Kövess minket!

Médiapiac

Big Picture: Mindenki látja, hogy a saját gyártású sorozatoké a jövő

Október 25-én, szerdán rendezték a Big Picture konferenciát, ahol a legnagyobb hazai kereskedelmi csatornák képviseltették magukat.

„A vasárnapon kívül, amikor a Sztárban sztár fut a TV2-őn, nincs olyan nap, amikor ne az RTL Klubot néznék a legtöbben főműsoridőben”

– mondta Kolosi Péter, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese és programigazgatója.

November 4-én debütál a csatornán a ValóVilág 9, illetve visszatér a Konyhafőnök VIP is, amiben Rácz Jenő és Sárközi Ákos ezúttal egymással is megküzd: a két séf sztárokból álló csapatokat fog irányítani.

Az RTL Csoport blockbusterekkel is jelentkezik, amelyet a Disney, valamint a Warner Brothers szolgáltat a csatornának: láthatóak lesznek többek között a Csillagok Háborúja egyes részei, a Doctor Strange, valamint a Legendás állatok és megfigyelésük is. Továbbá hazai produkciókat is sugározni fog a társaság: érkezik a közeljövőben a Budapest Noir, a Brazilok, Nemes Jeles László új filmje, a Napszállta, illetve az X – A rendszerből törölve is.

Folytatódik a nagy sikerű Doctor Murphy, de érkeznek új sorozatok is, többek között a God friended me.

 

 

Napi fikciós telenovellát is indít az RTL Klub Drága örökösök névvel, amelyben feltűnik Koltai Róbert. Ezen kívül érkezik a Tanár második évada, amelyben az új női főszerepet Trokár Nóra alakítja, de látható lesz két fiatal színésznő, Mich Juli és Schmidt Sára is.

További két sorozattal is jelentkezik a csatorna: jön a televíziók képernyőjére Ujj Mészáros Károly rendezésében és Balsai Móni főszereplésével az Alvilág, valamint a teljesen magyar (tehát nem külföldről átvett) Mellékhatás is, amelyben olyan színészek kaptak főszerepet, mint Borbély Alexandra, Tenki Réka és Nagy Zsolt.

Ezen kívül 2019-esben is visszatér az X Faktor, a Survivor, az Éjjel-Nappal Budapest, valamint a Barátok közt is.

Átalakítja a csomagjait az R-Time
Dudás Gergely, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója, valamint az R-Time ügyvezetőjének előadásából kiderült, hogy a sales house csomagjait egyszerűsíteni, digitális ajánlatát pedig erősíteni fogja. Az 1+ csomagban a reach- (elérés), a 3+ csomagban a gyakoriság építés kerül a fókuszba.

Újabb csatornákat indíthat a jövőben a TV2 Csoport

„Indulhatnak a jövőben további csatornák”

– mondta el előadásában Zájer Attila, a TV2 ügyfélkapcsolati igazgatója.

Prezentációjában kiderült, hogy 2019-ben visszatér a Pénzt vagy éveket Kasza Tibor vezetésével, illetve a Bezár a bazár és a Séfek séfének következő évada is látható lesz, utóbbit Ördög Nóra helyett Liptai Claudia vezeti, ugyanakkor folytatódni fog a csatorna másik gasztro-vetélkedője, a MasterChepVIP is.

Gundel Takács Gábor vezetésével a társaság feléleszt egy népszerű formátumot, a Legyen ön is milliomost!, de jelentkezni fog a csatorna egy külföldön már befutott sportrealityvel, az Exatlonnal is.

Valami véget ér
Befejeződik az Atmedia és a History együttműködése, ugyanakkor januártól elkezdődik a sales house és az ATV partnersége – hívta fel a figyelmet Karácsony László, a társaság stratégiai és marketing igazgatójának, majd hozzátette, ezáltal nőni fog a nézői részesedés

Saját gyártás 12 héten keresztül

Épül az AMC új, jövőhéten debütáló stúdiója, ahonnan kiemelkedő sportműsorokat – többek között a cseh Formula 1-et is – közvetíteni fogja a társaság a sportcsatornáin, de a Spectrum Home-ra is készülnek majd innen produkciók – derült ki Nagy Andrea marketing és kommunikációs – és Radnai Péter kreatív igazgató prezentációjából

November 5-től, 12 héten keresztül sugároz a csatorna saját gyártású műsorokat, leginkább talk showkat: hétfőnként Dombovári István vezette Tesztbeszéddel, kedden a D.Tóth Kriszta és Andrással fémjelzett Helló, tesó!-val, szerdánként a több műsorvezetőt is felvonultató Nő Commenttel, csütörtökön pedig az ugyancsak D. Tóth Krisztához köthető Elviszlek magammal-al jelentkezik a Spectrum Home. Továbbá a Spectrumon a társaság bemutatja a Volt egyszer egy Vadkelet című 5 részes sorozatát, amit a népszerű Emir Kusturica vezet.

Szeretnénk MTV Unplugged-ot?

„A Viacom sok hazai előadóval ápol jó kapcsolatot, így ha megvan a hirdetői igény, akkor készülhetnek MTV Unplugged részek Magyarországon” – mondta előadása során Harsányi Gábor, a társaság country managere. Érkezik az országba a Paramount+ OnDemandszolgáltatás, amelybe az említett csatorna műsorain kívül, a Comedy Central, az MTV és a Nick Jr tartalmai is megtalálhatók lesznek, de a prezentációból kiderült az is, hogy a Nickelodeon Play alkalmazás hazai bevezetéséről elkezdték a vállalat képviselői az egyeztetéseket.

Kézi vb öt éven át

A következő öt évben láthatóak lesznek az M4 Sport műsorán a kézilabda világbajnokságok – tudtuk meg a nemrégiben az MTVA élére kinevezett Papp Dániel vezérigazgatótól. Ezen kívül a köztévé műsorán lesz (és jelenlegi is fut) több olimpiai kvalifikációs torna is, mint a vizes-, a birkózó-, az atlétikai-, az asztalitenisz-, a vívó-, az öttusa- és a kajak-kenu világbajnokság.

A la carte

A Sony sem áll le a haza gyártással: érkezik a Herendi Gábor és Szilágyi Fanni rendezte, most még csak A la carte munkacímet kapott, hazai gyártású drámasorozat, amelyben Gryllus Dorka, Simon Kornél, Badár Sándor, Száraz Dénes és Pokorny Lia játssza a főbb szerepeket. Egyébként a produkció írói csapatában megtalálható Rudolf Péter is.

Visszatér az Ide Süss!, ezúttal azonban Hajós András helyett Ábel Anita vezeti a műsort Sass Danival az oldalán. Továbbá 4 sorozatot is megvásárolt a társaság, látható lesz a The Rookie, a Harrow, a S.W.A.T. és a Designated Survivor is.

 

Médiapiac

78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

Közzétéve:

Pixabay

A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

Az idei Golden Globe filmes díjai:

Dráma: A nomádok földje

Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

Idegen nyelvű film: Minari

Animációs film: Lelki ismeretek

Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom