Kövess minket!

Médiapiac

Drámai új csatornát kapnak a nézők

A Viasat World a három csatornából álló portfólióját decemberben új tévéadóval bővíti. A vállalat stratégiájáról, nézettségi adatairól, az ismeretterjesztő tartalmak piacáról, a fogyasztási szokásokról és jövőbeli terveikről Horváth Tamás country managert kérdeztük.

Viasat World nemrég kivált az MTG svéd médiaóriásból. Miért?

A Viasat World korábban az MTG-csoport része volt, 2015 októberében azonban kivált, és ma már teljesen független kézben van a portfólió. A Viasat World a Magyarországon ismert dokumentumcsatornákon kívül több tematikát is lefed: 43 országban 27 fizetős tévéadót kínál, továbbá egyes területeken on-demand tartalmakat is. Tartalmaink százmillió háztartásban érhetők el 17 országban. Legkedveltebb márkáink a TV1000 (filmes tematika), a Viasat Explore, a Viasat History, a Viasat Nature és a Viasat Sport.

A Viasat World egy új csatornát készül indítani hazánkban. Megéri-e a jelenlegi fragmentáció mellett?

A Viasat World egy új típusú branddel mutatkozik be számos kulcsfontosságú piacán, köztük Magyarországon is. Az izgalmas csatorna több mint 600 órányi tartalommal indul, mely a világ legszínvonalasabb korhű drámáit mutatja be, így például a Close to the Enemy és a The Village (1. és 2. évad) című szériákat, melyeket az All3Media-tól vásároltunk meg. A sorozatokban a jelenleg televízióban futó műsorokból, filmekből jól ismert, nagy neveket is láthatunk majd.

Az új csatorna az Epic Drama lesz, milyen célcsoportot céloz meg az új brand?

Az Epic Drama 2017. december 14-én indul és a nagy költségvetésű, HD minőségű sorozatok új otthona lesz, ahol a dráma műfajának legkülönbözőbb típusaival találkozhat a közönség. A tartalmak körülbelül 80 százaléka SVOD jogokkal is elérhető, mely támogatja azon küldetésünket, hogy a közönség számára több platformon és eszközön biztosítsuk a legjobb tartalmakat. Mindemellett a sorozatok nagy többsége az elmúlt három éven belül készült, és a tartalmak 70 százalékára kizárólagos jogot szereztünk meg.

Az Epic Drama elsősorban a 25 év feletti női és férfi közönséget célozza meg, azonban tágabb értelmezésben minden drámarajongóhoz szól. Ennek eszközei például a sorozatok 0-24 elérése, vagy a műfajok sokszínűsége, ideértve a krimi és rejtély, a klasszikus irodalom, a politika és hatalom, a történelmi időszak, a háború, az akció és a kaland, a valós történelem és a fantasy alműfajait.

Számíthatnak a nézők saját, magyar gyártású tartalmakra, például telenovellákra, esetleg realitykre?

A legfontosabb tartalomelosztókkal együttműködve alakítottuk ki az új csatorna programkínálatát, mely a legjobb nemzetközi szériákra épül. Világszínvonalú tartalom-kurálási tapasztalatainkra alapozva az Egyesült Királyságban, Egyesült Államokban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztráliában és Kanadában készült sorozatok legjavát hozzuk el közönségünknek – melyekről hamarosan pontosabb információkat is közlünk. Folyamatosan keressük a magas minőségű, lokálisan előállított programokat, mely kiegészíti a nemzetközileg beszerzett tartalmakat.

Jelen pillanatban nincs magyar gyártású produkció a palettán, de mindig nyitottak vagyunk a helyi disztribútorok felé és a kiváló minőségű, lokálisan releváns tartalmakra. Ez stratégiánk fontos része, így szeretnénk még több kooprodukciót, remek partnerekkel.

A csatornák manapság azzal próbálják a nézettségüket növelni, hogy bővítik a portfóliójukat, Önöknek ezen kívül van más céljuk ezzel a lépéssel?

Az Epic Drama elindulását kutatások előzték meg, melyekből egyértelművé vált a piaci rés megléte.

Ez azt jelezte számunkra, hogy válaszoljunk a nézők, illetve a partnerek elvárásaira, melyet tőlünk, mint független műsorszolgáltatótól várnak. Mindemellett arra törekszünk, hogy növeljük elérésünket és közönségünket egyaránt. Az csatorna koncepciót a Viasat History csatorna vasárnap esti műsorblokkjában vezettük be: itt az volt a cél, hogy megismertessük a legújabb húzómárkánkat. Az Epic Drama elsősorban különálló lineáris TV csatornaként lesz elérhető, de SVOD lehetőségeket is kínál. Ezzel demonstráljuk azon elköteleződésünket, hogy az emberek akkor és ott fogyaszthassanak tartalmat, ahol az számukra megfelelő.

Milyennek értékelik a hazai természet-, történelmi-, illetve dokumentarista televíziós piacot? Milyen kihívásokkal szembesülnek?

Az általános tartalomfogyasztás és az ismeretterjesztő tartalmak fogyasztása konzisztens az utóbbi időben. Az Eurodata szerint az utóbbiak világszerte a top 10 pozíció 20 százalékát teszik ki (76 mért piacon). Láttunk egy felívelő trendet a magas produkciós értékű drámákra vonatkozóan – amelyet nagy mértékben az OTT szereplők vezetnek- és valóságshowk egyre csökkenő tendenciáját. Az erősebb narratíva iránti igény szintén látható az ismeretterjesztő tartalmak fogyasztásakor. Azoknál a dokumentumfilmeknél látunk növekedést, melyek erős történetvezetéssel rendelkeznek és kevésbé domborítják ki a tényszerűséget.

Mekkora szeletet tudnak az ilyen témákra vonatkozó tartalmak kiszelni a nézettségtortából?

Az idei év elején közzétett Nielsen-adatok alapján a teljes magyar nézőközönség közel 6 százaléka választja a tudományos ismeretterjesztő műsorokat.

A magyar háztartások 44 százalékában elérhető a Viasat History, 34 százalékában a Viasat Nature és 56 százalékában a Viasat Explore és ezek a számok folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Viasat History nagyon magas mutatóval rendelkezik az átlagosan itt eltöltött időt tekintve: augusztusban ez a szám 43 perc volt nézőnként, mely magasabb volt bármely más hasonló csatornánál. Ez a szám a nézők lojalitását mutatja, akik érdeklődnek az általunk sugárzott tartalmak iránt.

A nagy kereskedelmi csatornák műsorai szelében, hogyan lehet a nézőket a kulturáltabb, tudományos tartalmak felé irányítani?

Az emberek különbözőek és különböző módokon fogyasztanak tartalmat. Portfóliónk eléri azokat az embereket, akik egy bizonyos műfajban merülnek el szívesen – legyen az természet, történelem vagy dráma -, csatornáink pedig ezekben a kategóriákban a legjobbat nyújtják. Büszkék vagyunk arra is, hogy tartalmaink a valóságos értelemben vett tényeken alapulnak, kihívást jelentenek az embereknek a tudás és a horizont szélesítésére. A közönségünk nagyon otthonosan mozog a csatornák témaköreiben, de a műsorokon keresztül ezekbe még mélyebb betekintést nyerhetnek – így lesznek igazán elkötelezettek és hűségesek a márkához. Ez az a tényező, mely miatt különbözünk a kereskedelmi csatornáktól, növekedésünk és sikerünk pedig azt mutatja, hogy a közönségünk még többet szeretne abból, amit mi kínálunk nekik.

Sajtóértesülések szerint 2018-ban hasonló bővítésre lehet számítani, milyen jellegű csatornák ékeznek a magyar piacra?

Lesznek még hírek, de ezeket egyelőre nem tudjuk felfedni.

Régión belül országonként milyen különböző digitális kihívásokkal találkoznak?

A közép-kelet-európai régió hatalmas, töredezett, és a digitalis érettség nagyon különböző szakaszaiban lévő piacokat foglalja magába, így nem létezik egyetlen válasz és továbbra is látni kell, hogy melyik digitális megoldás működik az egyes piacokon. Tudjuk, hogy van egy limit arra vonatkozóan, hogy mennyi ember hajlandó és képes digitális tartalomfogyasztásra költeni. Azt várjuk, hogy a kelet-közép-európai OTT-bevételek az elkövetkező években megduplázódnak, és ez az SVOD sikerének tulajdonítjuk. Látjuk a nézők igényeit, akik új módokon szeretnének tartalmakat fogyasztani, ezért nem lineáris elérést is kínálunk a lineáris Epic Drama csatorna mellett.

Önálló digitalis szolgáltatás indításakor az alapoktól kell kezdeni és ez sokkal magasabb fejlesztési és marketing költséggel jár.

Azonban a régiós infrastruktúra és a hálózatok a szélessávú internetsebességnek köszönhetően nagyon erősek, amely hagyományos operátori modellnek és az új típusú OTT szolgáltatásoknak is remek lehetőséget kínálnak. Mi elsősorban az operátorokkal való együttműködésekre helyezzük a hangsúlyt.

Egy új csatornát hogyan lehet a leghamarabb digitálisan felzárkóztatni?

Néhány héttel az EPIC Drama indulása előtt fogjuk aktiválni a közösségi médiafelületeket, melyeken egy előzetes, kedvcsináló kampánnyal indulunk majd. A közösségi médiafelületek közül a Facebookot és – számunkra újdonságként a hazai piacon- az Instagramot fogjuk aktiválni. Szorosan együtt fogunk dolgozni az TV szoltáltató partnereinkkel, hogy a maximumot hozzuk ki ezekből a csatornákból. A digitális aktivitásainkat egy átfogó, széleskörű weboldal fogja támogatni, melyen EPG, előzetesek és további információk lesznek elérhetőek.

Milyen stratégia mentén kívánják a 18-25 éves korosztályhoz a tartalmaikat eljuttatni, illetve leültetni a képernyők elé?

Leszögezném, hogy ez nem az a korosztály, amire elsősorban célzunk.

Vállalati stratégiánknak azonban kulcsfontosságú eleme, hogy biztosítsa a széleskörű jogokat biztosítson, így tartalmainkat elérhetővé kell tenni minden közönség számára, ideértve a fiatalabb korosztályt is, akik körében az alternatív tartalomfogyasztás kimagasló. Operátor partnereinkkel együttműkődésben -a klasszikus módon túl- elérhetővé tesszük ezeket SVOD, műsorvisszanézés, timeshift, catch-up és több képernyős eléréssel is.

Általánosságban elmondható, hogy az iparágon belül sokan beszélnek arról, hogyan érjük el ezt a korcsoportot: nem hiszünk abban a válaszban, hogy egyszerűen ugyanazt a tartalmat kell elérhetővé tenni mobileszközökön.

A kisebb képernyők sokkal interaktívabb élményt nyújtanak, míg a nagy képernyők tökéletes otthoni élményt nyújtanak a filmek és a magas produkciós értékű alkotások nézésekor. Az adatok azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk mobiltelefont és tabletet használnak tartalomfogyasztáshoz, de a kontent lesz, amely hozzáad ezekhez az eszközökhöz és segít megfogni a fiatalabb generációt.

Az említett korosztály jelentős része szinte csak YouTube tartalmakat fogyaszt, főleg, hogy a csatornák műsorainak egy része – legálisan vagy illegálisan- de megtalálható a videómegosztón. Érdemes csatornát indítaniuk vagy inkább a saját fejlesztésű megoldásokra törekszenek?

A YouTube általában a rövid terjedelmű, instant örömöket nyújtó videók platformja, a mi fókuszunk mindeközben a hosszabb, minőségi, tényszerű tartalmakat közlő szórakoztatáson van.

Ezért vásárlunk olyan műsorokat, mint a How Hacks Works. A műsor jelenleg gyártásban van és 2018-ban lesz premierje a Viasat Explore-on. Ez egy vidám, szórakoztató sorozat, mely a legjobb, legrosszabb és legfurcsább módjait mutatja be mindennapi problémáink megoldására, szokatlan tárgyakkal és ötletekkel. A YouTuberek és a közönség által készített felvételek alapján a How Hacks Work egyedülálló panelje a komikusoknak és a tudósoknak, akik azért állnak össze, hogy felfedjék és megmutassák a legtöbbet emlegetett és legviccesebb “how to…” videókat a világból.

Vagy például ahhoz, hogy az orosz ajkú közösséget is megcélozzuk (akiket operátorokon keresztül nem tudjuk elérni), saját megoldásaink és erősségeink kihasználására törekszünk.

Éppen most jelentettük be első direct-to-consumer szolgáltatásunkat, a TV1000 Russian Kino-t, mely Oroszország kivételével minden országból elérhető. Ez a szolgáltatás a tv1000russiankino.com-on, Android és iOS eszközökön is fogható egy kisebb előfizetési díj fejében. Az applikációban óriási könyvtárhoz található, melyben páratlan orosz nyelvű filmekkel találkozhatunk a független, díjnyertes filmektől kezdve a legnagyobb sztárokat felvonultató blockbusterekig.

Mennyire okoz gondot, hogy a digitális térben keletkezett nézettség egy részét még mindig nem tudja mérni a Nielsen, hiába történtek erre fejlesztések ebben az évben?

Ez számunkra fontos kérdés, mert számos programunkat alternatív módokon tekintik meg (például 7 napos catch-up) és a legtöbb ilyen jellegű tartalomfogyasztást sajnos nem mérik. Nem tudjuk nyomon követni, mi történik a lineáris mérés után, nem tudunk a közönség szokásaiba ásni. Azonban, mivel csatornáinkon nem értékesítünk reklámfelületet, ez nem jár közvetlen pénzügyi hatással.

A Netflix, Amazon Video, Hulu Tv hogyan veszélyezteti a a Viasat World regionális terjeszkedését?

Az általunk lefedett piacokra nem hiszem, hogy ezen platformok jelenléte negatív hatással lenne. Sokuk nem lokalizálta az egyes területeken elérhető tartalmakat, amely gyakran az egyik legnagyobb kihívás.

Ezen szolgáltatások előnye számunkra az, hogy az embereket az SVOD tartalomfogyasztásra nevelik. A televíziós csatornák hasznot húztak ebből, hogy saját digitális szolgáltatásukat kínálják vagy mégiscsak döntöttek, hogy ez nem megfelelő út számukra. Ezek a szolgáltatások általában kiegészítik a lineáris televíziózást és nem helyettesítik azt – főleg Európában.

Magyarországon milyen erőt képviselnek az említett szolgáltatások?

Magyarországon a nagyközönség teljes körű szinkronizálást igényel. A Netflix és más ilyen jellegű szolgáltatások -bár Magyarországon is elérhetők- nem nyújtanak lokalizált tartalmat, ezért leginkább azoknak szólnak, akik jól beszélnek a nyelveket és/vagy örömmel néznek tartalmakat eredeti nyelven. A sikeres lokális VOD szolgáltatásokat a nagy távközlési cégek működtetik, akikkel szorosan együttműködünk.

Az új csatorna fog jelentkezni online elérhető felülettel, ahol például a sugárzott tartalmak visszanézetők?

Az Epic Drama csatorna kiegészítéséhez -ahogyan már említettem- egy erős SVOD megoldást fogunk kínálni: a tartalmak mintegy 80 százalékára vásároltunk ilyen jogokat annak érdekében, hogy több platformon és eszközön keresztül biztosítsuk a közönség számára a világ legjobb dráma tartalmait. Ez az opció a TV-szolgáltatókon keresztül lesz elérhető, ahol a platform ezt lehetővé teszi.

Az imént említett felület esetében akarva, akaratlanul fennáll a veszély, hogy a weboldal elveszi a nézőket a csatornától. Erre hogyan lehet felkészülni?

Az SVOD kínálatra kiegészítő tartalomként gondolunk, nem pedig potenciális veszélyforrásként a jelenlegi csatornáinkra és nézőinkre.

Az emberek különbözőek és szeretnék eldönteni, hogy mit, mikor és hol szeretnének megtekinteni: van aki a hagyományosabb, válogatott csatorna-élményt kedveli, valaki pedig a választás szabadságát, útközben kiválasztva valamilyen tartalmat a legjobbak közül. Ahogyan korábban említettem, ennek nincs közvetlen pénzügyi hatása, mert nem értékesítünk reklámokat a lináris csatornáinkon.

 

 

Az interjú rövidebb változata a Médiapiac a közelmúltban megjelent 2017/11-12-es számában olvasható. Lapunk ezen a linken előfizethető.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom