Kövess minket!

Médiapiac

Dr. Németh Szilárd: „Akkor itt a világ legnagyobb átverése zajlik”

Dr. Németh Szilárd, az ATV vezérigazgató-helyettes hírigazgatója semmit nem tapasztalt abból, hogy az ATV-tulajdonos Hit Gyülekezete a történelmi egyházi státuszért cserébe lepaktált volna a Fidesszel. Tudomása szerint e státusz az egyháznak amúgy sem volt célja. Azt is határozottan cáfolja, hogy az ATV bármilyen fideszes összeesküvés része lenne.

Sokan úgy vélik, a hírműfajban sem lehet középen állni. Ön szerint?

A gyakorlat azt mutatja, hogy tényleg nem lehet.

Valaki vagy felvállalja a kritikai újságírást, és akkor ellenzéki bélyeg kerül rá, vagy lemond róla, és akkor kormányközelinek titulálják.

Az ATV melyik kategória?

Természetesen ellenzéki.

„Az objektív hírforrás” pozicionálás bevezetésekor úgy tűnt: középre tart.

A kifejezés azt jelenti, hogy mindenkinek lehetőséget adunk a megszólalásra. Nem pedig azt, hogy a kellemetlen témákról nem beszélünk.

Ez korábban is így volt.

Igen, de ezt rendkívül fontosnak tartjuk, és szeretnénk hangsúlyozni a következetességünket. Nem történt ugyanis irányváltás az ATV-nél, az elveinkre büszkék vagyunk. Például egy híradós anyagban nem élünk azzal az eszközzel, hogy megadjuk ugyan a megszólalási lehetőséget a kellemetlen ügyben érintett félnek is, de az időarányokkal úgy manipulálunk, hogy az általa mondottak alig jelennek meg a híradásban.

Ez evidencia. Minden orgánumnál így kellene lennie.

A szerkesztőségekben a témák alapján komoly válogatás van.

Milyen válogatás?

Szakmai indokokkal sokszor nem magyarázható, hogy bizonyos ügyek mi alapján kerülnek be vagy maradnak ki a híradóból.

Hol?

Általában a magyar médiáról beszélek.

Az ATV-ben rendszeresen megfordulnak prominens fideszesek és kormánytagok. Ez minek köszönhető?

Napi szinten hívjuk minden oldal képviselőjét. Egyes politikusok igent mondanak, mások visszautasítanak. Úgy tűnik, nincs pártutasítás arról, bejöhetnek-e ide.

Önökhöz olyan nagyágyúk is beülnek, akik máshová nem.

Például?

Például Rogán Antal.

Valóban, de ő régebben volt. Megjegyzem,

olyan újságírókat is alkalmazunk, akik évtizedek óta interjúznak ezekkel a politikusokkal, így a személyes kapcsolatok is segítenek. Van, aki A-hoz bejön, B-hez nem, és fordítva. Néha szerencsénk van, mert pont az a műsorvezető dolgozik, akit az adott politikus amúgy is szeretne.

Az „ehhez bemegyek, ahhoz meg nem” komoly fegyver a pártok kezében. A HírTV-t fideszes bojkott sújtja, így a szocialisták mellett jobbikos képviselőket hívnak be, ami rájuk ütheti a jobbikos bélyeget.

A mindenkori hatalom a tévét fontosabb felületnek tekinti, mint a napi- vagy hetilapokat. A politikusok komolyabban veszik a televíziós szerepléseket, és alaposan mérlegelik a felkéréseket. Beszéltem olyan fideszes politikussal, aki azt mondta: azért jár be az ATV-be, mert szereti az intellektuális kihívásokat. Oda ugyanis nem szívesen megy, ahol alákérdeznek. Így viszont sajátjai előtt is építi magát azzal, hogy bemegy az oroszlán barlangjába.

Nem ez a jellemző.

Kapásból három ilyen politikust tudnék említeni.

Szerény arány.

Azért nem olyan rossz.

Nyilatkozta, hogy minden párttal van kapcsolata az ATV-nek. Milyen ez a kapcsolat?

A megkereséseket a sajtóosztályokkal egyeztetjük. Időnként a pártok felső vezetésével is kommunikálunk, hogy küldjék a képviselőiket. A bojkott feloldása után pedig a Jobbikkal is felvettük a kapcsolatot.

Miért oldották fel a bojkottot?

Két éve, a választások idején a Jobbik mellőzése miatt több hatósági eljárás is indult az ATV ellen, ez hozzájárult a döntéshez.

Hozzájárult?

Ha akartuk volna, se tudunk másképp dönteni. De valóban voltak más indokok is arra, hogy beengedjük a pártot.

Milyen más indokok?

A Jobbik komoly választói felhatalmazással másodszor került be a parlamentbe, amiből azt a következtetést vontuk le, hogy a következő pár ciklusban meghatározó szereplője lesz a közéletnek. Így nem tehetjük meg, hogy kihagyjuk. És mivel a képviselőik más tévék műsoraiba bejártak, ha karanténba zártuk volna őket, azzal magunkkal is ezt tettük volna.

Most viszont felületet adnak a Jobbiknak. Annak idején a gárdaavatásokról minden médium vezető hírben, címlapon számolt be, amivel hatalmas publicistást adott az akkor még szinte ismeretlen szervezetnek.

Az aktuális külföldi politikusok – Donald Trump, Boris Johnson – megosztó kijelentéseire is így reagál a sajtó, ami erősítheti őket.

A Jobbik ereje annak idején a rendszeren kívülisége volt. A média hisztérikus reakcióival pedig épp hogy erősítette a pártnak ezt a karakterét, ami szimpatikussá tette Vonáékat azok előtt, akik csalódtak a rendszerben.

A sajtó besétált a Jobbik csapdájába?

Részben igen. Beszéltem egykori jobbikossal, aki megerősítette: a részükről mindez tudatos stratégia volt. Érzékeny kijelentésekkel provokálni a sajtót, így gyarapítani a tábort.

Régi politikai trükk.

Most azonban mintha hatékonyabban működne világszerte, így Magyarországon is.

Van egy másik csapda is a média előtt: a nézettségtől megrészegülve menetelünk a politikai bulvárba.

Kétségtelen, hogy a politikai bulvár emeli a nézettséget, egyre több az ilyen témájú híradás. A világ az egyszerűség felé halad. A hírigazgatóként itt töltött öt év alatt is látszik az ilyen irányú változás. Mi azonban nem szeretnénk feladni az elveinket. Ráadásul a sajtó nálunk a külföldhöz képest jóval visszafogottabb a politikusok magánéletével kapcsolatban.

Volner János bozótos nőügyének nyilvánosságra hozása pár éve még elképzelhetetlen lett volna.

Mi mégsem a Híradóban, hanem háttérbeszélgetésekben dolgoztuk fel a témát, olyan kontextusban, hogy a sajtó ezt megteheti-e, vagy sem. És bár az ügy valóban mérföldkő a magyar médiatörténetben, ebbe a műfajba nem szeretnénk benevezni.

Így viszont nem sok esélye van, hogy nézőket hozzon el mondjuk az egyre bulvárosabb TV2-től.

A TV2-éhez mérhető nézettséget nem akar és nem tud produkálni az ATV. Nem is ez a cél.

A közönségünk többsége a politika iránt érdeklődő, nagyvárosi, diplomás néző. Két szék között azonnal a pad alatt találnánk magunkat, ha megpróbálnánk a TV2-vel konkurálni.

Amikor a reggeli műsorunkat csak egy kicsit bulvárosabbá tettük, azonnal elveszítettük a politika iránt érdeklődő nézőinket, a TV2-től viszont nem tudtunk áthozni senkit.

Akkor honnan lesznek plusznézők?

Mi a meglévő nézettségünket akarjuk maximalizálni.

Ki a fő versenytársuk?

Nézettséget tekintve az M1.

Az M1?

Igen. Az egész napot és a teljes nézettséget tekintve az M1 előttünk van, hiszen ők egész napos adást csinálnak. De

délután 5 és este 10 óra között az 5-6 százalékos közönségaránnyal ebben a műfajban piacvezetők vagyunk.

Megesküdtem volna, a HírTV-t tekinti fő versenytársnak: hasonló műfaj, tematika, célcsoport, műsorstruktúra.

A mi műsorstruktúránk rég beállt. Köztünk azonban soha nem lesz olyan kapcsolat, mint a TV2 és az RTL között. Megbeszéltük, hogy tiszteletben tartjuk egymást.

Szép, de nézőket csak egymástól tudnak elvenni.

Ez nem úgy működik, hogy kirakjuk az ellenzéki táblát, és rögtön százezrével jönnek a nézők. A lényeg a személyiség. A nálunk lévő műsorvezetők közül sokan évek óta felépített, elfogadott arcok, mint például Kálmán Olga.

Rajta kívül?

Rónai Egon szintén rendkívül népszerű, és Bánó András évtizedes televíziós múltját is említhetném. Létezhet akár hat ellenzékinek mondott csatorna is mellettünk, amíg ők ilyen népszerűek, addig ezt a nézettséget tudjuk biztosítani.

A G-nap azért igencsak felforgatta a piacot.

A nézettségünket a G-nap óta is tartjuk, sőt, kicsit növeltük is.

Az ATV tele van állami hirdetésekkel, miközben a többi ellenzéki médiumnál egyáltalán nincs.

Visszakérdezek: ez látszik a tartalmon?

Kellene?

Akik figyelik az adást, tudják, milyen témákkal foglalkozunk. Akik nem, azoknak szívesen küldök statisztikát arról, milyen rázós ügyeket veszünk elő. Állami hirdetés pedig mindig is volt nálunk, illetve hol volt, hol nem volt.

Azért van annak bukéja, amikor Kálmán Olga műsorában ellenzékiek szidják a migrációs intézkedéseket, miközben a műsor szüneteiben többször lemegy a kormány erről szóló promóciós hirdetése.

Állami hirdetés ide vagy oda, az lenne a baj, ha ezek nélkül az ATV nem tudna megélni. Két fontos szempont van: az újságírók szabadon akarnak dolgozni, a tulajdonosok számára pedig profitot kell termelni. A kommunizmus véget ért, szóval nem szégyelljük magunkat, mert mindkét politikai oldalról hirdetnek nálunk.

Akik ismerik a média felé irányuló politikai mozgásokat, azt mondják: mindegy, ki mit mond, ahol az állami hirdetés megjelenik, oda a politika betette a lábát.

Azért azt is érdemes megnézni, kik akarják ilyen felvetésekkel kellemetlen helyzetbe hozni az ATV-t.

Kik?

Amikor elköszönünk valakitől, megeshet, hogy a barátból rosszakaró válik. Ezt a kártyát már kijátszották ellenünk.

Kirúgott ATV-sek?

Volt ilyen is. Ettől még persze legitim vita, hogy be lehet-e fogadni állami hirdetést. A piacon valóban sok abnormális esemény történt, a nézők pedig féltik az ATV-t, aggódnak értünk. Ha azonban látják az adást, tapasztalhatják, hogy a tartalom nem változott, mint ahogy ezután sem fog. Kereskedelmi televízió vagyunk, és amikor a versenytársak folyamatosan kóstolgatják a kollégákat magasabb fizetéssel, minden forintra szükségünk van, hogy a színvonalat tartani tudjuk.

A közmédia kóstolgat?

Igen. És itt szerkesztőkről, vágókról, operatőrökről, grafikusokról, a kereskedelmi és a pénzügyi osztály dolgozóiról is beszélek. Néha egész szédítő ajánlatokat kapnak. Ennek ellenére sokan kitartanak mellettünk, aminek az egyik oka az, hogy nálunk nyugalom van, nem vagyunk része semmilyen háborúnak. Ha egy televízió része egy politikai harcnak, az minden fronton kockázatos.

Aki kiesik a pikszisből, azt sokféle módon háttérbe lehet szorítani. Aki viszont benne van, az rengeteg előnyt élvez.

Mi speciális eset vagyunk, soha nem halmoztunk fel nagy tőkét. Amikor mások hátszéllel repültek, mi gazdaságilag háttérbe szorultunk.

Maradtunk, ahol voltunk, csak közben a piac átalakult, és a nyertesekből vesztesek lettek.

Az Egyenes Beszéd és Kálmán Olga ezt az állandóságot is szimbolizálja?

Sokak szemében Kálmán Olga az ATV.

És ez jó?

Jó. Megjegyzem, ha itt olyan nagy konspiráció lenne, hogyan lett fél órával hosszabb Olga műsorideje? Ha mutyizunk a politikával, miközben növeljük Kálmán Olga műsoridejét, akkor itt a világ legnagyobb átverése zajlik. Ugyan már! Abszurd!

Az is elterjedt nézet, hogy az ATV-t tulajdonló Hit Gyülekezete azért kapta meg a történelmi egyházi státuszt, mert lepaktált a Fidesszel.

Mint az ATV egyik vezetője ebből semmit sem tapasztaltam. A Hit Gyülekezete amúgy 1989 óta bejegyzett egyház, magyarán annyi történt, hogy megmaradt a korábbi státusza. Tudomásom szerint a történelmi egyházi státusz sosem volt célja.

Az elmélet szerint a Hit Gyülekezete 2009-ben kihátrált a korábban általa támogatott MDF mögül, így a Fidesz a választásokra megszabadult jobboldali vetélytársától. A Hit Gyülekezete cserébe megkapta a történelmi egyházi státuszt. Közben szépen pacifikálták a televíziót, és őfelsége ellenzékévé tették.

Az ATV műsorai és minden, amit nap mint nap teszünk, cáfolják ezt az ostoba elméletet. Az ATV nem része semmilyen összeesküvésnek.

A Válasz.hu 2011. május 31-én Hatalom és dicsőség című, a Hit Gyülekezetét és annak politikai hátterét elemző cikkében írta: „Akárkivel beszélünk az egyházban, mindenki azt állítja, hogy a társadalmi elfogadottság növekedésével együtt politikai értelemben a gyülekezet is sokszínűbb lett. »Ma már nincs Fidesz-ellenesség a köreinkben, sőt pártállás tekintetében az egyház tagjai lefedik a társadalmat. A kormánnyal pedig több világnézeti kérdésben – magzatvédelem, azonos neműek házasságának elítélése, a családok erősítése – egy hullámhosszon vagyunk« – mondja Morvay Péter.” Ő, gondolom, a gyülekezethez tartozik.

Az ATV tulajdonosi köre nem őrült meg. Pontosan tudják, hogy az ATV politikai kifordítása egyelő lehet az ATV halálával. Ezért kap nagy szabadságot a tévé. Nincsenek eligazítások arról, mit gondol valamiről a Hit Gyülekezete, és akkor azt képviselni kell. A kollégák a hétköznapjaik során ugyanúgy dolgoznak, mint más független szerkesztőségekben, nem is hallanak a gyülekezetről.

A Hit Gyülekezete „útmutatása” nyilván hatással volt arra, hogy tagjai melyik pártra szavaztak.

Fogalmam sincs, ki hogyan szavazott.

Migránsügyben, úgy tűnik, a kormánnyal ért egyet a gyülekezet.

Az ATV hírműsoraiban nem a gyülekezet véleményét láthatjuk. Nekem az a feladatom, hogy ezt a szabadságot továbbra is biztosítsam a munkatársak számára.

A személyes tapasztalatom pedig az, hogy a gyülekezet álláspontja évtizedek óta változatlan bevándorlásügyben.

Ön is tagja a Hit Gyülekezetének, édesapja az egyház alapítója és vezetője.

Ezt büszkén vállalom.

Ha önnek gyülekezeti tagként a kormánnyal egyező az álláspontja mondjuk a bevándorlásról, hogyan tudja ennek az ellenkezőjét hírigazgatóként képviselni az ellenzéki televízióban?

Nem álláspontokat képviselek a televízióban, elég nagy a szabadság házon belül, azt hiszem, ez elég jól látszik a képernyőn is.

Miért nem egy televíziós szakembert neveztek ki hírigazgatónak?

Szakmailag érzem magam annyira felkészültnek, hogy elvégezzem a feladatot, ráadásul a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy mielőtt hírigazgató lettem, évekig szerkesztettem a reggeli műsort és az atv.hu-t is. A Híradó főszerkesztője Bánó András, az Egyenes Beszédé pedig Kálmán Olga. Mindketten szabadon vezetik a szerkesztőségüket, remekül együtt tudunk működni, és rengeteg munkát tettem bele én is a közösbe.

Hit Gyülekezetétől független szakember kinevezésével jó pár előbb említett feltételezés méregfogát kihúzhatták volna.

Nézzen kicsit körül, és rájön, hogy ez a feltételezés nem állja meg a helyét. Akire rá akarnak sütni egy bélyeget, arra rásütik. Ha nem az édesapja, akkor a barátai, ha nem a barátai, akkor az üzlettársai vagy a felesége, korábbi iskolatársai – a sort végtelenségig lehetne folytatni – okán. Számtalan példát tudnánk erre mindketten hozni a mai magyar politikai/gazdasági életből. Én éppen ellenkezőleg közelítenék. Az ATV szakmai munkájával, tevékenységével kapcsolatosan annak ellenére sem találnak fogódzót az ellenfeleink, hogy nem a gyülekezettől független ember a hírigazgatója.

Friderikusz Sándor műsorának szüneteltetése apropóján Vásárhelyi Mária ezt írta: „Ugye senki nem hiszi el, hogy Friderikusz műsorát az ATV-n azért szüntetik meg, mert »túlságosan komoly« volt? Nyilvánvaló, hogy azért szüntetik meg, mert túlságosan színvonalas és túlságosan ellenzéki volt, és fórumot biztosított olyan liberális és baloldali gondolkodóknak és művészeknek, akik már a nyilvánosság más fórumairól teljesen kiszorultak. És ugye senki nem hiszi el, hogy szeptemberben majd valami könnyedebbel új műsort fog indítani?! Ezt úgy hívják, hogy altatás. Nyilván Friderikusz száműzése az ára annak, hogy az ATV-hez dőljenek a kormányzati reklámmegrendelések, amelyektől amúgy minden tisztességes demokratának kifordul a gyomra, és amelyek szöges ellentétben vannak az ATV által állítólag képviselt értékekkel.”

Elnézést Vásárhelyi Máriától, de ez az állítása nemcsak rosszindulatú, de ami a nagyobb baj, teljességgel szakmaiatlan is. Jelenleg is folynak a tárgyalások. Sándor a magyar televíziózás vitathatatlanul egyik legnagyobb egyénisége. Büszkék vagyunk a közös munkára. Ráadásul vérbeli profiként ő is csak olyan műsorban gondolkodik, amely egyszerre ad értéket, és hoz nézettséget. Ez, valljuk be, a mai világban nem egyszerű feladat, de azon vagyunk, hogy ilyen műsort hozzunk létre. Persze, mondom, sok abnormális piaci esemény miatt sokan aggódnak értünk. Féltenek attól, hogy az ATV lesz a következő bekebelezett médium; de nem ért ide a háború. És ha azzal a szakmaisággal és alázattal végezzük a munkánkat a jövőben is, mint eddig, akkor talán elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk.

Médiapiac

Járai Judit kapta a Jótollú magyar újságíró díjat

A díjazott a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője.

Közzétéve:

Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője, a Jótollú magyar újságíró díj idei kitüntetettje, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat kedden, a Nézőpont Intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényen Budapesten. Az elismerést idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta – számolt be róla az MTI.

Járai Judit, a Jótollú magyar újságíró díj idei kitüntetettje (b2), mellette Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (b), Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (j2) és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója (j)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a díjazottat méltatva elmondta, hogy Járai Judit a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője. Pályája során találkozott például Francois Mitterrand volt francia elnökkel, Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai emberi jogi aktivistával és Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok volt külügyminiszterével. Ott volt Dél-Afrikában, amikor Nelson Mandela rendszert váltott, és ott volt Ruandában is a huszik és a tuszik feszültségei közepette.

A Nézőpont Intézet rendezvényéről IDE KATTINTVA olvashat bővebben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Legalább évi egymilliárd forint külföldi forrást kapnak a kormánykritikus médiumok

Ez az összeg csak becslés, ami meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

Közzétéve:

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója beszédet mond az intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány székhelyén 2024. június 25-én, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Legalább évi egymilliárd forint értékű külföldi forrás érkezik az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz – mondta Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója az intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén az MTI beszámolója szerint.

Az igazgató úgy fogalmazott: ez az összeg csak becslés, ami – véleménye szerint – meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

„Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon – pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban – hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket”

– hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: a Nézőpont Intézet „körbekérdezte” a hazai sajtótermékek kiadóit a hozzájuk érkező külföldi támogatások mértékéről, ám a „politikailag releváns ellenzéki médiumok” közül mindössze 5 kiadó volt hajlandó válaszolni.

Boros Bánk Levente elmondta: javasolják, hogy a „transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.

Rámutatott:

az ellenzéki médiumok az elmúlt években folyamatosan nyereségesek voltak, 2023-ban mintegy négymilliárd forintnyi profitot termeltek, „ennyire vannak elnyomva”.

Kitért arra is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) korábbi elnöke, Hargitai Miklós sérelmezte, hogy a Nézőpont Intézet a sajtótermékek külföldi támogatásait vizsgálja.

Az intézet álláspontja szerint ugyanakkor egy feszültséggel teli nemzetközi térben, különösen háborús helyzetben, ahol Magyarországot bele akarják kényszeríteni az ukrán-orosz konfliktusba, érdemes megnézni, kik azok a külföldi tényezők, akik – akár kormánybuktatási szándékkal – befolyásolni akarják a közvéleményt a sajtón keresztül.

Boros Bánk Levente beszédét mondja a rendezvényen
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A külföldről érkező források kapcsán példaként elmondta, hogy a Partizán Youtube-csatorna mintegy 570 millió forint külföldi támogatásról ír az éves beszámolójában, „aminek részleteiről nem tudunk semmit”. A Nyugat.hu kiadója több mint 80 millió forint külföldi támogatást kapott, míg a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. 42 millió forint olvasói támogatásról és 150 millió forintnyi külföldi forrásról számolt be.

Boros Bánk Levente úgy összegzett: tapasztalataik szerint a médiumok beszámolói nem átláthatók, a külföldi kormányok pedig csak részben publikálják, hogy hova milyen támogatásokat osztanak. Az EU honlapján komoly kutatómunkát igényel a pontos finanszírozási konstrukciók felfedése, a „láncfinanszírozást” pedig egyáltalán nem lehet követni – tette hozzá.

Vége a boldog békeidőknek

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll Magyarországon és más országokban is.

A „boldog békeidőknek” vége van, egy nagy, globális átalakulás korába léptünk be, a „szemünk láttára omlanak össze államok, rendülnek meg politikai konstellációk, szűnnek meg kereskedelmi kapcsolatok”, a szuverenisták és a globalisták között óriási harc zajlik – mondta.

Amikor a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és hivatalt támadják, akkor valójában a magyar szuverenitás áll a támadás középpontjában – jelentette ki. Hozzátette, hogy védekezésül hűnek kell maradni a magyar érdekekhez és értékekhez, valamint azonosítani kell azokat a szereplőket, akik ellenfelei a magyar szuverenitásnak.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a pulpituson
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Lánczi Tamás elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, nem feladatuk emberek bebörtönzése, a legfőbb eszközük a nyilvánosság, és szeretnének rámutatni arra, hogy bizonyos erők külföldi támogatásból tartják fenn magukat és külföldi érdekek mentén végzik a tevékenységüket.

A rejtett érdekek feltátársa érdekében a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt – mutatott rá az elnök.

Kitért arra, hogy nemsokára dezinformációs narratívaelemzést hoznak nyilvánosságra, amelyben bemutatják, hogy milyen a magyar érdekekkel szemben álló politikai értelmezések jelennek meg Magyarországon, és elsőként az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálják meg.

Lánczi Tamás a rendezvény végén átadott Jótollú magyar újságíró díjra utalva azt mondta,

léteznek tisztességes újságírók, akik a szakma etikai normáit betartják és azt a munkát végzik, amelyre a közösségnek szüksége van.

„Őket nem szabad kiönteni a fürdővízzel együtt”, de különbséget kell tenni azokkal szemben, akik újságírónak álcázzák magukat, de valójában dezinformációs tevékenységet végeznek és a külföldi érdekeket képviselnek, és nem szabad félni megnevezni őket, mert „ez nem csorbítja a magyar média szabadságát” – fogalmazott.

Kijelentette, Magyarország sosem vitatta el más országoktól, hogy olyan eszközökkel védjék a szuverenitásukat, amelyekkel akarják, de ezt a jogot a magyaroktól se vitassák el.

Az eseményen hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat, amelyet idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta. a díj átadásáról szóló beszámolót IDE KATTINTVA olvashatja.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rekordnézettséget hozott az M4 Sportnak Csoboth Kevin gólja

A közmédia és a teljes piac legnézettebb idei műsora lett vasárnap este az 1-0-ás győzelemmel zárult Magyarország-Skócia labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzés.

Közzétéve:

A győztes gólt szerző Csoboth Kevin a Skócia–Magyarország mérkőzés végén a stuttgarti MHP Arénában 2024. június 23-án, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 2022 óta nem volt hasonlóan magas nézettségű műsor.

A közvetítés legnézettebb percében több mint kétmillióan követték a közmédia sportcsatornáját, online pedig több százezren kísérték figyelemmel a meccs kimenetelét.

A találkozót nagy várakozás előzte meg, mindezt a vasárnap esti nézettségi adatok is alátámasztják: az elmúlt két év – a teljes televíziós piacot tekintve – legmagasabb nézőszámát produkálta a közmédia sportcsatornája. A két évvel ezelőtti világbajnokság döntőjét közel másfél millióan kísérték figyelemmel, a vasárnapi Magyarország-Skócia mérkőzés nézettsége viszont 1 millió 748 ezer fő volt, a Csoboth Kevin gólját hozó második félidőt pedig még ennél is több, 1 millió 865 ezer fő követte az M4 Sporton.

Az eredmény jelentőségét fokozza, hogy a Nielsen közönségmérési adataiban csak a háztartások szerepelnek, az nem, hogy hányan követték szurkolói zónákban, óriás kivetítők előtt vagy vendéglátóipari egységekben a nemzeti tizenegy szereplését.

A mérkőzés idején a televíziózók mintegy 45 százaléka választotta az M4 Sportot. A második félidőben korosztályosan is jól szerepelt a csatorna: a 18-49 évesek több mint fele követte az élő adást. A mérkőzés legnézettebb percében, 22.59 órakor több mint 2 millió néző szurkolt a magyar csapatnak. Online is kiemelkedő nézettséget hozott az összecsapás: a Gemius adatai szerint 221 ezer látogatója volt az m4sport.hu oldal élő közvetítésének.

Ha még egyszer megnézné a gólt, itt teheti meg:

A csoportkörös mérkőzések június 26-ig tartanak, 29-től kezdetét veszi a nyolcaddöntő, amelyben egyelőre még nem ismert, melyik válogatott ellen folytatja a kontinensviadalt a magyar válogatott. A továbbjutás a többi csoporton múlik, ezért érdemes továbbra is nézni, illetve szurkolni az M4 Sporton és az m4sport.hu oldalon valamint, a Nemzeti Sportrádióban, a nemzetisport.hu oldalon és a Kossuth Rádióban is – tette hozzá a közlemény.

Tovább olvasom