Kövess minket!

Médiapiac

De miért imádják a pártok teleplakátolni az országot?

Magyarországon az elmúlt években a közterületi piac egészen más szerepet töltött be, mint ahogy azt megszoktuk. A hagyományosan marketingkommunikációs csatornaként működő közterületi hirdetés a nyilvánosság formálójává és a politikai csatározások fő terepévé vált. Urbán Ágnes médiakutató írása.

A közterületi hirdetéseknek minden fejlett piacon megvan a maguk szerepe. Közismert, hogy minden hirdető próbálja úgy eljuttatni a saját üzeneteit, hogy azok minél hatékonyabban elérjék a fogyasztót, és az óriási reklámzajban, ahol a reklámkerülés már szokványos jelenség, a közterületnek kiemelkedő jelentősége van.

 

Az utcán szembejövő hirdetéseket ugyanis senki nem tudja letiltani vagy kikapcsolni, a mindennapos közlekedés során óhatatlanul látjuk a plakátokat, és akár akarjuk, akár nem, az üzenetek eljutnak hozzánk. Magyarországon jelentősen átalakult ez a piac a korábbiakhoz képest, egészen új funkciót kapott.

 

A kormányzati kommunikáció felismerte, hogy a közterület nemcsak kereskedelmi hirdetésekre alkalmas, hanem a politikai üzenetek is nagyon hatékonyan továbbíthatók általa. A világon mindenhol jellemző, hogy választási kampányidőszakban a pártok közterületen is hirdetnek, újszerű azonban, hogy a kormány egy teljesen egysíkú üzenettel, ugyanazzal a kék színű kreatívval teleszórja az országot.

Ez a fajta politikai kommunikáció a demokratikus országokban nem megszokott, de a magyar helyzetben érthető és logikus.

A kormánynak egyértelmű célja, hogy a kommunikációs mezőt uralja, és az is jól tetten érhető, hogy ez nem a szakmapolitikai viták uralását jelenti, hanem leegyszerűsített, jól megfogható üzenetek (például „Magyarország jobban teljesít”, „Üzenjük Brüsszelnek”, „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”) sulykolását.

Ahhoz, hogy ezek az üzenetek nap mint nap mindenkit elérjenek, szükség van a közterületi hirdetésekre. A végtelenül szétszakadt magyarországi médiatérben, ahol élesen elválnak a kormánypárti és a kormánykritikus médiumok, és a lakosság mind nagyobb számban az internetről tájékozódik, egyre nehezebb a közönség egészének elérése.

Vége a valódi tömegmédiumok korának: a lappiac zsugorodik, a rádiózási szokások folyamatosan változnak, a televíziós piac fragmentálódott, a nézők megoszlanak a több mint száz magyar nyelvű csatorna között, az internetfelhasználók szokásait pedig egyre nagyobb mértékben a nagy forgalomirányítók (Google, Facebook) algoritmusai befolyásolják.

Lényegében az utca maradt az egyetlen hely, ahol mindenki elérhető, politikai preferenciától és médiahasználati szokásoktól függetlenül. Nem véletlen az sem, hogy számtalan történet szerint idelátogató turisták, üzletemberek vagy éppen politikai delegációk csodálkozásukat fejezték ki a budapesti utcakép miatt. Miután máshol a kereskedelmi üzenetek sokfélesége jellemzi a közterületi piacot, vagy éppen választási kampány idején pártok sokasága hirdet az utcákon, Magyarországon egészen más volt a helyzet az elmúlt időszakban. Vizuálisan is szokatlan, hogy a felületek jelentős részét ugyanaz a hirdető vásárolja meg, és ugyanazt a kreatívot jelenítse meg rajta.

Mára már szinte minden politikai párt felismerte a közterületi hirdetések jelentőségét, nem véletlen, hogy a kormány törvényi úton próbálja meg szűkíteni ezt a piacot.

A hagyományos médiában és különösen az interneten a pártok egyfajta buborékba vannak bezárva: a saját közönségükkel folyamatosan kommunikálhatnak, de más pártok szimpatizánsait és főképp a politika iránt közönyöseket nagyon nehezen tudják elérni.

Márpedig a közéleti színtéren éppen ez a verseny lényege, talán nem véletlen, hogy a választások előtt néhány hónappal a kormánypárt szükségesnek érezte a közterületi hirdetések piacának korlátozását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozás kijátszható, így könnyen lehet, hogy az elkövetkező hónapok politikai kommunikációs versenye éppen a közterületen lesz majd igazán intenzív.

A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének docense.

(Urbán Ágnes publicisztikája eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.)

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom