Kövess minket!

Médiapiac

Egy kattintás nem elég

Körülményes honlapnavigáció, döcögős tranzakciók, láthatatlan webes csapdák és szakemberhiány – ezek a legjellemzőbb akadályok az online és mobil fogyasztói kapcsolatok építésének útjában.

2012-ben az online vásárlások világszerte ezermilliárd dolláros csúcsot döntöttek, és volumenük továbbra is gyorsabban növekszik, mint a bolti eladásoké. A webáruházak tulajdonosai hosszútávon a csatornák bővülésére és a forgalom további növekedésére számítanak, de tudják ők is: üzletük csak akkor fog prosperálni, ha digitális platformjaikat a fogyasztói elvárásoknak megfelelően optimalizálják. Az IBM Tealeaf és az Econsultancy 2013-as globális felmérésben több mint ötszáz e-kereskedelemben dolgozó szakembert kérdeztek cégük internetes üzleti gyakorlatáról. A felmérésből kiderül az is, melyek a vásárlásban leggyakrabban zavart okozó problémák.

A kutatás egyértelműen a mobil eszközök dominanciáját mutatja: a megkérdezettek csaknem 42 százaléka úgy véli, üzleti céljaik eléréséhez nélkülözhetetlen a mobil, 32 százalék szerint pedig kifejezetten fontos technológiáról van szó. Ezzel összhangban csaknem háromnegyedük tervezi, hogy a következő évben a korábbinál több pénzt fektet mobil fejlesztésekbe. Az ilyen fejlesztések persze feltételezik a vásárlói atittűd ismeretét és az online fogyasztási szokások változásainak követését. A megkérdezett szakértők 60 százaléka szerint a vásárlók többsége mobil eszközét inkább csak tájékozódásra használja, a vásárlást később az interneten bonyolítja. 44 százalékuk szerint a vevők a mobilos böngészést követően gyakran offline, tehát az üzletben veszik meg a kiszemelt terméket, 17 százalékuk szerint sok vásárló a boltban is használja okostelefonját vagy tabletjét, amikor az áruk között válogat.

A cégek többsége tisztában van vele, mely területeken kellene a legtöbbet fejlődnie. Az első helyen a navigáció tökéletesítése áll: a válaszadók csaknem fele szerint weboldalukon kifejezetten nehéz a tájékozódás, bíztató viszont, hogy a tavalyihoz képest ez a szám 16 százalékkal csökkent. A második legtöbbször említett probléma az információhiány, amit az űrlapkitöltéssel, regisztrációval és az online fizetéssel kapcsolatos gondok követnek. Érdekes, hogy az IT biztonság kérdései a lista végén szerepelnek, úgy tűnik ez ügyben jól felkészültnek értékelik magukat a vállalatok.

„A felmérést végző IBM Tealeaf szakemberek szerint nem kérdés, hogy az ilyen problémák hosszútávon az ügyfelek lemorzsolódásához vezetnek, a legtöbb kárt mégis azok okozzák, melyekről a webáruház vagy a céges oldal tulajdonosai nem is tudnak.” – mondja Rehus Péter, az IBM Magyarország regionális vezetője, a Tealeaf webes megoldások specialistája. „Egy webes könyvkereskedelemmel foglalkozó cég termékmenedzsere például egyszer arra lett figyelmes, hogy a vevők az online kosár összeállítása közben hirtelen félbeszakítják a tranzakciót és otthagyják az oldalt. A vásárlási folyamatot elemző program segítségével visszajátszva az ügyfél műveleteit fény derült a bakira: ha a vásárló a „szállítási cím egyezik a számlázási címmel” lehetőséget választotta és ugyanakkor a „szállítási cím” részt is kitöltötte, a rendszer megduplázta a megrendelt termékek sürgősségi kiszállítási költségét. Mindezt csak a vevők látták, a cég csak a weboldal szoftveres átfésülésével tudta feltárni a pontos okot.”

Az IBM Tealef kutatása szerint az online ügyekhez a vállalaton belül jellemzően „mindenki ért”: az online csapat mellett leginkább a marketing, a webfejlesztők, az IT és az ügyfélszolgálat felel a fogyasztó megszólításáért, de van ahol a sales csapatot is bevonják a munkába. Más kérdés, hogy mennyire mély és átfogó ez a közös kompetencia. A válaszadók csaknem fele szerint ha a fogyasztói élmény nem teljes, annak oka az elemzésben jártas szakemberek hiánya – miközben 39 százalékban a pénzügyi okokat, 38 százalékban a megfelelő technológia hiányát emelik ki.

Pedig a cégek a legváltozatosabb eszközökkel próbálnak visszajelzést szerezni a vevőktől, hogy a weboldalon történő interakciók mögé lássanak. Digitális analitikát a megkérdezettek háromnegyede, online felméréseket a kétharmada használ, az online űrlapokat 53, a közösségi médiás analitikát 49 százalékuk említette. A listán szerepel még az online hőtérkép (amely az oldal egyes részeinek használati gyakoriságát mutatja), az A/B, illetve többváltozatos tesztelés módszere, valamint az online és offline fókuszcsoportos megkérdezés.

A válaszadók közel száz százaléka gondolja, hogy a fogyasztói élményt romboló problémák kiszűrésére a vásárlási folyamatok visszajátszására is alkalmas digitális eszközök jelentik a megoldást. A webes kereskedelemben és az aktív online jelenlétben érdekelt cégek láthatóan tisztában vannak vele, hogy a konverziós arány és a tranzakció értékének növeléséhez le kell bontani a zavartalan kommunikáció útjában álló akadályokat, és ehhez érdemes a legkorszerűbb technológiát igénybe venni.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom