Médiapiac
Bencsik András: Habony a nemzet lelkiségét gyógyította meg
A Demokrata főszerkesztője szerint egy politikai lapot a saját tábora fogyaszt, és a vele szövetséges tőke finanszíroz. Nem az a lényeg, hányan olvassák, hanem hogy mekkora befolyással bír a közvéleményre. Bencsik úgy látja: a jobboldal huszonöt év késéssel felismerte, hogy az „alsó néprétegeknek” is van szavazati joguk, hozzájuk is el kell jutni. Ezért van szüksége a jobboldalnak is a bulvárra.
Ön miért nem szolidáris a Népszabadsággal?
Volt egy Facebookra kitett nyilatkozatom, és a Demokratában is erről szólt a vezércikkem. Emberileg sajnálom az újságírókat, együtt is érzek velük. Már csak azért is, mert az elmúlt huszonöt évben többször átéltem hasonló helyzetet. A MDF-kormány bukásakor a Pesti Hírlap szűnt meg, a Demokratát 1997-ben szintén egy választási kampány elején, nem kis politikai nyomásra szántották be. És milyen az élet! Utóbbi hírről épp az aznapi Népszabadságból szereztem tudomást. Ezt az emlékemet írtam meg a mostani vezércikkemben. Ahhoz, hogy ez a Népszabadságban megjelenjen, a tulajdonosnak az előző napon nyilatkoznia kellett róla. Vagyis ők előző nap már tudták, hogy vége a lapnak, de nem emelték fel a telefont, és nem szóltak nekünk.
Az egy másik Népszabadság volt, más munkatársakkal. A mostaniakat kíméletlenül megszívatták.
A Népszabadság bezárása tervezett, cinikus puccs. Már a pizzát is megrendelték az új épületbe költöző szerkesztőség avatóbulijára.
Ez a tulajdonos erkölcsiségét és taktikai érzékét minősíti. Az is felért egy pizzarendeléssel, amikor a Demokrata egykori tulajdonosa a Horn-kormány idején nem engem, hanem a Népszabadságot értesítette a krachról. A politikai sajtó veszteséges, termékeit az tartja a felszínen, hogy a politikai értéke miatt ilyen vagy olyan tőke beáll egy-egy médium mögé.
Ma nem a piaci tőke áll az egyik oldal médiumai mögé, hanem az állam, illetve a kormány rengeteg hirdetéssel.
Az elmúlt huszonhat évben a Demokratával voltam kormányoldalon és ellenzékben is. Amikor a baloldal volt hatalmon, egyetlen forint állami hirdetés sem folyt be hozzánk. Azt nem kifogásolta senki. Lélektani oka van, hogy a nagy állami hirdetők miért támogatják az adott kormány stratégiáját. Amúgy a multinacionális nagytőke miért nem állt a Népszabadság mellé? A baloldali emberek miért nem vették a lapot? Nem kormányzati konspirációról van itt szó, az újság megbukott. Pont.
Az utolsó időben 37 ezer példány fogyott a Népszabadságból, többször annyi, mint a kormány napilapjából. Ki bukott meg?
A Népszabadság, amely 600 ezerről olvadt le ide. Nem korrekt összevetni egy nemrég nulláról indult napilappal.
Bayer Zsolt azt írta: „És ki az a hülye, aki nem örül egy kicsit annak, hogy a mégiscsak negyven éven át emblematikusan undorító, és fennállása alatt sokkal-sokkal több mint hatvan ember egzisztenciáját tönkretevő, a Kádár-rendszer egyik legutolsó, legaljasabb „műhelye” tűnik el talán örökre.” Mi szükség az ilyen hangra?
A Teller-levél óta a Népszabadság mindent megtesz azért, hogy a jobboldalon erőteljes undort érezzenek iránta. Az pedig, hogy a jelentéktelenné vált baloldal képtelen fenntartani egy számára fontos orgánumot, az ő erőtlenségét jelzi. A Demokratát 1997-ben arra hivatkozva zárta be a tulajdonos, hogy a lap üzletileg nem tartható, aztán három hét múlva már a piacon voltunk a saját lapunkkal, a Magyar Demokratával, és ma is létezünk.
A Népszabadság esetében politikai döntés született.
Rogán Antal helikopter-ügye hozzájárult a Népszabadság hirtelen bezárásához?
Van egy gazdag ember Kelet-Magyarországon, akinek borzasztó fontos, hogy a gyermeke esküvőjén jelen legyen minél több celeb, sőt egy miniszter is, ezért az utóbbiért helikoptert küld. Most mi az isten ebben akkora sztori?! Miért kell ezt a retek, proletár demagógiát nyomni a Népszabadságban? Félmillió forint egy ilyen helikopter-bérlés, minden középosztálybéli ember ki tudná fizetni, ráadásul Rogánnak ingyen volt. Tudja, mennyibe kerül egy ilyen gazdag ember esküvője? Tízmilliós tétel. Abba igazán belefér a helikoptereztetés.
Úgy tudni: a helikoptert Rogán feleségének cége barterezte.
Én meg azt olvastam, hogy küldték érte. Semmi jelentősége.
Rogán elsőre letagadta.
Mert már elege van abból, hogy a baloldali médiumok éhes sáskái semmi mással nem foglalkoznak, mint azzal, milyen cipője, karórája, pulóvere van.
Meg azzal, hogy annak idején ő luxusbaloldalazott a leghangosabban, most meg behelikopterezett Szabolcsba. Lehet, hogy ez volt az utolsó csepp a Népszabadság bezárásához?
Azért szabadult meg, mert a Fidesz-kormány elzárta a Népszabadság hirdetési forrásait, és az alapítvány nem tudta finanszírozni a veszteség rá eső részét.
A lényeg, hogy eladták a Népszabadságot, aminek már akkor megpecsételődött a sorsa. Nem emlékszem, hogy az eladásnál hős emberjogi aktivisták kirohantak volna az utcára, hogy vége a sajtószabadságnak. Most azt állítani, hogy a Rogán-féle helikopter miatt az Orbán-kormány bosszút áll, idióta, perverz gondolat. Inkább most az egyszer néznének tükörbe, és mondanák a saját képükbe, hogy elcsesztük, gyerekek. Annyira csak a gyűlöletre, a balhéra mentünk rá, hogy még a saját olvasóink és a minket támogató politikai erő is elhagyott.
A pártalapítvány az eladás előtt is kisebbségi tulajdonos volt.
Kiszállt, és ez a lényeg. De hozok más példát. A Magyar Hírlap kő liberális újság volt, aztán megvette Széles Gábor, és kő jobboldali lapot csinált belőle. Ott sem volt semmi konspiráció, csak dirigált a tulajdonos. A Népszabadság esetében ugyanez történt. Ez nem sajtószabadság kérdése, ez maga a sajtó.
Maga a sajtó? A Fidesz épp lerohanja és bekebelezi szinte az egész magyar médiát.
Egyesek szerint a Népszabadság után az Index lesz a következő.
Miben a következő? Ha üzletileg veszteségessé válik és a befektetője nem lát már benne fantáziát, ezért eladja vagy megszünteti, az nem a következő áldozat, hanem a piac logikája.
A magyar piac logikája életben tart a Népszabadság olvasóinak töredékével rendelkező lapokat épp úgy, mint az Index olvasottságának töredékével bíró portálokat. A G-nap óta az is a piaci logika, hogy aki barát, támogatást kap, aki ellenfél, kinyírjuk.
Miről terelte el a figyelmet?
Előadta, hogy ő az áldozat.
Simicska rengeteget veszített. Bár ő építette fel a Fidesz médiabirodalmát, a G-nap után elbukta a tulajdonában lévő Class FM-et és a Metropolt, orgánumaiból eltűntek az állami hirdetések, az óriásplakát piac is a hátrányára alakul át.
Érdekesen artikulál, nem a jelenséget, hanem annak következményeit sorolja. Ezzel szemben a valóság az, hogy Simicska száznyolcvan fokos fordulatot tett, Orbán és az Orbán-kormány szövetségeséből annak ellensége lett, és a birtokában lévő médiát ráuszította a miniszterelnökre.
Attól még a Class FM nagyon is piacképes, most politikai okból mégis megtagadták tőle a frekvencia-hosszabbítást.
Nem érdekel a Class FM, a hátamon a szőr feláll, ha belehallgatok. A lényeg, hogy Simicska médiumai ellenségesek lett.
Orbán ellensége, s nem az államé, mégis elbukta az összes állami hirdetését.
Miért csodálkozunk azon, hogy az állami irányítás alatt lévő nagy cégek úgy gondolják, nem égetik magukat azzal, hogy ilyen médiumokkal szerződnek?
Ezek szerint sem a politikai lapok, sem a bulvár esetében nem a piac diktál.
Kormánypárti vagy kormányellenes sajtó – más lehetőség nincs?
Az újságíró iskolában azt tanítottam, ha előáll valaki azzal, hogy létezik objektív újságírás, akkor fussatok, amerre láttok! Mert aki ekkorát hazudik, az ölni is hajlandó. Már hogy lenne ilyen? Az objektív kép úgy rajzolódik ki, hogy a különböző orgánumokban mindenki elmondhatja a magáét. Ez jelenleg adott.
A kormány tízmilliárdnyi közpénzből kampányolt a kvótanépszavazásra, az ellenzék a saját forrásaiból ennek töredékét használta. Hogy szerepelt ebben a helyzetben a sajtó?
Önök viszont mintha túltolták volna a kormányzati kampányt.
A népszavazás előtt egy hónappal tényleg felért a csúcsra a részvételi hajlandóság, majd elindult lefelé. Rossz volt az időzítés. De a 3,4 millió szavazó akkor is iszonyú sok.
Szóval jól vizsgázott a média?
Mindenki hozta, amit hoznia kellett.
A közmédia is?
A közmédia is.
2015. februárban a Fidesz számára vesztes veszprémi időközi után így írt az M1-ről. „Vasárnap este nyolckor az M1 televízió híradója, amikor a kereskedelmi csatornákon már a veszprémi választás eredményét 80 százalékos feldolgozottságnál ismertették, nem mondott semmit. Semmit. Csak mellébeszélt. Mi volt ez? Gyávaság? Szolgalelkűség? Mindegy. Tünet. Annak tünete, hogy valami elromlott a szerkezetben.”
Az az eredmény nem volt jó nekünk, és hogy ebben a helyzetben a közmédia nem közli a rossz hírt, súlyos, szakmai hiba. Ma már jobban működik a közmédia.
Az utóbbi hónapokban szinte csak a migránsok démonizálásáról szólt.
A kampánystáb, és nem a közmédia hibája, hogy a csúcspontot pár héttel korábban érték el.
Nem „kampány-szakmailag”, hanem „újságíró-szakmailag” kérdezem.
Mit szól a nyolcvanmilliárdos költségvetéséhez?
A közmédia mindenhol független a hirdetési bevételektől, el is kell kerülni, hogy üzleti érdeket szolgáljon. Ezért a stabil működést államilag finanszírozzák.
Ehhez képest – a töredékéből működő kereskedelmiekkel szemben – alig nézik.
A kereskedelmi tévék az alsó, a legértéktelenebb népréteget szolgálják ki, és egyúttal annak legkártékonyabb szokásait erősítik fel. A köztelevíziót a legértékesebb réteg, a véleményformálók nézik.
Térjünk vissza 2015 áprilisához. Akkor írta azt is: „Ma nem lehetne békemenetet szervezni, mert a menetelők vagy áthúznának a Jobbikhoz, vagy otthon maradnának… Nem a stratégiával van baj, hanem a lélekkel. Orbán Viktort még szeretik, de már nem úgy, mint régen… hidegagyú társadalom-technikusok soha nem lesznek képesek megérteni, hogy micsoda hatalmas erő, micsoda mérhetetlen érték a szeretet, csak amikor elvész.”
A migránsozás a szeretetre alapozódott?
Annak a migránsozásnak a nemzet, a haza, utódaink védelme volt a lényege.
Mintha nem ugyanazt a kampányt láttuk volna. Ön azt is írta, hogy a szoros érzelmi kapcsolat 2014 után eltűnt, jöttek helyette „újhullámos ficsúrok lehetetlenül szűk nadrágokban és zakókban”.
Hatvanöt éves vagyok, én egyenes szárú farmert hordok. Miközben a mai harmincasok, negyvenesek teljesen másképp néznek ki. Fél éve tárgyaltam egy vállalkozóval, aki elképesztően szűk nadrágban volt, marha hosszú orrú barna cipőben, és nem volt rajta zokni. A nadrág bokáig ért, a zakó meg mintha három számmal kisebb lett volna. De az illető magabiztos, rámenős volt, pont, mint ez a generáció.
 |
Habonyékra utalt, amikor az újhullámos ficsúrokról írt?
Habony is „lehetetlenül szűk nadrágokban és zakókban” jelenik meg, és ehhez a generációhoz tartozik.
Habony kezdeményezte, hogy a koronát 2000-ben áthelyezzék a parlamentbe. Nagy jelentőségű gesztus volt, a nemzet lelkiségét gyógyította meg vele. Ugyanakkor megnyilvánulásaiban valóban ficsúr, amit az ellenoldal ki is használ. De ismétlem: nem rá gondoltam, hanem a jelenségre.
Habony egy jelenség.
Nem lennék a helyében. Olyanok jelennek meg róla, hogy őszül a haja, drága ruhákban jár, Ibizán nyaral és befolyásos ember. Alapvetően semleges információk. Habonyt mégis démonizálja a balliberális média, arra akaszkodnak rá, hogy a személyében van valami kihívóan magabiztos.
Magabiztos? Honnan tudnánk, hiszen sose szólal meg nyilvánosan.
Mondja meg, mi Habony bűne!
Még a Fideszben is őt okolják azért, hogy 2014 óta a valós kormányzást átvette a kommunikációs kormányzás. Arról nem is beszélve, hogy nem tudni, miből él.
Akkor miért tagadja őt le Orbán és a kormány?
Habonynak van kapcsolata Orbánnal, de nincs kapcsolata a kormánnyal. Roppant tehetséges, értékes, ám nagyon szabálytalan ember.
Miért kell őt eltolni a kormánytól, amelynek tanácsot ad?
Ha valakit folyamatosan ütnek, akkor is összerándul, amikor csak kezet akarnak vele fogni. Álszent a kérdés. A balliberális média évek óta vadászik rá, pedig akár békén is hagyhatná. Habony azért nem szólal meg, mert tudja, úgyis minden szavát kiforgatnák. Ezért bujkál.
Rengeteg bulvárhír jelent meg róla. Ráadásul a műfajt a politika is egyre inkább kihasználja.
Nagyon kevés bulvárhír jelent meg róla, amit rengetegszer ismételgetnek. A bulvármédiában sokszorozásnak nevezik ezt a módszert. Egyébként huszonöt év késéssel a jobboldal felismerte, hogy az alsó néprétegeknek is van szavazati joguk, hozzájuk is el kell jutni, vagyis a jobboldalnak is kell bulvármédia. Ám az derült ki, hogy a bulvárban – ahol az értéktelenség a legfőbb vezérlő eszme – a jobboldal nem elég tehetséges, nem elég gátlástalan, nem elég rafinált. Ezért nem annyira sikeresek ma még a jobboldali bulvármédiumok.
Épp Rogán Antal volt az egyik első politikus, aki bátran és tudatosan megmutatta magát a bulvárnak.
Igen. De én arról beszélek, hogy a 888.hu és a Lokál megjelenésével a politikai bulvárban is megjelent a jobboldali alternatíva.
Melyik orgánumot tekinti balos politikai bulvárlapnak?
Az Indexet.
AZ Indexet?
Az Index abszolút bulvár.
Abszolút nem bulvár.
A kormányzati bulvár befotózott a jobbikos Volner János után a bozótosba.
Ez is a politikai bulvár része.
A nőügyek eddig tabunak számítottak.
Egyáltalán nem. Hirtelen Kósa Lajos jut eszembe, amikor egy kampányban azzal gyanúsították meg, hogy a debreceni állomáson igénybe vette egy örömlány szolgáltatását. Most csak annyi történt, hogy a bulvárban is megjelent a többpólusúság, és már egyik párt politikusai sem védettek. A társadalom tagozódásának megfelelően kell felépíteni a teljes médiastruktúrát.
A Fidesz most jutott el idáig?
Most az zajlik, hogy a Fidesz tönkreveri, ami nem tetszik neki.
Jól elbeszélgettünk egymás mellett, mindketten elmondtuk a magunkét. Körülbelül ilyen a magyar médiapiac. Bárki szabadon elmondhatja a véleményét. A megértés ideje azonban még nem jött el.
(Az interjú október 12-én készült – a szerk.)
Médiapiac
Tematikus műsorfolyam a pünkösdi hétvégén a közmédia csatornáin
Sokszínű pünkösdi műsorkínálattal várja nézőit és hallgatóit május 26. és 29. között a közmédia. A Duna élőben közvetíti a csíksomlyói búcsút, a Kossuth Rádió ünnepi műsorokkal, az M5 ismeretterjesztő adásokkal és koncerttel készül a hosszú hétvégére.
A közmédia idén is kiemelt figyelmet szentel a pünkösd vallási- és kulturális jelentőségének. A legkisebbek az M2 Gyerekcsatorna Hetedhét kaland című műsorának pünkösdhétfői adásában ismerhetik meg az ünnep hagyományait a pünkösdi királyválasztás szokásán keresztül. A Duna idén is élőben sugározza a minden évben tömegeket vonzó csíksomlyói búcsút. A televízión és a közmédia online felületén – a Médiaklikk.hu oldalon – május 27-én, szombaton 10 órától élőben követhető az esemény, a Duna World 22:05-től ismétli meg az adást. A csatorna pünkösdvasárnap 11 órától pünkösdi evangélikus istentiszteletet közvetít Nagykanizsáról. Az M5 pünkösdhétfő délelőttjén ismeretterjesztő műsorokat ad a témában, 15:10-től Kodály Zoltán Pünkösdölő című művét tűzi műsorra a Pro Musica leánykar előadásában.
A Kossuth Rádió vasárnap és hétfőn tematikus adásokkal jelentkezik. A Vasárnapi Újság című reggeli műsorban május 28-án Michael Wallace Banach nuncius, az Apostoli Szentszék követe Járai Judit műsorvezetőnek ad exkluzív interjút. Csíksomlyó: a nemzeti összetartozás szimbóluma címmel 9:05-től a Ferenc pápa által is meglátogatott, nagy múltú búcsújáró hely jelentőségéről beszél Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, valamint Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty alapítvány képviselője, okleveles posztulátor. Május 29-én pünkösdi ünnepi zenei műsorral indítja a napot a rádió, majd 13 óra után az egyházi, majd 17:30-tól a néphagyományokról lesz szó. 18:30-tól a Pünkösd előtti hazatérés Ukrajnába – egy gyógyító összefogás története című műsorban egy súlyos beteg asszony gyógyulását és hazatérését ismerhetik meg a hallgatók. Az este pünkösdhétfői adásában 19:05-től a házigazda ezúttal Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője lesz, aki Kubinyi Júlia népdalénekessel beszélget a pünkösdi népszokásokról.
A Bartók Rádió május 28-án a 15:05-kor kezdődő Régizenei kalandozások című műsorban Mórocz Tamást, a Bodajki Segítő Szűz Mária Kegytemplom plébánosát látja vendégül, május 29-én 19:35-kor Ton Koopman holland karmester orgonahangversenyét adja. A Dankó Rádió Jöttömbe’, jártomba’ című népzenei műsora vasárnap a Szentendrei Skanzen pünkösdi örökség ünnepének hangulatjelentésével, míg a Táncházban 20 órakor kezdődő adása pünkösdi és csíksomlyói búcsúsénekkel csatlakozik az ünnepi műsorfolyamhoz. A Petőfi Rádió Petőfitt című hétvégi műsora ezúttal a gasztronómia világába kalandozik hagyományos pünkösdi ételekkel.
Borítókép: A labarumot és a kordont viszik a csíksomlyói búcsú szentmiséjére a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregbe Csíksomlyón 2022. június 4-én
Médiapiac
A bíróság is megerősítette a Médiatanács döntését az RTL műsoráról
A Fővárosi Törvényszék szerint is törvénysértő volt az RTL Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorszámának október 18-ai adása – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel. Jelezték: a Médiatanács egy rádióra bírságot szabott ki, a Viasat 6 egyik műsorszáma miatt pedig a holland hatósághoz fordult.
A közleményben azt írták: bejelentések alapján indított eljárást a médiatanács a Celeb vagyok, ments ki innen tavaly október 18-ai epizódja miatt.
Az RTL adásában a műsorvezetők, Vadon János és Sebestyén Balázs megalázó és kiszolgáltatott helyzetbe hoztak egy kolumbiai gyermeket.
A műsorvezető magyarul feltett kérdéseire a gyermeknek minden alkalommal azt kellett felelnie: “Si senor!” (“Igen, uram!”).
A kérdések közül néhány a fiú intim szféráját sértette, illetve a testalkatán gúnyolódott.
A Médiatanács januárban megállapította, hogy
a jelenettel a médiaszolgáltató megsértette a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tiltó törvényi rendelkezést.
A testület határozatában súlyos jogsértést állapított meg, és kétmillió forintos bírságot rótt ki a szolgáltatóra, ezenkívül a jogsértésről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
A Magyar RTL Televízió Zrt. a médiatanács döntése miatt bírósághoz fordult. A bíróság egyetértve a Médiatatanács határozatában foglaltakkal, megállapította, hogy a műsorszám a kiskorút megalázó helyzetben mutatta be, mivel a neki feltett kérdésekre nem reagálhatott szabadon, tűrnie kellett a kialakított helyzetet.
Az RTL ezzel a jelenettel olyan üzenetet közvetített a nézők felé, melynek hatására a testsúlyproblémákkal küzdő fiatalok megszégyenítve érezhették magukat, a túlsúlyos embereket kritizáló egyének számára pedig megerősítést adhatott arra, hogy megengedett az ilyen jellegű bántalmazás, nem történt ugyanis korrekció a sértő események elhangzását követően.
Mindezeket figyelembe véve a törvényszék a Magyar RTL Televízió Zrt. keresetét elutasította
– írták.
A közleményben arról is beszámoltak, hogy a szigetszentmiklósi Lakihegy Rádió tavaly december 1-jén sugárzott műsorának hatósági ellenőrzése során több jogsértést is feltárt a médiatanács.
A rádió saját üzleti tevékenységét népszerűsítő információ reklámfőcímek nélkül került adásba, ezenkívül a médiaszolgáltató nem tett eleget a hatósági szerződésben foglalt vállalásainak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámokról, emellett az egyik támogatói üzenetben burkolt reklámot tett közzé.
A szerződéses vállalások megsértése miatt a hatóság bírságot rótt ki, a többi jogsértés miatt pedig figyelmeztette a rádió szolgáltatóját.
Szintén közölték: a holland joghatóság alá tartozó Viasat 6 április 9-én 21 órai kezdettel sugárzott, “Elhajlási engedély” című műsorszámát bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács.
A csatornán hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatári jelöléssel volt látható a film, holott tartalma alapján azt a 16 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna sorolni.
Hozzátették: a Médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a holland társhatóságot (Commissariaat voor de Media – CVDM), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Borítókép: jelenet a Celeb vagyok, ments ki innen epizódjából
Elutasította Cseh Katalin momentumos képviselő sajtó-helyreigazítás iránti fellebbezését is a Fővárosi Ítélőtábla; a bíróság döntése értelmében a baloldali politikus köteles megfizetni a közmédia perköltségét, valamint az eljárási illetéket – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája még az MTI-vel.
A kedden kiadott közleményben azt írták, hogy az ítélet jogerős. A Momentum európai parlamenti képviselője az első fokon eljáró – és szintén a közmédia javára döntő – Fővárosi Törvényszék ítéletét kifogásolva fellebbezett, nehezményezve a “Már van gyanúsítottja annak az adócsalási botránynak, amelyben a momentumos Cseh Katalin is érintett” című, a hirado.hu oldalon megjelent cikkben, valamint az M1 Híradó Youtube-csatornáján elérhető videóban foglaltakat – ismertették.
Hozzátették:
a Fővárosi Ítélőtábla alátámasztottnak találta a közmédia véleményét, miszerint a Cseh Katalin érdekeltségébe tartozó cégnél büntető ügyben zajlott nyomozás, amelyben gyanúsítás is történt.
A bírósági döntés értelmében a baloldali politikus mint felperes köteles megfizetni a teljes perköltséget, vagyis az első- és a másodfokú eljárás költségét is, összesen 444.500 forintot a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek, valamint az államnak 48.000 forint fellebbezési és 72.000 forint eljárási illetéket. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek nincs helye – áll a kommünikében.