Kövess minket!

Médiapiac

Az ukrán eseményektől hangos a net

Ukrajnában a politikai események eredményeként az online forgalom növekedése volt megfigyelhető a Facebookon, a Twitteren, a híroldalakon és a kereskedelmi TV állomásokon.

Az ukrán zavargások idején a helyi médiaszereplők, azaz a VKontakte és az Odnoklassniki közösségi oldalak, valamint az állami televízió állomások weboldalai egyaránt lemaradtak a nagy közösségi hálózatok mögött – ezt mutatja a legfrissebb Gemius elemzés.

A 2013. novemberi kutatásban Ukrajna egyike volt azoknak az országoknak, ahol a Facebook nem élvezett különösebben nagy népszerűséget. Akkor, 10 internetező közül mindössze 3 kereste fel az oldalt (28,5 százalék). Ebben a tekintetben Ukrajna csak Fehéroroszországot előzte meg, ahol ez az arány még a 20 százalékot sem érte el (19 százalék). 2013. november 21. éjszakáján láthattuk először a tiltakozást a kijevi Maidan térről. A közösségi média hatására a tüntetések sorozatának híre szinte minden ukránhoz eljutott. Hogyan befolyásolta a politikai zavargás az online forgalom alakulását?

„Mivel a klasszikus médiumok állami irányítás alatt voltak, így a tüntetők legfőbb egymás közti, és a külvilág felé irányuló információs forrásai a közösségi médiumok lettek, hasonlóan az arab tavasz történéseihez. Emellett a Facebook Ukrajnában azzal vált kulcsfontosságú kommunikációs csatornává, hogy ezen keresztül próbálták és tudták a tüntetők maguk mellé állítani Európa közvéleményét: klasszikus megnyilvánulása ennek a tüntetések utolsó napjaiban a közösségi médiumok segítségével elterjedt, a téren tüntető ukrán lányról készült video, ami 3 hét alatt több, mint 7,5 milliós megtekintést produkált.” – nyilatkozta a történtekkel kapcsolatban Herczeg Attila közösségi média szakértő.

2013. októberében a kutatás kimutatta, hogy a Facebook.com oldalra az ukrán internet-felhasználóknak csupán 29 százaléka lépett be, ami majdnem fele a VK.com látogatottságának (61 százalék). Azonban 2014. januárjában már 32 százaléknál járt. A Twitter is igen népszerűvé vált. 2014 januárjában a mikroblog szolgáltatást már az internetezők több mint 13 százaléka használta. A tiltakozások előtt, 2013. októberében az ukrán online felhasználóknak csupán 10 százaléka mutatott érdeklődést a Twitter iránt.

Míg a nagy nemzetközi szolgáltatások népszerűsége egyre nőtt, addig a Vkontakte, a legnagyobb social network Ukrajnában valójában háttérbe szorult (2013. év végéhez képest). Tavaly októberben, tehát mielőtt a tiltakozás kezdődött, VK.com látogatottsága több mint 61 százaléka volt, decemberben az internetezők valamivel kevesebb mint 58 százaléka kereste fel az oldalt. Hamarosan visszaült a nyeregbe és a januári események után végül még nőtt is a látogatottsága, egészen 62 százalékra. Az odnoklassniki.ua népszerűségére sem változott az Euromaidan események hatására.

Az internetezők napi aktivitásának elemzése novemberben, decemberben és januárban is azt mutatta, hogy az események hatására a felhasználók egyre több időt töltöttek a közösségi oldalakon. Ez különösen jól látható a Twitter esetében (39 perc 2013. októberben vs 1 óra 26 perc 2014. januárjában). Ugyanez vonatkozik az online hírszolgáltatásra is. 2014 januárjában, a hírportálok látogatottsága közel 51 százalék volt, ami majdnem 5 százalékponttal több, mint a tüntetések kirobbanása előtt (46 százalék). A friss online hírek nyomon követése szinte pontosan kétszer annyi inernetezéssel töltött időt eredményezett (3 óra 3 perc), az októberi mérésekhez képest (1 óra 31 perc) ezeken a weboldalakon.

A zavargások alatt az ukrán online TV állomások is a semmiből alakultak ki hiretelen. Míg tavaly október és novemberben az ilyen típusú szolgáltatások népszerűsége meglehetősen alacsony volt, addig decemberben már az összes internetező mintegy 10 százaléka kereste fel a vezető oldalakat. 2014. januárra az eredmény tovább nőtt, 15 százalékra. Ugyanebben az időszakban az állami TV weboldalainak forgalma csökkent. Míg 2013. októberben az internetezők közel 14 százaléka volt kíváncsi rájuk, a következő év januárjában már csak kevesebb mint 12 százalék.

Az adatok egy nemzetközi kutatási projektből származnak (gemiusAudience), melyet a Gemius több mint 30 országban végez. Célja, hogy az internet felhasználók száma és demográfiai profilja mellett azt is meghatározza, hogy milyen módon használják az interneten. A projektet a Gemius saját módszertana és az ICC / ESOMAR nemzetközi előírásainak megfelelően végzik.

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom