Kövess minket!

Médiapiac

″Első körben csak megfeleltünk a piac elvárásainak″

A tavalyi év vége felé szinte egymást érték az Atmediáról szóló hírek: a sales house új szakembert igazolt, és portfóliójába került a Viasat3, a Viasat6 és a National Geographic reklámidő-értékesítése is. A hirtelen növekedés következményeiről és a további tervekről kérdeztük Lukács Csabát, az Atmedia ügyvezető igazgatóját.

A Lukács Csabával készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

Lukács Csaba

Hogyan látod a 2012-es évet?

Összességében a tavalyi év többé-kevésbé a várakozásoknak megfelelően alakult. Az országos kereskedelmi csatornák elég jelentős csökkenést szenvedtek el, míg a kábelpiac a mi becslésünk szerint növelni tudta a hirdetési bevételeit. Ezzel arányban mi is kifejezetten jó évet zártunk tavaly. Minden csatornánk elégedett lehetett az általunk elért reklámbevételekkel.

 

Noha nincsenek még végleges adatok, lehet-e valami közelebbit tudni, milyen mértékű volt a bevételnövekedés 2011-hez képest?

Két számjegyű növekedést értünk el a teljes portfólióra vetítve. Ennek motorja a nézettségnövekedés volt, több csatornánk is nagyon szépen teljesített, ami aztán a reklámbevételekben is megmutatkozott.

 

2012 végével az Atmedia portfóliójába került a Viasat3, a Viasat6, illetve a National Geographic reklámidő-értékesítése. Mi volt ennek a bővülésnek a háttere?

Az Atmediának missziója a folyamatos növekedés, ennek érdekében pedig a piac mind nagyobb szeletének a konszolidálása. A National Geographickal az anyagcégünk már közel egy évtizede együttműködik, ebben az esetben tehát mély alapokra épül a partnerség, amely a magyar előtt már a cseh és a lengyel piacon is megvalósult.

A Viasattal helyi szintű megállapodást kötöttünk, miután viszonylag régóta kerülgettük egymást. Tavaly érett meg a helyzet arra, hogy ezt a közeledést megállapodás formájába öntsük.

 

Ez az Atmedia számára elviekben jelentős bővülést jelent. Mennyiben alakította át a cég működését a hirtelen növekedés?

Egyik oldalról valóban hatással van a cég működésére, más oldalról viszont nem feltétlenül. Nem példa nélküli ugyanis az ilyen bővülés az életünkben. Volt már olyan év, amikor mind a közönségarányunkat, mind a bevételeinket majdnem megdupláztuk. 2010-ben 7,3 százalékos közönségaránnyal indultunk, ez 2011-re több mint 11 százalékra nőtt. Az is nagy ugrás volt, de mivel a növekedés nem olyan nagy csatornákból jött össze, mint a Viasat3 vagy a National Geographic, a piac figyelmét kevésbé ragadta meg.

A mi modellünk minden szempontból a méretgazdaságosságra épül. A portfólió és a közönségarány jelentős növekedése nem feltétlenül jelenti az értékesítő csapat létszámának a duplázódását. De természetesen kibővítettük a csapatot, ma már közel negyven kolléga dolgozik az Atmediánál. Ha figyelembe vesszük, hogy a lengyel Atmedia, amely tavaly közel 60 csatornával 14 százalékot meghaladó közönségarányt ért el, 110 munkatársat foglalkoztat, van még hová nőnünk. Több területen fejlesztettünk: az értékesítés, a traffic, a booking és a csatornák kiszolgálása terén egyaránt történt előrelépés.

 

A piacon lévő másik két nagy sales house egy-egy országos kereskedelmi televízióhoz, az RTL Klubhoz, illetve a TV2-höz kötődik. Ennek a modellnek megvan a maga előnye a nagy márkaértékű zászlóshajók révén, amit részben az a vélekedés is tükröz, hogy nem ugyanaz 1 GRP például a piacvezető kereskedelmi tévénél vagy egy kisebb versenyzőnél. Miért hisz az Atmedia a maga független sales house modelljében, amely gyakran egymással konkuráló csatornák értékesítésére épít?

Bár a GRP az GRP, de szerintem is igaz, hogy az értékük között lehetnek eltérések, csak éppen fordított értelemben, mint ahogyan a nagy kereskedelmi televíziók kommunikálják. Néhány éve készítettünk egy kutatást a GfK Hungáriával közösen, és abból az derült ki, hogy éppen a tematikus csatornák esetében magasabb ez az érték, a kábellefedettségből, az iskolázottabb és magasabb vásárlóerejű közönségből adódóan.

Ami miatt pedig hiszünk a modellünkben: teljesen transzparens módon működünk, ezt kínáljuk a partner televízióink számára. Független kereskedőházként kizárólag a jutalékból élünk, ami miatt a csatornaportfólión belül nincsenek preferenciáink. Az értékesítési modellünk lényege, hogy a hirdető, a piac választ, és mi tulajdonképpen ezeket a választásokat kezeljük le.

Vannak a portfólión belül konkuráló termékek, de erre is van megoldás. Vegyünk egy példát, a gyerekcsomagot: a hirdető eldöntheti, hogy egyes tévéadók kiválasztásával valósítja-e meg a kommunikációs céljait, vagy megveszi a csomagot, amelyben mind a négy, portfóliónkban lévő gyerekcsatorna megtalálható. A piacnak van tehát választási lehetősége, és e választások alapján árazzuk be a termékeinket.

 

A piac választásáról jut eszünkbe: hogyan fogadták az ügynökségek és az ügyfelek az Atmedia nagy bővülését? Mi látszik az első visszajelzésekből és foglalásokból?

Ezzel a bővüléssel első körben csak megfeleltünk a piac elvárásainak. Több partnerünktől érkezett a múltban olyan visszajelzés, hogy nagyon jó az Atmedia portfóliója, de kellene bele egy nagyobb nézettségű csatorna is, hogy érdemlegesen versenyezni tudjunk az országos kereskedelmi adókkal. Ez megtörtént. Ma már az egyesített közönségarányunk nagyobb, mint a TV2-csoporté. A reachépítési, GRP-szállítási képességünk bizonyos esetekben már meghaladja a TV2-csoportét. A piaci elvárásokra választ adtunk, ami bizakodóvá tesz minket ebben az évben.

 

Milyen tervekkel vág neki az Atmedia az idei évnek? Továbbra sem könnyű a piaci helyzet.

Meglehetősen ambiciózus tervekkel léptünk a piacra, ez így történt az elmúlt években is. A piac valóban nem könnyű, a hirdetők sokkal óvatosabban terveznek, kötelezik el magukat, mint korábban.

A jelenlegi gazdasági helyzet meglehetősen kiszámíthatatlan. Ez azonban azt is jelentheti, hogy akár jelentősen jobb is lehet az év második felében. A mozgó áras rendszerek hordoznak magukban bizonyos fokú kiszámíthatatlanságot. Ez az elmúlt évek trendje alapján árcsökkentést jelentett, így korábban ugyanakkora büdzséből több ratinget tudtak a hirdetők vásárolni az ezeket alkalmazó csatornákon. A mozgó ár ugyanakkor jelenthet árnövekedést is: amennyiben a hirdető kismértékben csökkenti a költségvetését, úgy áremelkedéskor a kevesebb pénzért a büdzsévágás arányánál nagyobb mértékű ratingcsökkenés jut neki, miközben a hatékony kommunikációhoz a tervezett ratingekre szüksége van. Ha megindul a fogyasztás az év második felében, és pozitív irányba mozdul el a piac, akkor akár jelentős pluszpénzek is megjelenhetnek. Ezek a pluszpénzek a mozgó árakat emelik majd, ez pedig a mi fix áras rendszerünknek kedvez.

 

Vannak-e még megszerezhető csatornák a piacon? Melyek lehetnek a bővülés forrásai? A Viasat “elkelt”, a TV2-csoport csak a saját adóit értékesíti.

Mindig van olyan szereplő, amely célpontot kínálhat, lásd például a legutóbbi piaci történést, miszerint az IKO három csatornáját önállóan fogja értékesíteni. Nem könnyű manapság kis- vagy közepes méretű tévéadókat önállóan értékesíteni, amikor a piacon hatalmas tömbök vannak, mind az eladói, mind a vásárlói oldalon. A bővülés második forrását a piacra belépő új csatornák jelenthetik. Tárgyalunk olyan szereplőkkel, amelyek eddig nem voltak jelen a magyar piacon, vagy mostanra értek el olyan szintet, amely kereskedelmileg értelmezhető. Emellett a már a portfóliónkba tartozó adók tulajdonosai is indítanak új tévéket, vagy nyithatják meg rajtuk a reklámértékesítést, ahogyan azt tavaly novemberben a Viacom is tette a Nickelodeonnal.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom