Kövess minket!

Médiapiac

Gajdics Ottó: a földi sugárzásnak olyan 15-20 év múlva befellegzik

Tavaly óriási lépésekkel haladt a Karc FM afelé, hogy olyan rádióvá váljon, amelyet az egész ország területén fogni lehet. Hogyan folytatódik a terjeszkedés? Hogyan indult a Karc FM a G-nap után? A televízió vagy a rádió a nehezebb műfaj? Hogyan alakul a rádiózás jövője? Minderről és még sok másról Gajdics Ottóval, a Karc FM ügyvezető-főszerkesztőjével beszélgettünk a rádióban. Tegezős interjú.

Februárban lesz 5 éves a Karc FM. A rádió 2016 februárjában indult, amikor földindulásszerű változások voltak a médiatérben. Hogyan élted, éltétek meg ezt az időszakot?

Az úgynevezett G-napot mi úgy éltük meg rádiózás szempontjából, hogy az a politikai közösség, amely – ne kerteljünk – Orbán Viktor szavazóbázisának kemény magja, és rajongásig szerette a Lánchíd Rádiót, egyszer csak elveszítette kedvenc adóját. Ezért elemi érdekünk, vágyunk volt, hogy ezt visszaadjuk a közösségnek. Nagy szerencsénkre akkor, amikor a Magyar Idők elindult – a Napi Gazdaság kiadójának bázisán – a kiadónak volt egy nyertes pályázata erre a frekvenciára, amin most szólunk, de per alatt állt. Régebben itt a Gazdasági Rádió szólt, amely beperelte a Médiahatóságot, mert nem nyert. Bennünk viszont megszületett az ötlet, hogy el kell indítani legalább Budapesten egy rádiót, amivel a fővárosiak és az internetezők visszakapják azt a rádiós éthoszt, amit a Lánchíd Rádió jelentett a G-nap előtt.

A Karc FM a te ötleted volt, vagy Liszkay Gáboré?

Mindenről az a kis csapat döntött, amely a G-napon felállt, és utána is együtt maradt. Ebbe beletartozott természetesen Liszkay Gábor is. Úgy oldotta fel a peres szituációt a Médiahatóság, hogy a gazdasági rádió kapott egy másik frekvenciát – azon szól most a Trend FM. 2016. február 15-én pedig elindult a Karc FM egy kis budapesti adóként. A csapat régi lánchidasokból, közmédiásokból jött össze, de jöttek olyanok is, akik korábban kereskedelmi rádióknál dolgoztak. Heterogén társaság volt, de az alapállás, a filozófia, az értékrend ami alapján a műsorok készültek, az ugyanaz volt, mint a G-nap előtti Lánchíd Rádióban, magyarul egy vállaltan kormánypárti, keresztény-konzervatív értékek mentén szerkesztő adót indítottunk el. A kezdeti állapot egészen 2018 őszéig tartott, amikor is Simicska Lajos bezárta a Lánchíd Rádiót. Ez nekünk egy új perspektívát nyitott, azonnal meg is kerestük a megfelelő jogászokat, hogy adjanak tanácsot, hogyan tudnánk átvenni azt a hálózatot, amit országszerte felépítettünk annak idején. Szerencsére a Médiahatóság engedélyezte ezt a folyamatot.

Ez hány települést jelentett?

Ettől kezdve sugározhattunk Tatabányán, Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Balatonfüreden, Győrben, Kaposváron, Szombathelyen, Pécsen, Siklóson, Dunaújvárosban és Szigetváron is.

A Lánchíd Rádió elvesztése, a G-nap ügyvezető-főszerkesztői pozícióban ért. Hogyan élted ezt meg?

Ez derült égből a villámcsapás esete volt. Minimális idő állt rendelkezésre, hogy mérlegeljek. Úgy döntöttem, hogy ha Liszkay Gábor feláll az egész rendszer éléről, akkor én is felállok a rádió éléről. Mindegyik kollegámnak, aki akkor fölhívott és akivel beszéltem, azt mondtam, hogy nyugodjatok meg, maradjatok a helyeteken, mert nekem gőzöm nincs, hogy mi lesz. A rádió fontos az embereknek, mindenki tegye a dolgát a továbbiakban is, velem nem kell törődni. Gyakorlatilag egy sötét homályba ugrottam be és oda nem akartam magammal rántani senkit: nem hívtam, nem köteleztem, nem zsaroltam senkit, hogy jöjjön velem. A legközvetlenebb helyettesemnek is azt mondtam: maradj és segíts a többieknek.

A Lánchíd Rádió után végső soron logikus, hogy rád bízták a Karc FM vezetését. Vagy esetleg konkurálnod kellett valakivel?

Ebben a rendszerben, amiről beszéltünk: Hír TV-Magyar Nemzet-Lánchíd Rádió én mindig is ilyen – így mondják ezt a szakmában – fregoli szerkesztő voltam, akit mindig le lehetett akasztani a szögről és oda lehetett tenni, ahol a legnagyobb szükség van rá. Nyilvánvaló, hogy amikor a rádió ötlet szintjén felvetődött, nem volt kérdés, hogy ez az én dolgom lesz. Én szerveztem meg a csapatot, majd közösen készítettük el a műsorstruktúrát, ez evidencia volt.

Emellett van rádiós végzettséged és a ’90-es években is rádióztál…

Kiskunfélegyházán, ahol csináltunk egy helyi adót Szíriusz Rádió néven, komoly tapasztalatokat szereztem arról, hogy mit jelent egy rádió felépítése, elindítása, üzemeltetése. A mai napig szól, de most már a Rádió 1 hálózatába tartozik. Ott tanultuk meg, hogy micsoda felelősséggel jár mindez és milyen irtózatos munka pusztán a hangoddal hatást elérni a hallgatóság körében. Ez egy nagyon jó tanulási lehetőség volt és ezt a tapasztalatot sikerült elmélyíteni elméleti szinten az ELTE Szociológiai Intézetében, ahol akkoriban indult egy posztgraduális médiaképzés. Ezt végeztem el rádiós szakon. Volt olyan időszak, amikor egyszerre tanultam és csináltam a rádiót és volt olyan is, amikor munkanélküli voltam a tanulás mellett. Ez egy bonyolult szituáció volt, akkoriban jöttek-mentek a médiumok, az ember hirtelen mindenen kívül találhatta magát, különösen, ha jobboldali, konzervatív volt. Akkoriban még a médiaegyensúlyt úgy definiálták, hogy csak baloldali orgánumok létezhetnek – amelyek függetlennek mondják magukat. Ezen sokat élcelődtem akkoriban is, de 2000 után a helyzet sokat javult, akkoriban a Magyar Nemzet-Hír TV-Lánchíd Rádió hármas létrejötte már nagyon jelentős médiaerőteret jelentett. Ha nem is tudtuk teljesen ellensúlyozni a baloldali fölényt, de az, ami ma számszerűen már kiegyensúlyozódott, akkor indult el. Ezt akartuk folytatni és ebben a folyamatban, valamint a Karc FM életében is egy óriási lépés volt, amikor a korábban kialakított országos hálózatot végre visszakaptuk – visszakapták a hallgatók. Nem álltunk meg itt. A lényeg, hogy még az idén beindítjuk a kecskeméti, nagykanizsai adóinkat. A soproni Karc FM decemberben startolt. Már nem maradt más feladatunk, mint a gyöngyösi frekvenciának a beüzemelése, és akkor 20 helyen fogunk szólni az országban.

Ez akkor országos lefedettséget jelent, hiszen észak-dél viszonylatban Budapesten és Szegeden is szól a Karc FM, kelet-nyugat szempontjából pedig lehet fogni Debrecenben és Sopronban is.

Úgy mondanám, hogy kvázi országos, de megyünk tovább. Három nagyon fontos megyeszékhely van, ahova szeretnénk eljutni idén: Salgótarján, Szolnok és Békéscsaba, ezeken a helyeken van a térképen még egy fehér sáv, ahol nem vagyunk jelen. Ezt mindenképpen pótolni szeretnénk. Ha ezek megvannak, még akkor is lesznek olyan területek, ahol a vétel minőségének javítása érdekében, ha a hatóság ír ki pályázatot, akkor pályázni fogunk. Fontos, hogy az elnyert frekvenciák közösségi frekvenciák, ami azt jelenti, hogy nem kell fizetni frekvenciahasználati díjat, mint a kereskedelmi rádióknak, ebből fakadóan könnyebb ezeknek az üzemeltetése, viszont elvárja a hatóság – joggal –, hogy a műsoraink kétharmada legyen közszolgálati jellegű.

Ez mit jelent pontosan, mi ennek a kritériuma?

Ez azt jelenti, hogy az emberek hétköznapi életével kapcsolatos, az ő sorsukat alapvetően meghatározó kérdésekről készüljenek rendre nagy műsoridőben műsorszámok. Azzal foglalkozzunk, ami az embereket a döntéseiben segíti, az életüket, a mindennapjaikat meghatározza. Ebből fakadóan ez egy talk rádió, nálunk elsősorban beszélgetések hallgathatók, a zene az csak szünetkitöltő elem. De vannak kifejezetten speciális, közszolgálati jellegű zenei műsoraink is, amik olyan népzenei vagy egyéb irányzatokat, előadókat mutatnak be, amit sehol máshol a rádiózásban. Vagy jazz-szel foglalkozunk, vagy olyan feltörekvő ifjú tehetségekkel, akik megpróbálják bontogatni a szárnyaikat. Ők jellemzően nemcsak a zenéjükkel nyűgözhetik le a hallgatókat, hanem Bizse Ferivel, Lentulai Krisztiánnal, Gáspár Károllyal beszélgethetnek, és elmondják az elképzeléseiket a világról, amit a zenéjükkel is ki akarnak fejezni. Az eredeti szándékunk szerint a tájékoztatás mellett mi elsősorban egy olyan háttérrádió szeretnénk lenni, ami segít eligazodni a hírek világában, segíti a hallgatót abban, hogy megértse, mi a lényeges üzenete ezeknek a híreknek. Elsősorban elemzések, kommentárok és az erről szóló viták azok, amit mi szeretnénk bemutatni. Ez utóbbival van egy kis probléma, mert a magyar rádióhallgató azt szereti hallani, amit ő is gondol. Így aztán nem nagyon tűri az ellenvéleményt, de ebben mi egyfajta pedagógiai jelleggel megpróbáljuk őket edukálni, rávenni arra, hogy az a jó, ha vita van. Erre van is egy külön műsorunk, a Paláver, ami a Karc FM fő terméke. Itt minimálisra szorul a szerkesztő szerepe, csak rendet tart a betelefonálók között és a műsoridő hallgatóké. Elmondhatják, hogy mit gondolnak mindarról, ami a világban zajlik. Ez a rádió küldetése, hogy egymást is tanítva, győzködve, meg odafigyelve, hogy mi történik körülöttünk, próbáljunk helyes döntéseket hozni.

A tavalyi évben számos újabb helyen nyertetek el frekvenciát és sugárzási jogot. Pécsen, Kaposváron, Miskolcon, Debrecenben és Sopronban, Siklóson és Szigetváron, Kecskeméten, Nagykanizsán, Gyöngyösön és Szegeden. Hogyan zajlik a felkészülés egy vidéki adó elindítására?

Kétfajta terjeszkedési mód van, amit a médiatörvény és a médiahatóság lehetővé tesz. Az egyik a vételkörzet bővítés. Ennek megvannak a pontos törvényi feltételei. Ebben az esetben megszólal a rádiónak ugyanaz a műsora egy másik frekvencián, így van hozzánk kapcsolva Székesfehérvár, Tatabánya, Győr és még sok a régi lánchidas időkből. Az általad felsoroltak között olyan is van, amit meg kellett pályázni a Lánchídtól átvett frekvenciák közül is, mert azokat csak ideiglenesen kaptuk meg. Kiírta a hatóság a pályázatot és megpályáztuk, megnyertük, innentől kezdve alanyi jogon szólunk ezeken a frekvenciákon. A másik terjeszkedési mód a hálózatos kapcsolódás: kiírnak egy pályázatot, azt mi megpályázzuk, és a törvény előírja, hogy ott napi két óra helyi műsort kell szolgáltatnunk. Ennek alapvető tulajdonsága, hogy másnak kell szólnia, mint ami a központi főadón megy. Ebben az időszakban helyi híreket, tartalmakat, közéleti műsorokat kell sugározni. A „kell” szót idézőjelbe tenném, hiszen a rádió így tudja a helyi hallgatókat megnyerni a másik 22 órának is. Ha a helyi tartalom róla szól, és a hallgató szereti rádiót, akkor jó eséllyel meghallgatja a többit is. A Karc FM esetében vegyes a kép: 5-6 helyen vételkörzet bővítés történt, ahol az a törvényi feltétel, hogy a sugárzás lefedettségi területe fizikailag összeérjen. A Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen vonalon viszont a hálózatos terjeszkedést választottuk.

Volt több olyan város, ahol haladékot kapott a Karc FM, hogy elindítsa adását. Minek köszönhető a késés?

Amikor a pályázatot elnyertük, akkor kaptunk 180 napot arra, hogy fölépítsük az adót antennástól és megszólaljon rajta a műsor. Igen ám, csak ennek a 180 napnak az eltelte kalandos. Azért, mert nagyon sok rádió üzemel Magyarországon, nagyon sok rádiófrekvenciával üzemelő egyéb szolgáltatás is van: telefon, internet, stb. Ezért korlátozottak azok a lehetőségek, ahova ilyen adót antennával telepíteni lehet. Amikor odamegy az ember egy ideálisnak tűnő helyre, akkor azt tapasztalja, hogy ott már van 27 másik szolgáltató. Ennek a helynek van tulajdonosa is és egyenként meg kell egyezni velük, hogy hozzájáruljanak, mi is odamenjünk. Aztán statikust kell hívni, aki megnézi, hogy a mi adónk is ráfér-e még, elbírja-e. Ha például megrozsdásodott a szerkezet, amire felszerelnék az adót, akkor azt meg kell javítani. Amikor mindennek a végére ér az ember, még akkor is szűkösen fér bele a 180 napba, ha mindenki partner és segíti ezt a tevékenységet. Sajnos el kell, hogy mondjam, hogy találkoztunk már olyan helyzettel is, amikor például a tulajdonos egészen más politikai nézeteket vallva, mint amit a rádió képvisel, kifejezetten akadályozta ezt a folyamatot. Így aztán többször kértünk, és szerencsére kaptunk is hosszabbítást.

Szerepeltél és irányítottad is magas pozícióban a Hír TV-t, valamint vezetted a Lánchíd Rádiót és a Karc FM-et. Egy laikus szemével talán ez a két műfaj, a televízió és a rádiózás nagyon közel van egymáshoz, nagyon hasonló képességekre van szükség ahhoz, hogy valaki jól csinálja. De ez valóban így van?

A Hír TV-ben a műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes voltam, tulajdonképpen ugyanazt csináltam, mint most itt a rádióban: azokat a szerkesztő kollégákat koordináltam, segítettem, akik a műsorokat létrehozták. Ami óriási különbség az a kép. Az, hogy a televízióban egy jó operatőr, ha jó helyen van, akkor többet el tud mondani a látvánnyal, mint három káposztafej két órás elemző műsor során. Ez hiányzik a rádióból és ebből fakadóan azt mondhatnánk – de ezt nagyon tegyük zárójelbe -, hogy a rádió gyengébb médium. De az igazság ennél bonyolultabb, ugyanis, ha jó a rádió szerkesztője és műsorvezetője, akkor ezt a hiányt eleve bekalkulálja és úgy irányítja a beszélgetést, olyan kérdést tesz föl, amire úgy tud válaszolni a megkérdezett, hogy a beszéd megidézze a hallgató fejében a hiányzó képet. Ebből a szempontból a rádiót erősebb műfajnak tartom. Rádiózás közben sok mindent lehet csinálni, a tévé nagyon leköti a figyelmünket, mindemellett a rádiózás során feldolgozott információ sokkal mélyebben elraktározódik, sokkal immanensebbé válik. Bármennyire is lenyomja az internet a médiát, a rádiózás iránti kereslet töretlen. Egy korosztály kivétel ez alól: a negyven alattiak, akik már csak digitálisan hajlandóak hangzó anyagokat is fogyasztani. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy számukra digitális formában, például podcast formátumban juttassuk el a hangzó anyagokat. A földi sugárzásnak valószínűleg olyan 15-20 év múlva befellegzik, mert mindenki digitálisan fog hozzáférni a rádiós tartalmakhoz, de addig van értelme a Karc FM esetében is látott országos terjeszkedésnek, mert a negyven fölötti korosztály hagyományos eszközön szeret rádiót hallgatni.

A két műfaj közötti különbséget tovább boncolgatva: találkoztál-e azzal a jelenséggel, hogy valaki a televíziós műfajból csöppent bele a rádiózásba, és míg a tévében a rutinjával könnyen boldogult, addig a rádióban ez jelenség, amit mondtál, hogy sokkal jobban körül kell írni a témát, problémát okozott?

Több ilyen is volt és azért találkoztam gyakrabban ezzel a jelenséggel, mert a Hír TV-nek voltam az egyik vezetője, amikor indult a Lánchíd Rádió. Ekkor nagyon sokan „kétlakiakká” váltak: csinálták a tévét és átjártak a rádióba is műsort vezetni. A két műfaj, a tévé és a rádió többnyire azért kompatibilis egymással. Arra kell csak ügyelni, hogy másképp kell beszélni. Egyes kollégák akár rádióznak, akár tévéznek, akár publicisztikákat írnak – mint mondjuk Bayer Zsolt, aki mindhármat csinálja – : ugyanazt adják a közönségnek. Amit beszélünk, írunk és mutatunk az önazonos és egységes. Ezért is tudjuk hitelesen csinálni, ezért fogadják el a hallgatók és a nézők.

Talán már kötelező kérdés lett a hasonló interjúkban: a koronavírus hogyan érintette a Karc FM-et?

Eléggé faramuci helyzetet teremtett: ami a lényeg lenne, azt nagymértékben ellehetetlenítette, ugyanis a kollégákat is kímélnünk kell és a megszólított vendégekre is vigyázni kell. Amikor a korlátozásokat elrendelték, kiadtam az utasítást, hogy ide nem jöhet vendég. Vagy telefonon kell beszélni, vagy olyan helyen találkozni, ahol biztonságosnak érzi a beszélgetést. Így aztán nagyon kevés face-to-face beszélgetés van, ami nagy mértékben rontja azt a lehetőséget, hogy úgy beszéljünk, hogy a kép megjelenjen a hallgatók fejében. Telefonon nagyon nehéz, mivel nem látják egymást a beszélgető partnerek: telefonon felkérdezés folyik, nem beszélgetés, ebből fakadóan nehezebb a kollégák dolga. Éppen ezért nagyon szeretném megköszönni mindenkinek a helytállását, derekasan küzdenek. Nem lett olyan minőségromlás, mint ami lehetett volna egy ilyen helyzetben. Mindenki a maximumot nyújtja, vagy akár azon is túl: többet készülnek, több dolognak járnak utána a kollégák, hogy megfelelően tudjanak kérdezni.

A rádiózás szempontjából volt lehetőség home office-ra a Karc FM dolgozóinak? Egy-egy stúdiót belülről nézve az lehet az ember érzése, hogy ez a technikai felszereltség nem vihető haza.

Olyat fejlődött a technika, hogy nem lehetetlen. Ma már olyan elképesztően fejlett mikrofonok vannak: hiába vagy egy olyan helységben, ahol lehetetlen lenne broadcast-minőségű hangot előállítani, az eszköz úgy kiszűr minden zajt és olyan módon szolgálja ki a felhasználót, hogy meg tudtuk engedni az otthoni munkát. Nyilván nem lesz stúdióminőségű a hang, de olyan minőségű, amit már adásba lehet tenni. A home office kapcsán elrendeltem, hogy mindenki aki tud, dolgozzon otthonról. A szerkesztőségbe akkor jöjjön be egy kolléga, ha nem tud elvégezni feladatot az itteni infrastruktúra nélkül, de 6 embernél sosem lehet több bent. Az élő műsorok vezetőinél nincs mese: nekik be kell jönni.

A járvány megviselte a médiumokat, jelentős reklámbevétel kiesésekkel kellett számolni. A rádiók tekintetében is ilyen rossz az összkép?

Sajnos ez a teljes médiát érintő jelenség. A rádióval van még egy nagy probléma a reklámozás tekintetében: miközben én arról beszéltem, hogy a rádiózás összvolumene nem csökkent, de ehhez képest a rádiók reklámbevétele évek óta zuhan. Hallottam egy értelmezést, ami megdöbbentő. Volt egy szakmai napja a Helyi Rádiósok Országos Egyesületének, ahová meghívták egy multinacionális reklámakvizitor cég vezetőjét. Ő elmondta, hiába rendeli el a huszonéves kolléganőinél, kollégáinál, hogy az általuk értékesített csomagba vegyék figyelembe a rádiókat is, a fiatalok azt se tudják, mi az a rádió. Radetzky András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, kiváló rádiós szakember készített egy felmérést a fiatalok rádiózási szokásairól, amiből az derült ki, hogy a fiatalok java része azt sem tudta, mi az a rádió. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a műsoraink, vagy azok egy része hozzáférhető legyen podcast formában is azért, hogy ezt a korosztályt visszaszerezzük. Mert kiderült, hogy nagyon sok podcast-ot hallgatnak, mi meg ugyanazt gyártjuk szakmányban, csak nem juttatjuk el hozzájuk.

A közösségi média előretörésével nagyon megnőtt a szerepe a vizualitásnak…

Így van, éppen ezért kameráztuk be a stúdiókat, amivel fokozottabb lesz a jelenlétünk a Youtube-on és a Facebook-on is. Amerikában például a rádiós tartalmak 70 százalékát a Facebookon osztják meg. Itt még nincsenek ilyen arányok, de erre kell felkészülni. És ha nem állunk erre készen, és nem ebbe az irányba visszük tovább a rádiózást, akkor az szép lassan kimúlik. Ezekre a platformokra be kell hatolni.

Amikor legutóbb nyilatkoztál a Médiapiacnak, akkor a Klubrádió frekvenciája volt a téma, amiről azt mondtad, hogy a Karc FM-nek is pályáznia kell majd ismét a frekvenciájára. Lehet-e már tudni, hogy meddig kell benyújtanotok a pályázatot?

Jelenleg öt évre adják a frekvenciaengedélyt, a mienk 2021-ben lejár. Ekkor van lehetősége a Médiatanácsnak, hogy mérlegeljen, és pályázat nélkül meghosszabbítsa az engedélyt. Mivel a Karc FM sem felel meg a törvényi feltételeknek, mert elkövetett egy súlyosnak minősített szabályszegést, ezért a hatóság nem tudja automatikusan meghosszabbítani az engedélyt. Így kiírják a frekvenciára a pályázatot. A határidők kapcsán úgy szokták megoldani a dolgot, hogy folyamatos legyen az üzem, ne kelljen szünetet tartani, tehát jóval hamarabb elindul a pályáztatási folyamat, mint ahogy végleg lejárna az engedélyünk. De semmi vész, a műsor megy tovább.

Médiapiac

Elnézi-e Soros, a főszerkesztőjének antiszemita kirohanásait?

“B*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek” – ezzel a tárggyal küldött e-mailt a munkatársainak egy európai online lap főszerkesztője.

Közzétéve:

MTI Fotó: Sándor Katalin

A Pesti Srácok portál szerezte meg az egyik magyar baloldali propagandaportál, a 444.hu főszerkesztőjének korábbi e-mail üzeneteit, amelyeket a kollégáinak írt. A belső, 2005-ben íródott e-mailben Uj Péter vállalhatatlan kijelentéseket tett. Uj ekkor még az Index nevű baloldali magyar portál főszerkesztője volt.

Az iromány akkor keletkezett, amikor 2005-ben az Országos Rádió-és Televízió Testület (ORTT) három órára elhallgattatta a Tilos Rádiót, mert az lejátszotta Barcs Miklós Képviselő funky című alkotását. A dal szövegében olyan botrányos sorok vannak, mint “hitler k*rja szálasit, sztálin d*gja rákosit, szálasi b***za orbányt, rákosi k*csögöli gyurcsányt”.

Ezt követően Uj a kollégáinak írt egy levelet, amelyben munkatársai figyelmébe ajánlotta Barcs válaszlevelét az ORTT-nek. Ez állt benne:

“Térdre nyilas pucsíttani, Se**enbüntet fityma rabbi! Tennap hallottam (m)értékadó judeopata körökben, hogy ez a sza*osku..a bácsfi dijána is kok zsidó, mint a szabóalby, se**enburgerrul maggyarosittott! zsidó nemzsidó, ba***ttronda gusztustalan csótány, 1 kiló kokóval se tunnám korpásongyalázni, még ha úgy pucsítana is, mint a szálasi akasztása közben ez a tény pediglen politikailag incorrect! (…)”

Egy másik, 2006-os szintén a kollégáinak küldött e-mailben disznóvágásra hívta embereit. Az e-mailnek antiszemita, kirekesztő tárgyat adott: “b*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek”.

Soros és a 444.hu kapcsolata

A 444.hu portált kiadó Magyar Jeti Zrt. nevű vállalatban kisebbségi tulajdont vásárolt néhány évvel ezelőtt a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investment Fund (MDIF), amely több mint 100 millió forintot (299,5 ezer euró) fizetett ki a portál 20 százalék körüli részvénypakettjéért.

A magyar cégadatbázisból kiderül, hogy a 444-et kiadó igazgatótanácsában ott ül Maria Nemcova, aki korábban a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation, OSF) prágai programigazgatója volt. Nemcova most Media Development and Investment Fundnál tevékenykedik működési vezérigazgató-helyettesként (chief operating officer).

Az MDIF létrejöttét Soros 500 ezer dollárral támogatta és azóta sem engedte el a kezét. Az OSF honlapja szerint 2016 és 2019 között 16,8 millió dollárt adtak a szervezetnek.

A V4NA levélben fordult Soros Györgyhöz, a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz, illetve a Media Development Investment Fundhoz. Arra voltak kíváncsiak, hogy

  1. Mit gondol Soros György ezekről a kijelentésekről?
  2. Elhatárolódnak-e Uj Pétertől?
  3. Le kell-e mondania Uj Péter főszerkesztőnek?
  4. Megszüntetik-e az együttműködést a 444.hu-val ezen kijelentések fényében?

A portál jelezte, amint választ kapnak kérdéseikre, arról is beszámolnak.

Tovább olvasom

Médiapiac

A magyarságot gyalázták az N1TV műsorában

Pörzse Sándor és Havas Henrik butának nevezte és leparasztozta a magyarokat a Jobbikhoz köthető csatornán.

Közzétéve:

Forrás: YouTube

„Ennyiszer becsapni egy népet, mint ahányszor a magyart becsapták, nem lehet, csak akkor, ha buta. Nem tudok mást mondani” – hangoztatta Pörzse Sándor az N1TV februrár 19-i műsorában a Vasárnap.hu beszámolója szerint.

„A magyar az buta”

– erősítette meg szavait a műsorvezető, Havas Henrik, majd azt fejtegette, hogy Trianon után kizárólag a parasztok és a zsellérek maradtak Magyarországon, akiket „lepofoz a földesúr, az intéző, a csendőr”.

„És ezek most gyűlölik Budapestet, amely valóban világváros, valóban multinacionális, valami egészen elképesztő kulturális háttere van, és ezek a parasztok ezt nem bírják elviselni” – zárta a monológját Havas.

Pörzse Sándor azt is elmondta, sokáig azt hitte, hogy a magyar a kiválasztott nép, de aztán a választások „megvilágosították”. És azt is megjegyezte, hogy ma már Wass Albert könyveinek olvasását vagy éppen a lovasíjászkodást olyan dolgoknak látja, amelyeket „azért kinő az ember”.

A beszélgetés ominózus részét a videó 20. percétől itt lehet megtekinteni:

Az ismert újságíró korábban az Echo TV-n gyártott erősen jobboldali hangvételű műsorokat, majd Magyar Gárda-alapító és jobbikos országgyűlési képviselő lett, valamint a Jobbikhoz kötődő radikális lap, a Barikád főszerkesztőjeként is dolgozott – emlékeztet a Vasárnap.hu cikke.

Borítóképünk kivágás az N1TV műsorának videójából

Tovább olvasom

Médiapiac

A közmédia is a kommunizmus áldozataira emlékezik

A történelem egyik legsötétebb korszakának eseményeit a közmédia több csatornája felidézi: műsorokkal, filmekkel és aktuális történések feldolgozásával.

Közzétéve:

Fortepan / ETH Zürich

A közmédia számos csatornáján megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Immár húsz éve ezen a napon “figyelmeztetőként és emlékeztetőként tekintünk vissza a korszak történéseire és emlékezünk a világszerte százmilliónál is több áldozatra”

– írták a közleményben.

A Duna Televízió csütörtökön este a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából 20.30-tól tűzi műsorára A színésznőt, az 1960-as években játszódó izgalmas filmdrámában az igaz szerelem és a hatalmi érdekek ütköznek egymással. Az M5 csatorna kulturális csatornán 20.55-kor kerül adásba az Örök tél, egy történelmi játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét.

A Kossuth rádión 21.30-tól a Nagyok című műsorban a kommunista évtizedek jellegzetes alakjával, a rendszerellenes tüntetéseken szilárd elvi alapokon tiltakozó, sok éves börtönbüntetést, a börtönben számos éhségsztrájkot vállaló, többször elektrosokkal megkínzott Pákh Tibor jogásszal készült beszélgetés hangzik el.

A Duna Televízión, a Duna World-ön, az M5-ön és a Kossuth rádión több műsorban is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, egész nap érdemes tehát figyelemmel követni a közmédia csatornáit – tudatta az MTVA.

Borítókép: József körút a Corvin (Kisfaludy) köznél. Harcképtelenné tett T-34/85 harckocsi. Szemben a Práter utca – Nap utca – Baross utca közötti házsor

Tovább olvasom