Kövess minket!

Médiapiac

Ezek a lapkiadás globális trendjei

Több éves érési folyamat után most elérkezett az alapvető változások ideje a napilapok üzleti modelljeiben, állítja a szervezet jelentése. Most először haladták meg a globális terjesztési bevételek a hirdetésből származó pénzek nagyságát.

A hirdetők helyett a fogyasztók lettek a fő ügyfelek

A hírmédiumokat tömörítő WAN-IFRA kutatása szerint ebben az évszázadban először a világszerte terjesztett napilap példányokból származó bevételek nagyobbak, mint a hirdetési bevételek.

Az alapvető töltet a hírmédia üzleti modellben – a támogatás, amit a hirdetők kínáltak a hírtartalmak mellé – megszűnt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az olvasóközönség a kiadók legnagyobb bevételi forrásává vált

– mondta Larry Kilman, a WAN-IFRA főtitkára a 67. World Newspaper kongresszus illetve, a 22. World Editors Forum és a 25. World Advertising Forum keretében.

2014-ben a napilapok 179 milliárd dollárra becsült forgalmat generáltak a terjesztési és hirdetési árbevételből – magasabbat, mint a könyvkiadók, a zene vagy film iparágak. Kilencvenkét milliárd dollár származott a print és digitális formában terjesztett példányokból és 87 milliárd a hirdetésekből a felmérés szerint.

Ez egy szeizmikus előrelépés egy erős B2B hangsúlyú modellből – a kiadók és a hirdetők üzleti kapcsolatából – egy növekvő klasszikusan fogyasztó hangsúlyos, kiadók az olvasóknak modell felé

– tette hozzá Larry Kilman.

A 20. század során a hirdetési bevételek néhány piacon a bevételek 80 százalékát is elérték. Az arány piacról-piacra változó: néhány európai és ázsiai piacon, a hirdetési pénzek a bevételek 40 százalékát tehetik ki. A felmérés azonban megmutatta, hogy a napilapok hirdetési bevételei szinte mindenhol csökkennek, miközben a terjesztett példányszámokból származó bevételek viszonylag stabilak.

A print egy volt a néhány hagyományos marketingcsatorna közül, amelyet legszélesebb körben elterjedten alkalmaztak márkaépítésre, egy logikus választás volt minden piaci szereplő számára. Ez a fajta kölcsönös függésen alapuló közvetlen kapcsolat többé nem létezik. A hirdetők manapság több mint 60 féle hirdetési médiacsatorna közül választhatnak.

Mindazonáltal az egyértelmű, hogy a napilap iparág nem csak mélységekből, magaslatokból és hanyatlásból áll. A napilapok világszerte sikeresen bizonyítják a hirdetőknek azt, hogy értékesek a fokozódó verseny ellenére is. Új piacokat fedeznek fel, új üzleti modelleket, amelyek éppen annyira alkalmasak hírközlésre, mint a hirdetés és példányszám eladásokból származó bevételek előteremtésére. Print napilap vállalatokból, igazi multi platform hírmédia vállalatokká alakultak

Bár a napilapokat most is széles körben olvassák minden médiaplatformon, elérésük és hatásuk mérése továbbra is megragadt a 20. században. A mérések eredménye nagyban függ a terjesztett print példányszám adatoktól és számos, különálló, nem-sztenderdizált digitalis elérés számítási módszertől. Az a kihívás jelenleg az iparág számára az, hogy meg tudja mérni a napilap tartalmak eléréseit az összes platformon, új mérési módszerrel, áll a kutatásban.

Alább a főbb megállapítások olvashatóak az idei éves jelentésből.

A mobil a jövő

  • 10 okostelefon-felhasználó közül 8 ébredés után, 15 percen belül megnézi telefonját. Harc folyik az olvasóközönség figyelméért és a mobil ennek a harcnak komoly részese.
  • Nemzetközi szinten, a fogyasztók átlagosan közel 2,2 órát töltenek mobilmédiával, mobilozással naponta (97 percet) és táblagépezéssel (37 percet), melyek összesen 37 százalékát teszik ki a a teljes médiára szánt idejüknek, megelőzve a televíziót (81 perc) az asztali számítógépet (70 perc) és a rádiót (44 perc), illetve a printet (33 perc), derül ki az InMobi mobil média fogyasztási tanulmányából.
  • Az applikációk használata közel a felét teszi ki a mobilokkal töltött időnek, a vezető médiacégek azzal szembesülnek, hogy havi olvasóközönségük 30 százaléka kizárólagosan a mobilplatformokról érkezik.
  • Most először az asztali számítógépek közönségének száma esik. Az okostelefonok használatára fordított idő meghaladja a számítógépekét az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban. A 25 top amerikai napilap weboldala közül 19 weboldal mobilforgalma megelőzte az asztali számítógépekét legalább 10 százalékkal, a Pew Research szerint. A Newspaper Association of America egyik tanulmánya szerint azoknak a száma, akik csak mobil eszközöket használnak a napilapok digitális tartalmainak fogyasztására 53 százalékkal növekedett 2015 márciusára, az elmúlt év azonos időszakához képest.

Új bevétel témában, az elmúlt tíz évben folyamatosan a mobil évéről beszéltünk. Most végre valóban megtörtént. 2014-ben, az asztali számítógépen való internet használat csökkent a mobil javára, illetve a mobil applikáció használat egyre inkább meghatározó az összes digitális média aktivitás között az USA-ban

– mondta a WAN-IFRA főtitkára.

A print forgalom “keleten kel, és nyugaton nyugszik”

A digitális forgalom viszont nő.

  • Világszerte közel 2,7 milliárd ember olvas print napilapot, több mint 770 millió asztali digitális platformon. Mindennek ellenére növekvő számú bizonyíték van arra – azokból az országokból, ahol fejlett és stabil mérések működnek -, hogy a print és a digitális együtt növeli a napilapok olvasóközönségét világszerte. Ausztrál adatok mutatják például, hogy a felnőtt lakosság közel 86 százaléka olvas napilapot valamilyen platformon. Az Egyesült Királyságban ez az adat 83 százalék. Chilében közel 82 százalék.
  • A print példányszám emelkedett 6,4 százalékkal nemzetközi szinten 2014-re az előző évhez képest, öt év alatt az emelkedés 16,5 százalék. Ez nagyban, az Indiában és más ázsiai piacokon történő emelkedések eredménye; a napilap ágazat még mindig Indiában a legegészségesebb a világon. A naprakész adatok melyek Indiából érkeznek jelentősen befolyásolták a globális képet, ez részben a növekvő számú indiai kiadványnak köszönhető.
  • A terjesztett példányszám 9,8 százalékkal nőtt Ázsiában 2014-ben az előző évhez képest, 1,2 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában; csökkentek 0,6 százalékkal Latin Amerikában, 1,3 százalékkal Észak Amerikában, 4,5 százalékkal Európában és 5,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában. 5 év alatt a napilap példányszám 32,7 százalékkal emelkedett Ázsiában, 3,7 százalékkal a Közel Keleten és Afrikában és közel 3 százalékkal Latin Amerikában; 8,8 százalékkal Észak Amerikában; 21,3 százalékkal Európában és 22,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában.
  • Az érett piacokon a lapok új stratégiákat adoptálnak annak érdekében, hogy több bevételre tegyenek szert kevesebb előfizetővel is. Ezek magukban foglalják az eladási ár emelését, illetve a költségek csökkentését is azáltal, hogy csökkentik a megjelenés gyakoriságát. Ezek a gyakorlatok azonban azzal a kockázattal járnak, hogy bevételeik növeléséért cserébe elidegenítik olvasóközönségük néhány szegmensét.
  • A fizetett, digitálisan terjesztett példányszám 56 százalékkal emelkedett 2014-ben és több mint 1420 százalékkal az elmúlt öt évben a PwC szerint. Egy tíz országot magában foglaló, a Reuters Institute Digital által végzett News Report felmérésben, tízből egy ember azt nyilatkozta, hogy fizet a digitális tartalomért. Az arányok a brazil 22 százalék és az egyesült királysági 7 százalék között mozognak.

A print még mindig jövedelmező

  • Globálisan a napilapok összbevételeinek 93 százaléka még mindig a printből származik és a print továbbra is meghatározó bevételi forrás marad még sok-sok évig. Ugyanakkor a lapok világszerte egyre innovatívabbak, rengeteg erőt fektetnek a kétdimenziós modellből a multi dimenziós modellre való áttérésbe.
  • Miközben a digitális hirdetések kis szeletét képezik a teljes napilap bevételeknek, továbbra is emelkedést mutatnak, 8 százalékos növekedést 2014-ben és 59 százalékot öt év alatt, a PricewaterhouseCoopers szerint. A fő haszonélvezői a digitális költéseknek azonban továbbra is a közösségi média és a technológiai cégek. A Google rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, 38 százalékkal (19,3 milliárd dollár) a digitális bevételekből. A Facebook 10 százalékot tudhatott magáénak 2014-ben és ő a legfőbb címzettje a mobil hirdetési bevételeknek is.

A TV kapta a legnagyobb falatot a hirdetésekből, de az internet és a mobil is jól hasít

  • A televízió továbbra is a legnagyobb részese a globális hirdetési bevételeknek, éppen csak 40 százalék alatt. Őt követi az asztali számítógépes és a mobilinternet több mint 24 százalékkal, a napilapok 15 százalékkal, a magazinok 7,3 százalékkal, az outdoor és a rádió közel 7 százalékkal és a mozi fél százalékkal.
  • A printhirdetések világszerte estek 5,17 százalékkal 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest és 17,51 százalékkal öt év távlatában. Az 1990-es évekbeli indulása óta az internetes hirdetések (az asztali számítógépes és mobil) száma meghatározóan nőtt a print rovására.
  • A print napilaphirdetések nőttek 4,86 százalékkal Latin-Amerikában 2014-ben, az egy évvel azelőttihez hasonlítva és 2,21 százalékkal a Közel-Keleten és Észak-Amerikában. Zuhantak azonban minden más régióban: 6,54 százalékkal Ázsiában és a csendes óceáni régióban, 7,5 százalékkal Észak Amerikában és 5,01 százalékkal Európában. Öt év alatt a print napilaphirdetések nőttek 27,68 százalékkal Latin-Amerikában. Estek 28,22 százalékkal Észak-Amerikában 23,1 százalékkal Európában, 22,11 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában és 7,3 százalékkal Ázsiában és a Csendes-óceáni régiókban.
  • Az internetes költések megelőzték a napilapokban és a magazinokban költött teljes reklámköltést 2014-ben. Tíz év alatt az internet hirdetések részesedése a teljes globális költésből 4 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a napilapok részesedése a globális költésből a felére csökkent, 30 százalékról 15 százalékra, miközben a magazinok visszaestek 13 százalékról 7,3 százalékra.
  • A napilapok digitális hirdetési bevételei nem helyettesítik a magas hozamú print bevételeket, de meghatározóan nőnek. A napilapok digitális hirdetései 8,5 százalékkal nőttek 2014-ben és közel 60 százalékkal öt év alatt.

 

További részletek alább a kapcsolt prezentációban.

    Médiapiac

    Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

    Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

    Közzétéve:

    Pixabay

    A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

    öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

    A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

    Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

    Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

    lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

    A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

    A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

    Közzétéve:

    Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

    Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

    Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

    – például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

    az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

    Janša meghívót küldött Brüsszelnek

    Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

    már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

    „Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

    nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

    „Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

    Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

    Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

    Közzétéve:

    Pixabay

    A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

    A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

    A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

    Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

    idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

    Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

    A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

    De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

    De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

    A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

    A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

    Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

    A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

    Az idei Golden Globe filmes díjai:

    Dráma: A nomádok földje

    Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

    Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

    Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

    Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

    Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

    Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

    Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

    Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

    Idegen nyelvű film: Minari

    Animációs film: Lelki ismeretek

    Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

    Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

    Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

    Borítókép: illusztráció

    Tovább olvasom