Kövess minket!

Médiapiac

Google: Az Android több választási lehetőséget teremtett, nem kevesebbet

Ha androidos telefont vásárolunk, akkor a világ két legnépszerűbb mobilplatformjának egyikét választjuk – egy olyat, amelyik nagy mértékben járult hozzá a világszerte kapható mobiltelefonok választékának bővítéséhez – írta a társaság az Európai Bizottság versenyjogi határozatával kapcsolatosan.

Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós, körülbelül 1400 milliárd forintos büntetést szabott ki az Európai Bizottság a Google-ra.

Véleményük szerint a társaság visszaélt erőfölényével, hiszen előírta az okostelefon-, valamint tabletgyártóknak, hogy csak akkor kerülhet az androidos termékeikre a Google Play, ha a Google lesz azonkon az alapértelmezett kereső, illetve ha a vállalat applikációi lesznek az előre telepített alkalmazások.

A társaság már jelezte, fellebbez a döntéssel kapcsolatban, ugyanakkor közleményt adtak ki, melyet változatás nélkül közlünk:

„Az Android több választási lehetőséget teremtett, nem kevesebbet

Ha androidos telefont vásárolunk, akkor a világ két legnépszerűbb mobilplatformjának egyikét választjuk – egy olyat, amelyik nagy mértékben járult hozzá a világszerte kapható mobiltelefonok választékának bővítéséhez.

Az Európai Bizottság ma elmarasztaló versenyjogi határozatot hozott az Android és annak üzleti modellje ellen. A határozat figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az androidos telefonok az iOS-telefonok versenytársai, jóllehet ezt a Bizottság saját piaci felmérésében részt vevő válaszadók 89 százaléka is megerősítette. Azt sem veszi figyelembe továbbá, hogy milyen hatalmas választási lehetőséget kínál az Android annak a több ezer telefongyártónak és mobilhálózat-üzemeltetőnek, akik androidos készülékeket gyártanak és forgalmaznak; annak a világszerte több millió alkalmazásfejlesztőnek, akik az Androidra alapozva építették fel vállalkozásukat; és annak a több milliárd fogyasztónak, akik így megengedhetik maguknak, hogy csúcstechnológiás androidos okostelefont használjanak.

Az Androidnak köszönhetően ma már több mint 24 000-féle készülék létezik minden árkategóriában, több mint 1300 márka, többek között holland, finn, francia, német, magyar, lett, lengyel, olasz, román, spanyol és svéd telefongyártók kínálatából.

E cégek által gyártott telefonok mind különbözőek, de egy dolog közös bennük: mindegyiken ugyanazok az alkalmazások futtathatók. Ez azoknak az egyszerű szabályoknak köszönhető, amelyek a készülék méretétől vagy formájától függetlenül technikai kompatibilitást biztosítanak. Egyetlen telefongyártónak sem kell azonban kötelezően alkalmaznia ezeket a szabályokat – az Androidot tetszésük szerint bárhogy használhatják vagy módosíthatják, éppen úgy, ahogy azt az Amazon a Fire táblagép és a TV stick esetén tette.

A nyílt forráskódú platformok sikeressége szempontjából fontos a körültekintő egyensúlyteremtés a platform összes használójának igényei között. A történelem bizonyítja, hogy az alapvető kompatibilitásra vonatkozó szabályok nélkül a nyílt forráskódú platformok fragmentálódnak, ami a felhasználók, a fejlesztők és a telefongyártók számára egyaránt ártalmas. Az Android kompatibilitási szabályaival ez elkerülhető; többek között ezért is jelent ez a platform hosszú távon is vonzó ajánlatot mindenki számára.

Rugalmasság, alternatívák és lehetőségek

Az Androidnak köszönhetően az újonnan vásárolt telefonunkra ma már mintegy 40 alkalmazás előre fel van telepítve, és ezek több fejlesztőtől származnak, nem csak attól a cégtől, amelyiktől a telefont vettük. Ha más alkalmazásokat – vagy böngészőket, keresőmotorokat – jobban kedvelünk az előre telepítetteknél, akkor egyszerűen kikapcsolhatjuk vagy törölhetjük őket, vagy választhatunk helyettük más alkalmazásokat, például a mintegy 1,6 millió európai alkalmazásfejlesztő kínálatából.

Egy tipikus androidos telefonhasználó jellemzően mintegy 50 alkalmazást telepít fel a készülékére. A tavalyi évben globális szinten több mint 94 milliárd alkalmazást töltöttek le Play alkalmazás-áruházunkból; az Opera Mini és a Firefox böngészőket több mint 100 millió alkalommal töltötték le, az UC Browsert pedig több mint 500 millió alkalommal.

Ez éles ellentétben áll azzal, ahogy a dolgok az 1990-es években és a 2000-es évek elején (a betárcsázós korszakban) mentek. Akkoriban technikailag bonyolult és időigényes feladat volt a számítógépre előre feltelepített alkalmazások módosítása, vagy az új alkalmazások telepítése. A Bizottság Android ügyében hozott határozata figyelmen kívül hagyja az új alternatívák hatalmas választékát és az emberek telefonhasználati szokásaira vonatkozó egyértelmű bizonyítékokat.

Okostelefonos korszakra épített platform

2007-ben azt a döntést hoztuk, hogy ingyenesen biztosítjuk az Androidot a telefongyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők számára. Az Android fejlesztése természetesen költségekkel jár, és az elmúlt évtizedben a Google dollármilliárdokat fordított arra, hogy az Androidot azzá tegye, ami ma is. Ez a beruházás azért jelentőségteljes számunkra, mert így fel tudjuk kínálni a telefongyártóknak azt a lehetőséget, hogy előre telepítsenek néhány népszerű Google alkalmazást (például Keresés, Chrome, Play, Térkép és Gmail), amelyek közül némelyik bevételt generál számunkra, mindegyike pedig segít abban, hogy a telefon a dobozból kivéve rögtön működjön. A telefongyártóknak nem kötelező a mi szolgáltatásainkat használni, sőt, konkurens alkalmazásokat is telepíthetnek a mieink mellé. Vagyis mi csak akkor jutunk bevételhez, ha az alkalmazásainkat telepítik, és ha az emberek úgy döntenek, hogy a mi alkalmazásainkat használják a rivális alkalmazások helyett.

Jó a partnereknek, jó a fogyasztóknak

Az Android platform és a Google alkalmazáscsomag ingyenes terjesztése nem csak a telefongyártók és az üzemeltetők számára előnyös, hanem a fejlesztők és a fogyasztók számára is. Ha a telefongyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők nem tudnák az alkalmazásainkat bevonni az általuk forgalmazott készülékek széles választékába, felborulna az Android ökoszisztéma egyensúlya. Az Android üzleti modell eddig azt jelentette, hogy a telefongyártóknak nem kellett fizetniük a technológiánkért, illetve nem kellett egy szigorúan szabályozott terjesztési modelltől függeniük.

Mindig is egyetértettünk azzal a kijelentéssel, hogy egy vállalat növekedése komoly felelősséggel jár. Az egészséges, virágzó Android ökoszisztéma megléte mindenkinek érdeke, és mi már bizonyítottuk, hogy hajlandóak vagyunk változtatni. Aggódunk azonban amiatt, hogy a mai határozat felborítja azt a gondosan kialakított egyensúlyt, amelyet az Androiddal teremtettünk, egyúttal nyugtalanító jelzés is, amely a szabadalmazott rendszerek favorizálását vetíti elő a nyílt forráskódú platformok rovására.

A gyors innováció, a széles választék és a csökkenő árak mind az erős verseny klasszikus jelei, és az Android mind a hármat lehetővé tette. A ma meghozott határozat elutasítja az Androidot támogató üzleti modellt, ami több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Szándékunkban áll a határozat ellen fellebbezni.

#AndroidWorks

Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója”

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

– például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

Janša meghívót küldött Brüsszelnek

Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

„Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

„Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

Tovább olvasom

Médiapiac

78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

Közzétéve:

Pixabay

A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

Az idei Golden Globe filmes díjai:

Dráma: A nomádok földje

Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

Idegen nyelvű film: Minari

Animációs film: Lelki ismeretek

Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom