Kövess minket!

Médiapiac

Eredetiség-vizsgálat

A szerzői jog a szórakoztatóipar erős bástyája: a kreatív alkotómunka jogi oltalma garantálhatja a befektetések megtérülését. Kérdéses, hogy ez a védelmi szint milyen mértékű kreatív munkával érhető el. Azaz milyen védelmet élveznek az egyes elemek, amelyek révén például egy vetélkedő jól felismerhető, jellegzetes, azaz másolhatatlan műsor lesz?

Legutóbb az RTL és a TV2 között zajló A Fal vs. A Piramis vita mutatta meg, hogy a szerzői jog nemcsak néhány egyetemi oktatót, jogászt foglalkoztató unalmas tudomány, hanem a milliárdokat termelő médiavállalkozások alfája és ómegája.

A szerzői jogot egyébként egyre szélesebb körben hívják segítségül a piaci szereplők. A rádiós és televíziós műsorformátumok jogvédelme is beszédtéma, mióta a médiaalapú szórakoztatás sorozatjelleget öltött. Így nem csupán egyedi hangfelvételek és hírek hallhatók a rádióban, és a televíziós műsorfolyamban sem csak filmek, hírek, élő közvetítések érhetők el, hanem jól beazonosítható, brandjelleget tükröző műsorszámok is. Például a reality show-k, a vetélkedők, a tehetségkutatók esetén a legapróbb részletekre is figyelő formátumok, szinopszisok és forgatókönyvek készülnek. Ezeknek a célja elsődlegesen a műsor felismerhetőségének a biztosítása, az állandóság megteremtése, ami védjegyszerű kivitelezéssel is párosul.

A műsorformátumok gazdasági jelentősége vitathatatlan. Ez azonban nem jelent automatikus szerzői jogi védelmet. A központi kérdés ugyanis az, hogy a televíziós (és kisebb részben a rádiós) műsorformátumok átlépik-e a jogvédelem vízválasztóját: megmaradnak-e ötlet szintjén a koncepciózus elemek, vagy egyéni, eredeti alkotássá válnak? A leírt anyag (script) részesül-e védelemben, vagy csak az annak alapján megvalósított konkrét műsor (a képi/hangi világ)? A szerzőijog-védelem jelentősége pedig óriási, hiszen a szerző halálától számított hetvenéves védelmi idő – ha nem is a teljes időtartamra, de akár évtizedekre – jelentős bevételi forrást biztosíthat  az alkotóknak a különböző engedélyek révén.

A műsorformátumok jogvédelmével kapcsolatos elemzés kiindulópontja a műsorszám fogalma. A hatályos médiatörvény szerint a műsorszám a „hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható”. Ennek a jogforrási helye is mutatja, hogy a műsorszám nem szerzői jogi fogalom. A definíció része a részelemek szerkesztettsége, ami a szerzői jogban mind az egyéni, eredeti jelleget megalapozó kreatív mozgástérrel, mind a gyűjteményes művekkel kapcsolatba hozható.

A jogvédelem fennállása (vagy épp hiánya) sosem automatikus, mindig eseti jelleggel vizsgálandó kérdés. Ennek megértésében segíthetnek a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) jól dokumentált és nyilvánosan is hozzáférhető szakvéleményei, melyekből ezen a területen mindeddig hat született: öt televíziós és egy pedig rádiós területen.

Egy konkrét műsorszám szerkesztettsége több részelem fennállását feltételezi, és ezek szerzői jogi védelme külön-külön és együttesen is elképzelhető. Így a műsorformátum, a (jellegzetes) cím, a (jellegzetes) karakterek, a mindezek alapján összeálló szinopszis, forgatókönyv mind olyan elemek, amelyek létezésükkel járulnak hozzá a műsor sikeréhez. Hogy a jogvédelem fennállásának választóvonalát hol húzzuk meg, eseti vizsgálatot igényel. Általánosan elfogadott tény, hogy minden alkotómunka feltételez egy bizonyos fokú alkotói mozgásteret. Ha a választási lehetőségek köre szűk, akkor a kreatív döntések lehetősége is csökken. Más szóval minél funkcionálisabb egy alkotás, annál kevésbé valószínű, hogy a szerzői jogi védelem tárgya lehet. Ez a műsorformátumok esetén jól igazolható. Ahogy arra egy 2008-as szakvélemény is utalt: egy gépjárművek tesztelésével kapcsolatos televízió-műsornak vannak kötelező elemei/feladatai (a motor, az erőátviteli berendezések, a csomagtér, az ülések, a kényelmi berendezések, a kormányozhatóság stb. bemutatása), ám sajátos arculati, grafikai, vizuális elemek révén ki lehet törni a funkcionalitás köréből. Összességében irányadó a szakvélemény azon álláspontja, miszerint „a szerzői jogi védelem határait elmosná, ha kizárólagos jog védhetné egy tematikus műsor felépítését, sémáját, elvét, részletes elgondolását”.

Ha a műsorformátum önmagában nem is részesülhet jogvédelemben, számos olyan eleme lehet, amely átlépi a jogvédelem minimumküszöbét. Ilyen lehet egy jellegzetes cím, jellegzetes karakterek választása, a kidolgozott szinopszis és a megvalósított audiovizuális tartalom.

A címvédelmet illetően a vonatkozó joggyakorlat egységes: azt megszorítóan kell értelmezni, és csak a jellegzetes, nyelvi leleményeket tartalmazó címek részesülhetnek védelemben. Az SZJSZT szerint a magyar nyelv sajátosságait frappánsan kihasználta az Álomépítők televíziós sorozat címe, mivel „sanyarú sorsú családok »álmának építésére« éppúgy utal, mint arra, hogy álomszerűek az építők, akik megjelennek és megvalósítják a család álmait”. Ezzel ellentétben az a2 AUTO2 nem tekinthető jellegzetes címnek. Az Álompár sem egyszerű fordítása a testület szakvéleménye szerint a Love Letters és a Traumhochzeit címeknek, az utóbbiak nem testesítenek meg jellegzetes címet.

A szinopszis annyiban több az előzőeknél, hogy mint leírt, rögzített tartalom elvileg írói műként állhat védelem alatt. Ez azonban továbbra is attól függ, hogy a szinopszis készítője megfelelő mozgástér mellett kellően kreatív tartalmat alkotott-e. Sok éve a szakértők úgy találták, hogy a Heti Hetes és a Péntek Esti Vigadó műsorleírásai megmaradtak az ötlet szintjén, és az Álompár című műsor technikai jellegű utasításokat tartalmazó vázlata sem érte el a jogvédelem minimumát.

Az SZJSZT szerint a Péntek Esti Vigadó „szappanopera” részében szereplők leírása „nem elég részletes és nem elég egyéni ahhoz, hogy mint jellegzetes és eredeti alakok védelem alatt állhatnának”. Sok függ attól tehát, hogy milyen nagy mértékben szerkesztett az adott műsor, és mennyire részletes a leírása, bemutatása. Az SZJSZT pár éve helyesen utalt arra, hogy a szinopszison felül a műsorterv alapján készült konkrét műsor alkotói szerzői és/vagy kapcsolódó jogi oltalomra is számot tarthatnak. Ezért helyesnek tűnik az SZJSZT-28/2000/1-2-es számú szakvéleményhez csatolt különvélemény, miszerint az eredeti holland és német televíziós műsorok lényeges elemeit a magyar Álompár jogsértést eredményező mértékben vette át. Egy másik, szintén 2000-ben született szakvélemény szerint ugyanakkor a Heti Hetes négy részének leírása között nem volt olyan szerves kapcsolat, ami kiemelte volna a műsort a „kabaréprogramok szokásos variációi” közül. Végül az SZJSZT 24/08-as számú szakvéleménye szerint „az erős arculati elemek, a műsorvezető sajátos stílusa, az ismétlődő rovatok, a témák feldolgozási módja, az ismeretterjesztő és reklám jellegű sajátos vetélkedő önmagában nem minősíti az egész műsorszámot gyűjteményes művé”.

Médiapiac

A streaming-szolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni

Ettől az évtől már a streaming-szolgáltatók médiatartalmait is el kell látni a televíziós műsorokhoz hasonló korhatár-besorolással – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint a médiatörvény módosítása nyomán az audiovizuális lekérhető médiaszolgáltatásokon (azaz a streaming-szolgáltatásokon) elérhető médiatartalmaknál a korhatár-kategóriát a műsor elején vagy a műsorkínálat felületén kell jelezni.

A korábbi szabályozás csak a tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott, vagy a pornográf, esetleg szélsőségesen erőszakos tartalmak besorolására kötelezte a szolgáltatókat

– írták, hozzátéve, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a közönség egyre nagyobb arányban választja a streaming-szolgáltatásokat, azok társadalmi, médiapiaci jelentősége folyamatosan erősödik, így a Médiatanács indokoltnak látta a gyermekek és kiskorúak védelmének biztosítását a televízióknál alkalmazott eszközök felhasználásával.

Megjegyezték,

ahogyan eddig is, úgy ezentúl is életben marad az az előírás, hogy hatékony műszaki megoldásokkal kell blokkolni, akadályozni a kiskorúak hozzáférését a felnőtteknek szóló, valamint a pornográf és különös kegyetlenségeket ábrázoló, öncélú erőszakos tartalmakhoz.

A közleményben szóltak arról is, hogy a Médiatanács az M1 szolgáltatóját megbírságolta, a Szeged Televízió szolgáltatóját pedig figyelmeztette.

A köztévé 100 ezer forint bírságot kapott, mert burkolt kereskedelmi közleményt tett közzé a Magyar gazda című műsorának szeptember 30-án délután vetített epizódjában. A műsorban a méhészet aktualitásairól szóló műsorblokkban méhészeteket mutattak be, a vágóképeken pedig jól láthatóan megjelent a vállalkozások elérhetősége a mézesüvegek címkéin, ami reklámértékű információnak minősül – közölte az NMHH.

A Szeged Televízióval kapcsolatban azt írták, hogy a körzeti kereskedelmi tévé október 10-16. közötti adáshetén túllépte a képújság maximális idejét, a napi híradás mértéke egy napon nem érte el a vállalt minimális műsoridőt, valamint a saját gyártású műsorokra vonatkozó vállalását sem teljesítette. A Médiatanács ezért figyelmeztette a televízió szolgáltatóját és felszólította a jogkövető magatartásra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztő: genderpártiságot sulykol az osztrák és a német fősodratú média

A fősodratú média Ausztriában és Németországban azt sulykolja az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, valamint támogassák a bevándorlást – emelte ki előadásában Richard Schmitt, az osztrák Exxpress AT főszerkesztője és társtulajdonosa csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiapiac helyzetével foglalkozó nemzetközi konferenciájának második napján.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

Richard Schmitt azt hangoztatta, hogy a mai fősodratú média Ausztriában és Németországban általános iskolásoknak tekinti az olvasókat, amit ők nem szeretnek.

Azt sulykolják az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, és támogassák a bevándorlást; azt is megmondják az embereknek, hogy mit gondoljanak a koronavírus-járványról – fűzte hozzá.

Richard Schmitt a bulvármédiát a demokrácia fontos pillérének nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: nehéz a helyzetük, mert bár kritikusnak kell lenniük a politikusok tevékenységével kapcsolatban, ezzel párhuzamosan partnerként is kell viselkedniük, mivel sok pénzt kapnak a politika világából.

Megjegyezte, Németországban és az Egyesült Államokban nem így néz ki a piac, ő az osztrák helyzetről beszél. Kijelentette, hogy ők mindig az igazat mondják, ami nagyon fontos manapság. Noha szerinte a bulvármédia nem a társadalom megrontója, hanem a demokrácia pillére, azért nagyon veszélyes is.

Fontos a tények komoly ellenőrzése a gyors munkavégzés közepette. Sok helyütt csökkentik az erre fordított költségeket, ami nem jó irány – vélekedett Richard Schmitt.

Jacek Karnowski, a lengyel Sieci hetilap főszerkesztője hangsúlyozta: különböző időszakokban más-más tartalmakat gyártanak. Lengyelországban a bulvársajtó hol komolyabb, hol komolytalanabb témákkal foglalkozik – mutatott rá.

A magát hagyományos megközelítésűnek tartó Jacek Karnowski megjegyezte: ha minden médium a kattintásvadász bulvár irányába mozdulna el, akkor egyes sajtótermékek elveszítenék a hírnevüket bizonyos ideológia képviselőjeként. Megjegyezte, az emberek sokszor egyáltalán nem értik, hogy miről írnak a komolyabb újságokban.

A bűncselekmények ugyanakkor nagyon érdeklik a társadalmat: az ilyen jellegű témák egyre több olvasót hoznak. Jacek Karnowski úgy vélekedett, hogy szoros a kapcsolat a bulvársajtó és a televízió között, ugyanis a bulvársajtó is erősen vizuális élményt ad. Ilyen értelemben a bulvármédiumok közelebb állnak a tévékhez, mint az úgynevezett hagyományos sajtótermékekhez – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Oroszországban nemkívánatosnak minősítették a Meduza hírportált

Az orosz főügyészség felvette csütörtökön a Meduza független híportált a nemkívánatos szervezetek listájára. A szervezet munkatársai, valamint támogatói ezután akár börtönbüntetéssel is sújthatók – jelentette az Interfax hírügynökség.

Közzétéve:

Borítókép: A Kreml épülete Moszkvában. Forrás: Pixabay

Az egyik legismertebb orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a Lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt.

A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben “külföldi ügynöknek” minősítette.

A főügyészség mostani véleménye szerint a Meduza tevékenysége fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára.

A mostani döntést követően a szervezetnek be kell szüntetnie minden oroszországi tevékenységét, és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

Tovább olvasom