Kövess minket!

Médiapiac

BrandZ Top 100: Nincs új a nap alatt, idén is tarolnak a tech-óriások

A Netflix boxsetek iránti magas kereslet, a Facebook storyk, illetve az Apple iTunes és az Alibaba filmgyártó cégének köszönhetően mintegy 21 százalékkal, 750 milliárd dollárral növekedett a 2018-as BrandZ Top 100 legértékesebb globális márka listáján szereplő brandek összértéke. A jelenleg 4,4 billió dollár értékűre becsült rangsort a WPP csoporthoz tartozó Kantar Millward Brown tette közzé.

A kreatív marketing megközelítések mellett az adatközpontú, mesterséges intelligencia-vezérelt technológiák, mint az AI vagy az AR egyre növekvő felhasználása sok márka számára tette lehetővé az ügyfelek alaposabb megértését. Ezek az eszközök így a kényelmen, a személyre szabott tartalmakon kívül a kiemelkedő márkaélményt is nagyban támogatták – tudtuk meg a lapunknak elküldött közleményből.

Nem véletlen tehát, hogy a Top 10 márka közül nyolc technológiai vagy technológiához kapcsolódik. A listavezetők továbbra is a Google és az Apple. Előbbi 23 százalékkal növekedett, így jelenleg 302,1 milliárd dolláros márkaértékkel bír, míg az Apple márkaértéke 28 százalékos növekedéssel elérte a 300,6 milliárd dollárt. Az Amazon a Microsoftot megelőzve a harmadik helyre lépett 49 százalékos növekedéssel, így 207,6 milliárd dollárt ér, míg a Tencent a tavaly óta három helyet javított, így 65 százalékos növekedéssel és 179 milliárd dolláros értékkel az ötödik lett, megelőzve ezzel a hatodik helyezett Facebookot.

„A márkaérték idén eddig nem látott mértékben növekedett, minden kategóriában.

Vagyis mind az új, mind a már megszokott szereplők számára kifizetődőnek bizonyult a merészség és a hosszú távú márkaépítési stratégia. A WPP célja, hogy innovatív, a szakértelmet és a technológiát világszínvonalú kreativitással egyesítő megoldásokkal segítse ügyfeleit. Azok a vállalatok lehetnek a győztesei a mai innovatív, kihívásokkal teli és folyamatosan változó világnak, amelyek intelligencia-vezérelt marketingbe fektetnek, illetve a kreativitás és ötletek erejével vezérlik márkáikat” – nyilatkozta David Roth, The Store WPP EMEA ügyvezető igazgatója.

A BrandZ – A legértékesebb globális márkák Top 10-es listája, 2018

 

1. Google, Technológia,  302 063 millió dollár, 23 százalékos növekedés

2. Apple, Technológia, 300 595 millió dollár, 28 százalékos növekedés

3. Amazon, Kereskedelem, 207 594 millió dollár, 49 százalékos növekedés

4. Microsoft, Technológia, 200 987 millió dollár, 40 százalékos növekedés

5. Tencent, Technológia, 178 990, 65 százalékos növekedés

6. Facebook, Technológia, 162 106 millió dollár, 25 százalékos növekedés

7. Visa, Pénzügyi tranzakciók, 145 611 millió dollár, 31 százalékos növekedés

8. McDonald’s, Gyorsétterem, 126 044 millió dollár, 29 százalékos növekedés

9 Alibaba, Kereskedelem, 113 401 millió dollár, 92 százalékos növekedés

10 AT&T, Távközlés, 106 698 millió dollár, 7 százalékos csökkenés

A világ számos régiójában tapasztalt gazdasági és politikai bizonytalanság ellenére az idei rangsor mutatja a valaha volt legnagyobb éves értéknövekedést – közel 750 milliárd dollárt (+21%). Ezzel a BrandZ Top 100-as listájának márkaértéke 4,4 billió dollárra emelkedett, ami 204 százalékos növekedést mutat a 12 évvel ezelőtt megjelent első, 2006-os listához képest. Emellett tavaly először mértek növekedést a ranglista összes kategóriájában.

Ez volt az első olyan év, amikor a nem amerikai márkák gyorsabban növekedtek, mint az amerikaiak. A Top 100-as listán most 14 kínai márka szerepel, míg 2006-ban még csak egy (China Mobile). A Top 10 kínai márka összértéke az elmúlt 12 évben 47 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese az amerikai márkák növekedésének (+23%). A világ más részei, például India és Indonézia is erős regionális növekedést mutat. A BrandZ Top 100 listáján a kínaiak mellett hét ázsiai márka szerepel 14 százalékos növekedéssel és 146 milliárd dolláros összértékkel. A BCA regionális bank (99. hely) lett az első indonéz márka, amely bekerült a Top 100-as listába. Az újonnan listára került Maruti Suzuki pedig azonnal az autós kategória tíz legjobb márkája közé jutott.

A leggyorsabban fejlődő brandek listáját ebben az évben az úttörő kínai márkák dominálják, élen a JD.com-mal (59. Hely) mintegy 94 százalékos márkaérték növekedéssel, amellyel olyan új kategóriákba tört be, mint például a pénzügy. Az Alibaba (9. hely) a második lett, 92 százalékos növekedésével első alkalommal került a Top 10-be, mivel a Singles Day által kiterjesztette globális elérhetőségét. A harmadik leggyorsabban növekvő márka a Moutai lett (34. hely) 89 százalékos bővüléssel.

2017-18 főbb trendjei

• A mesterséges intelligencia vezérelte marketing, mint az AI és az AR lehetővé teszi a márkák számára, hogy megújuljanak és relevánsak maradjanak a fogyasztók számára.

• A JD.com és a HP 2016 után újra megjelent az idei BrandZ Top 100-ban. Az újonnan érkezők rangsorát az amerikai telekommunikációs óriás Spectrum vezette, (27.hely) és idén először listázták az Ubert (81.hely), és az Instagramot (91.hely). A tavalyi év leggyorsabban fejlődő márkája, az Adidas a 100. helyre ugrott. Idén először került a BrandZ Top 100-ba indonéz márka, a BCV regionális bank személyében (99. hely).

• A márkák a hatékonyság maximalizálására törekedtek, így felértékelődtek a partnerkapcsolatok. A vezető brandek az ügyfélélményt érintő elvárásai tovább nőttek a teljes szolgáltatási spektrumot, illetve mind az online, mind az offline területet tekintve, ezzel párhuzamosan pedig a stratégiai és hosszú távú partnerségekre került a hangsúly.

• A kiskereskedelmi szektor erős, 35 százalékos növekedést mutatott, és ezzel a leggyorsabban növekvő kategória lett az elmúlt 12 hónapban.

• A tech-márkák továbbra is dominálnak. Ezek a márkák a „márkák csatájában” a BrandZTM Top 100-as listájának több mint felét, 56 százalékát uralják.

„A mesterséges intelligencia-alapú marketing szektorban kiemelkedő márkák között olyan fogyasztóközpontú vállalkozások szerepelnek, mint az Amazon és a Tencent. Ezek a márkák arra használják a technológiát, hogy megértsék fogyasztóik igényeit, és olyan szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek nemcsak a folyamatosan változó igényekre reagálnak, hanem több platformon is zökkenőmentes fogyasztói élményt nyújtanak” – Doreen Wang, a Kantar Millward Brownhoz tartozó BrandZ globális vezetője hozzátette.

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom