Kövess minket!

Médiapiac

Facebook Nyrt: reflektorfényben a közösségi oldal kulisszái

Miután hivatalossá vált, hogy Mark Zuckerbergék még az idei évben bevezetik a világ legnagyobb közösségi hálózatát működtető céget a tőzsdére, az is részleteiben ismertté vált az amerikai tőzsdefelügyeletnek leadott dokumentációból, hogy miből él a Facebook. A befektetők néhány lehetséges kockázatról is értesülhettek.

A nagy érdeklődés miatt összeomlott az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC honlapja, amikor azon megjelent a Facebook tőzsdei bevezetésének dokumentációja. Aztán nem sokkal később feltették a dokumentumot a Scribd nevű ismert dokumentummegosztóra, ám hamarosan ez a jobban skálázott oldal is leállt. (Azóta mindkét weboldalon úja elérhetővé vált a dokumentum, méghozzá itt és itt.) Már csak ebből is érzékelni lehet, mekkora érdeklődés és mekkora forgalom várható a börzén, ha mindenki előtt megnyílik az út, hogy részvényese legyen a cégnek. Aminek működését illetően mostanáig inkább csak találgatások, félinformációk álltak rendelkezésre, ám a tőzsdére lépéssel a cég kénytelen transzparenssé válni. Ennek első lépése az a tőzsdei bevezetést megelőző dokumentáció, ami alapján immár a konkurencia is beleláthat a cég üzleti modelljébe.

Azt eddig is tudni lehetett például, hogy a site-on megjelenő online hirdetések mellett jelentős bevételt hoz a Facebook számára a Zynga nevű közösségi online játékfejlesztő cég, amelynek leghíresebb terméke, a FarmVille felhasználók millióit mozgatja meg nap mint nap. Arról viszont mostanáig kevés információ volt, hogy ez konkrétan mekkora tételt is jelent az “Arckönyv” bevételei között. Nos, a már említett SEC-es dokumentáció alapján a Zynga a Facebook bevételeinek 12 százalékát adja. Mindez nem kevés, és rögtön rá is világít a cég részvényeiből való vásárlás egyik kockázatára: ha a Facebook esetleg elveszíti ezen partnerét, vagy csak csökkennének a tőle származó bevételei, a befektetők máris aggódhatnak majd az osztalékuk nagysága (és ezen keresztül a részvények árfolyama) miatt, hiszen a Facebook túlságosan is kitett egyetlen ügyfelének.

Persze a dolog közel sem ilyen súlyos, hiszen egyelőre a konkurens Google közösségi oldala, a Google Plus még közel sem olyan sikeres, így a Zynga valószínűleg még jó ideig marad a Facebook jelentős megrendelője. Ráadásul a függőség kétirányú, hiszen a Facebook jelentős számú felhasználót szállít a Zyngának, vagyis utóbbi részéről sem várható, hogy egyik napról a másikra ott hagyja a Facebookot. A tőzsdei dokumentum mindenesetre így ír erről a partnerségről és az ezzel járó kockázatról: “Ha a Zynga játékok használata a platformunkon csökkeni kezd, vagy ha a Zynga más platformon dobja piacra játékait, vagy esetleg megromlana jó kapcsolatunk a Zyngával, akkor nem csak egy jelentős fejlesztő partnercéget veszítenénk el, de ez esetleg a pénzügyi eredményeinken is érzékelhető lenne”.

Egyébként a Facebook tájékoztatója szerint bevételei 2011-ben 3,71 milliárd dollárt tettek ki, vagyis a Zynga majdnem 500 millió dollárt hagyott a Facebooknál. A pénz ilyenkor elsősorban abból adódik, hogy a felhasználók virtuális termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak a játékhoz a Facebook Payments segítségével, a Facebook pedig jutalékot kap a tranzakciók után. Emellett a Zynga hirdetéseket is vásárolt a Facebookon, hogy így népszerűsítse játékait.

A Zynga amúgy a fentieken túl még egy dolog miatt fontos a Facebook számára. Azok a felhasználók ugyanis, akik a közösségi oldalon játszanak, többet használják a közésségi oldalt, így potenciálisan több hirdetéssel is találkoznak, vagyis további bevételhez is juttatják a Facebookot.

Általánosságban véve a Facebook bevételei két forrásból származnak: az első a hirdetések kategóriája, míg a második a fizetések és egyéb díjak. Utóbbi kategóriába tartozik a virtuális áruk és szolgáltatások vásárlása (mint amilyen a Zynga), de például azok a bevételek is, amelyek üzletfejlesztési tranzakciókból és mobil operátoroktól származnak. Sajnos ezeket a tételeket Facebook anyaga nem részletezi kategóriánkénként, csak azt mondja, hogy a Facebook Paymentsen keresztül érkező díjak messze a második legnagyobb kategóriát képezik a bevételeken belül, míg a további díjak (például a mobilszolgáltatóktól) jelenleg elhanyagolhatók. (Ilyen mobil operátori együttműködésre egyébként Magyarországon is találunk példát a T-Mobile Magyarország és a Facebook együttműködése kapcsán.)

Nem mellesleg mindkét bevételi forrás növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. A hirdetési pénzek például a 2009-es 764 millió dollárról 3,154 millárd dollárra növekedtek 2011-re. A tranzakciós díjakból származó bevételek meredek emelkedésére pedig talán az utal a legjobban, hogy míg 2010-ben 106 millió dollárja származott ebből a Facebooknak, 2011-ben ennek már több mint ötszöröse, 557 millió amerikai dollár. Ez az óriási növekedés annak köszönhető, hogy a Facebook a közösségi oldalon lévő applikációk gazdáit 2011 júliusától arra kötelezte, hogy a tranzakciókhoz a Facebook Payments felületét használják.

Van még néhány további érdekesség is, ami kiderült a Facebook tőzsdei dokumentációjából. Az egyik ilyen például, hogy a Paramount a Transformers film népszerűsítése érdekében képes volt egyetlen nap alatt 65 millió felhasználót – vagyis a Facebook valamennyi userét – elérni hirdetéseivel. Az is érdekes, hogy a Facebook új típusú hirdetési bevételeket is szerzett. Azt például vajon hányan tudják, hogy ha valaki bejelentkezett a Facebookon valamelyik Starbucks kávézóból (check-in), akkor a globális kávélánc fizetett azért, hogy erről az illető felhasználó valamennyi ismerőse értesüljön a hírfolyamon keresztül.

Végül még egy fontos tény, nem csak a leendő Facebook-részvényeseknek: hiába a cég nemzetközi jellege, ma még erősen kitett az amerikai piacnak, még ha függősége egy év alatt csökkent is. 2010-ben 62 százalékot képviseltek az amerikai partnerek, ami 2011-ben 56 százalékra csökkent. A Facebook magyarázata szerint ennek több oka is van. Az egyik ezek közül az, hogy gyorsabban nő a nem amerikai felhasználók száma, illetve a Facebook is egyre intenzívebben nyit “külföld” felé szolgáltatásaival.

Az érdekességek sora persze ezekkel még közel sem ért véget… Érdemes tanulmányozni a teljes dokumentumot az imént már említett weboldalakon, ahol választ kaphat arra is, hogy kik a Facebook jelenlegei részvényesei, hány felhasználó aktív a közösségi oldalon, és hány Like érkezik egyetlen nap alatt.

Médiapiac

Megújul a Pesti TV

Megszűnt a reggeli műsor, de ezzel párhuzamosan, este hat órától egy élő adásfolyam kezdődik. Az új műsorokkal este hattól jelentkeznek hétköznap és hétvégén is.

Közzétéve:

Hétközben 18 órakor egy könnyedebb, kedvcsináló adással, a Gerilla Bárral indulnak, és ezt követi majd egy teljesen megújuló élő műsor, a Pesti Riporter, minden hétköznap, amiben sok tehetséges, fiatal újságíró is bemutatkozik, akik

naponta forgatott anyagokkal jelentkeznek, egyben kiemelten fókuszálva a városi-önkormányzati ügyekre, de természetesen a világpolitika minden fontos eseményéről hírt adva

írja az Origo.

Ebben a műsorban a vendégek és a nézők is szerepet kapnak, hiszen bárki elmondhatja a véleményét a Pesti TV Közösség zárt csoportjában, ahova mindenkinek a jelentkezését várják. Ez az adásban megjelenik, illetve az ott jelentkezők közül minden nap egy-egy nézőt felhívnak majd, hogy szóljon hozzá az éppen aktuális témákhoz – közölte Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója.

Az átalakulással párhuzamosan néhány megszokott, kedvelt, sikeres műsor is új helyre kerül, erre folyamatosan felhívják a műsorfolyamban és a pestitv.pestisracok.hu oldalon is a nézők figyelmét.

Minden adás továbbra is visszanézhető a weboldalon, illetve a Facebook/YouTube-csatornákon is.

Újdonság lesz, hogy 20 órától is élőben jelentkeznek a megszokott műsorvezetők, illetve 21 órakor a Politikai Hobbistával folytatódik az adás. Hétvégén is az új műsorokkal jelentkeznek 18 órától.

Borítókép: Kamerapróba Jeszenszky Zsolttal a 15. kerületi stúdióban

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorosékat nem zavarja a főszerkesztő antiszemitizmusa

Soros György amerikai tőzsdespekuláns hallgatásba burkolózott, nem kommentálta a V4NA érdeklődésére a főszerkesztője antiszemita, kirekesztő e-mailjeit.

Közzétéve:

MTI Fotó: Sándor Katalin

Botrány tört ki Magyarországon, miután a Soros György érdekeltségi körébe tartozó baloldali propagandakiadvány főszerkesztője korábban antiszemita, kirekesztő e-maileket küldött munkatársainak.

Uj Péter még az Index.hu vezetőjeként egyik levelét a “b*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek” tárggyal küldte ki, míg egy másikban durván antiszemita szöveget idézgetett. Ebben olyanok szerepeltek, mint “se**enbüntet fityma rabbi!”.

Mivel a 444.hu egyik befektetője a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) támogatását élvező Media Development and Investment Fund (MDIF) a V4NA levélben fordult az érintettekhez Uj kirohanása miatt.

Azt kérdezték:

  • Mit gondol Soros György ezekről a kijelentésekről?
  • Elhatárolódnak-e Uj Péter kijelentéseitől?
  • Le kell-e mondania Uj Péter főszerkesztőnek?
  • Megszüntetik-e az együttműködést a 444.hu-val ezen kijelentések fényében?

Soros György, az OSF és az MDIF is a hallgatás stratégiáját választotta. Ebből arra lehet következtetni, hogy Soros Györgyöt csak akkor érdekli az antiszemitizmus, ha az az ő ügyeit viszi előre.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom