Kövess minket!

Médiapiac

Gyorsan változó divat: lecsengőben a kütyümánia

Az okostelefonokkal gyakorlatilag minden más okoseszközt helyettesíteni lehet, habár ez a piac is némileg szűkült. Ugyanakkor kijelenthető, hogy az online kereskedelem még mindig leülteti a számítógépek elé a fogyasztókat.

Elhangzott a Digitália 2017/Digitális üzlet-digitális marketing konferencián. A konferenicánkat támogatták:

„Előfeltételei van annak, hogy valaki az online kereskedelemben vásárlóként részt tudjon venni.” – nyitotta meg „Digitális üzlet, digitális fogyasztás” névre hallgató előadását lapunk november 17-i Digitália konferenciáján Bacher János a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, aki egyben a cég médiakutatás-, illetve szolgáltatáskutatás-vezetője is.

„A 15-59 éves internetezők körében lassan teljes körű lesz az okostelefonok elterjedtsége. Gyakorlatilag a direkt ellenállók vannak a többségben, azok körében, akik nem használnak ilyen eszközöket, nem pedig azok, akik nem engedhetik ezt meg maguknak – mondta a szakember a Digitálián a GfK kutatási adatait prezentálva. Szerinte ahhoz, hogy az e-kereskedelembe vásárlóként bekapcsolódjunk, eszközháttérrel kell rendelkeznünk. Hozzátette, manapság a digitalizáció a mobileszközök irányába halad.

Az előadásából kiderült, hogy a táblagép penetráció stagnál, amely egyfajta digitális zsákutcának tekinthető, mert az okostelefonok egyértelműen átveszik a helyüket. Ugyanakkor az okostelevízió piac egy nagyobb robbanás előtt áll a következő években.

„Nemcsak az eszközök elterjedtségének az aránya növekszik, hanem azoké is, akik az internethasználatukat a mobileszközükre helyezik át. Jelenleg a felhasználóknak a fele már okostelefont használ erre a célra, elenyésző azoknak az aránya, akik az asztali eszközöket (PC-t, notebook-ot) részesítik előnyben”.

A butatévének annyi

Bacher érdekes témaként megemlítette a mozgóképfogyasztás tendenciáját, amely a leginkább „adatfogyasztó” tevékenység, ráadásul ez köti le leginkább a felhasználókat. Ebben a tekintetben egyértelműen a fiatal generációt (15-29 évesek) érdemes megvizsgálni.

„Az látszik, hogy a tévén keresztül történő mozgóképfogyasztás marginalizálódni kezd. Az említett korosztály 40 percnyi aktív televíziófogyasztást vall be, ehhez képest rendkívüli mértékben nő a mobileszközökön történő tartalom megtekintés.”

Elmondása szerint gyakorlatilag a mobiltelefonok diadalmenetének korát éljük. Ezen eszközök eladásainak az aránya – nem nagy meglepetésre – karácsonykor csúcsosodik ki, ugyanakkor 2017 második negyedévében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest kevesebbet költöttek a magyarok erre a célra. Ennek hátterében az áll, hogy megjelentek olyan olcsóbb eszközök, amelyek aránylag jól tudják helyettesíteni a legdrágább készülékeket. Másfelől kevés új feature látott napvilágot a prémium kategóriás telefonok esetében, amely bevonzotta volna a fogyasztókat. „Egy új készülék vagy technológia bármikor változtathat ezen a tendencián, de jelenlegi ismereteink szerint inkább egy flat piacról beszélhetünk.” – tette hozzá Bacher.

Lecsengőben a kütyümánia

Úgy látszik, hogy a fogyasztók egy része amúgy sem törekszik arra, hogy a legújabb technológia birtokában legyen, egyre nagyobb arányban fordulnak elő két évesnél régebbi készülékek a felhasználóknál. „»A minél újabb kütyübb legyen mánia «, lecsengőben van.”

Mindemellet a nagyon aktív alkalmazásletöltő célcsoport is eltűnőben van: 2014-ben az okostelefon használók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakorlatilag heti szinten töltenek le új alkalmazásokat, ez az arány 8 százalékra esett vissza.

„Szinte már mindenki átesett a tűzkeresztségen, az internetezők 90 százaléka vásárolt online. Továbbá ezen polgároknak az egyharmada az, aki havi rendszerességgel vesz termékeket az interneten.” Az átlagos vásárlási darabszám három körül mozog, az átlagos havi költés pedig 20 000 forint környékén, amelyből lehet következtetni a vélt hazai e-kereskedelem méretéről. 2016 és 2017 összevetésében szinte minden online tevékenység igénybe vevőinek az aránya emelkedett, ugyanakkor jelentős bővülés tapasztalható a már említett e-kereskedelemben, illetve az e-bankolásban is. Előbbi döntő többségében és manapság szinte egyedülállóan még fix eszközön és nem mobiltelefonon keresztül történik.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom