Kövess minket!

Médiapiac

Big and hot: robbanás előtt a streaming piac?

Több mint tíz éve kezdték meg világhódító útjukat a fizetős, ám teljes mértékben jogszerű streamingszolgáltatások. Az audiovizuális szektorban az áttörést az amerikai Netflix, a zenepiacon pedig a svéd Spotify hozta el, ma már azonban se szeri, se száma a hasonló platformoknak. Ráadásul a Disney hatalmas dobásra készül, ami a geoblokkolás uniós feloldásával felforgathatja a piacot.

A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2017/11-12. számában jelent meg. A lapot itt rendelheti meg.

Bár az elmúlt több mint egy évtized nem igazolta maradéktalanul a streaming szolgáltatások rentabilitását, tagadhatatlan, hogy a 21. század legfontosabb tartalomfogyasztási változását globális szinten a streaming hozta el. Jól mutatja mindezt, hogy napjainkban az Apple és az FX éves szinten egy, a Netflix pedig hatmilliárd dolláros költségvetésből készít audiovizuális tartalmakat; a Google/YouTube és a Facebook által tervezett sorozatok epizódonkénti átlagára pedig eléri a három millió dollárt. Jelenleg több mint 500 televíziós sorozat érhető el az Egyesült Államokban. Ebbe a környezetbe kíván belépni a Disney 2018-2019 során indítandó két új internetes csatornájával.

Kérdéses, hogy jót tesz-e ez a piacnak vagy épp ellenkezőleg, a kárára lesz majd.

 

A Disney még 2006-ban vette először fontolóra, hogy be kellene törni a streaming piacra, ám akkor még ellene szavazott a cég vezetősége (keresve a sokkal alkalmasabb időpontot). Ez 2010-ben, majd 2014-ben is elérkezettnek látszott, a TV Everywhere és a DisneyLife azonban csak moderált eredményeket ért. Az előbbi révén mobileszközökön lehetett a televíziós programokat megtekinteni, utóbbi pedig régi Disney filmeket, gyermekkönyveket, játékokat és zenéket kínált. A 13 dollár körüli havidíjas modellt a Disney csak Angliában vezette be, és ott is csak 437.000 előfizetővel büszkélkedhet. Szakértők szerint a modell átütő erejének elmaradása azzal is magyarázható, hogy a DisneyLife nem kínált új tartalmakat.

Idén nyáron a cég az internetes tartalomfogyasztás meghódítására tett újabb kísérletről döntött. Júniusban a Disney igazgatótanácsa a floridai Walt Disney World élményparkban két napon keresztül tárgyalt arról, hogy a digitális technológiák miként befolyásolták (alapvetően hátrányára) a cég hagyományos mozis, televíziós és élményparki szolgáltatásait, és hogy erre milyen választ kellene adni. A cég már 2016-ban egy milliárd dollárért megvásárolta a streaming technológiát kínáló, 850 főt foglalkoztató manhattani BamTech részvényeinek 33 százalékát, opciót tartva fenn további részvények vásárlására. Erre hivatkozással javasolta júniusban Robert A. Iger elnök-vezérigazgató, hogy további 1.58 milliárd dolláros befektetéssel a BamTech részvényeinek további 42%-át szerezze meg a Disney. A stabil és nagyon tapasztalt BamTech által nyújtott technológiai háttér lehetőséget teremthet arra, hogy a Disney, Iger szavaival élve, „nagyot és forrót robbantson” a televíziós üzletágában. (Ez az üzletág tavaly 24 milliárd dolláros forgalmat bonyolított.)

A Disney két új csatornát tervez indítani. Az egyik a sportok szerelmeseit célozza: „valamikor 2018 tavaszától” évi 10.000 olyan sportesemény (többek között jégkorong, baseball, tenisz és egyetemi sportok) internetes közvetítése kezdődne, amelyek egyébként nem érhetők el az ESPN sportcsatornán. A másik csatorna a hagyományos audiovizuális tartalmakat, a Disney több mint 400 egész estés filmből és rajzfilmből, illetve televíziós sorozatok több ezer epizódjából álló kollekcióját, valamint Pixar, Marvel és Lucasfilm/Star Wars filmeket kínálna 2019-től.

Nagyon fontos, hogy a Disney felmondja jelenlegi megállapodását a Netflix-szel és néhány további szolgáltatóval, s a saját tartalmait exkluzív jelleggel kínálná az előfizetőknek.

(Ez a döntés nem érinti az olyan műveket, amelyeknek a Netflix részben a producere. Ilyen például a 2017-es The Defenders.) A 2019-es időzítés sem véletlen. Abban az évben érkezik majd a Toy Story 4, egy élő szereplős Oroszlánkirály, valamint a Jégvarázs folytatása, ahogy a Star Wars sorozat második előzménytörténete (2018 végén) és a Csillagok háborúja harmadik folytatása (2019 végén) is nagyon jelentős szerepet kaphat majd az első időszakban.

 

Hiába hangoznak ezek a tervek izgalmasan, nagyon sok kérdést felvetnek azzal kapcsolatosan, hogy vajon jó befektetés-e a Disney számára a streaming piacra való berobbanás. Abban, hogy az új csatornák most érkeznek, nincs semmi meglepő. A cég profitja az elmúlt harmadik pénzügyi negyedévben „csupán” 2,37 milliárd dollár volt a tavalyi ugyanezen időpontban elért 2.6 milliárd dollár helyett. Elemzők szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy több film (így a Verdák 3, a Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja vagy a Galaxis őrzői 2) sem hozta az elvárt bevételeket. Hasonlóan fontos, hogy folyamatosan csökken a vezetékes szolgáltatások előfizetőinek a száma is. Az amerikai piacon megkerülhetetlen ESPN előfizetőinek a száma az elmúlt egy évben két százalékkal, az utóbbi negyedévben viszont három és fél százalékkal csökkent.

 

Ugyancsak izgalmas kérdés, hogy a Disney jókor lép-e piacra, ha egyáltalán helyes ez a döntése. Iparági becslések szerint a Netflix előfizetőinek a száma 2019-re (amikor a Disney filmes portálja beindul) csak az Egyesült Államokban 64 millió, globálisan pedig 158 millió lehet.

A szolgáltatás beindítása és üzemeltetése komoly költségeket emésztett fel eddig is, és ez a jövőben sem fog megváltozni. Már említésre került a BamTech részvények 75 százalékának a felvásárlására fordított 2,58 milliárd dollár. Becslések szerint a marketing és a sportrendezvények közvetítésével kapcsolatos műsorok előállítása éves szinten egyaránt 150 millió dollárt emészt majd fel. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen licencdíj ellenében közvetítheti majd az újonnan kiválasztott sporteseményeket az online sportcsatorna. Ezen felül a filmes tartalmak Netflixről történő kivonása az onnan érkező éves szinten 325 millió dolláros licencdíjak elvesztését jelenti, ahogy az egyéb Disney tartalmak felhasználásáért más streaming szolgáltatók által fizetett további 500 millió dollártól is várhatóan elköszönhet a cég az új szolgáltatás beindítása után.

 

Fontos kérdés, hogy a felmerülő költségeket és a kieső bevételeket a Disney képes lesz-e a havidíjakból fedezni. Nem véletlen, hogy ennek összege máig nem került meghatározásra. Várhatóan havi 5-9 dollár között mozog majd a filmes csatorna díja, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a szolgáltatás ne kerüljön többe, mint a Netflix repertoárja, ellenkező esetben a Disney árképzése sokat árthatna az egyébként is túlzott profitéhségéről ismert cégnek. Ugyancsak megválaszolatlan eddig, hogy az új filmes streaming portál és a cég egyéb (hagyományos) értékesítési modelljei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Más szóval hány hetet/hónapot kell majd várni a mozis vetítés és a stream megérkezése között. A tartalmakhoz való mielőbbi hozzáférés általános fogyasztói igény. Egyes elemzők szerint ugyanakkor a kábeles előfizetések száma jelentősen csökkenhet, ha a Disney-tartalmak gyorsan és korlátok nélkül elérhetők lesznek online.

Hasonlóan érdekes, de már iparági szintű kérdés, hogy csökkenti-e a Netflix értékét a Disney tartalmak kivonása a streaming úttörőjének a kínálatából. A válasz egyértelműen igenlő. Mégsem ez az igazán fontos, hanem az, hogy jó irány-e a streaming piac elaprózódása? Jelenleg nehéz volna ezt teljes megbízhatósággal megválaszolni. Egyértelmű előnye, hogy több gyártó is közvetlenebbül kínálhatná a tartalmát a végfelhasználókhoz, semmint egy „ömlesztett” Netflixen keresztül, és ezt sok rajongó pozitívan fogadhatja.

Az ugyanakkor nagyon kétséges, hogy a társadalom többsége jól reagálna-e arra, ha a különböző cégek filmjeinek a megtekintéséhez több előfizetéssel is rendelkezniük kellene.

(Összességében pedig sokkal többet fizetnének ily módon, mintha csak a Netflixre kellene előfizetniük.) Végső soron nehezen képzelhető el, hogy a korlátlan à la carte modellek háttérbe szorulnának, ahogy egyelőre a vezetékes szolgáltatások sem tűnnek végzetesen meggyengültnek.

 

Vajon véget ért-e már a streaming boom? Nem, sőt, csak most kezdődik a java.

Ami igazán meglepő, hogy a hagyományos gyártók mellett megfigyelhető a különböző technológiai óriások betörése a filmes piacra. A YouTube (Google), a Facebook, az Amazon és az Apple is konkrét terveket sző, ezen felül jelentős kínálattal rendelkezik az amerikai piacon az FX, az HBO Now, a CBS All Access, a Hulu, az AMC. A Disney lépése továbbá azt is eredményezheti, hogy az ugyancsak jelentős kábeles szolgáltató Viacom és Discovery is áttér a felhő alapú szolgáltatásokra.

A fentiekben leginkább az amerikai piacról esett szó, ám e folyamatok mindig csak az első lépcsőjét jelentik a globális terjeszkedésnek. A Disney már közölte, hogy nem kizárólag az Egyesült Államokra fókuszál majd. Ezért számunkra igazán az lehet érdekes, mikortól lesz elérhető a két csatorna az Európai Unió valamely tagállamában? (Addigra jó eséllyel az Egyesült Királyság már kilép az EU-ból, vagyis valószínűleg más angol ajkú, például ír, vagy más erős, például skandináv piacra kell elsődlegesen gondolni.) Ha ugyanis ez megtörténik, akkor a geoblokkolás tilalmának épp mostanában elfogadott uniós szabályozása révén a szolgáltatások egészében elérhetővé válhatnak valamennyi más tagállamban.

Röviden összegezve, a Disney lépése gazdaságilag érthető, nagy valószínűséggel eredményes is lesz. Ahogy azt Robert A. Iger is jelezte:

a bukás nem opció.

Ez persze egyelőre csak az elnök-vezérigazgató kincstári optimizmusa. A streaming piac sok problémával küzd, és ennek csak egyike a rentabilitás. A kábeles piacra gyakorolt hatásai kevésbé kiszámíthatók, a streaming alkalmazások elburjánzása pedig a fogyasztói attitűdök változását eredményezheti. A szerzői jog szemüvegén keresztül nézve érdemes egy további olvasatát adni a fejleményeknek. A jogellenes tartalomfogyasztás (elsősorban fájlcsere és engedély nélküli streamek) elleni leghatékonyabb orvosságot a reális (olcsó, könnyen elérhető, fogyasztóbarát és tartalmas) üzleti modellek jelenthetik. Ha a streaming világában jelenleg megfigyelhető robbanás ezen a téren is előrelépést hoz, akkor már megéri ez a konkurenciaharc.

 

(A szerző a Szegedi Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karának habilitált docense.)

 

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom