Kövess minket!

Médiapiac

Az óvatos innováció a kifizetődő

A video-on-demand szolgáltatások terjedése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a televíziótársaságok számára. Régiónk egyelőre a tapogatózás fázisában van. Ezt erősítette meg az SPT Networks Central Europe kutatása is, melynek eredményeiből alább szemezgetünk.

A kutatás három országra fókuszált: a magyar mellett a román és a lengyel piacon kérdezték meg az internetezőket arról, hogy hol, mikor és milyen módon fogyasztanak – lineáris, VOD- és egyéb – videotartalmakat. Hogy értsük a nézési szokásokat és trendeket, érdemes először megvizsgálni, hogy mit mondanak az eddig mért adatok e fogyasztókról. Az internetpenetráció aránya Magyarországon messze a legnagyobb (72 százalék), ám a gyorsaság szempontjából a románok megelőznek minket, ami azért fontos, mert a sávszélesség jelentősen meghatározza a letöltési/streaming élmény minőségét és ezáltal a fogyasztói szokások alakulását.

Az már a Zymetria kutatócégnek az SPT Networks Central Europe számára készített 2015-ös kutatásából derült ki, hogy a román és a magyar piac inkább kábeles, míg Lengyelországban a fizetős műhold a vezető technológia. DVD-készülékkel vagy Blue-ray-lejátszóval sokan rendelkeznek, HD-tévével viszont a lengyelek kivételével viszonylag kevesen. Vélhetően valamelyest túlbecsülték a felhasználók a saját országuk háztartásainak okostelevízió-ellátottságát (a legalacsonyabb, magyar arány 32 százalék), más felmérésekből pedig az is tudható, hogy – az okostelefonokhoz hasonlóan – ezen eszközök okosságát sem használják ki maradéktalanul a használóik. Nem csak az okostévé esetében igaz azonban, hogy a fogyasztók már aktívan érdeklődnek és ismerkednek a legújabb médiatechnológiákkal, ám még nem teljesen értik az előnyöket, így a funkciók használata inkább részlegesnek mondható, derül ki Lakinger József régiós brandigazgatónak a szavaiból, aki segítségünkre volt az eredmények értelmezésében.

Lakinger JózsefNézze meg Lakinger József teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A kutatók felrajzoltak egy affinitás-pókhálót is, amelyből az derül ki, hogy mindhárom vizsgált piac válaszadói leginkább tévékészüléken szeretnek videotartalmakat nézni, de nagyon erős a YouTube szerepe is. Az adatokból az látszik, hogy a DVD jelentősége lassan csökken, a VOD és a televíziós mobilalkalmazások azonban még nem igazán tudták áttörni a közönség ingerküszöbét. A fogyasztók ilyen megkérdezésekkor szokásos „képmutatását” jelzi, hogy a – döntően illegális – netes letöltéseket jóval kevesebben vallották be, mint amilyen arány valószínűsíthető (más információk alapján 70 százalék körül lehet régiónkban). „Bár e téren azért már látszanak különbségek az egyes országok között, így például Lengyelországban érezhető, hogy az emberek több pénzt tudnak költeni videotartalmakra is, és szolgáltatói oldalról is nagyobb lelkesedés tapasztalható, mint máshol, a legnagyobb online portálok kifejezetten törekednek VOD-szolgáltatások indítására” – teszi hozzá Lakinger József.

Felmerül a kérdés, hogy miért fordulnak a fogyasztók az internetes letöltések felé? A motivációk között szerepel az újdonságokhoz való hozzáférés; a kockázatmentes (azaz ingyenes) kipróbálás egy még nem ismert tartalom (például sorozat) esetében; a régi filmekhez, tévéműsorokhoz való hozzáférés igénye; valamint az a türelmetlenség, hogy nem szeretnénk kivárni, amíg egy új mozifilm vagy külföldi televízió-műsor a lengyel/magyar/román piacon is megjelenik. (Nem véletlen, hogy bizonyos tartalmak esetén egyre inkább megközelítik a premieridőpontokat a tévétársaság bemutatói az egyes piacokon.) A magyar felhasználók szerint további érv, hogy más is ezt csinálja, azaz a család és a barátok körében növekszik a letöltők aránya.

Feltették azt a kérdést is a vizsgálatban rész vevőknek, hogy a VOD-használat mögött milyen motivációk húzódnak meg. Ilyen az, ha a fogyasztónak nincs lehetősége egy adott műsort más módon megtekinteni (például mert a konkurens csatornák egyszerre sugároznak két szappanoperát, választásra kényszerítve ezzel a nézőket), ez főleg a lengyel és a román piacra jellemző. Szintén ok lehet, hogy a nézők a helyi televíziós premier előtt szeretnének a tartalomhoz jutni, ez leginkább Lengyelországban fordul elő. Elsősorban a magyarokat mozgatja meg az új filmek, sorozatok megtekintése iránti vágy, míg a románok VOD-oznak a leglelkesebben a három nemzet közül akkor, ha olyan videotartalmakat akarnak megnézni, amelyeket nem ismernek.

A motivációk tehát nagyon hasonlóak ahhoz, amit az internetes letöltések esetében tapasztaltak a kutatók. Az látszik tehát, hogy a fogyasztók vágynak valamilyen hagyományosan nem fellelhető tartalomra, és megkeresik a hozzá vezető legkényelmesebb elérési utat, akár legális az, akár nem. Hozzátartozik a képhez, hogy a vonatkozó szabályokat e kelet-európai piacokon jóval kisebb hatékonysággal tartatják be a hatóságok, mint például az Egyesült Államokban vagy Németországban, ahol akár egy illegális letöltés után is a hatóság érdeklődésére számíthat a felhasználó.

A további adatokból az látható, hogy vannak már olyan fogyasztói csoportok, amelyek a VOD-ot a lineáris televíziónézés helyettesítőjeként kezdik használni, de egyelőre csak kismértékben, és más kutatásokból az is tudható, hogy a sportesemények és az élő műsorok még a legfejlettebb médiapiacokon is visszatartó erőt jelentenek a cord cuttinggal szemben. Emellett a hagyományos tévézést megtartó erő az a fogyasztói kényelmesség is, hogy nem feltétlenül kívánjuk tudatosan megválasztani a tartalmat, sok esetben egyszerűen csak le akarunk ülni a televíziókészülék elé, és valamit meg szeretnénk nézni. A magyar netezőknek egyébként 68 százaléka gondolja úgy, hogy napi szinten néz még televíziót, amely arány egészen közel áll a mért adatokhoz, és arra utal, hogy a tévénézés műfaja korántsem halott. Az már torzabb percepció, hogy a megkérdezettek saját elmondásuk szerint hétvégenként kétszer annyit televízióznak, mint hét közben, ami egészen biztosan felülbecslés, s e téren a lengyel és román válaszadók sokkal reálisabb képet ápolnak magukról (20-30 százalékos plusz).

A Zymetria 2015-ös kutatása keretében vizsgálták, hogy milyen különbségek vannak az egyes országok nézői szokásai között, ám a fő tanulság az volt, hogy sokkal jellemzőbbek a hasonlóságok. Így a tévékészülék dominál e piacokon a megszokott, kedvelt műsorok nézése esetén, amelyet a fogyasztók pihenésként és gyakran háttértevékenységként végeznek. A VOD tipikusan a tévépremier előtti megtekintés terepe, illetve itt pótolják a nézők azon tartalmakat, amelyekről lemaradtak. A mindhárom országban jellemző erőteljes YouTube-fogyasztás gyakran a hobbikhoz és az információszerzéshez kötődik, román specialitásként e piac nézői ugyanakkor háttérmédiumnak használják a videómegosztót (lásd „YouTube-diszkó”). E válaszok kapcsán Lakinger József megjegyezte: a magyar fogyasztókra erőteljesebben érvényes, hogy elvártnak gondolt válaszokat adnak, így feltehetőleg mi is gyakran használjuk a YouTube-ot szórakozásra, furcsa és/vagy vicces videók megtekintésére, ahogyan zenehallgatásra is, ám ezt kevésbé toljuk előtérbe, mint a magukat bulizós nemzetként leíró, bevállalósabb románok.

Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy régiónk különböző piacain a fogyasztók a nagy vonalakat tekintve hasonlóan viselkednek. Általános jellemző, hogy az egyes platformok használata mögött más nézői motivációk húzódnak meg, és részben ezzel összefüggésben más típusú tartalmakat fogyasztanak rajtuk keresztül. Miközben a VOD egyre többek számára jelenti a választás szabadságát, még mindig a lineáris televíziónézés a döntő a régió internetezői körében. Aki VOD-szolgáltatás elindításában gondolkodik, annak el kell fogadnia azt a nehezítő körülményt, hogy a torrent mára népszokássá vált. „Egy tévétársaság számára ez azt jelenti stratégiai szempontból, hogy az erős lineáris felhozatalt egyre erősebb VOD-kínálattal kell kiegészíteni. Az óvatos innováció lehet a megfelelő hozzáállás, a lineáris modellt semmiképpen sem szabad eldobni, mert egyelőre üzletileg jól jövedelmező. A VOD kiváló terep a kísérletezésre, akár harmadik féltől származó, akár saját tartalomról van szó. A magyar AXN Now on-demand kínálatán belül egyébként a Hannibal az egyik legnépszerűbb produkció, amely nagyon erős niche-tartalom, emellett a Kártyavár, a Feketelista, a Breaking Bad és A hatalom hálójában szerepel a legnézettebb műsorok között” – teszi hozzá Lakinger József.

 

A kutatásról

A kutatást az SPT Networks Central Europe megbízásából a lengyel Zymetria készítette 2015 tavaszán három országban, a magyar, a lengyel és a román piacon. A felmérés mindhárom országban a tévé-előfizetéssel rendelkező 18–49 év közötti internethasználókra reprezentatív.

 

Médiapiac

Ismét zsoldosokkal támad a magyar emberekre a Deutsche Welle

Nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a Magyarország - Franciaország mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2021. június 19-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felháborítónak tartja, hogy a német médiatermék magyar embereket náciz le nemes egyszerűséggel. Arra kérik a Deutsche Welle munkatársait, cseréljék le névjegyükön az újságíró titulust.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség az újságíró szakma nevében határozottan visszautasítja azt a hazug és manipulatív gyakorlatot, amit a Deutsche Welle, a magát közszolgálatinak nevező német médiatermék immáron sorozatosan alkalmaz Magyarország és a magyar emberek lejáratására.

Felháborítónak tartjuk, hogy ezúttal a nemzeti válogatottért szurkoló magyar embereket nácizzák le nemes egyszerűséggel, rasszistának, szélsőségesnek minősítsenek egy nemzetet, amiért nem kíván politikát keverni a sportba,

és szurkolóikon keresztül lelki nyomást próbálnak helyezni a világ legjobbjai ellen kiválóan helytálló magyar labdarúgó-válogatottra” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség friss közleményét a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet határozottan visszautasítja azt a nemzetközi sajtóban gyakorlattá váló módszert, hogy a válogatott tagjait politikai kérdésekkel provokálják, pártgyűléssé silányítva a sajtótájékoztatókat, amelyeknek eredendően a sportról kellene szólniuk.

A Deutsche Welle újságírónak nem nevezhető zsoldoskatonái a szakmai alapelveket figyelmen kívül hagyva nemhogy kellő alapossággal, de egyáltalán nem tájékozódnak az általuk feldolgozott témáról, nem olvassák el a kritizált törvényeket, nem hallgatnak meg minden véleményt

– fogalmaznak a kommünikében.

„Nem először derül ki, hogy a DW-zsoldosok nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak: parancsra dolgoznak, előre megírt forgatókönyvek alapján. Manipulatív képekkel, előre megírt kérdésekkel és állításokkal fércelik össze az anyagaikat. Aggódnak a kisebbségi jogokért és a véleményszabadságért, miközben

hallgatnak arról, hogy Németországban sportszakembereket rúgnak ki a véleményük miatt, Magyarországon pedig baloldali politikusok munkájukat végző újságírókat fenyegetnek meg”

– emlékeztetnek.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a Deutsche Welle munkatársait, hogy fejezzék be a magyar emberek szidalmazását, és tartsák be az újságíró szakma írott és íratlan szabályait, ellenkező esetben pedig haladéktalanul cseréljék le a névjegyükön található »újságíró« titulust a sokkal helytállóbb »médiazsoldos« elnevezésre” – zárul a közlemény.

Kampány Magyarország ellen

– Soha senki nem olvassa el a törvényeinket, a valódi tartalom nem számít. Ez történik most Németországban is, ahol el sem olvasták a pedofíliaellenes törvényt.

A német baloldali erők teljesen egyértelműen egy Magyarország elleni kampányra használják mindazt, aminek a pontos tartalmával nincsenek is tisztában

nyilatkozta tegnap Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint ha valakik, akkor a németek biztosan jól tudják, hogy káros a politikát a sporttal keverni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan kezelte a magyar sajtó a májusi gázai konfliktust?

Új jelentéssel jelentkezett a Magyar-Izraeli Média Center Egyesület, melyben azt vizsgálták, objektíven írt-e a magyar baloldali sajtó a gázai konfliktusról.

Közzétéve:

Az angol nyelvű jelentés megvizsgálta három nagyobb baloldali hírportál (Mérce, 444, Telex) és egy kisebb hírportál (Azonnali) Izraellel kapcsolatos híreit.

Következtetésük, hogy mind a négy egyértelműen elfogult volt Izraellel szemben, világosan a Hamász narratíváját preferálva Izraelével szemben – ugyanazon Hamászét, melyet az EU és Magyarország is terrorista szervezetnek tart. Mind a négy hírportál közölt eltorzított tényeket, egyoldalú riportokat és egyértelmű hazugságokat a témában – állítja a riport.

A jelentés angol, magyar, német és héber nyelvű összefoglalóval zárul – írja a neokohn.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elítélte a bíróság a Népszava kereszténygyalázását

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese másodfokon pert nyert a Népszava ellen.

Közzétéve:

Borítókép: Korábbi lapszámok a Népszava budapesti székházban 2014. június 24-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A bírósági indoklás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződőszemélyiségi jogát – írta a Magyar Nemzet.

Az ítélet továbbá részletezi, hogy a Népszavának négyszázezer forintot kell fizetnie Vejkey számára, továbbá a perköltséget is meg kell térítenie.

Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó karikatúrája ellen – amit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége karikaturistái a legjobb képnek ítéltek – Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított. Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A bírónő úgy érvelt, hogy ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás.

A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írtak alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.

Fotó: Magyar Nemzet

– Sajátosan indokolja a Fővárosi Törvényszék azt, hogy miért nincs gond a Népszava Jézus Krisztust gyalázó karikatúrájával

– nyilatkozta akkor Vejkey Imre, hangsúlyozva: „komoly aggodalomra ad okot ez a szürreális ítélkezési gyakorlat, a bíróság ezzel legitimálja az aljas támadásokat”.

– Másodrendű állampolgárnak éreztem magam keresztényként

– mondta el akkor az elsőfokú ítéletről Vejkey.

Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában.

Tovább olvasom