu sem kormánypárti.

Pedig az is annak tűnik.

Nemrég a Heti Válaszban jelent meg egy táblázat az úgymond Fidesz-média felépítéséről, és Bódis András abban minket a „formálisan vagy valóban független szerkesztőség” kategóriába sorolt. Még egyszer: a piac régen igazságtalan volt. A médiavásárlások mankójául szolgáló 1999-es Szonda Ipsos-felmérés szerint míg egy Népszabit tizenheten olvastak, vagyis tépték ki egymás kezéből az emberek, addig egy Napi Magyarországot 0,2 fő, azaz a vásárlók jó része bele sem nézett. Innen indultunk.

Ezért indított bosszúhadjáratot a Fidesz?

Ez nem klasszikus revans, a meccs egyáltalán nincs lejátszva. A PestiSrácok.hu-hoz hasonló profilú, politizáló oldalakon, mint a 444.hu és a HVG.hu, hirdetnek bankok, telekommunikációs cégek, autókereskedők, a jobboldaliakon viszont nem. Elképesztően csalódottak vagyunk, amikor profi értékesítőinket úgy pattintják le a magyar nagyvállalatok, hogy csak nézünk. Melyik jobboldali orgánumban lehet ilyen hirdetéseket látni?

Mondjuk a Lokálban. És a közmédiában.

Nagy ritkán, és attól még kiegyensúlyozatlan a piac. A velünk konkurens sajtót kitapétázzák banki és telekommunikációs hirdetésekkel. A politikai körök bástyaként fogják ezeket a pozíciókat. Előfordult, hogy Szollár Domokos volt MSZP-s kormányszóvivő, jelenleg a MOL kommunikációs igazgatója, többszöri tárgyalás után megígért nekünk egy vásárlást, amiből végül kétszázezer forint realizálódott, miközben a Magyar Narancs tele volt Mol Bubi-hirdetéssel. Ezek a nagyvállalati emberek politikát csinálnak a milliárdos reklámköltésükkel.

Politikát a hirdetésből az állam, pontosabban a Fidesz csinál, ahogy vállalatainak milliárdos hirdetéseit szétosztja.

Az elmúlt hat évben a Simicska-érdekcsoportok mellett az Index volt ezeknek a hirdetéseknek a legfőbb kedvezményezettje.

Mindaddig, amíg Simicska Orbán mellett állt, és míg az Index tulajdonosa, Spéder Zoltán ki nem esett a miniszterelnök kegyeiből.

Így nem csoda, hogy a médiában zajló pénzköltéssel az állam is politikát csinál.

Önöknél is landol bőven állami pénz.

Ha elfogadjuk, hogy a multikkal szemben a patrióta állam a magyar kereskedőket és gyártókat igyekszik helyzetbe hozni, akkor kötelessége, hogy a hazai pályát erősítse a médiában is.

A hazai pálya csupán egyik részét erősíti.

Egyesek bizonyára joggal panaszkodnak. Csak azt felejtik el, hogy 2010 és 2014 között bizonyos jobboldali lapok egyetlen fillérhez sem jutottak, az állami hirdetések javarészt a Simicska-féle médiacsoport médiumaiban jelentek meg. Mi viszont piaci alapon akarunk működni. A napi százezer olvasónkat akkor is meg akarjuk tartani, ha bármikor kormányváltás vagy politikai fordulat történik.

Mekkora önöknél az állami hirdetések aránya?

Úgy hetven-nyolcvan százalék. A privát szférára is gyúrunk, onnan is bejön évi pár tízmillió forint.

Készítenek állami PR-cikkeket is rendesen. A megrendelők között olyanokkal, mint a Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Fidesz-frakció, az V. kerület, a kiskunfélegyházi önkormányzat, sorolhatnám.

A PR-ügyletekből befolyó összeg nem teszi ki a költségvetésünk tíz százalékát. A Földművelésügyi Minisztérium esetében az a szerződéses kitétel tényleg ciki volt, hogy kérésükre két napon belül ki kell javítani a szöveget, a jogászok kicsit butácskán fogalmazták meg a szerződést, és a valóságban persze nem szóltak bele az írásokba. Szarvas Szilveszter kollégám kétéves oknyomozó munkájának internetes kötetbe szerkesztésére adták a pénzt. Hozzáteszem, az agárcsászárokról szóló cikksorozatban már akkoriban is írtunk Simicska Lajos földügyeiről, amikor ő még megkerülhetetlen, teljhatalmú úr volt. Simicska despotaként viselkedett a médiapiacon, sportot űzött a porszemnyi konkurencia eltaposásából is.

2013 óta kapnak állami PR-megrendeléseket. Simicska akkor még bőven „teljhatalmú úr” volt.

Éppen erre volt válasz az az ötletünk, hogy remek operatőreinkkel és jó tollú újságíróinkkal PR-cikkeket gyártunk, és ebből pénzt keresünk. Csak a nehéz anyagi helyzet miatt vállaltuk el ezeket a kommunikációs munkákat.

A Földművelésügyi Minisztériummal kötött szerződés 2016-os. Akkor már aligha voltak anyagi gondjaik.

Azt a szerződést épp nem jó ötlet idekeverni, a többire igaz, amit mondok. Például a Fidesz-frakcióval kötött megállapodás 2013-ból való. Bocsássanak meg, hogy az éhenhalás helyett azt választottuk, hogy elemző anyagokat írunk. Minden szerkesztőség vállal ilyesmit, a legnagyobbak pláne. Ne húzzuk már le mindannyiunkat a klozeten. A Belügyminisztérium esetében egy méregdrágán dolgozó nagy PR-céggel szemben kaptuk meg a munkát, klasszikus PR-feladat volt, rá voltunk szorulva, és keményen meg is dolgoztunk érte. Állítom, sosem kevertük össze a PR-munkát az újságírással, a cég két különálló profiljáról beszélünk.

Kívülálló nem kap ilyen PR-munkát, be sem engedik az ajtón.

Ezek nem az évszázad ügyei. Amúgy ma is gyártunk ilyen anyagokat.

A G-nap óta viszont minden megváltozott: mióta Orbánnal összeveszett, Simicska Lajos igencsak visszaszorult.

Az Orbánnal összeveszett kitétel nem feltétlenül igaz.

Miért is?

A sajtóinformációk szerint a konfliktus abból fakadt, hogy Simicska kormánytagként viselkedett. Megjelent minisztériumokban, utasításokat próbált adni, a szakítás pedig abból adódott, hogy nem tudta megemészteni, nem ő a miniszter. Nem Orbánnal veszett össze tehát, hanem súlyos szereptévesztésbe került.

2015 előtt jó pár éven át így cselekedett.

És folyamatosan adódtak is a konfliktusok. Miközben remek alkukat kötött a baloldallal. A HírTV-ben ma ugyanazok a nagyvállalkozók hirdetnek, mint akik a baloldalon is.

A napokban a Népszavába érkeznek állami hirdetések. Azt olvasni: a Fidesszel kötött alkut a tulajdonos meg a főszerkesztő.

Eddig az volt a probléma, hogy a kormány csak a jobber médiában rendel hirdetéseket, én meg az előbb is következetesen állítottam, hogy ez nem igaz. Hirdetett az Indexen, az Andy Vajna előtti TV2-n, az ATV-n satöbbi, és most a Népszavában. Ez így normális. Másrészt a médiapiac a rendszerváltás óta kretén alkuk halmaza, és amíg mindkét oldal ragaszkodik a bevált módszereihez, nincs is esély a változásra.

A Pesti Srácok belekeveredett pár hírhamisítási ügybe. Az egyiket a Jobbik indította, mert szerintük önök meghamisították Vona Gábor azon nyilatkozatát, amit az ellene indított lejárató kampány során tett.

Terry Black nyilatkozata mellé kitettük a Jobbik állásfoglalását is, az egészet iszapbirkózásként fogtuk fel, Vona helyreigazítását lehoztuk. Egyébként ha tévedünk – és nem hamisítunk! –, önként szoktunk helyesbíteni.

Gyurcsány is nyert pert önök ellen, és a Független Diákparlament egyik szervezőjéről, Gyetvai Viktorról tett állításuk – miszerint részt vett a Fidesz-székház elleni netadós tüntetés utáni ostromban, és elvitték a rendőrök – sem igaz. Máskor egy videóról azt állították, hogy azon Németországban migránsok inzultálnak nőket. Utóbb kiderült, a felvétel szereplői Jamaicában betépett férfiak.

Ez néhány eset az elmúlt évekből. Az ellenünk indított sajtóperek egymásnak ellentmondóak, a médiajog kusza. Több mint ötven olyan törvényi hely van, amely alapján egy újságíró ellen el lehet járni, a bíróság pedig vérlázítóan következetlenül ítélkezik. Mindebből adódik, hogy rengeteg sajtóperben kell helytállnunk, vérprofi ügyvédünknek, ifjabb Balsai Istvánnak köszönhetően azonban a legtöbb pert simán megnyerjük. A Political Capital négy pert vesztett jogerősen, de az ingatlanmachinátor Fürst György, a korrupcióval vádolt főzsaru Hopka Lajos vagy Tasnádi Péter is sok millióra akart minket levenni, mégis bukták a pert. Ahogy Juhász Péter, Spéder Zoltán és Tordai Csaba is koppant, mint a cserebogár. És ez csak néhány friss példa, soroljam tovább?

Van tere a politikai bulvárnak és a lejáratásnak.

A magyar sajtó egyre jobban hasonlít az angolszász médiára, ahol ez rég bejáratott eszköz. Azt a hírt, hogy Volner Jánost a bozótosban látták a szeretőjével, miközben ő azt mondja, csupán pisilni ment a bokorba, nyilván kitesszük. De csak azért, mert a politikus szavahihetőségéről van szó.

A bugyiügyek hozzák-viszik a szavazatokat.

A bulvár akkor sem a mi terepünk. Mi a politikai revolver-újságírást, a balhét szeretjük.

Pedig lejáratnak olimpiaügyben is. A Momentum Mozgalomból kilépett, névtelen forrásra hivatkozva azzal álltak elő, hogy a szervezet mögött a Bajnai-kormányhoz és a szocialista párthoz is köthető Haris Éva pszichiáter húzódik meg. Ellenőrizték a forrást?

Érkezett egy levél a szerkesztőségbe, a momentumosoknál utánakérdeztünk, akik megerősítették a hírt. Hol van ebben lejáratás? Hat éve minden ellenzéki megmozdulás a nagy megújulásról szól, aztán mégis folyton előkerülnek a régi MSZP-s arcok. Ez nem lejáratás, hanem valós és tök jó sztori.

Ön írta meg – ugyancsak névtelen forrásra hivatkozva –, hogy Simicska és bizalmasa, Nyerges Zsolt között „tettlegességig fajuló vita bontakozott ki […], melynek tárgya a cégcsoport kormánnyal szemben indított háborúja, annak értelme és várható végeredménye volt”. Ön azt állította, hogy Nyerges közölte Simicskával: nem szeretné a teljes vagyonát értelmetlen harcra, hírTV-s leigazolásokra és az Orbán Viktor elleni bosszúhadjáratra fordítani. Ehhez képest Nyerges az Indexnek azt nyilatkozta: hazugság minden szava.

El tudja képzelni, hogy Nyerges Zsolt azért hagyta ott a Közgép vezetését, mert alig ötvenévesen a hobbijának szeretne élni?

Akár.

Mi is kerestük Nyerges Zsoltot, nekünk nem válaszolt. Tudni, hogy összevesztek. Elmondták nekem a sztorit, meg is erősítették. A kérdés inkább csak az volt, a tényeket összekötő szaftos háttér-információkból mennyi írható le.

Simicska kipaterolható a médiából?

Simicskáé nagyon drága bosszú, aminek igencsak kétséges a beteljesülése. És mivel nyilvánvalóan bosszúról van szó, álságos a nála dolgozó kollégák érvelése, hogy végre objektívek és szabadok lehetnek. Ráadásul ezt pont a valamikori legvonalasabb Fidesz-fanoktól kell hallanom. Azoktól, akikkel a Magyar Nemzet belpolitikai rovatvezetőjeként állandóan vitatkoznom kellett, hogy miről írhatunk. Most pedig örök ellenzékiek lettek. Röhögnöm kell. Apropó, annak idején miért is nem szóltak, hogy szörnyű terrorban és elnyomásban kell dolgozniuk? Miért is pedáloztak inkább az egyre magasabb pozíciókért? Szánalmas az egész.

Sikerülhet-e tehát kitolni Simicskát a médiából?

Amíg tonnaszám szórja a pénzt, szeretik. És mivel szerencsére jogállam és sajtószabadság van, Lajos mindezt gond nélkül meg is teheti.

Sorra bukja el a befektetéseit: Class FM, Metropol, Mahir-oszlopok. Egyes kábeltévés társaságok pedig épp most távolítják el csomagjaikból a HírTV-t, miközben állami támogatást kapnak.

Én inkább a Simicska-cégek tavalyi eredményeire leszek kíváncsi. Kérdés, tud-e hátszél nélkül is boldogulni a piacon. Egy ekkora építőipari cégcsoporttól elvárható lenne. Ha bukik, csak azért lesz, mert rossz vállalkozó, és üzletemberként képtelen jól forgatni a piacon az irdatlan sok pénzét.

A HírTV-t pedig az Echo TV utánozza, szeretné átvenni a szerepét. Mások mellett az ön közreműködésével.

Örülök, hogy sok év után újra mehetek az Echo TV-be.

Amikor a Pesti Srácok tavaly nyáron Szaniszló Ferenc kirúgását követően az Echo TV-ről „egyre kevésbé nézett csatornaként” írt, Széles Gábor tulajdonos úgy reagált: ön annak idején ittasan vezetett műsort a csatornán, és csak maradjon csöndben, különben kiteregeti a szennyest önnel kapcsolatban.

Semmi nem úgy történt, ahogy Széles állította, sosem ittam egy pohár sört sem adás előtt. Legfeljebb utána. Ráadásul annak idején egészen más érvvel rúgott ki, fejébe vette, hogy én még mindig az akkori Magyar Nemzet-esek embere vagyok. De nem akarom bántani, mostanában méltányosan cselekszik, és kerüli a konfliktusokat, úgyhogy én is jó egészséget és üzleti sikereket kívánok neki.

Már nem tulajdonos. És nem Simicska Lajos szorította ki a pályáról.

Az, hogy jó áron, korrekt alkuval megszabadult a neki talán már terhes médiumtól, igazán nem bűn.

Egy „profi” médiaszakember, Mészáros Lőrinc vásárolta meg a csatornát.

Én csak egy jól bejáratott véleményműsor ifjonc megmondóembereként ismét elfoglalhattam a helyem a csatornán.

A Sajtóklub név valóban bejáratott, csak épp az ATV-ben. Nem jutott jobb az eszükbe?

Erről nincs információm.

A minap egy, a sajtóról szóló beszélgetésben Puzsér Róberttel vitatkozott a médiáról. Puzsér azt mondta: „Orbán az új Kádár János”, aki fizetett oligarcháival a médiában is újraköti a „krumplileves-szövetséget”. Ön ezt láthatóan nehezen viselte.

Mert nettó hülyeség. Orbán ma is ugyanaz a szabadságharcos, mint aki Nagy Imre újratemetésen szónokolt. Mindig is kockáztatott, ami Kádárra egyáltalán nem volt jellemző, sőt, a felhozott Ferenc Jóskára sem. Orbán folyamatosan emeli a tétet. Például a 2012-es nagy nyugati betámadás idején, amikor a Békement szerveződött, még a kormánytagok közül is többen a „tíz lépést hátra, kössünk békét” pártján álltak, de ő nem. Vagy említhetem a migrációs témát! Másfél éve ki merte volna bevállalni a kerítésépítést? Orbánnak ez is bejött. Aztán azzal a Putyinnal kezdett egyezkedni, aki egy éve még Kágébélákat meg Nemzeti Arcvonal nevű rendőrgyilkos borzalmakat küldött a nyakunkra. Ez is rázós volt, és ez is bejött, hiszen ilyen necces környezetben az egyenlő távolság Amerikától, Brüsszeltől és Oroszországtól politika tűnik az abszolút helyes iránynak.

Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/1-2. számában jelent meg.

Médiapiac

Megújul a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu

Megújult külsővel, bővebb tartalommal és számos új szolgáltatással várja olvasóit és szakmai partnereit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu szeptember 2-től – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.

Közzétéve:

MTI/Purger Tamás

Altorjai Anita elmondta:

az mti.hu honlap mindenki számára elérhető lesz a jelenleginél sokkal bővebb tartalommal, egységes szerkezetben. Korszerű módon tálalják majd az információkat a olvasóknak és a szakmai partnereknek. Az ingyenesen elérhető hírek körét kibővítik, a regisztrált felhasználók 80-100 hírt olvashatnak naponta.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a megújult, innovatív oldalon a kiadott tartalmak a korábbi 30 nap helyett egy évig érhetők el. Emellett a hangos hírek szolgáltatás mindenki számára elérhető lesz.

Altorjai Anita elmondta:

a híroldalra vendégként érkező olvasó egy “színes, szagos oldalt fog látni”, grafikákkal, fotókkal, videókkal és hangos hírekkel szeptember 2-től.

Aki kicsit többet szeretne tudni a világ dolgairól és az itthoni eseményekről, akkor regisztrálnia kell, így már naponta 80-100 hír jut el hozzá. A szakmai partnerek pedig sokkal többet fognak majd kapni az eddiginél – tette hozzá.

A megújuló oldalon elérhető tartalmakról elmondta, hogy az olvasók mindent nagyon egyszerűen megtalálnak a sport, a gazdaság, a nagyvilág vagy az itthoni hírek közül. Emellett hasznos információkat találnak arról, ha például egy adóhatáridő következik vagy hogy hol tudja elérni valaki a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgálatot.

“Igyekszünk minden olyan fontos területet lefedni, ami az olvasónak és a szakmai partnereinknek fontos tudnivaló” – mondta Altorjai Anita.

A vezérigazgató kiemelte, hogy az olvasók, a hazai és határon túli újságírók mellett az önkormányzatok, az állami intézmények, önkormányzatok, pártok, a külhoni szervezetek, a civil szervezetek, gazdasági szereplők is használják az oldalaikat, amelyeket most megújítanak: szeptembertől a Nemzeti Közleménytárat használhatják közleményeik eljuttatására a korábbi felületek (az OS, OTS, ÖS, KMS) helyett. Sokkal átláthatóbb, egységesebb, egyszerűbb lesz a közleménybeadás – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.

Hozzátette: a szolgáltatásaik nem mindenki számára térítésmentesek, de a kis- és középvállalkozások számára térítésmentesen nyújtják majd azt a lehetőséget, hogy eljuttassák a közleményüket minden szerkesztőségbe. Térítésmentes marad a politikai pártok, az állami intézmények és még jó néhány szervezet részére is ez a lehetőség.

Altorjai Anita jelezte: az mti.hu jelenlegi 8 ezer regisztrált felhasználója és csaknem 6 ezer szerződéses partnere a napokban mindezekről az újdonságokról értesítést fog kapni, és elkezdik felkészíteni őket az új oldal használatára.

Altorjai Anita a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt arról is: az MTI 1881-es alapítása óta a magyar újságíró szakma egyik etalonja. Azért hívják Magyar Távirati Irodának, mert több mint 140 évvel ezelőtt még táviratként küldték el tudósításaikat a munkatársai. Ma már nincs olyan régió Magyarországon és Európában, ahol ne lenne tudósítója az MTI-nek. Ők azok, akik a híreket a nap 24 órájában készítik. Ezeket használják nemcsak a magyar újságírók, hanem a külföldi hírügynökségek is.

Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója

Tovább olvasom

Médiapiac

A 4iG Nyrt. megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása esetén a 4iG Nyrt.-hez kerülhet a Direct One magyarországi műholdasügyfél-állománya, és a helyi kábelszolgáltatók hozzájárulásától függően a kábeles műsorterjesztési portfólió is, a tranzakcióról pénteken írták alá a szerződést – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

Az üzletág-átruházási szerződést a 4iG közvetett leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. írta alá a Canal+ Luxembourg műholdas televíziószolgáltató vállalattal és annak magyarországi leányvállalataival, az Eviso Magyarország Kft.-vel és a Canal+ Distribution Hungary Kft.-vel.

A Canal+ Luxembourg S.ár.l. Európa legnagyobb műholdas és IP-televízió szolgáltatója, Magyarországon Direct One márkanév alatt értékesíti a műholdas tévészolgáltatását. A Direct One több mint 119 műholdas helyi és nemzetközi csatornát kínál HD és UHD minőségben, valamint prémium film- és sorozatcsatornákat tartalmazó csomagokat.

A 4iG műholdas ügyfélbázisa 155 ezer előfizetővel bővülhet a tranzakció lezárultával, várhatóan az idei utolsó negyedévben

– tájékoztattak. A közlemény szerint a vállalatcsoport abban bízik, hogy ezzel megerősíti piacvezető szerepét a belföldi műholdas televíziószolgáltatás piacán.

A tranzakció nem érinti a Direct One online előfizetőit, lezárását követően változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást

– jelezték a közleményben.

A 4iG a műsorszórás mellett a távközlésben és az informatikai iparágakban is érdekelt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett cégbemutatóban. A társaság részvényei legutóbb 787 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 677 és 880 forint között mozgott.

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utcában

Tovább olvasom

Médiapiac

A szülőket segíti az NMHH új kiadványa

A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló “Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt “Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint

az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.

Kifejtették, hogy a 13-16 éves korosztály számára nem ismeretlenek a közösségi platformok, többségük azokat aktívan használja a mindennapjaik során. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a közösségi média szempontjából legrelevánsabb témákat, amelyben az NMHH által, az említett korosztály körében végzett legfrissebb felmérés eredményeit is felhasználták.

A brossúra többek között foglalkozik a közösségi oldalak marketingtevékenységének jellemzőivel, hiszen a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.

Mint írták, az influenszerjelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet.

Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően

– tették hozzá.

A kiadvány továbbá a digitális lét veszélyeivel is foglalkozik, különös tekintettel az adatvédelmi hiányosságokból eredő kockázatokra, mely téma relevanciáját tovább erősítette az a kutatási eredmény is, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedét, 71 százalékát jelölték már be ismerősnek idegenek az online platformokon.

A brossúra elsődleges célja, hogy útmutatóként szolgáljon a szülők számára az online platformok sajátosságainak megismerésében, kockázatainak feltérképezésében és a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.

Ehhez gyakorlati javaslatokkal is ellátja a gondviselőket, támpontokat ad számunkra, hogyan ismerhetik fel, ha gyermekünk online közösségi életében valamilyen orvosolandó probléma merült fel, és azt is bemutatja, hogyan segíthetnek nekik ezek megoldásában – tájékoztatott a hatóság.

A kiadvány nemcsak a kockázatokra, de a közösségi médiafelületekben rejlő lehetőségekre is felhívja a szülők figyelmét: a fiatalok számára ez a tér – egyebek mellett – a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti, de sokan valamilyen tehetségük megvillantására is fel tudják használni ezeket a platformokat – jelezték.

A fiatalok tudatos közösségi médiahasználatát támogató kiadványokhoz hamarosan óravázlatok és iskolai segédanyagok is érkeznek, amelyek segítik majd azok iskolai felhasználását is, például osztályfőnöki órák keretében – áll a közleményben.

Közölték azt is, hogy a https://youtu.be/SQKVwyOuAi8 linken Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a témáról, míg a kiadvány letölthető https://gyerekaneten.hu/upload/Mit_lajkol_a_gyerek/mit_lajkol_a_gyerek.pdf címen.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom