Kövess minket!

Médiapiac

Az „új Kína”

Raymond Ma, a Fidelity International Hong Kong-ban állomásozó, több mint 15 évnyi befektetői tapasztalattal rendelkező portfólió menedzsere a kínai részvények 2018-as kilátásait elemezte.

A 2017-ben tapasztalt látványos felülteljesítést követően a stabil makrogazdasági adatoknak, a felfelé korrigáló jövedelemvárakozásoknak és a reális értékeltségeknek köszönhetően 2018 újabb erős év lehet a kínai részvények számára.

Ami a makrogazdaságot illeti, a kínai kormány a konkrét növekedési célok helyett a növekedés minőségének javítására és kiegyensúlyozott fejlődés megvalósítására helyezi át a hangsúlyt. Emiatt Kína növekedése a következő években némileg visszafogottabbá válhat, ahogy a gazdaságban a befektetések és a külső kereslet helyét a belföldi fogyasztás kezdi átvenni.

A Fidelity szerint összességében Kína fogyasztásának növekedése továbbra is egészséges ütemű lesz, és 2018-ban is meghaladja majd a GDP-növekedés és a befektetések ütemét. Ebben segítségére lesz a stabil munkaerő-piac, az erőteljes jövedelemnövekedés és a fogyasztók igényeinek folyamatos növekedése.

A vállalati jövedelmek kapcsán elmondható, hogy a kínai cégek 2018-ban a lendületes makrogazdasági növekedésnek és a mérsékelt inflációval jellemezhető környezetnek köszönhetően várhatóan 13-17 százalékos növekedést fognak felmutatni. A kínálatioldalon tapasztalható reformok folytatódása tovább javítja Kína termelési hatékonyságát és a vállalati jövedelmeket is. Komoly támogatást nyújt majd a vállalati tőkekiadások emelkedésére utaló trend is. Az „új Kína” ágazatok, például az internet, az e-kereskedelem, a fogyasztási cikkek és a biztosítások terén fog végbemenni a legnagyobb mértékű tartós növekedés. A felfelé módosított jövedelemvárakozások továbbra is gondoskodnak a kedvező piaci hangulatról.

Az értékeltségekről azt kell tudni, hogy az MSCI China Index jelenleg 14,2-szeres 12-havi jövőbeli árfolyam/nyereség ráta mellett forog, a nyereségnövekedés mértéke pedig 13-17 százalék körül mozog. Ez historikus mércével reálisnak mondható, és a többi globális és regionális indexhez képest az is marad.

Forrás: Datastream, 2017. november

 

A globális befektetőknek 2018-ban is a geopolitikai kockázatok okozzák majd a legtöbb fejfájást; 2018-ban főleg Észak-Korea rakéta- és nukleáris programja fogja fokozni a feszültséget. Az erősödő protekcionizmus és gazdasági nacionalizmus fékezheti a globális kereskedelmet és növelheti a térségben tapasztalható geopolitikai feszültséget is.

Emellett a kínai adósság mértéke is jelentős ütemben nőtt a 2008-as globális pénzügyi válság óta. A háztartások adósságállománya például riasztó ütemben emelkedik, aminek fő oka a jelzálog- és fogyasztási hitelek volumenének bővülése.

Kína adósságállományának felhalmozódása a globális gazdasági és pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti. Mindazonáltal a döntéshozók már megtették az első lépéseket a magánszektor hitelállományának csökkentése felé, és a hitelállomány növekedésének és a vállalati adósság mértékének növekedése lassulni kezdett. Ez némileg enyhítheti a kínai adósságállományban rejlő kockázatokat.

Hogy valami pozitívumról is szó essen: a kínai vállalati jövedelmek kellemes meglepetéssel szolgálhatnak, aminek hátterében a termékösszetétel és az üzemi hatékonyság javulása állhat. Mindez javíthatja a befektetői bizalmat és a piac teljesítményének további javulását idézheti elő.

Raymond Ma fundamentális, alulról felfelé építkező megközelítésmóddal, elsősorban jó ütemben növekedő vállalatokba fektetve törekszik hosszú távú tőkenövekedést elérni. A Fidelity szakembere szerint a részvényárfolyamok fő motorja a növekedés, és az alfa-generálás legbiztosabb módja a jó növekedési kilátásokkal rendelkező vállalatok felkutatása és a portfólióba emelése. Biztató növekedési kilátásokkal rendelkező vállalatokat keres, amelyek emellett stabil működő tőkét, meggyőző készpénzgeneráló képességet és vonzó értékeltségeket tudnak felmutatni.

A részvényválogatás során továbbra is azokra a vállalatokra helyezi a hangsúlyt, melyek a következő három-öt év során fenntartható növekedési kilátásokkal rendelkeznek. Változatlanul bízik az „új Kína” ágazatokban, főleg azokban a társaságokban, melyek hasznot húzhatnak a fogyasztók igényeinek növekedéséből és az innovációból. Azokat a cégeket részesíti előnyben, melyek komoly technológiai know-how-val és innovatív termékekkel rendelkeznek, mivel a belátható jövőben ezek érhetik el a legnagyobb növekedést.

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom