Kövess minket!

Médiapiac

Főként az internet- és tévészolgáltatások ajánlatait hasonlítanák össze az ügyfelek

A televíziós szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust.

Ez derül ki a Netrisk.hu távközlési szolgáltatási oldalán, a Telenet.hu-n a közelmúltban végzett felmérésből. A mintegy hétezer válaszból az is kiolvasható, hogy a szolgáltatások közül a leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer fő feletti településeken átlagosan 7 tévé-, és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek. Az alábbi összegzés bemutatja az egyes szolgáltatástípusokhoz kapcsolódó fő lakossági preferenciákat is.

Az ügyfelek alternatív távközlési ajánlatokra leginkább a fix internetszolgáltatások körében kíváncsiak, 86 százalékuk ismerné meg szívesen a lehetőségeit más szolgáltatóknál.

Mindez azzal van összefüggésben, hogy sávszélesség és díj tekintetében ennél a szolgáltatásfajtánál jelentős a szórás, és a technológiai fejlesztések is itt okozzák a leggyorsabb változásokat

– magyarázza Takács Roland, a Netrisk.hu üzletág-igazgatója.

A vezetékes internetszolgáltatások kiválasztása során a letöltési sebességen (97%) kívül fontos szempont, hogy a szolgáltatáshoz ingyenes wifi-modem is tartozzon (82%).

Szintén magas, 80 százalékos az érdeklődés a televíziós szolgáltatáscsomagok alternatív ajánlatai iránt. Ebben egyaránt szerepe van annak, hogy az utóbbi időben jelentős változások voltak az elérhető csatornák kínálatában, és ennek nyomán számos szolgáltató változtatta meg a kínált műsorcsomagok összetételét, illetve díjait is.

E szegmens jelentőségét támasztja alá az a tény is, hogy több mint 3,5 millió hazai háztartásban található valamilyen televíziós előfizetés, emellett a Nielsen Közönségmérés adatai szerint a hazai népességben 2016-ban egy főre átlagosan 5 óra tévénézési idő jut, az 50 év felettiek körében ez az érték a 6,5 órát is meghaladja.

A televíziós szolgáltatások körében továbbra is a kábeltévék iránt a legnagyobb az érdeklődés (41%), ugyanakkor egyre nagyobb az igény az internet alapú (IPTV) szolgáltatás (19%) iránt is. A műholdon keresztül elérhető tévészolgáltatásokat az ügyfelek 17 százaléka preferálja.

Mivel ma már a háztartások 83 százaléka rendelkezik digitális vétellel, ami számos hozzáadott szolgáltatást is lehetővé tesz, a tévészolgáltatás kiválasztása során ezek a szempontok is egyre nagyobb szerepet játszanak. A válaszadók negyven százaléka tartja fontosnak a rögzíthető/visszanézhető műsorok lehetőségét. Az olyan kiegészítő lehetőségek, mint az online filmtéka (25%) vagy a mobil eszközökön is nézhető adás (28%) iránt ugyanakkor egyelőre nem tapasztalható kiemelkedő mértékű érdeklődés.

 

A teljes kínálati paletta a hazai távközlési piacon igen széles: a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken átlagosan 20 szolgáltatóval szerződhet egy ügyfél. A legnagyobb választék a fix internetszolgáltatók körében van: a fenti településkörben átlagosan 13 cégnek van ilyen szolgáltatása, míg a többi szolgáltatást (vezetékes hang, tv, mobiltelefon, illetve mobilnet) átlagosan 7-8 társaság nyújtja, E szolgáltatók közül a legnagyobb ügyfélkörrel a saját hálózattal rendelkező, úgynevezett inkumbens szolgáltatók rendelkeznek. Többnyire az ő hálózatukat bérelve juttatja el szolgáltatásait a felhasználókhoz a többi társaság.

A versenyt azonban a tájékozottság alacsony szintje mellett az ügyfelek preferenciái is korlátozzák. Többségük a bejáratott névvel rendelkező szolgáltatókba helyezi a bizalmát: 72 százalékuk számára fontos az ismert márkanév, akár magasabb díjat is hajlandó fizetni ezek szolgáltatásaiért.

 

A Netrisk.hu 2016 tavaszán tette lehetővé oldalán távközlési szolgáltatások egyszerű összehasonlítását és megrendelését. A Telenet.hu néven futó összehasonlító oldalon jelenleg országosan több mint 50 távközlési szolgáltató ajánlatai hasonlíthatók össze gyorsan, áttekinthető formában és rejtett költségek nélkül.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom