Kövess minket!

Médiapiac

Az intelligens vállalkozásoké a jövő, ez azonban alapvető változást igényel a vállalatvezetők részéről

A mesterséges intelligencia alkalmazása a gazdasági növekedés és a pozitív társadalmi hatás eléréséréhez újfajta együttműködés kialakítását teszi szükségessé.

Az Accenture Technology Vision 2018 éves jelentése szerint a mesterséges intelligencia (AI) és az egyéb technológiák rohamos fejlődése az intelligens vállalkozások létrehozását is felgyorsítja, és lehetővé teszi, hogy az emberek mindennapi életének részévé válhassanak. Ugyanakkor, ha a vállalatok a növekedés mellett a társadalomra is pozitív hatást szeretnének gyakorolni, olyan új vállalatirányításra lesz szükség, amely a bizalmat és a nagyobb felelősséget helyezi előtérbe.

A következő három év során a vállalatokat teljesen átalakító technológiai trendeket vizsgáló „Intelligent Enterprise Unleashed: Redefine Your Company Based on the Company You Keep” című jelentés kiemeli, hogy a technológiák – ideértve a mesterséges intelligenciát (AI), a fejlett analitikát és a felhőt – gyors fejlődése révén a vállalatok nem csak innovatív termékeket és szolgáltatásokat hozhatnak létre, hanem meg is változtathatják az emberek életét és munkafolyamatait. Ez azonban jelentősen átalakítja a vállalatok kapcsolatrendszerét ügyfeleikkel és üzleti partnereikkel.

A Technology Vision kutatás részeként az Accenture világszerte több mint 6 300 üzleti és IT vezetőt kérdezett meg. A válaszadók több mint négyötöde (84 százaléka) egyetért azzal, hogy a technológia révén a vállalatok zökkenőmentesen integrálódhatnak az emberek mindennapi életébe.

Az Amazon például az Echo eszköze és az Alexa AI asszisztense révén olyan mértékben vált az emberek mindennapi életének részesévé, hogy a fejlesztők dedikált Amazon zárakat építenek be az újabb otthonokba, így amikor nincsenek otthon, az okos zárrendszer segítségével a futárok bevihetik a megrendelt árut.

„Mára a technológia teljesen beépült mindennapi életünkbe, átformálva a társadalom jelentős részét”

-olvasható Paul Daugherty, az Accenture technológiai és innovációs igazgatójának álláspontja a lapunknak elküldött közleményben. „Ugyanúgy, ahogy régebben a városok a kikötők és a vasútvonalak mentén fejlődtek, vagy ahogy az emberek életét átátalakította az elektromosság, ma a világ a digitális innováció mentén gondolja újra önmagát – átvitt értelemben a vállalatok mentén, amelyek ezeket a szolgáltatásokat nyújtják. Ez az új típusú együttműködés a bizalomra és a személyes adatok megosztására épül.” – tette hozzá.

A jelentés szerint ez a technológiai átalakulás abban az értelemben egyedi, hogy a változás kétirányú: az emberek a vállalatok termékeit és szolgáltatásait használják, cserébe adatokat szolgáltatnak és hozzáférést biztosítanak az információkhoz. Az ilyen szintű „integrált innováció” és bizalom mélyebb kapcsolatot igényel – valódi partnerséget, amely nemcsak egy vállalat termékein, hanem a céljain és értékein is alapszik. Ez a kétirányú partnerség egyben új felelősségeket is létrehoz, – a fogyasztók és az üzleti partnerek, valamint a társadalom egésze iránt – amely megkívánja a legfelsőbb szintű vezetés elkötelezettségét is.

Az élenjáró vállalatok felismerték, hogy ezeket az új társadalmi elvárásokat a vállalkozások erősségévé lehet alakítani. A megnövekedett interakciókat arra használják, hogy partneri kapcsolatokat építsenek ki az ügyfelekkel, az alkalmazottakkal, a kormányzattal és a nyilvánossággal. Ez pedig túlmutat a kis- és nagykereskedelmen.

A Tesla például partneri együttműködést alakít ki a kormányzatokkal az önvezető járművekhez kapcsolódó szabályok kialakítása miatt. A Siemens pedig felajánlotta a MindSphere nevű, – az internet of things támogatására kidolgozott operációs rendszerét, – ezzel is megalapozva új partneri együttműködéseit.

Accenture Technology Vision 2018: Elkezdődik az intelligens vállalkozások kora – öt feltörekvő trend
Accenture Technology Vision 2018: Elkezdődik az intelligens vállalkozások kora – öt feltörekvő trend

A Technology Vision öt feltörekvő technológiai trendet azonosít, amelyek fontos szerepet játszhatnak a digitális gazdaságban elérhető sikerek elérésében:

A mesterséges intelligencia polgárai – az AI, mint a társadalom hasznos tagja. Ahogy növekszik a mesterséges intelligencia (AI) képessége, úgy nő az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása. Azok a vállalkozások, amelyek hasznosítani szeretnék az AI potenciálját, fel kell ismerniük ezt, és úgy kell fejleszteniük saját AI megoldásaikat, hogy felelősségteljes képviselje a vállalatot.

Kiterjesztett valóság – a távolság eltűnik. A virtuális és a kiterjesztett valóság technológiái átalakítják az emberek életét és munkafolyamatait, csökkentve ezzel az emberek, az adatok, valamint a tapasztalatok közötti távolságot.

Adatok igazságtartalma – a bizalom fontossága. Az adatok alapján működő vállalkozások most egy új problémával szembesülnek: a pontatlan, manipulált vagy részrehajló adatokkal, amelyek torz üzleti eredményekhez és elfogult döntésekhez vezethetnek. Ehhez két feladatot kell megoldaniuk: maximalizálni kell az adatok igazságtartalmát és minimalizálni kell az adatmanipulációt ösztönző tényezőket.

Problémamentes üzletmenet – nagy léptékű partnerségre építve. A vállalkozások a növekedés szempontjából nagyban függenek a technológián alapuló partneri kapcsolatoktól, azonban régebbi rendszereiket nem erre tervezték. A hálózatba kapcsolt intelligens vállalkozásoknak teljesítőképességük növeléséhez először újra kell tervezniük önmagukat.

A gondolkodás internete – intelligens osztott rendszerek létrehozása. A vállalkozások nagy energiát fordítanak az intelligens környezetekre: robotika, AI és különleges élmények. Azonban ezek életre hívása nemcsak új kulcskészségek és munkaerő képességek hozzáadását igényli majd, hanem a meglévő technológiai infrastruktúra modernizálását is.

„Az ügyfelekkel, alkalmazottakkal és együttműködő vállalkozásokkal kötött új partnerségekkel a vállalatok nagyobb bizalmat építenek, és tovább integrálják magukat a társadalomba, nélkülözhetetlenebbé válnak, és táplálják a saját növekedésüket”

– tette hozzá Daugherty.

Az Accenture közel 18 éve figyeli szisztematikusan a vállalatok világát, hogy azonosítsa azokat a feltörekvő technológiai trendeket, amelyek elavulttá tehetik a vállalkozásokat és iparágakat.

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom

Médiapiac

“10-20 globális sajtóorgánum mondja meg, mit kell gondolni”

Varga Judit igazságügyi miniszter a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) szerdai online jogállamiság-vitáján arra biztatta a nyugati “buborékban” élőket, hogy “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis – mint mondta – soha nem baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárcavezető a vitát követően közösségi oldalán elgondolkodtatónak nevezte, hogy

az elmúlt évtizedben egyetlen olyan vita, panelbeszélgetés, konferencia vagy nemzetközi sajtóban megjelent interjú sem volt még, ahol ne lehetett volna előre tudni, hogy a liberális politikusok, “megmondóemberek” és újságírók mit fognak mondani, kérdezni és hogyan érvelnek a jogállamisági és szabadságjogi témákban.

Hozzátette: soha egyetlen új gondolat, új kérdés vagy új kontextus nem merült fel.

Azt írta:

kényelmes póz az ilyen, hiszen 10-20 civilszervezet és 10-20 globális sajtóorgánum úgyis mindig pontosan megmondja, mit kell gondolni és mit szabad képviselni ezekben az ügyekben.

Az elmúlt évtizedekben ez a fajta politikai és ideológiai lustaság Varga Judit szerint olyan “hatalmas buborékot” hozott létre a Nyugat számára, amelyben nem kell gondolkozni, csak vissza kell mondani a megszokott mantrákat és varázsszavakat és akkor az ember “jó ember lesz” és “elkerülheti a civilizált világból történő kiátkozást”.

Éppen ezért – tette hozzá – az igazságügyi miniszternek mindig izgalmas kihívás jogállamisági beszélgetéseken, vitákon részt venni. Azonban ezek a “bokszmeccsek” véleménye szerint egyáltalán nem valódiak.

Hangsúlyozta, “mindenki a saját, külön szorítójában egyedül bokszol a levegőbe”, Magyarország például az európai jog talaján állva, mások ideológiai meggyőződésből; vannak, akik belpolitikai haszonszerzésből és vannak olyanok, akik nem is akarnak “bokszolni”, csak “beküldték őket a szorítóba”.

Egy azonban biztos: “a magyar ringbe, amely az európai jog és tények talaján áll, senki, vagy csak nagyon kevesen mernek belépni” – közölte Varga Judit.

Úgy fogalmazott: megpróbálta “beinvitálni a kényelem bajnokait a magyar szorítóba”, arra biztatva őket, hogy merjenek nyitni a más vélemények felé, legyenek bátrak megismerni a másik oldal érveit is. És ami a legfontosabb: “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis sose baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Tovább olvasom