Kövess minket!

Médiapiac

Digitális formában jelenik meg a Médiapiac legújabb száma

A szerkesztőség is csatlakozik azok táborához, akik a járvány miatt kialakult helyzetben azt tűzték zászlajukra, hogy mindenki, aki teheti maradjon otthon. Ezért a legfrissebb lapszámot digitálisan olvasható formában jelentetjük meg.

Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatója és a Magyar PR Szövetség alelnöke egy unortodox helyzetben, a COVID-19 világjárvány idején adott interjút a Médiapiacnak.A világgal együtt a játékkedv és a szokások is felborultak. Azt, hogy hogyan reagált erre a lottótársaság, és hogy milyen innovációs és termék-fejlesztési folyamatokkal készülnek a járvány csillapodása utáni időszakra, kiderül digitális lapszámunk interjújából.

Bánhegyi Zsófia (Fotó: Dombovári Tamás)
Bánhegyi Zsófia (Fotó: Dombovári Tamás)


A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:

https://www.mediapiac.com/mediapiac/2/

A személyre szabhatóság a streaming szolgáltatások titkos fegyvere. A YouTube ajánlásaiban már megszokhattuk az egyéni tartalmakat, de a Netflix és a hozzá hasonló tartalomszolgáltatók új szintre emelik a perszonalizációt. Vajon milyen módszerekkel igyekeznek a legmegfelelőbb tartalmat eljuttatni a felhasználókhoz, és hogyan növelik ezáltal a népszerűségüket? Ezt igyekszik kideríteni a cikkünk.

Lakatos Márk (Fotó: Egry Tamás)
Lakatos Márk (Fotó: Egry Tamás)

Ha van a rendszerváltás utáni Magyarországon egy nagyon pregnánsan körülhatárolható társadalmi réteg, amelynek tagjai definiálható öltözködési stílussal és státusszimbólumokkal bírnak, akiknek egyértelműek a fogyasztási szokásai, az a NER

– mondja Lakatos Márk, aki korán elkezdett képzeletbeli jelmezeket tervezni, színházi, fiktív karaktereket képezni. Játszott a fantáziájával.

Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)
Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)

Szinte minden személyiség, aki valamilyen formában közel kerül a médiához, exhibicionista kisebb vagy nagyobb mértékben. Csermely Ákos is az. Kap is hideget-meleget. Most is, hogy a jubileumi 25. Media Hungary konferenciát szervezi.

A honlapok felépítésében már nem csak az a fontos, hogy rövidek és jól tördeltek legyenek a szövegek, hanem az is, hogy hogyan helyezkedjenek el a képek, sortörések és kiemelések. Cikkünkből kiderül, hogy a szemmozgáskövetés egy olyan technika, amelynek segítségével feltérképezhető, hova téved egy képen először az ember szeme, mi az, ami felkelti a figyelmét, és mi az, amin átsiklik a tekintete. Így a megfelelően elhelyezett képekkel akár vezetni is lehet az olvasó pillantását, általuk hatékonyabbá válhat az információátadás.

Szabados Ágnes
Szabados Ágnes

A Harry Potter tette nagybetűs olvasóvá, a család közösségi emberré, a híradózás pedig profi csapatjátékossá Szabados Ágit. A Nincs Időm Olvasni Kihívás elindítója vállalva hiányosságait, követőivel együtt pótolja a kimaradt kötelező olvasmányokat, ehhez, sokszor az íróktól kap inspirációt. Azoktól az íróktól, akikkel beszélget, autóba ül és alkalomadtán reggelezik is. Az olvasást trendivé tevő fiatal tévéssel készült interjúnkat is olvashatják második lapszámunkban.

Rácz Gabi, a Fővárosi Állat- és Növénykert marketing- és kommunikációs vezetője. A McCann-Erickson kreatívigazgatójaként nőtt fel az ügyféloldali feladathoz. Pragmatikusan kreatív, kreatívan pragmatikus személyiség. Kedvenc állata az elefánt. Az interjúból kiderül, hogy a 154 éves folyamatosan megújuló lovebrand kommunikációjának irányítása mindennapos megújulást kívánó szakmai kihívást nyújt számára.

Dr. Síklaki István (Fotó: Berecz Valter)
Dr. Síklaki István (Fotó: Berecz Valter)

Dr. Síklaki István, az ELTE szociálpszichológus docense azt mondja, nem kell szeretnünk Greta Thunberget ahhoz, hogy zöldek legyünk, sőt! Éppenhogy megosztó személyre van szükség, hogy egy-egy marginálisnak tűnő probléma mozgalommá, majd trenddé nője ki magát. A szakember szerint a #metoo egy többévszázados folyamat eredménye, ugyanakkor a testszégyenítés csökkenése alig néhány évtizedes, szinte tinédzser jelenség. Domináns és szőrös majmokról, környezetvédelemről és az említett trendekhez fűződő érzelmi viszonyainkról is beszélgettünk a szociálpszichológussal áprilisi számunkban.

A deepfake szóösszetétel a “fake news” és a “deep learning” kifejezésekből összevont szó, amely a mesterséges intelligencián alapuló, a valósághoz megtévesztésig hasonlító álhíreket jelöli. Egy februárban publikált brit tanulmány szerint a hamis hírek megjelenése súlyosbíthatja a COVID-19 koronavírus-járványt. Ugyan korábban is léteztek álhíroldalak, összeesküvés-elméletek és „photoshoppolt” fals képek ismert személyekről, az álhírek a 2020-as években egyes szakemberek szerint aranykorukat élik. Ez főként a rendkívül gyorsan fejlődő, egyre kifinomultabb technológiának, illetve a közösségi média elterjedtségének köszönhető. De mint az a cikkben olvasható, a deepfake tartalmak nem amiatt a nyilvánvaló tulajdonságuk miatt károsak, mert megvezetik az embereket, hanem van egy átfogóbb, társadalomra gyakorolt hatásuk is – a bizalmatlanság növelése.

Sándor Pál (Fotó: Valuska Gábor)
Sándor Pál (Fotó: Valuska Gábor)

Az ösztöneim irányítanak. Egy háborgó tengeren lökődöm ide-oda, és az élményeimből olykor elmesélek valamit. A film tükör, amelyet ha befejezel, és megnézed a kész filmet, tudod, hol tartasz az életben, és milyen érzelmek dúlnak benned

– mondja.

Bohóc a falon, Régi idők focija, Ripacsok, Szerencsés Dániel – filmek, amelyek stáblistáján az szerepel: rendezte Sándor Pál. De mi vonzotta a Magyar Televízióhoz? És melyik az a két szó, amelynek kimondásakor azt érzi, hogy jó élni?

Urbán Ádám és Tamás (Fotó: Egry Tamás)
Urbán Ádám és Tamás (Fotó: Egry Tamás)

Az fontos, hogy értéket hozzunk létre, hogy dokumentáljuk a jelenkort az utókornak

– mondja Urbán Tamás, az egyik legmarkánsabb hangvételű szociofotós Magyarországon, és fia, Ádám, aki ugyan évtizedekkel később, de lényegében ugyanazokkal a problémákkal találkozik, mint édesapja, szintén fotóművészként.

2018-ban a felhasználók átlagosan 144 percet töltöttek a közösségi médián naponta, ami a 2012-es évhez képest 62,5%-os emelkedést jelent. Ennyi idő alatt rengeteg olyan üzenet, bejegyzés, audiovizuális tartalom osztható meg a közösségi oldalakon, melyek tele vannak a rosszindulatú betolakodók számára értékes adatokkal. A legtöbben azt gondolják, túl jelentéktelenek ahhoz, hogy egy hacker megtámadja őket, pedig a szomorú valóság az, hogy nem létezik jelentéktelen célpont. Minden rendszer annyira erős, mint a leggyengébb pontja – azaz hiába védi egy ügyvezető az adatait, ha az asszisztense számítógépén keresztül a betolakodók képesek betolakodni vállalati hálózatára. A támadásokhoz szükséges információk legfőbb gyűjtőhelye pedig éppen az a közeg, amelyben legtermészetesebben mozgunk: a közösségi média. Emellett azzal is foglalkozunk, hogy miért a hirdetési csalások (ad fraud) hozzák a második legnagyobb bevételt a szervezett bűnözők számára a drogkereskedelem után világszerte. A GroupM tapasztalatai alapján a hirdetők részérő szerencsére már egyre nagyobb az igény az online hirdetések megjelenési körülményeinek ellenőrzésére, mérésére. Ez harmadik féltől származó, független mérési szolgáltatások igénybevételével valósulhat meg (például Integral Ad Science, DoubleVerify, Moat). Ezeket alkalmazva lehet meggyőződni arról, hogy minden elköltött hirdetési forint „jó” helyen, úgynevezett minőségi reklámmegjelenés formájában realizálódott-e. A magyar piacot szerencsére kevésbé érintik a hirdetési csalások, ám ez nem ok arra, hogy idehaza ne törődjünk a problémával. Más olyan tényezők is léteznek, amik miatt érdemes az ad verificaton-re figyelni, például a viewability. A rossz helyen vagy rossz időben megjelenő hirdetések számos veszélyt rejtenek magukban, akkor is, ha nem szándékos a hibás hely- vagy időválasztás. Az a tény, hogy a hirdetések közel 40 százalékát nem látják a fogyasztók, sokkoló lehet azok számára, akik frissen találkoznak a problémával. Szerencsére, az ad-verifaction-re specializálódott szolgáltatásokkal csökkenthető ez az arány és elkerülhető a magas bevételkiesés.

A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:

https://www.mediapiac.com/mediapiac/2/

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

– például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

Janša meghívót küldött Brüsszelnek

Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

„Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

„Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

Tovább olvasom

Médiapiac

78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

Közzétéve:

Pixabay

A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

Az idei Golden Globe filmes díjai:

Dráma: A nomádok földje

Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

Idegen nyelvű film: Minari

Animációs film: Lelki ismeretek

Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom