Kövess minket!

Médiapiac

Eredetiség-vizsgálat

A szerzői jog a szórakoztatóipar erős bástyája: a kreatív alkotómunka jogi oltalma garantálhatja a befektetések megtérülését. Kérdéses, hogy ez a védelmi szint milyen mértékű kreatív munkával érhető el. Azaz milyen védelmet élveznek az egyes elemek, amelyek révén például egy vetélkedő jól felismerhető, jellegzetes, azaz másolhatatlan műsor lesz?

Legutóbb az RTL és a TV2 között zajló A Fal vs. A Piramis vita mutatta meg, hogy a szerzői jog nemcsak néhány egyetemi oktatót, jogászt foglalkoztató unalmas tudomány, hanem a milliárdokat termelő médiavállalkozások alfája és ómegája.

A szerzői jogot egyébként egyre szélesebb körben hívják segítségül a piaci szereplők. A rádiós és televíziós műsorformátumok jogvédelme is beszédtéma, mióta a médiaalapú szórakoztatás sorozatjelleget öltött. Így nem csupán egyedi hangfelvételek és hírek hallhatók a rádióban, és a televíziós műsorfolyamban sem csak filmek, hírek, élő közvetítések érhetők el, hanem jól beazonosítható, brandjelleget tükröző műsorszámok is. Például a reality show-k, a vetélkedők, a tehetségkutatók esetén a legapróbb részletekre is figyelő formátumok, szinopszisok és forgatókönyvek készülnek. Ezeknek a célja elsődlegesen a műsor felismerhetőségének a biztosítása, az állandóság megteremtése, ami védjegyszerű kivitelezéssel is párosul.

A műsorformátumok gazdasági jelentősége vitathatatlan. Ez azonban nem jelent automatikus szerzői jogi védelmet. A központi kérdés ugyanis az, hogy a televíziós (és kisebb részben a rádiós) műsorformátumok átlépik-e a jogvédelem vízválasztóját: megmaradnak-e ötlet szintjén a koncepciózus elemek, vagy egyéni, eredeti alkotássá válnak? A leírt anyag (script) részesül-e védelemben, vagy csak az annak alapján megvalósított konkrét műsor (a képi/hangi világ)? A szerzőijog-védelem jelentősége pedig óriási, hiszen a szerző halálától számított hetvenéves védelmi idő – ha nem is a teljes időtartamra, de akár évtizedekre – jelentős bevételi forrást biztosíthat  az alkotóknak a különböző engedélyek révén.

A műsorformátumok jogvédelmével kapcsolatos elemzés kiindulópontja a műsorszám fogalma. A hatályos médiatörvény szerint a műsorszám a „hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható”. Ennek a jogforrási helye is mutatja, hogy a műsorszám nem szerzői jogi fogalom. A definíció része a részelemek szerkesztettsége, ami a szerzői jogban mind az egyéni, eredeti jelleget megalapozó kreatív mozgástérrel, mind a gyűjteményes művekkel kapcsolatba hozható.

A jogvédelem fennállása (vagy épp hiánya) sosem automatikus, mindig eseti jelleggel vizsgálandó kérdés. Ennek megértésében segíthetnek a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) jól dokumentált és nyilvánosan is hozzáférhető szakvéleményei, melyekből ezen a területen mindeddig hat született: öt televíziós és egy pedig rádiós területen.

Egy konkrét műsorszám szerkesztettsége több részelem fennállását feltételezi, és ezek szerzői jogi védelme külön-külön és együttesen is elképzelhető. Így a műsorformátum, a (jellegzetes) cím, a (jellegzetes) karakterek, a mindezek alapján összeálló szinopszis, forgatókönyv mind olyan elemek, amelyek létezésükkel járulnak hozzá a műsor sikeréhez. Hogy a jogvédelem fennállásának választóvonalát hol húzzuk meg, eseti vizsgálatot igényel. Általánosan elfogadott tény, hogy minden alkotómunka feltételez egy bizonyos fokú alkotói mozgásteret. Ha a választási lehetőségek köre szűk, akkor a kreatív döntések lehetősége is csökken. Más szóval minél funkcionálisabb egy alkotás, annál kevésbé valószínű, hogy a szerzői jogi védelem tárgya lehet. Ez a műsorformátumok esetén jól igazolható. Ahogy arra egy 2008-as szakvélemény is utalt: egy gépjárművek tesztelésével kapcsolatos televízió-műsornak vannak kötelező elemei/feladatai (a motor, az erőátviteli berendezések, a csomagtér, az ülések, a kényelmi berendezések, a kormányozhatóság stb. bemutatása), ám sajátos arculati, grafikai, vizuális elemek révén ki lehet törni a funkcionalitás köréből. Összességében irányadó a szakvélemény azon álláspontja, miszerint „a szerzői jogi védelem határait elmosná, ha kizárólagos jog védhetné egy tematikus műsor felépítését, sémáját, elvét, részletes elgondolását”.

Ha a műsorformátum önmagában nem is részesülhet jogvédelemben, számos olyan eleme lehet, amely átlépi a jogvédelem minimumküszöbét. Ilyen lehet egy jellegzetes cím, jellegzetes karakterek választása, a kidolgozott szinopszis és a megvalósított audiovizuális tartalom.

A címvédelmet illetően a vonatkozó joggyakorlat egységes: azt megszorítóan kell értelmezni, és csak a jellegzetes, nyelvi leleményeket tartalmazó címek részesülhetnek védelemben. Az SZJSZT szerint a magyar nyelv sajátosságait frappánsan kihasználta az Álomépítők televíziós sorozat címe, mivel „sanyarú sorsú családok »álmának építésére« éppúgy utal, mint arra, hogy álomszerűek az építők, akik megjelennek és megvalósítják a család álmait”. Ezzel ellentétben az a2 AUTO2 nem tekinthető jellegzetes címnek. Az Álompár sem egyszerű fordítása a testület szakvéleménye szerint a Love Letters és a Traumhochzeit címeknek, az utóbbiak nem testesítenek meg jellegzetes címet.

A szinopszis annyiban több az előzőeknél, hogy mint leírt, rögzített tartalom elvileg írói műként állhat védelem alatt. Ez azonban továbbra is attól függ, hogy a szinopszis készítője megfelelő mozgástér mellett kellően kreatív tartalmat alkotott-e. Sok éve a szakértők úgy találták, hogy a Heti Hetes és a Péntek Esti Vigadó műsorleírásai megmaradtak az ötlet szintjén, és az Álompár című műsor technikai jellegű utasításokat tartalmazó vázlata sem érte el a jogvédelem minimumát.

Az SZJSZT szerint a Péntek Esti Vigadó „szappanopera” részében szereplők leírása „nem elég részletes és nem elég egyéni ahhoz, hogy mint jellegzetes és eredeti alakok védelem alatt állhatnának”. Sok függ attól tehát, hogy milyen nagy mértékben szerkesztett az adott műsor, és mennyire részletes a leírása, bemutatása. Az SZJSZT pár éve helyesen utalt arra, hogy a szinopszison felül a műsorterv alapján készült konkrét műsor alkotói szerzői és/vagy kapcsolódó jogi oltalomra is számot tarthatnak. Ezért helyesnek tűnik az SZJSZT-28/2000/1-2-es számú szakvéleményhez csatolt különvélemény, miszerint az eredeti holland és német televíziós műsorok lényeges elemeit a magyar Álompár jogsértést eredményező mértékben vette át. Egy másik, szintén 2000-ben született szakvélemény szerint ugyanakkor a Heti Hetes négy részének leírása között nem volt olyan szerves kapcsolat, ami kiemelte volna a műsort a „kabaréprogramok szokásos variációi” közül. Végül az SZJSZT 24/08-as számú szakvéleménye szerint „az erős arculati elemek, a műsorvezető sajátos stílusa, az ismétlődő rovatok, a témák feldolgozási módja, az ismeretterjesztő és reklám jellegű sajátos vetélkedő önmagában nem minősíti az egész műsorszámot gyűjteményes művé”.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom