Kövess minket!

Médiapiac

Digitális trezor a hackerek megfékezésére

A LogMeIn, a Prezi és a Ustream után a következő hazai techsikersztori az adattitkosítással foglalkozó Tresorit lehet. A cég már több mint tízezer fizető ügyféllel rendelkezik. A társaság működéséről, helyzetéről és terveiről Szilágyi György társalapítót kérdeztük.

„Örülünk neki, hogy egy olyan szakember segíti a munkánkat, aki a globális szoftverpiacon vezető vállalkozást épített fel.

Anka Márton társalapítóként és CTO-ként sikerre vitte a LogMeInt, amely ma az egyik legjelentősebb és leggyorsabban növekvő globális SaaS- (software-as-a-service) vállalat.

Márton az üzleti tapasztalata mellett technológiai szakértelme révén is értékes stratégiai támogatást nyújt. Befektetőként és tanácsadóként csatlakozott a Tresorithoz, ami azt jelenti, hogy részt vesz majd az igazgatósági üléseken, valamint tanácsaival és tapasztalatával támogatja a titkosítóplatformunk sikeres piaci bevezetését” – magyarázta lapunknak Szilágyi György alapító.

A szakember elmondta, az első perctől kezdve a globális piacra terveztek belépni, és komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy skálázható módon működjenek. Ez annyit jelent, hogy az erőforrásaikat felhasználva egyidejűleg tudnak egyre növekvő számú felhasználót kiszolgálni, azt az áldozatot is meg kellett ugyanakkor hozniuk, hogy nem fognak rövid távon komoly bevételi potenciállal rendelkező egyedi fejlesztéseket szállítani. A termékstratégiájuk mellett a marketing- és az értékesítési folyamataik is a skálázhatóságra épülnek, igyekeznek minél inkább automatizálni a folyamatokat. Azt szeretnék, ha a Tresoritot egyfajta „önkiszolgáló” módon vezethetnék be céges megoldásként az ügyfelek, de természetesen a nagyobb vállalatoknak vannak testre szabott szolgáltatásaik, tréningjeik.

A cég ugyanakkor tudatosan nagyvállalatokat céloz meg.

A Tresorit 2013-ban freemium üzleti modellben indult, elsősorban egyéni felhasználóknak szóló termékként: a szolgáltatás ingyenes volt, a plusztárhelyért és az egyéb funkciókért pedig fizetni kellett. Az indulás után másfél évvel azonban változtattak az üzleti modellen, és ma már az egyéni felhasználók helyett elsősorban a kis- és közepes, valamint a nagyvállalatokra fókuszálnak.

Az adatbiztonság a cégek számára sokszor a törvényi kötelezettség miatt is fontos, amellett, hogy olyan érzékeny adatokat, üzleti titkokat kezelnek, mint például szerződések, személyes adatok vagy akár szellemi tulajdont képező kutatási anyagok. Az irányváltás a termékfejlesztésben is megmutatkozik a mai napig, így elsősorban a vállalatok számára fontos funkciók fejlesztésére fektették a hangsúlyt. Ilyen például a céges adminisztrátorok számára elérhető irányítófelület, ahol kezelhetik a vállalati előfizetést, a felhasználóikat, beállíthatnak csoportokat vagy fájljogosultságokat. A biztonság mellett a fájlok feletti kontroll az, amire leginkább igény van a vállalati felhasználók körében – szögezte le Szilágyi György.

Kiemelt védelem

A Tresorit több mint tízezer fizető, céges felhasználóval rendelkezik. Ezen ügyfelek kétharmada európai, főként a német nyelvterületről (Németország, Svájc, Ausztria), ahol kiemelkedő az adatvédelmi tudatosság. Ezenkívül az észak-amerikai régióban is növekszik az ügyfélbázisuk.

Felhasználóik változó méretűek, az öt–tíz fős kisebb vállalkozásoktól kezdve a nagyobb, száz–pár száz alkalmazottal rendelkező cégeken át a nagyvállalati ügyfelekig nagyon változatos cégek veszik igénybe a fájlmegosztó szolgáltatásukat. Jellemzőek például a tanácsadó cégek, a pénzügyi szolgáltatók, az ügyvédi irodák, a kutatóközpontok, a nagyvállalatok marketingcsapatai és az oktatással foglalkozó intézmények. Különleges felhasználóik emellett a nonprofit szervezetek, amelyeknél az adatok védelme kiemelt jelentőségű: a háborús áldozatoknak segítséget nyújtó szervezetek vagy az emberi jogokat védő aktivisták esetében az adatok védelme akár élet-halál kérdése is lehet. Ennek elősegítése érdekében tavaly elindítottak egy nonprofit programot, hogy támogassák ezeket az értékes munkát végző csapatokat.

Az alapítók: Szebeni Szilveszter, Lám István, Szilágyi György

 

„Titkosított Dropbox”

Hogyan is működik a Tresorit?

„Nagy vonalakban egy olyan »titkosított Dropbox«, amit elsősorban vállalati felhasználóknak szánunk

– mondta Szilágyi György. – A Tresorit a funkcionalitás (eszközök és felhasználók közötti fájlszinkronizáció, -tárolás és -megosztás) és a könnyen kezelhetőség szempontjából is a Dropboxhoz hasonlít. Fontos számunkra, hogy a szolgáltatásunk felhasználóbarát legyen, és így a mindennapi munka részévé válhasson, anélkül hogy a felhasználónak bajlódnia kellene a titkosítás technikai részleteivel. A Dropboxszal ellentétben viszont a Tresorit felhasználóinak adataihoz a felhasználókon kívül senki nem fér hozzá. Ez cégünk szabadalmaztatott technológiájának köszönhető, amely a végpontok közötti titkosításra épül (angolul end-to-end encryption). Ez annyit jelent, hogy a felhasználók fájljait még a felhasználó eszközén, a kliensoldalon titkosítjuk, azelőtt, hogy azokat feltöltenénk a felhőbe. Így a titkosítókulcs és az olvasható adat csak a felhasználónál található meg.

A mi szolgáltatásunkhoz és a szervereinkhez soha nem jut el titkosítatlan adat, ellentétben a Dropboxszal és más szolgáltatók 99 százalékával, ahol a szervereken hozzáférhetőek titkosítatlan adatok és jelszavak is.

A mi titkosításunk révén a dokumentumokhoz csakis a felhasználó fér hozzá olvasható formában – azokat sem a mi fejlesztőink, sem a hackerek, sem az esetlegesen megfigyelést végző szolgálatok nem érik el. Ez a titkosítás garantálja leginkább a felhasználók biztonságát és az adatainak védelmét.”

A végpontok közötti titkosítás fontosságát 2016-ban olyan techóriások, mint a Facebook, a WhatsApp, a Viber vagy a Google, is felismerték, és beépítették a csevegőprogramjaikba. Így felhasználók milliárdjai veszik igénybe, sokszor anélkül, hogy tudnának róla – a Wired magazin például 2016-ot a végpontok közötti titkosítás évének nevezte. A Tresoritnál abban hisznek, hogy erre a technológiára nemcsak üzenetküldésnél, hanem az összes felhőszolgáltatásban óriási szükség van: a fájltárolás mellett például az egészségügyi rendszerekben, a pénzügyi alkalmazásokban vagy a vállalatirányítási, vásárlói adatokat kezelő szoftverekben. Ezért indították el ZeroKit nevű új terméküket.

„A hosszú távú célunk és küldetésünk az, hogy a felhőben digitális adatokat kezelő alkalmazások biztonságosan működjenek. Mivel értelemszerűen nincs erőforrásunk arra, hogy minden alkalmazást mi fejlesszünk ki, úgy döntöttünk, magát a titkosítási technológiát tesszük hozzáférhetővé más cégek számára.

Az új termékünk, a ZeroKit tulajdonképpen a Tresorit fájlmegosztó szolgáltatásban már bevált, több petabyte-nyi adatot kezelő titkosítást teszi elérhetővé a fejlesztők számára.

Egy olyan szoftverfejlesztői készlet (SDK), amelyet az alkalmazásfejlesztők könnyen beépíthetnek a saját rendszereikbe, és így nem nekik kell megírni a titkosításért és a felhasználók biztonságos hitelesítéséért felelős kódot is. Például egy vállalatirányítási rendszer vagy egy egészségügyi mobilalkalmazás – mondjuk egy diabétesznapló-applikáció – rengeteg bizalmas adatot kezel, a ZeroKit segít abban, hogy ez biztonságos legyen” – fejtette ki Szilágyi György.

Az Apple-lel januárban nyilvánosságra hozott együttműködési megállapodásuk után számos partnerrel kezdtek el dolgozni, köztük találhatók egészségügyi szolgáltatások, nagyvállalati alkalmazások is. Hamarosan élesben, felhasználók számára is elérhetőek lesznek azok a közösségimédia-alkalmazások, amelyekben az üzenetek titkosítását és a felhasználók kezelését a ZeroKit segítségével oldják meg. Az egyik ilyen alkalmazás a Caret, amelynek alapítója és ügyvezető igazgatója Anka Márton (a Caret a telefonhívásokat forradalmasítja egy intelligens telefonkönyvvel, emellett titkosított csevegést is kínál). Egy másik amerikai cég, az AYO pedig egy videostreamingalkalmazást és csevegést fejleszt a ZeroKittel. A Tresorit célja az, hogy minél több fejlesztőhöz és céghez eljusson, és segítsen nekik a felhasználói adatok biztonságos kezelésében.

Van ok az aggodalomra

Szilágyi György hangsúlyozta, hogy az illetéktelen behatolásoktól való félelmeink valósak: „Mi 2011-ben, a Tresorit alapításakor abból indultunk ki, nem szeretnénk, hogy a felhőben tárolt adatainkhoz – kutatási eredményeinkhez, fotóinkhoz, személyes adatainkat tartalmazó dokumentumainkhoz – bárki hozzáférjen, és azokat továbbadja más cégeknek. Mivel nem találtunk olyan szolgáltatást, amely ezt garantálta volna, megalapítottuk a Tresoritot. 2013-ban aztán az Edward Snowden által kiszivárogtatott információk igazolták a félelmeinket a világ számára: a brit és az amerikai nemzetbiztonsági hatóságok szisztematikus megfigyelési tevékenységet folytattak. Emellett pedig az egyre gyakoribbá váló hackertámadások is veszélyeztetik az adatainkat.

A Breach Level Index friss jelentése szerint 2016-ban majdnem megduplázódott a hackertámadások során kiszivárgott adatok száma.

A végpontok közötti titkosítás azokban az esetekben segít, amikor egy hacker hozzáfér a szolgáltató szervereihez. Ilyen esetben ugyanis a fájlokat nem olvasható formában, hanem csak titkosítva találja meg. Ugyanakkor ha a fejlesztők oldaláról nézzük, természetesen önmagában a végpontok közötti titkosítás sem megoldás mindenre. Emellett szükség van a biztonságos felhasználókezelésre és -autentifikációra (például a jelszavak biztonságos kezelésére) is. A fejlesztés minden területén és fázisában már a kezdetektől szem előtt kell tartani az IT-biztonságot. Sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb egy rendszert az alapoktól kezdve biztonságosan megtervezni és felépíteni, mint később, utólag biztonságosabbá tenni.”

Messze még az exit

A nemzetközi médiafigyelem fontos elismerés a cég számára, mert azt mutatja, hogy a megoldásaikra globális szinten van kereslet és igény. Ugyanakkor a médiamegjelenésekre sohasem célként, hanem csatornaként tekintettek ahhoz, hogy elérjék azokat a felhasználókat – egyéneket és cégeket is –, akik biztonságosan szeretnék tárolni a legféltettebb digitális tartalmaikat. A Tresorit kockázati tőkéből finanszírozott vállalat, az exit ennek természetes velejárója. Ugyanakkor építkezni szeretnének, rövid távon nem tervezik, hogy megválnak a cégtől, mondta kérdésünkre Szilágyi György.

„A Tresorit üzleti fájlkezelő és kollaborációs szolgáltatásával tovább terjeszkedünk a globális piacon, a következő években elsősorban a nagyvállalati megoldásunkat szeretnénk erősíteni. A ZeroKittel pedig minél több SaaS-alkalmazást szeretnénk biztonságossá tenni – osztotta meg terveiket a szakember. – Mindezek mellett nem hagyunk fel a kísérletezéssel, rengeteg megvalósításra váró ötletünk van még a digitális biztonság területén.”

 

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2017/5-6. számában jelent meg.

Médiapiac

A teljes televíziós piac idei dobogós műsora lett az Eb-döntő

A vasárnapi Spanyolország–Anglia találkozó – az előző döntő eredményeihez hasonlóan – kiemelkedő nézettséget ért el hazánkban: a nézők közel 40 százaléka választotta az M4 Sportot.

Közzétéve:

A spanyol Álvaro Morata magasba emeli a labdarúgó Európa-bajnokság trófeáját, az Henri Delaunay-kupát a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság döntője után, fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye kiemelte: a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzése nemcsak a nyár egyik legjobban várt televíziós sporteseménye volt, hanem bebizonyította, hogy a magyarok továbbra is szenvedélyesen rajonganak a futballért.

A közvetítés ideje alatt a tévénézők csaknem 40 százaléka, 1 millió 323 ezer fő választotta az M4 Sportot, így az év harmadik legnézettebb televíziós eseménye volt.

Különösen a 18-49 évesek körében volt népszerű a mérkőzés, szintén közel 40 százalékos közönségaránnyal, ezzel az Eb-döntő a fiatalabb korosztály körében az idei év második legnézettebb műsora lett. A közvetítés idején az M4 Sport volt mind közül a legnézettebb csatorna: összesen több mint 2 millió 185 ezren kapcsolódtak be legalább egy percre a mérkőzésbe. A legnézettebb perc az első félidő végén, 21.45-kor volt, amikor több mint 1,5 millióan figyelték az eseményeket.

Az m4sport.hu oldalon online 186 ezer fő nézte a döntőt.

A döntő nézettsége az előző, 2021-es finálé nézettségéhez hasonlóan alakult. A Spanyolország–Anglia döntő 1,3 millió fő fölötti nézettséggel az idei Eb legnézettebb mérkőzései között szerepelt a magyar vonatkozású mérkőzések mellett.

Az M4 Sport a kontinensviadal után a párizsi nyári olimpiai játékok közvetítésével szolgálja a sportrajongó közönséget – áll a kommünikében. Hozzáfűzte: már két nappal a megnyitó előtt, jövő hét szerdától minden korábbinál sokoldalúbb és részletesebb műsorfolyammal készülnek a közmédia sportfelületei. Az M4 Sport és az M4 Sport+ csatornáján, a Nemzeti Sportrádióban, a Kossuth Rádióban, a Nemzeti Sportban, továbbá az internetes felületeiken élőben követhetik az érdeklődők az olimpia történéseit – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Memorandumot írt alá a Google és a román kormány

A bukaresti Ciolacu-kormány által kiadott közlemény szerint az együttműködés célja az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia alkalmazása, az online közszolgáltatások működési hatékonyságának a növelése, a kormány digitális biztonságának a növelése, az innováció terjesztése a közszférában.

Közzétéve:

A memorandum tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyekre Románia készül a digitalizálás, az innováció és a kutatás területén.

A memorandumot a kutatási tárca vezetője, Bogdan Ivan írta alá a Google képviselőivel azt követően, hogy Marcel Ciolacu kormányfő találkozott Thomas Kuriannal, a Google Cloud ügyvezető igazgatójával.

„Vállaltuk, hogy működésbe helyezzük a kormányzati felhőt. A Google szakértelme elengedhetetlen ahhoz, hogy jó teljesítményű és biztonságos közszolgáltatásokat nyújtsunk a román állampolgárok számára”

– idézi Marcel Ciolacut az economedia.ro.

Romániának 1,84 milliárd euró áll rendelkezésére a digitalizálást célzó beruházásokra az országos helyreállítási terv keretében. Ennek legfontosabb eleme az úgynevezett kormányzati felhő, ami lehetővé teszi majd a közintézmények online adatbázisai közti akadálymentes kommunikációt, valamint a közegészségügy digitalizálását.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei; a kormánykritikus médiumokhoz külföldről érkező források teljes körű felderítése hatékony szabályozás hiányában gyakorlatilag lehetetlen – írta a Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Közzétéve:

444

Az egyes kiadók (cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezen bevételek “egyéb bevétel” vagy “támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így “még az sem deríthető ki feltétlenül”, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források. Amennyiben az egyes orgánumok saját felületükön hoznak nyilvánosságra az ilyen adatokat, úgy ott sem mindig nevezik meg a pontos támogatókat.

A 2023-as évre vonatkozóan a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. például “olvasó támogatások” alatt 42 milliós bevételt jelez, a nyugat.hu-t kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület 90 milliós forrást “az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás” soron, a Partizán YouTube-csatornát üzemeltető alapítvány pedig 572 milliós “külföldi támogatást” vagy 105 milliónyi “nem magánszemélytől” származó forrást jelölt meg

– közölték.

Már a gyakran átláthatatlan éves beszámolók alapján is biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz éves szinten milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek. A 2022-es országgyűlési választásokat követően “kirobbant botrány” ráirányította a közvélemény figyelmét a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletekre. Azon túl, hogy a választáson közösen induló ellenzéki pártokkal és azok választási kampányával kapcsolatban a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja merült fel, a magyar közvéleményt célzó külföldi szereplők általi befolyásolási törekvésre is fény derült, hiszen legalább egy, a nyíltan kormányellenes ezalenyeg.hu hírportált üzemeltető kiadó, az Oraculum 2020 Kft. jutott – a nyilvánosság addigi kizárásával – a kampány során külföldről származó közel 2 milliárd forintnyi forráshoz – írták.

Noha Magyarországon – a sajtószabadság jegyében – nem tiltott, hogy akár politikával foglalkozó médiumok külföldről fogadjanak el támogatásokat vagy megrendeléseket, a 2022-es eset mégis rávilágított a magyar médiapiac szürke zónájára, azaz bizonyos médiumoknak, a donor magyarországi politikai céljait szolgáló külföldi finanszírozására.

A jelenség még békeidőben és választási kampányidőszakon túl is sérti Magyarország szuverenitását, de napjaink háborús időszakában akár nyilvánvaló “(nemzet)biztonsági” kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára és közvéleményére, hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék

– írták.

A donorok oldaláról többfajta minta fedezhető fel. Egyrészt külföldi közpénzforrást biztosítanak magyarországi médiafelületeknek külföldi kormányok és azok magyarországi nagykövetségei. Ebben élen jár az Egyesült Államok, amelynek budapesti nagykövetsége az általa kiírt “Szabad Média” pályázaton keresztül két körben összesen 146 034 780 forint értékben nyújtott támogatást 20 pályázónak.

A pályázatot az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége forrásainak felhasználásával a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs Alapítvány hirdette meg, és választotta ki a támogatásra ajánlott pályázatokat, melyek jóváhagyásáról az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége döntött. Továbbá közvetlen donorként jelenik meg például az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá tartozó Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor Affairs, mely a Van Másik Zrt. által működtetett Telex-akadémia működését támogatja közel 300 millió forinttal. Szintén az Egyesült Államok finanszírozza a szabadeuropa.hu-t, amely az Egyesült Államok kongresszusa által dotált U.S. Agency for Global Media részeként működik és – a kongresszusi beszámoló szerint – csak a 2023-as évben több mint másfél millió dollárt (mintegy 560 millió forintot) költöttek rá – írták.

Magyarországi médiumok külföldi finanszírozóiként beazonosíthatunk nemzetközi szervezeteket és egyéb donorokat is. Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió.

Az Európai Bizottság nehezen kereshető adatbázisából kinyert információk szerint különböző projekteken keresztül legalább közel 1 millió (966 601 euro, mintegy 400 millió forint) eurónyi forrásban részesültek magyarországi kormánykritikus médiumok (HVG, Magyar Jeti Zrt., nyugat.hu, atlatszo.hu, sőt még a MÚOSZ is). Az unió médiafinanszírozása “nem tűnik lankadni”, hiszen csak a hírterületen aktív médiumoknak meghirdetett és már futó projektjeinek összértéke közel 200 millió euro (mintegy 75 milliárd forint) – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom