Kövess minket!

Médiapiac

„Egyébként is túlkészülős vagyok” – Szöllősi Györgyi az új műsoráról

Unják-e az emberek a hardcore belpolitikát? Fel lehet-e rázni még az memóriájukat, hiszen pár évvel ezelőtt még nagyon mást ígértek nekik a politikusok, mint amit végül megléptek? Hogyan lehet választási műsort készíteni úgy, hogy a főszereplők, a kormánypárti politikusok bojkottálják a hírcsatornát? Szöllősi Györgyivel, a Hír Tv-n indult Elmúlt8év műsorvezetőjével beszélgettünk.

Már két adáson túl van az Elmúlt8év, mik a tapasztalataid?

Tanulom még, nehéz.

Évek óta vezetsz hasonló műsorokat, miért nehéz?

Ez nem az a szokványos hírháttér műsor, mint például az Este, a Magyarország élőben, vagy a Newsroom, amiket eddig vezettem. Nem a napi történésekre reagál. Az Elmúlt8év adásideje – a reklámblokkot leszámítva – hozzávetőlegesen 43 perc, ami soknak tűnhet, ha figyelembe vesszük, hogy adásonként egy-egy témát dolgozunk fel. Ám mindkét alkalommal eddig azzal szembesültünk, hogy „úristen, ez nagyon kevés”. Olyan témákat vettünk elő ugyanis, mint az elszámoltatás vagy az államadósság. Most vasárnap az egészségügy helyzete kerül terítékre. Gondolj bele, csak a háziorvosi rendszer megérne egy külön adást, nem egyszerű összefoglalni háromnegyed órában. Nagy témák, amiket nagyon nehéz úgy feldolgozni, hogy ne csak a felszínt kapargassuk. Azt is próbáljuk elkerülni, hogy 15-20 percig beszélgessünk a vendéggel, és ezzel töltsük ki az adásidőt, hiszen a nézők megunhatják a beszélő fejeket.

Nem túl súlyosak ezek a témák vasárnap este, amikor a nézők többsége inkább szórakozni akar?

A nézettségi adatok azt mutatják, hogy megvan már a műsor közönsége, vagy egy réteg, aki kíváncsi egy ilyen műsorra. Lényeges, hogy nemcsak az elmúlt nyolc év történéseit vizsgáljuk, ez egyben egy választási műsor is, tehát megnézzük: mit ígérnek a pártok, milyen programokkal rukkolnak elő. A legtöbb párt a közeljövőben mutatja be a programját, azt hiszem, hogy a 43 perc még ennél is kevesebbnek fog tűnni. A választások közeledtével sűrűsödni fog a helyzet.

Mekkora a nézettség?

Nem tudok pontos számot mondani, csak azt, hogy annál jóval több nézőt hozott, mint amennyit a korábbi műsorok ugyanebben a sávban. Ráadásul jól pörög a Youtube-on és a Facebookon is.

Azért is kérdezem a nézettséget, mert az Elmúlt8év olyan műsorokkal kell megküzdjön, mint a milliós nézőszámú Sztárban sztár, vagy a vetélytárson futó Frizbi. Arra vagyok kíváncsi, hogy a manapság tapasztalható apátia ellenére meg lehet-e fogni szakpolitikai kérdésekkel az embereket.

Nem hiszem, hogy erre az a válasz, hogy áthívjuk a Hír Tv-re Sas Jóskát. A Hír Tv nem az a tévé, nem így szórakoztat. Persze azt nem mondanám, hogy hardcore belpolitika megy rajta reggeltől estig, hiszen vannak a közéleti témákat szórakoztatóan feldolgozó műsorai, de ez egy hírcsatorna, egy másik műfaj. Természetesen jobb lenne, ha lehetne vitákat is szervezni ebbe a műsorba, de ez az ismert okok miatt nem megy.

Pont ezt akartam kérdezni: lehet-e kormánypárti politikusok nélkül választási műsort készíteni?

Lehet, mert mi megcsináljuk (nevet). Persze nehéz. Az első műsorban – ahol az elszámoltatásról volt szó – megszólalt Budai Gyula, igaz, nem jött be ő sem a stúdióba. Ahogy a többi fideszes vagy KDNP-s politikus sem.

Pórbáljátok még behívni őket, vagy már nem is erőltetitek?

Hogyne, hívjuk őket, hiszen alapelv, hogy egy hírműsorban szólaltasd meg a kormányoldalt és az ellenzéket is. De nem jönnek, és nem titok, mire hivatkoznak. Pedig jót tenne a magyar közéletnek, ha értelmes vitákba bocsátkoznának a felek. Kedden például a Republikon Intézet konferenciáján vitatkozott Hiller István és Palkovics László az oktatásról, baromi jó volt, Newsroom című műsorunkban fel is dolgoztuk. Ez is azt mutatja, hogy szükség lenne ilyen disputákra.

Továbbra is arra hivatkoznak, hogy a tulajdonos, Simicska Lajos miatt nem jönnek?

Igen. Annak ellenére, hogy a tulajdonos soha be nem avatkozott a szerkesztésbe. Ebből a hátrányból mi megpróbálunk előnyt kovácsolni, hiszen a mi választási műsorunk nem arról szól, hogy áll egymás mellett 4-5 szakpolitikus és öt percben felmondja programját, hanem mélyebbre ásunk. Azért sem bánom, hogy így alakult, mert tömérdek kutatás bizonyítja, hogy a választók nem a száraz programokra kíváncsiak. Sajnáljuk, hogy nem jönnek be a fideszesek a stúdióba, de ettől nekünk még foglalkoznunk kell ezekkel a témákkal. Ez a kormány 2010-ben ígért dolgokat, nézzük meg, hogy mi valósult meg, mi nem, és ehhez képest mit kínál az ellenzék.

Más kutatások meg azt igazolják, hogy a szavazópolgárok memóriája rossz. Fel lehet rázni az emlékezetüket?

Ezért is csináljuk a műsort. Sokszor előfordul, amikor kutakodunk a tévé archívumában, hogy még mi is rácsodálkozunk, hogy „jé, ilyet mondott X vagy Y politikus nyolc évvel ezelőtt”. Nagyon jók a visszajelzések, többek szerint is kuriózum a műsor.

Ki találta ki a címet?

Ha jól emlékszem, Tarr Peti (a Hír Tv vezérigazgató-helyettese – a szerk.) ötlete volt.

A politikai áthallás adott. Az elmúlt nyolc év a Fidesz szlogenje volt a 2010-es kampányban, most pedig a Fidesz-kormányt teljesítményét teszitek mérlegre ezzel a címmel párhuzamot vonva Medgyessy-Gyurcsány- Bajnai-korszakkal.

Az “elmúlnyolcév” egyfajta szállóige lett, már nem a Fideszhez kötődik. Éppen ezért jó címnek tartom. A mi esetünkben annyit tesz: mérleget szeretnénk vonni. Mi nem véleményezünk, persze a vendégeink megteszik esetenként. A tények alapján mérlegelünk, és a most felvett, harmadik műsorban például elhangzik a számból az is, hogy sikerül mérsékelni az orvoselvándorlást, ami komoly eredménynek számít.

A választásokig fut az Elmúlt8év. Nem tartasz attól, hogy tavaszra elfárad a műsor?

Fotó: Szabó Barnabás

A két szerkesztő kollégám rengeteget dolgozik, Kovács Gábor és Medgyesi Miklós gyűjtik össze a témákat, és megállapítottuk, hogy lesz munkánk bőven. Ott van például a külpolitika: beszélni kell az uniós ügyekről, az Oroszországhoz és a USA-hoz fűződő viszonyunkról, a keleti nyitásról… Lehetetlen egyetlen adásba beleszuszakolni. Ugyan ez a helyzet a gazdasági témákkal is: magánnyugdíj-pénztárak, államadósság, uniós pénzek felhasználása és így tovább. Rengeteg melóval jár, de én egyébként is túlkészülős vagyok.

Az elmúlt három évben nem folyt kormányzás, alig születtek szakpolitikai döntések. Ezzel a ciklussal kapcsolatban lesz mit feldolgozni?

Nagyon sok döntés született és nagyon sok minden változott még az elmúlt három évben is. Persze azt is megkérdezzük a szakértőktől, mivel jár, ha igaz, hogy mindenről egy személyben Orbán Viktor dönt. És ettől az egészségügyben például még zajlik az élet.

Csakhogy már a kórházigazgatók sem nyilatkozhatnak. Kit kérdeztek meg az egészségügyről?

Ez valóban kihívás, de találunk szakértőket. Legutóbb Rácz Jenőt kérdeztük, aki mostanság Hegedüs Zsuzsának ad tanácsokat, akár azt is mondhatnánk, hogy kormányközeli szakember. A másik megszólalónk Lantos Gabriella, az egyik magánegészségügyi intézmény vezetője, aki egy teljesen más perspektívából szemléli a rendszert – talán objektívebb is –, mint mondjuk egy kórházigazgató.

Azt mondtad a Heti Válasznak, hogy a műsor plakátjai nem ízlésed szerint valóak. Úgy fest, azóta sem fogadta meg a Hír Tv vezetése a javaslatod, mert nem történt változás. Megbeszélted ezt Tarr Péterrel?

Ez nem javaslat volt, csak megkérdezték a véleményemet. Egyébként igen, beszéltem erről Péterrel és meggyőzött, hogy ez nem a mi dolgunk, mi a műsor tartalmi részével foglalkozunk, amiben teljesen szabad kezet kaptunk. Lehet, hogy így azok is megnézik, akiknek tetszik a plakát, és azok is, akiknek nagyon nem. Egyébként ez nem az én szakterületen, ehhez nem értek.

Tavasszal újult meg a Hír Tv esti műsorstruktúrája: híradók, Newsroom, Egyenesen Kálmán Olgával. Összeértek már ezek a műsorok?

Napi egyeztetés van a stábok között, összecsiszolódtunk. De nemcsak Olgáékkal, hanem a Reggeli járattal is, hiszen oda is hívunk politikusokat.

A Staudt-ügy mintha nem ezt mutatná. Miután te rendesen megizzasztottad a jobbikos politikust, visszahívta a tévé a reggeli műsorba, ahol már nem voltak kényes kérdések.

Fotó: Szabó Barnabás

Csak az a baj, hogy ez a sajtó egy részének értelmezése. Ugyanis Staudt Gábort a Reggeli járat jóval a műsorunk előtt behívta másnapra egy másik témában. Tehát szó sincs arról, hogy „visszahívtuk” volna, én már délután tudtam, hogy másnap reggel is jön Staudt. A kormánypárti sajtó arról is írt, hogy az interjú miatt most engem jól ki fognak rúgni és direkt visszahívták reggelre. Ez egész egyszerűen nem igaz! Marhaság!

Ugyanakkor Kálmán Olga a Török Gáborral készített interjúját nehéz másképp értelmezni, mint hogy kritizálta az aznap esti Newsroomot, amiben megforgattad Staudtot.

Azt a beszélgetést sokan sokféleképpen értékelték, de szerintem Olga egy szóval sem kritizálta a Newsroomot.

Megbeszélted ezt Kálmán Olgával?

Amióta itt van már annyiszor akartak összeugrasztani vele egyes lapok, hogy össze sem tudom számolni. Ezért aztán nem is foglalkozom ezekkel a cikkekkel.

(Disclaimer: az interjú készítője egy rövid ideig szerkesztője volt a Newsroomnak.)

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom