Médiapiac
Eredetiség-vizsgálat
A szerzői jog a szórakoztatóipar erős bástyája: a kreatív alkotómunka jogi oltalma garantálhatja a befektetések megtérülését. Kérdéses, hogy ez a védelmi szint milyen mértékű kreatív munkával érhető el. Azaz milyen védelmet élveznek az egyes elemek, amelyek révén például egy vetélkedő jól felismerhető, jellegzetes, azaz másolhatatlan műsor lesz?
Legutóbb az RTL és a TV2 között zajló A Fal vs. A Piramis vita mutatta meg, hogy a szerzői jog nemcsak néhány egyetemi oktatót, jogászt foglalkoztató unalmas tudomány, hanem a milliárdokat termelő médiavállalkozások alfája és ómegája.
A szerzői jogot egyébként egyre szélesebb körben hívják segítségül a piaci szereplők. A rádiós és televíziós műsorformátumok jogvédelme is beszédtéma, mióta a médiaalapú szórakoztatás sorozatjelleget öltött. Így nem csupán egyedi hangfelvételek és hírek hallhatók a rádióban, és a televíziós műsorfolyamban sem csak filmek, hírek, élő közvetítések érhetők el, hanem jól beazonosítható, brandjelleget tükröző műsorszámok is. Például a reality show-k, a vetélkedők, a tehetségkutatók esetén a legapróbb részletekre is figyelő formátumok, szinopszisok és forgatókönyvek készülnek. Ezeknek a célja elsődlegesen a műsor felismerhetőségének a biztosítása, az állandóság megteremtése, ami védjegyszerű kivitelezéssel is párosul.
A műsorformátumok gazdasági jelentősége vitathatatlan. Ez azonban nem jelent automatikus szerzői jogi védelmet. A központi kérdés ugyanis az, hogy a televíziós (és kisebb részben a rádiós) műsorformátumok átlépik-e a jogvédelem vízválasztóját: megmaradnak-e ötlet szintjén a koncepciózus elemek, vagy egyéni, eredeti alkotássá válnak? A leírt anyag (script) részesül-e védelemben, vagy csak az annak alapján megvalósított konkrét műsor (a képi/hangi világ)? A szerzőijog-védelem jelentősége pedig óriási, hiszen a szerző halálától számított hetvenéves védelmi idő – ha nem is a teljes időtartamra, de akár évtizedekre – jelentős bevételi forrást biztosíthat az alkotóknak a különböző engedélyek révén.
A jogvédelem fennállása (vagy épp hiánya) sosem automatikus, mindig eseti jelleggel vizsgálandó kérdés. Ennek megértésében segíthetnek a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) jól dokumentált és nyilvánosan is hozzáférhető szakvéleményei, melyekből ezen a területen mindeddig hat született: öt televíziós és egy pedig rádiós területen.
Egy konkrét műsorszám szerkesztettsége több részelem fennállását feltételezi, és ezek szerzői jogi védelme külön-külön és együttesen is elképzelhető. Így a műsorformátum, a (jellegzetes) cím, a (jellegzetes) karakterek, a mindezek alapján összeálló szinopszis, forgatókönyv mind olyan elemek, amelyek létezésükkel járulnak hozzá a műsor sikeréhez. Hogy a jogvédelem fennállásának választóvonalát hol húzzuk meg, eseti vizsgálatot igényel. Általánosan elfogadott tény, hogy minden alkotómunka feltételez egy bizonyos fokú alkotói mozgásteret. Ha a választási lehetőségek köre szűk, akkor a kreatív döntések lehetősége is csökken. Más szóval minél funkcionálisabb egy alkotás, annál kevésbé valószínű, hogy a szerzői jogi védelem tárgya lehet. Ez a műsorformátumok esetén jól igazolható. Ahogy arra egy 2008-as szakvélemény is utalt: egy gépjárművek tesztelésével kapcsolatos televízió-műsornak vannak kötelező elemei/feladatai (a motor, az erőátviteli berendezések, a csomagtér, az ülések, a kényelmi berendezések, a kormányozhatóság stb. bemutatása), ám sajátos arculati, grafikai, vizuális elemek révén ki lehet törni a funkcionalitás köréből. Összességében irányadó a szakvélemény azon álláspontja, miszerint „a szerzői jogi védelem határait elmosná, ha kizárólagos jog védhetné egy tematikus műsor felépítését, sémáját, elvét, részletes elgondolását”.
A címvédelmet illetően a vonatkozó joggyakorlat egységes: azt megszorítóan kell értelmezni, és csak a jellegzetes, nyelvi leleményeket tartalmazó címek részesülhetnek védelemben. Az SZJSZT szerint a magyar nyelv sajátosságait frappánsan kihasználta az Álomépítők televíziós sorozat címe, mivel „sanyarú sorsú családok »álmának építésére« éppúgy utal, mint arra, hogy álomszerűek az építők, akik megjelennek és megvalósítják a család álmait”. Ezzel ellentétben az a2 AUTO2 nem tekinthető jellegzetes címnek. Az Álompár sem egyszerű fordítása a testület szakvéleménye szerint a Love Letters és a Traumhochzeit címeknek, az utóbbiak nem testesítenek meg jellegzetes címet.
Az SZJSZT szerint a Péntek Esti Vigadó „szappanopera” részében szereplők leírása „nem elég részletes és nem elég egyéni ahhoz, hogy mint jellegzetes és eredeti alakok védelem alatt állhatnának”. Sok függ attól tehát, hogy milyen nagy mértékben szerkesztett az adott műsor, és mennyire részletes a leírása, bemutatása. Az SZJSZT pár éve helyesen utalt arra, hogy a szinopszison felül a műsorterv alapján készült konkrét műsor alkotói szerzői és/vagy kapcsolódó jogi oltalomra is számot tarthatnak. Ezért helyesnek tűnik az SZJSZT-28/2000/1-2-es számú szakvéleményhez csatolt különvélemény, miszerint az eredeti holland és német televíziós műsorok lényeges elemeit a magyar Álompár jogsértést eredményező mértékben vette át. Egy másik, szintén 2000-ben született szakvélemény szerint ugyanakkor a Heti Hetes négy részének leírása között nem volt olyan szerves kapcsolat, ami kiemelte volna a műsort a „kabaréprogramok szokásos variációi” közül. Végül az SZJSZT 24/08-as számú szakvéleménye szerint „az erős arculati elemek, a műsorvezető sajátos stílusa, az ismétlődő rovatok, a témák feldolgozási módja, az ismeretterjesztő és reklám jellegű sajátos vetélkedő önmagában nem minősíti az egész műsorszámot gyűjteményes művé”.
Médiapiac
Megújul a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu
Megújult külsővel, bővebb tartalommal és számos új szolgáltatással várja olvasóit és szakmai partnereit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu szeptember 2-től – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.
Altorjai Anita elmondta:
az mti.hu honlap mindenki számára elérhető lesz a jelenleginél sokkal bővebb tartalommal, egységes szerkezetben. Korszerű módon tálalják majd az információkat a olvasóknak és a szakmai partnereknek. Az ingyenesen elérhető hírek körét kibővítik, a regisztrált felhasználók 80-100 hírt olvashatnak naponta.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a megújult, innovatív oldalon a kiadott tartalmak a korábbi 30 nap helyett egy évig érhetők el. Emellett a hangos hírek szolgáltatás mindenki számára elérhető lesz.
Altorjai Anita elmondta:
a híroldalra vendégként érkező olvasó egy “színes, szagos oldalt fog látni”, grafikákkal, fotókkal, videókkal és hangos hírekkel szeptember 2-től.
Aki kicsit többet szeretne tudni a világ dolgairól és az itthoni eseményekről, akkor regisztrálnia kell, így már naponta 80-100 hír jut el hozzá. A szakmai partnerek pedig sokkal többet fognak majd kapni az eddiginél – tette hozzá.
A megújuló oldalon elérhető tartalmakról elmondta, hogy az olvasók mindent nagyon egyszerűen megtalálnak a sport, a gazdaság, a nagyvilág vagy az itthoni hírek közül. Emellett hasznos információkat találnak arról, ha például egy adóhatáridő következik vagy hogy hol tudja elérni valaki a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgálatot.
“Igyekszünk minden olyan fontos területet lefedni, ami az olvasónak és a szakmai partnereinknek fontos tudnivaló” – mondta Altorjai Anita.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az olvasók, a hazai és határon túli újságírók mellett az önkormányzatok, az állami intézmények, önkormányzatok, pártok, a külhoni szervezetek, a civil szervezetek, gazdasági szereplők is használják az oldalaikat, amelyeket most megújítanak: szeptembertől a Nemzeti Közleménytárat használhatják közleményeik eljuttatására a korábbi felületek (az OS, OTS, ÖS, KMS) helyett. Sokkal átláthatóbb, egységesebb, egyszerűbb lesz a közleménybeadás – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.
Hozzátette: a szolgáltatásaik nem mindenki számára térítésmentesek, de a kis- és középvállalkozások számára térítésmentesen nyújtják majd azt a lehetőséget, hogy eljuttassák a közleményüket minden szerkesztőségbe. Térítésmentes marad a politikai pártok, az állami intézmények és még jó néhány szervezet részére is ez a lehetőség.
Altorjai Anita jelezte: az mti.hu jelenlegi 8 ezer regisztrált felhasználója és csaknem 6 ezer szerződéses partnere a napokban mindezekről az újdonságokról értesítést fog kapni, és elkezdik felkészíteni őket az új oldal használatára.
Altorjai Anita a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt arról is: az MTI 1881-es alapítása óta a magyar újságíró szakma egyik etalonja. Azért hívják Magyar Távirati Irodának, mert több mint 140 évvel ezelőtt még táviratként küldték el tudósításaikat a munkatársai. Ma már nincs olyan régió Magyarországon és Európában, ahol ne lenne tudósítója az MTI-nek. Ők azok, akik a híreket a nap 24 órájában készítik. Ezeket használják nemcsak a magyar újságírók, hanem a külföldi hírügynökségek is.
Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Médiapiac
A 4iG Nyrt. megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása esetén a 4iG Nyrt.-hez kerülhet a Direct One magyarországi műholdasügyfél-állománya, és a helyi kábelszolgáltatók hozzájárulásától függően a kábeles műsorterjesztési portfólió is, a tranzakcióról pénteken írták alá a szerződést – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel.
Az üzletág-átruházási szerződést a 4iG közvetett leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. írta alá a Canal+ Luxembourg műholdas televíziószolgáltató vállalattal és annak magyarországi leányvállalataival, az Eviso Magyarország Kft.-vel és a Canal+ Distribution Hungary Kft.-vel.
A Canal+ Luxembourg S.ár.l. Európa legnagyobb műholdas és IP-televízió szolgáltatója, Magyarországon Direct One márkanév alatt értékesíti a műholdas tévészolgáltatását. A Direct One több mint 119 műholdas helyi és nemzetközi csatornát kínál HD és UHD minőségben, valamint prémium film- és sorozatcsatornákat tartalmazó csomagokat.
A 4iG műholdas ügyfélbázisa 155 ezer előfizetővel bővülhet a tranzakció lezárultával, várhatóan az idei utolsó negyedévben
– tájékoztattak. A közlemény szerint a vállalatcsoport abban bízik, hogy ezzel megerősíti piacvezető szerepét a belföldi műholdas televíziószolgáltatás piacán.
A tranzakció nem érinti a Direct One online előfizetőit, lezárását követően változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást
– jelezték a közleményben.
A 4iG a műsorszórás mellett a távközlésben és az informatikai iparágakban is érdekelt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett cégbemutatóban. A társaság részvényei legutóbb 787 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 677 és 880 forint között mozgott.
Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utcában
Médiapiac
A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló “Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt “Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.
A közlemény szerint
az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.
Kifejtették, hogy a 13-16 éves korosztály számára nem ismeretlenek a közösségi platformok, többségük azokat aktívan használja a mindennapjaik során. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a közösségi média szempontjából legrelevánsabb témákat, amelyben az NMHH által, az említett korosztály körében végzett legfrissebb felmérés eredményeit is felhasználták.
A brossúra többek között foglalkozik a közösségi oldalak marketingtevékenységének jellemzőivel, hiszen a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.
Mint írták, az influenszerjelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet.
Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően
– tették hozzá.
A kiadvány továbbá a digitális lét veszélyeivel is foglalkozik, különös tekintettel az adatvédelmi hiányosságokból eredő kockázatokra, mely téma relevanciáját tovább erősítette az a kutatási eredmény is, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedét, 71 százalékát jelölték már be ismerősnek idegenek az online platformokon.
A brossúra elsődleges célja, hogy útmutatóként szolgáljon a szülők számára az online platformok sajátosságainak megismerésében, kockázatainak feltérképezésében és a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.
Ehhez gyakorlati javaslatokkal is ellátja a gondviselőket, támpontokat ad számunkra, hogyan ismerhetik fel, ha gyermekünk online közösségi életében valamilyen orvosolandó probléma merült fel, és azt is bemutatja, hogyan segíthetnek nekik ezek megoldásában – tájékoztatott a hatóság.
A kiadvány nemcsak a kockázatokra, de a közösségi médiafelületekben rejlő lehetőségekre is felhívja a szülők figyelmét: a fiatalok számára ez a tér – egyebek mellett – a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti, de sokan valamilyen tehetségük megvillantására is fel tudják használni ezeket a platformokat – jelezték.
A fiatalok tudatos közösségi médiahasználatát támogató kiadványokhoz hamarosan óravázlatok és iskolai segédanyagok is érkeznek, amelyek segítik majd azok iskolai felhasználását is, például osztályfőnöki órák keretében – áll a közleményben.
Közölték azt is, hogy a https://youtu.be/SQKVwyOuAi8 linken Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a témáról, míg a kiadvány letölthető https://gyerekaneten.hu/upload/Mit_lajkol_a_gyerek/mit_lajkol_a_gyerek.pdf címen.
Borítókép: illusztráció