Médiapiac
Férfikonferenciát szervezett a Central
Mivel tudjuk fenntartani a férfiak figyelmét a multimédiás térben? Létezik-e egyáltalán férfias tartalomfogyasztás és kifejezetten csak rájuk fókuszáló tartalomgyártás? Többek között a fentiekre keresték a válaszokat a konferencia előadói.
A konferenciát a Central Médiacsoport vezérigazgatója, Mészáros Kinga nyitotta meg rövid köszöntőjével, majd Bódy Gergő műsorvezető-riporter moderálásával a jelenlévő előadók – a CMCS kiadványainak főszerkesztői, kutatók, reklámpszichológus, szövegíró és stílustanácsadó – bevezették a hallgatóságot a férfi tartalomgyártás rejtelmeibe és engedtek bepillantást a specifikáció kulisszái mögé.
 |
Az Inspira munkatársai által készített kvantitatív kutatásból kiderült, hogy a férfiakra és a nőkre vonatkozó fogyasztási szokásokkal kapcsolatban már rég nem akkora a különbség, mint amit a gendersztereotípiák feltételeznek. Földi Miklós reklámpszichológus az emberi agy biológiai működésének segítségével mutatta be a férfi és női fogyasztási szokások közötti különbségeket. Mint azt az előadásból megtudhattuk: a férfi agyat a tesztoszteron irányítja, ez pedig feladatorientált szemléletet eredményez. Ez az oka annak, hogy a pasik a hatékonyságra törekszenek, minél kevesebb idő alatt minél több mindent szeretnének teljesíteni. Ebből az következik, hogy az őket megcélzó kommunikáció esetében konkrét célokat érdemes meghatározni, több információt kell nekik egyszerűbb formában nyújtani, mint a hölgy fogyasztóknak, akiknek az agyát az ösztrogén vezérli, ami élményorientált működést eredményez.
Fábián Sándor, a Central Médiacsoport elemzési csoportvezetője előadásában kitért arra, hogy a férfiakat kihívás elérni az online térben, mivel kevesebb weboldalt látogatnak, azt viszont intenzívebben teszik, mint a nők. A szakember sok adatot osztott meg a hallgatósággal, például, hogy a CMCS az összes internetező férfi több mint háromnegyedét eléri, általuk 9,9 millió oldalletöltés érkezik a kifejezetten férfias, míg 27 millió az egyéb tartalmakra, amelyeket érdemes a hirdetőknek ugyancsak számba venni.
A konferencián a legtöbb férfit elérő termékek vezetői is megosztották tapasztalataikat. Szigeti Péter, a 24.hu főszerkesztője az Ady100 nevet viselő projektjüket mutatta be, míg Horváth Zsolt, a Vezess.hu főszerkesztője az online magazinolvasói réteg eloszlását ismertette, majd egy fél éven átívelő, négy minikampányból álló együttműködést osztott meg a hallgatósággal. Szentkirályi Balázs, a G7 vezérigazgatója saját felületük olvasótáborának alakulását mutatta be a kezdeti pillanatoktól a mai sikerekig, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic főszerkesztője pedig arról mesélt, hogy a tudás épp annyira érzéki örömöt válthat ki az emberben, mint a szex.
 |
Kálnoki Kiss Attila, a 24.hu sportrovatvezetője Baji Balázzsal beszélgetett a hazai sportolói márkaépítésről. A világbajnoki bronzérmes gátfutó a sikerei mellett mesélt a kihívásokról, a mélypontjairól, és azt is elárulta, hogy egy szponzori ajánlatnál számára az a legfontosabb, hogy emberileg és szakmailag is teljes mértékben azonosulni tudjon a márkával, illetve annak üzenetével.
Schiffer Miklós előadásában arra mutatott rá, hogy ahogy a világ változik és az aktuális élethelyzetek formálódnak, a hirdetések üzenetei is módosulnak. A stílustanácsadó megfigyelései szerint a férfiakat megcélzó hirdetések ma is a gentleman, a férfi, a macsó, az apa és a haver férfikép ötösét követik.
Nun Mónika szövegíró a férfi célcsoportra megírt sikeres marketingüzenet titkaiba vezette be a konferencia résztvevőit. Elmondása szerint fontos szem előtt tartani, hogy a vevő nem vállalathoz hűséges, hanem ahhoz az értékhez, amit a vállalat közvetít. A két nemnél más típusú szövegek váltják ki a kellő érzelmi hatást. A szakértő szerint a férfi cselekvőbb, így inkább igékkel fejezi ki magát, így ezek hatása erősebb és specifikusabb lesz, mint a nők által preferált leírószavaké.
Kerekasztal-beszélgetés során a Central véleményvezér arcai – Katz Dávid (24.hu), Gajdán Miklós (Vezess és Autó Magazin), Andersen Dávid (NLCafé), Kárai Dávid (NoSalty) – kihangsúlyozták, hogy szakértelmük és hitelességük a legfontosabb, amiért az olvasók követik és bíznak bennük, és a hirdetők hozzájuk fordulnak üzeneteik kreatív kifejezésében.
Médiapiac
Varga Judit: Magyarországon médiapluralizmus van (videó)
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán Varga Judit a HírTV-nek arról beszélt, hogy Magyarországon médiapluralizmus van.
A Magyar Nemzet cikkében felidézi, hogy a Telex összeszedte a kormány eddigi megnyilatkozásait a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat sajtót érintő rendelkezései kapcsán. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter határozottan leszögezte, hogy az új törvényjavaslat nem fogja érinteni a sajtószabadságot, más baloldali portálokhoz hasonlóan a Telex is az aggodalmát fejezte ki – írják.
A portál külön felidézi Varga Judit volt igazságügyi miniszter válaszát is a törvényről és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló keddi vitanapon. Varga Judit ugyanis azt mondta:
Határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést
– idézi a 444.hu. Azonban a politikus az idegen érdekek kiszolgálóit titulálta visszaszorítandónak, nem pedig a szintén említett liberális médiát – kérdéses, hogy miért vonatkoztatja az előbbi megjelölést magára a dollármédia több sajtóorgánuma is.
Ezekre az aggályokra reagálva a Hír TV műsorában Varga Judit elmondta, hogy Magyarországon külföldi befolyásszerzési kísérletek zajlanak, ezt szeretné megakadályozni a magyar jogalkotó, összhangban az európai szabályozási irányokkal.
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán hangsúlyozta:
Magyarországon médiapluralizmus van, amit mi sem bizonyít jobban, mint a személyét ért folyamatos és következmények nélküli álhírek terjesztése az egyik legnagyobb baloldali sajtóorgánumtól, a Telextől.
Borítókép: Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke
Médiapiac
Szakmai aggályok merülnek fel a magyar médiaszabadságról szóló jelentéseknél
Tárgyi tévedések, módszertani következetlenség és egyoldalúság érhető tetten több, nemzetközi szervezetek által publikált, a magyarországi sajtószabadságot és médiaviszonyokat elemző jelentésben is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmánya szerint.
Az NMHH az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, minden olyan kezdeményezést örömmel fogad, amely a médiaszabadság helyzetét kívánja felmérni. Emellett azonban fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, ha az ilyen jelentésekkel, rangsorokkal kapcsolatban szakmai és módszertani aggályok merülnek fel.
A 2011 óta megjelent számos jelentés áttekintése után megállapítható, hogy
a rangsorok sokszor megkérdőjelezhető módszertant alkalmaztak, gyakran előfordult, hogy csak néhány szakértőt kérdeztek meg, ami így kevéssé megalapozott indokolást eredményez, sok esetben a pozitív jelenségek elhallgatása mellett
– összegezték az e jelentéseket elemző tanulmányban.
Közölték:
a jelentésekben többször is szó szerint ugyanaz a szöveges indokolás olvasható, annak ellenére, hogy különböző éveket mutatnak be.
Példaként említették, hogy az Európai Unió (EU) által támogatott Média Pluralizmus Monitor jelentéseinél szinte ugyanazt a szöveges indokolást fűzték a 2017-es felmérésben a kisebbségek médiahozzáférését vizsgáló indikátor 75 százalékos magas kockázati minősítéséhez, mint 2016-ban, amikor 25 százalékos kockázatot állapítottak meg.
Az NMHH kiemelte, hogy
bizonyos esetekben az indokolások nem is az általuk vizsgált időszakban bekövetkezett eseményeket értékelik.
A 2021-es Média Pluralizmus Monitor jelentésében számonkérik például egy 2022-ben elfogadott EU-rendelet végrehajtását. A Freedom House 2011-es évet vizsgáló sajtószabadság-jelentése pedig az akkor még meg sem alakult Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal kapcsolatban előre azt állította, hogy az korlátozza majd az információszabadságot.
A hatóság szerint a jelentések elkészítésében részt vevő szerzők és szakértői csoportok kiegyensúlyozottsága vagy kellő sokszínűsége is megkérdőjelezhető. A Média Pluralizmus Monitor esetében a jelentéseket írók és egyben a pontozást végzők köre több alkalommal is egy-egy egyetemi tanszék vagy szerkesztőség munkatársaira korlátozódott, miközben a független szakértők számára nem biztosítottak érdemi befolyást az értékelésre.
Hozzátették: hasonló példát szolgáltatnak a Freedom House internetszabadságot vizsgáló jelentései, amelyekben Magyarország pontozását és szöveges értékelését az elmúlt két évben “a hazai helyzettel szembeni korántsem elfogulatlan kritikáiról ismert” Társaság a Szabadságjogokért egyetlen munkatársa végezte el. A Riporterek Határok Nélkül pedig nem is közöl információt a jelentések készítőiről – ismertették a tanulmányban.
Az NMHH a tanulmányban kitért arra, hogy
a riportokat alátámasztó forrásoknál is egyoldalúság figyelhető meg: a jelentések láthatóan nem törekednek arra, hogy körültekintően, több nézőpontból vizsgálódjanak.
További szakmai hiányosságként említették, hogy például a Freedom House Freedom in the World jelentései 2015 és 2020 között egyetlen magyar forrásként a politics.hu weboldalra hivatkoztak, az internetszabadságról szóló jelentés pedig egy mindössze néhány piacvezető médium árbevételét figyelembe vevő tanulmány alapján von le következtetést a teljes online médiapiacon tapasztalható politikai befolyás mértékére nézve.
Az NMHH honlapjáról letölthető tanulmányban további példák olvashatóak a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, a Média Pluralizmus Monitor, az UNESCO és mások Magyarországot érintő jelentéseivel kapcsolatban.
“A hatóság bízik benne, hogy konstruktív kritikájával hozzájárul, hogy a jövőben szakmailag megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelítő jelentések szülessenek a magyar médiaviszonyokról” – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
December 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék
Kasza Tiborral és Sydney van den Bosch-sal december 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék. A TV2 népszerű vetélkedője most is szórakozató és izgalmas, sokszor érzelmekkel teli pillanatokat tartogat azok számára, akik figyelemmel kísérik a műsort. A tét ismét óriási, többmilliós összegek forognak kockán a fődíj játékban.
Hétköznap esténként folytatódnak a Szerencsekerék adásai, amelyekben most is 2 civil versenyző és 1-1 sztár teszi próbára tudását és szerencséjét, és száll harcba a mesés nyereményekért. A felhőtlen szórakozás mellett ezúttal is hatalmas a tét, hisz többmilliós nyeremények találhatnak gazdára a fődij játékban – derül ki a TV2 közleményéből.
A soron következő új adásokban többek között olyan sztárvendégekkel találkozhatnak a nézők, mint: Gelencsér Tímea, Baby Gabi, Caramel, Kiss Gergely, Dolhai Attila, Noszály Sándor vagy Sági Szilárd.
Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor