Kövess minket!

Médiapiac

Folyamatos éberség

Régiónk még mindig válságüzemmódban van, és részben ez, részben pedig a fiatal célcsoport változékonysága folyamatos éberséget kíván – derül ki Bartosz Witaknak, a Viacom Kelet-Európáért és Izraelért felelő ügyvezető igazgatójának szavaiból. Miközben a kockázat nagy, az éles verseny az új lehetőségek keresésére kényszeríti a médiacégeket.

A Bartosz Witakkal készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

 

Bartosz Witak

Hogyan alakult a tavalyi év a Viacom CEE & Israel számára? Mennyire teljesültek a stratégiában meghatározott üzleti célok?

Kelet-Európa e részén még mindig az általános válságüzemmód van érvényben, és ez gyakorlatilag az egész üzletágat jellemzi. Ahhoz, hogy a Viacom eredményesen tudjon működni, azon kellett dolgoznunk, hogy új bevételi lehetőségeket találjunk mind a műsorterjesztés, mind pedig a reklámértékesítés terén, és ehhez a lehető legjobban használjuk ki a lehetőségeinket. Ennek érdekében az elmúlt évben folyamatosan fejlesztenünk, újítanunk kellett. Mondok pár példát, hogyan nézett ki ez a gyakorlatban: nyáron útjára bocsátottuk a Comedy Central Extrát az adriai térségben és Csehországban, ősszel pedig bevezettük Magyarországon a reklámértékesítést a Nickelodeonon. Vagy egy másik, szintén gyerektartalmakkal kapcsolatos példa a Nickelodeon sikeres elindítása Horvátországban.

Izraelben, amely nagyon fejlett és telített piac, pár lépéssel előrébb járunk. Itt a Nickelodeon már annyira népszerű, mint az utána következő két versenytárs együttvéve, így toronymagasan vezet a gyerekcsatornák közötti versenyben. A Comedy Centralt pedig licencpartnerrel és a legnagyobb kábelszolgáltatóval üzemelteti a Viacom. Izraelben inkább a pozíciók védelme a fő célunk.

 

A kelet-közép-európai régiót gyakran kezelik homogén tömbként. A követendő stratégia, az üzleti lehetőségek és a fogyasztói viselkedés szempontjából megállja a helyét ez a hozzáállás? És egyáltalán: hogy jön a régiónkhoz Izrael, mi ennek az üzleti logikája?

Természetesen vannak hasonlóságok, ezekre építve indítottuk el a tartalmainkat. Ez a stratégiánk a Comedy Central Extra vagy a Nickelodeon esetében jól működik. A régió azonban nagyon sokszínű, és nem általánosíthatunk, üzleti szempontból is fontos, hogy figyeljünk a részletekre, a különbségekre. Magyarország például televíziós tartalmakkal nagyon jól ellátott, telített piac, míg más kelet-európai országokban még sok lehetőség áll előttünk, sok esetben inkább a piacok zártságával kell megküzdenünk. A versenytársainkat is figyelve azt látjuk, hogy vannak olyan területek, ahol erős lokalizációval lehet csak labdába rúgni, ami igen költséges. Az MTV példája jól mutatja, hogyan reagálunk a különböző piacokra: az MTV Adria, Románia és Magyarország a műsorfolyam gerincét adó közös programokon kívül egyedi, helyben releváns műsorokat is sugároz.

Az Izraellel kapcsolatos kérdésre pont ebből következik a válasz: az ottani működés olyan know-how-t és tudáskészletet igényel, amihez a működés sajátosságai miatt leginkább a kelet-európai piac tud mintát mutatni a Viacom számára. A kelet-európai régióban sok esetben licencpartnerekkel dolgozunk, így már számos tárgyaláson, alkuhelyzeten vagyunk túl, olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyek az izraeli piacon való működéshez szintén nagyon hasznosak.

 

A Viacom marketing-, kommunikációs és tartalomfejlesztési stratégiája a globális/regionális vagy inkább az egyes piacokon alapul?

Nagyon érdekes és izgalmas feladat ez, hiszen a kommunikációs, marketing- és fejlesztési stratégiánknak különböző piacokat kell kielégíteniük. Azt gondolom, azáltal, hogy a Paramount is a Viacom-portfólió része, nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert a világ egyik legnagyobb tartalomforrásával dolgozunk. Mint minden tartalomszolgáltató nagyvállalatnál a világon, nálunk is vannak globális tartalmak, ha úgy tetszik, „termékek”, amelyek szinte minden piacon, ahol jelen vagyunk, elérhetőek a kínálatunkban, és ezeket egészítjük ki helyi saját gyártású vagy egyéb vásárolt tartalmakkal. Erre jól működő példa a magyar piacon a Comedy Central, amely olyan helyi, saját készítésű tartalmakkal színesíti a műsort, mint a magyar stand-uposokat szerepeltető A Comedy Central bemutatja vagy a Litkai–Mogács-duó által kreált, sajátságos humorú Susogós Mackók.

De hasonló a helyzet a VIVA tévénél is, amelyet kutatásaink szerint a magyar fiatalok a sajátjuknak éreznek, és nagyon helyi brandként érzékelnek. Itt is azt látjuk, hogy remekül vegyíthető a helyi tartalom – mint amilyen a Randikommandó vagy a Stáb sorozat – az olyan, más országokban gyártott Viacom-tartalmakkal, mint például a Popland! és a most induló Az utolsó év (Último Año).

 

Hogyan értékeli a 2012-es évet a magyar piacon? Melyek voltak a fő kihívások és eredmények?

Ahogy már említettem, a magyarországi piac elég telített, komoly versenyhelyzetek alakulnak, alakulhatnak ki. A Viacommal sikerült olyan portfóliót kiépítenünk, amely a harmadik legerősebb lehet az országban. Ráadásul külön előnye, hogy a nézőinket szinte 4 éves kortól 49 éves korig végig tudjuk kísérni csatornáinkon úgy, hogy közben minden korosztálynak egyéni tartalmat ajánlunk.

2012 óriási sikerének tartjuk, hogy a Comedy Central a legnagyobb versenyt hozó, 18–49 évesek alkotta célcsoportot tekintve stabilan az első tíz tévéadó között van.

Szintén nagy siker, hogy bár nincs még egy éve, hogy nekikezdtünk a Nickelodeon hazai erősítésének, azt látjuk, hogy a csatorna néhány hónap alatt a negyedik helyről a harmadikra ugrott a gyerekcsatornák nézettségi listáján. Ezen személy szerint annyira nem lepődtem meg, mert nagyon hittem abban, hogy a magyar piacon is jól működnek majd a fiatalabbakat megcélzó szupermárkák, mint amilyen a Kung Fu Panda, A Madagaszkár pingvinjei, a Tini Nindzsa Teknőcök, a jó öreg SpongyaBob, vagy az élő szereplős, tiniknek készülő sorozatok, mint az iCarly és a Big Time Rush.

További eredménynek tartom, hogy a VIVA nemcsak hogy a legismertebb ifjúsági televíziós márkák között van, de őrzi is a piaci pozícióját.


A televíziós iparág látványos, a technológia fejlődéséből eredő változásokon megy keresztül. Egy sor buzzword kering: HD, 3D, VOD (video-on-demand), t-kereskedelem, közösségi tv stb. Ezek közül melyeket tartja a Viacom üzleti stratégiája szempontjából valóban relevánsnak?

Néhány évvel ezelőtt robbanásszerűen beindult Lengyelországban a HD-tévézés, az ország egyik napról a másikra a második legnagyobb HD-televíziós piac lett Európában. A mi régiónkban ez a folyamat jóval lassabban, csendesebben zajlik. A Viacom több HD-csatornát is üzemeltet, azt is látjuk ugyanakkor, hogy erre nincs mindig fizetőképes kereslet. A piac kicsit döcögősen, lemaradással követi a nyugat-európai trendeket.

Voltak 3D-s próbálkozásaink, de az idei CES-en (Consumer Electronics Show) is lehetett látni, hogy maguk a háromdimenziós televíziók gyártói is sokkal óvatosabbak lettek mára. Ez egyelőre nem az a vonal, amit erősítenénk.

A VOD szinte már az összes nagy partnerünkkel kötött megállapodásunknak részét képezni. E téren is óriási előnyt jelent, hogy a Viacom a világ egyik legnagyobb tartalombázisával rendelkezik. A VOD-on is túlmenően azt látom, hogy a TVE (TV everywhere) jelensége egyre inkább a napi működésünk részévé válik, és emiatt arra kell koncentrálnunk, hogyan tudunk gyakorlatilag platformtól függetlenül tartalmakat szolgáltatni.

A social TV-t mind a marketingeseink, mind a programmingosaink izgalmas területnek találják. Mivel több fiataloknak szóló csatornát is üzemeltetünk, nem is nagyon tudjuk és akarjuk kikerülni. Az Egyesült Államokban a Viacom évről évre elviszi a legközösségibb márkának járó elismeréseket. Magyarországon kisebb lépésekben haladunk, de látjuk a területben rejlő rengeteg lehetőséget. Itt egyelőre kisebb, de eredményes próbálkozásaink voltak: például tavaly a Comet-szavazás a Facebookon keresztül zajlott, korábban egy, az MTV-re fejlesztett alkalmazással be lehetett csekkolni egy-egy műsorra, a hazai MTV EMA-bulin egy RFID-játék révén összekötöttük a helyszínt a Facebookkal, a VIVA-nál pedig egy-két saját gyártású tartalom esetében azt is lehetővé tesszük, hogy a néző alakíthassa a műsort a közösségi felületeken keresztül. Ezen a vonalon biztos, hogy 2013-ban is továbbhaladunk.

 

Melyek lesznek az idei év fő irányai és kihívásai, különös tekintettel a magyar piacra?

Mindenképpen folytatjuk eddigi expanziós stratégiánkat, amelyhez az összes tartalmunk adta lehetőséget meg fogjuk ragadni. Ilyen például a Comedy Central Extra elindítása Romániában és Magyarországon. Szeretnénk ezt a csatornát az egész régiónkban minél több háztartásba eljuttatni.

A Comedy Centralt egyértelműen lendületben tartjuk. A Nickelodeonnal kapcsolatban továbbra is ambiciózus terveink vannak, és a lefedettség bővítésével 2013-ban megcélozzuk a gyerekcsatornák közötti második helyet.

Az ifjúsági termékeink, a VIVA és az MTV folyamatos éberséget, rugalmasságot igényelnek. A lineáris televíziózás számára talán e korcsoport jelenti a legerősebb kihívást. Az üzlet, sőt a televíziós tartalomgyártás jelenlegi modellje stabilitásra törekszik, a fiatalok viszont folyamatosan változnak, változtatnak. Háromhetente fordul a trend, ezért e két csatorna üzemeltetése, tartalommal való feltöltése állandó újratanulási folyamat, hogy kapcsolatban tudjunk maradni a célcsoportunkkal.

Az izraeli piac az európainál jelenleg fejlettebb, igényesebb és ezért követelőzőbb is, a kábeltelevíziózásra vonatkozó törvényi hátteret éppen átdolgozzák. Bár Izraelben igen erős a pozíciónk mind a szórakoztató, mind a zenei, mind pedig a gyerektartalmak terén, adódhatnak új és váratlan helyzetek.

Médiapiac

Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit

Már letölthető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi munkáját összegző két kiadvány: a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, valamint a médiatanács működéséről szóló országgyűlési beszámoló.

Közzétéve:

A kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a médiatanács 2020-as működéséről – közölte az NMHH pénteken, hozzátéve, a grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők a honlapjukon.

Azt írták, hogy az elektronikus hírközlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel, az oktatástámogatással és a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.

Jelezték, hogy mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet.

“Azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az elmúlt egy év hírközlési munkájáról számot adó beszámolónkat, hogy a technológiák nemcsak átvészelni segítenek a járványt, hanem leküzdeni is” – írta a kiadvány elnöki köszöntőjében Karas Monika, az NMHH elnöke.

Ehhez hasonlóan, az egész beszámolót meghatározza az európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból – közölték.

Közölték azt is, hogy mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, ez a médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.

“A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést indukáltak: csökkentek a médiaszereplők bevételei, a reklámbevételek csakúgy, mint a marketingkiadások. Az iparág védelme céljából teljes médiapiaci innovációra és mindehhez kiszámítható, támogató szabályozási környezetre van szükség” – idézték Karas Monikát a közleményben.

Hozzátette: a médiatanács “figyelembe vette az új körülményeket – szem előtt tartva a rugalmasságot és a méltányosságot – ugyanakkor a jogszabályban, illetve a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket is”.

A kiadvány beszámol a médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület médiatudományi intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is.

A médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.

Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019-2020-as médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról – írták.

A beszámoló függeléke pedig a médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tiltakozás egyes kereskedelmi médiumok szereptévesztése ellen

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a pedofiltörvény ellen tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hangsúlyozzák: a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: megütközéssel fogadja, hogy az utóbbi időben

egyes kereskedelmi médiumok körében tapasztalt szereptévesztés mára állandósult és ezen médiaszolgáltatók alapvető feladatuk, a tájékoztatás helyett egyre inkább a direkt politizálást választják.

A szervezet rámutatott: a szereptévesztés ékes példája az RTL Klub csatornája és több, milliós elérésű tartalomszolgáltató közös tiltakozása a pedofiltörvény miatt, holott az RTL vezérigazgatója alig két hete még azt hangoztatta, hogy nem az ő feladatuk alakítani a politikát, sőt azt is kijelentette, ők csupán a tájékoztatással és a szórakoztatással foglalkoznak.

A MNMSZ kiemelte,

régóta várták, hogy a magát vezető kereskedelmi csatornának nevező RTL Klub valamiféle önszabályozásba kezd, azaz: nem sugároz embereket megaláztatásba és nyilvános szexuális aktusba sodró valóságshow-tartalmakat, nem reklámoz korhatáros filmeket nem korhatáros sávban, és nem közvetít homoszexuális propagandát a közéletinek kikiáltott műsoraiban.

Hozzátették, hiába vártak minderre, ahogyan arra is, hogy a csatorna közéleti és hírműsoraiban felemeli-e a szavát, amikor Magyarországon politikusok újságírókat fenyegetnek, vagy elítéli-e, ha egyes külföldi médiumok hazánkat lejárató manipulatív anyagokat gyártanak, de nem tették meg, mert a nézettség és a bevételek hajszolása számukra ennél sokkal fontosabb.

A gyermekek védelmét viszont – szögezték le – nem befolyásolhatja anyagi érdek egyetlen médiumban sem.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért felszólítja a most tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Hangsúlyozták, a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A szervezet továbbá a tiltakozó médiumok figyelmébe ajánlja azt a tényt is, hogy az általuk vitatott szabályozás tényleg csak a kiskorú gyerekek védelmét tartja szem előtt – tekintve, hogy Magyarország szabad állam, tehát aki nagykorú, az olyan szexuális identitást választ magának, amilyet csak akar. Hozzátették,

aki ezt nem érti meg, az nemcsak annak felismerésével adós, hogy ez az új szabályozás mennyire a gyermekek pártján áll, hanem azzal is, hogy mennyire a szülők jogait helyezi előtérbe.

A pedofiltörvény elleni tiltakozásához az RTL Magyarország mellett egyébként a hazai médiapiac több meghatározó szereplője, a Central Médiacsoport, A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, az SPI International, valamint a ViacomCBS is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom