Kövess minket!

Médiapiac

Beköszöntött a transzformáció időszaka

2016 júniusában immáron hatodik alkalommal rendezte meg az Informatika a Társadalomért Egyesület az Információs Társadalom Parlamentjét. A Magyar Országházban tartott két napos rendezvény során összesen 100 előadó és kerekasztal résztvevő volt, a rendezvényre több mint 1000 fő látogatott el. Az idei konferencia kiemelt témája a Digitális Jólét volt – erről osztotta meg véleményét az infokommunikációért felelős döntéshozók és ágazati vezetők köre, valamint itt mutatta be eddigi eredményeit és célkitűzéseit a Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos által vezetett Digitális Jólét Program.

A konferencia első napját az Információs Társadalom Parlamentjének plenáris ülése tette ki, melyen a résztvevők az Országház Felsőházi Termében hallgatták meg a meghívott előadókat. A rendezvényt Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnökének beszéde nyitotta meg, aki üdvözölte a közigazgatás, az iparág és a civil szféra szereplőit, majd elmondta: „beköszöntött a transzformáció időszaka, minden társadalmi és gazdasági iparágban tetten érhető a digitalizáció”. Az Infotér elnöke azt is hozzátette, pozitívum, hogy ma már a kormány is megértette, hogy a digitális Magyarország fejlesztése komoly feladatot jelent.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében elmondta, hogy „a digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük”. A digitális oktatás fontosságán kívül megemlítette azt is, hogy elengedhetetlen, hogy a mai vállalkozások, vállalatvezetők felzárkózzanak az informatikához és a digitalizációhoz, melyben segítségükre lehet a Vállalkozz digitálisan! projekt is.

A rendezvény első délelőttjén Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos ismertette a Digitális Jólét Program célkitűzéseit, melynek egyik szimbolikus eleme az internetszolgáltatás áfájának csökkentése. Deutsch Tamás ennek kapcsán elmondta, céljuk, hogy egyre többen élvezhessék az internettel járó előnyöket, majd hozzátette, amennyiben a magyar gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor 2018. január elsejétől 5%-ra mérséklődhet az internetezés áfája. A miniszterelnöki biztos a program alapvető célkitűzéseként említette, hogy radikális mértékben csökkenjen a Magyarországon alacsony digitális kompetenciával, hozzáértéssel, tudással rendelkező emberek száma, valamint további cél, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az európai uniós szintet digitális írástudás, internethasználat-és elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén.

A digitalizációval kapcsolatban Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt időszak gyors fejlődése ellenére Magyarország továbbra is hosszú az út előtt áll a digitális jólét eléréséhez. Szerinte a digitális jólét jelentése, hogy alkotóivá válunk a folyamatnak és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk. A változtatás kulcsterületeinek a humán tőke fejlesztését (mely alapja a digitális oktatásban keresendő), a digitális közszolgáltatásokat, illetve a digitális technológiákat nevezte meg. Végezetül kiemelte:

Ha igazán koncentrálunk, Magyarországnak minden esélye megvan, hogy versenyt és ütemet tartson nemzetközi szinten is. A digitális környezet, amiben versenyzünk, ugyanis nem függ attól, milyen természeti erőforrásunk van, vagy attól, hogy mekkora az ország, az csak az embereinktől függ.

A Huawei regionális alelnöke, Deng Taihua a Parlamentben elmondta, hogy a digitalizáció egy biztonságosabb, tágasabb és boldogabb Magyarországot teremt, mely koncepció lényege, hogy a jövő társadalmai mind információs kommunikáción alapuló összekapcsolt társadalmak lesznek, amelyekben megvalósul a biztonság, és a mindenhol elérhető szélessávú internetkapcsolat. Véleménye szerint a digitalizáció miatt a Big Data lesz az új „olaj”, a legértékesebb nyersanyag a világban.

Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője a konferencián ismertette a magyar kibervédelem mai helyzetét és legújabb kihívásait. Elmondta, hogy az, hogy a mai világban minden az internetre kapcsolódik, természetesen hozza magával a nagyobb kiszolgáltatottság veszélyét is. Óvatosságra intette az egyéneket: „mindenki célpont, de mindenkinek az egyéni felelősségén múlik, hogy elkerüli-e a veszélyes helyzeteket”. A vállalatok számára pedig azt ajánlotta, találjanak jó információtechnikai vezetőt, és vonják be őket is a jelentős fejlesztésekbe.

A konferencián előadást tartott Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára is „NIS digitális állam pillérének végrehajtása, az elektronikus közigazgatás fejlesztése” címmel. Hajzer Károly kiemelte, a legfontosabb feladatok a biztonságos, stabil informatikai infrastruktúra kialakítása, az e-ügyintézésre képes ügyfelek és ügyintézők képzése, az e-azonosító bevezetése és hitelesítése, a nyílt forráskódú megoldások támogatása, illetve a digitális adatvagyon fenntartása, védelme, elérhetővé tétele és megosztása.

A konferencia második napja kerekasztal beszélgetéseknek adott helyet, melyek közül a digitális állam és e-közigazgatás, az informatika oktatása és alkalmazása a köznevelésben és felsőoktatásban, valamint az alapvető jogaink a digitális térben című szekciók voltak a legnépszerűbbek.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom