Kövess minket!

Médiapiac

″Az én személyes ízlésem teljesen lényegtelen″

György Bencével, a TV2-csoport frissen kinevezett program- és hírigazgatójával beszélgettünk. Lesz-e leépítés tartalmi vonalon? Van-e kultúrmissziója a feladattal? Mit csinál a hírpolitikai tanácsadó? Többek között erről esett szó.

György Bence

Február 1-jével program- és hírigazgatóvá léptél elő. Hogyan kerültél képbe, s mennyire érzed magadénak a feladatot? Eddig inkább közéleti újságíróként, szerkesztőként ismerhettünk, miközben egy kereskedelmi tévés portfolióiban túlsúlyban vannak a könnyedebb elemek.

Ezt két irányból lehet megközelíteni. Az egyik az, hogy a hírterületért felelős emberként közel kerültem a TV2 menedzsmentjéhez, és számos olyan üggyel kerültem kapcsolatba, ami általában érinti a TV2 működését, a cég sorsát. Ilyen módon egyre többet tudtam meg a többi terület működéséről, és egyre jobban is kezdett érdekelni a műsorgyártás híreken túli része.

Másfelől ez egy menedzsment feladat: a programing területet képviselve kell részt vennem a cég irányításában. Itt jön képbe, hogy nem tévésnek, hanem közgazdásznak tanultam, marketinget, reklámot hallgattam. A TV2-ben is ösztönösen érdekelnek az üzleti jellegű területek, de még a műszaki is, mert régóta érdekel hobbi szinten a televíziós, a mobil- és a számítástechnika.

Végzett marketingesként a programingot termékfejlesztésként fogod fel?

Menedzselendő területként fogom fel, amelynek egy részéhez újságíróként régóta értek, egy másik részéhez pedig nemrég kezdtem el érteni. Eddig is olyan területet vittem, amelyhez nyolcvan ember tartozott, milliárd feletti költségvetéssel, magyar és külföldi partnerek bevonásával. A feladat lényegét tekintve nem változott, csak a méretek lettek nagyobbak a szélesebb terület miatt: a költségvetés többszörös, a létszám nagyobb, a főszerkesztők mellett pedig osztályvezetőkkel is dolgozom.

Egyébként nincsen különösebb kultúrmisszióm ezzel a feladattal, úgy szeretném végezni a munkámat, ahogyan eddig is. Amikor felkértek, az játszott szerepet, hogy a hírterülettel elégedett a vezetés, és ezt a sikert szeretnék kiterjeszteni a teljes műsorfolyamra. Ez nemcsak a vezetőség kérése volt, hanem az én vágyam is.

A feladat ettől függetlenül friss. Még tanulási folyamatban vagy?

Nem tanulási, inkább ismerkedési folyamatban. Hónapok óta készültem a feladatra, tudható volt, hogy az elődöm, Ralf Bartoleit, aki vezérigazgató-helyettesként felelt a programing területért nyár óta, addig marad, amíg le nem zajlik az értékesítés.

Többnyire egy vezetői kinevezés változásokat hoz az adott osztályon. Számíthat ilyesmire a TV2-csoport programing csapata?

Valamelyest másképp képzelem el a munkafolyamatokat, de nincs szükség lényegi változásokra. A meglévő gárda tökéletesen alkalmas a feladat elvégzésére. A hírterületet továbbra is közvetlenül én irányítom, a Tények főszerkesztője pedig Gábor László, aki eddig is a legközvetlenebb munkatársam volt.

Laczkó Endre és Árkos Bence távozásakor a TV2 azt kommunikálta, hogy a szervezet laposabbá tétele az egyik cél. Várható-e létszámcsökkenés a tartalomgyártó csapatnál?

A laposabbá tétel azt jelenti, hogy egy-egy vezető nagyobb csapatot irányít közvetlenül, mert csökken az irányítási szintek száma. A tartalomgyártás területén eleve így működtünk, rajtam keresztül pedig még inkább így lesz.

A Forbes nemrégiben készített interjút a TV2 tulajdonosaival. Simon Zsoltnak feltették a sokakat érdeklő kérdést, mégis mit csinál a kalandos nevű hírpolitikai tanácsadó a csatornánál. A válasza nem volt egyértelmű, igazából a hírterületért felelős szakemberekhez irányította az újságírókat válaszért. Ha már itt ülök, kérlek, válaszold meg.

Pindroch Ferenc felel a kormányzati kapcsolatokért, illetve segíti az információáramlást, ami olyan egyszerű dolgokban is megmutatkozhat, hogy bizonyos témákról, sajtómeghívókról ő értesül előbb. A kormányzati kapcsolatokért felelős munkatársra minden nagyvállalatnál szükség van. A hírterületért eddig is én feleltem, és most is én irányítom.

Bár most már A nagy duettért vagy Az élet show-jáért is te felelsz, de gondolom, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a Tények a szíved csücske. A Tények húzóműsor a TV2-nél. Most ez a híradótok erősségét jelzi, vagy a szórakoztató műsoraitok gyengeségét?

Jogos a kérdés, ugyanakkor örüljünk annak, hogy a Tények nézettségét tekintve Magyarország egyik legnépszerűbb műsora. Átlagosan 26 százalék körüli közönségarányt hoz a 18-59 éves célcsoportban, de gyakran 30 százalék feletti, ami manapság egészen különleges sikernek számít.

Nyilvánvaló, hogy nem minden sávban reális ilyen célt kitűznünk a TV2 műsorai elé, de az biztos, hogy vannak olyan új műsorok, amelyekben megvan a potenciál, hogy feljebb lépjenek. A munka nagy részét most az jelenti, hogy a napi műsorainkat folyamatosan erősítjük.

A Tényeken elég sokáig alakítgattatok, egyfelől a hosszát, másfelől a bulvár-közéleti arányt tekintve. A műsort mégis érik kritikák, miszerint erősen felülreprezentált benne a kormányzat. Másfelől – ezt bármely nagy tévé híradójával kapcsolatban felvetik – a bulvárarány miatt is érkeznek kritikák. Te, mint közéleti vénájú szerkesztő, elégedett vagy a produktummal?

Az én személyes ízlésem teljesen lényegtelen. A Tények egy nagyon jó hírműsor, amely meghatározó információforrás sokak számára. A Tények valóban régóta formálódik, de ez soha nem is jut nyugvópontra, mert folyamatosan alkalmazkodunk a nézői igényekhez.

A kormányoldal nincsen felülreprezentálva, ezt a téves eredményt akkor kapjuk, ha egymással meg nem feleltethető számokat vetünk össze. A nemzetközi sztenderdet követő TV2-policy szerint a kormánynak, a kormánypártoknak és az ellenzéknek egyaránt 1/3 rész jár. Ráadásul a fenti arány csak a hírműsorunkra vonatkozik, de ha megnézzük, hogy milyen arányban szerepelnek ellenzéki politikusok a Mokkában, végképp okafogyottá válnak a vádak. Az arány ugyanis nagyjából fele-fele.

Ha nem a politikába, akkor a bulvárba kötnek bele sokan. Teljesen jogos a kérdés, hogy mennyire értelmes dolog kispandákkal és három fő sajnálatos halálát követelő kambodzsai buszbalesetekkel felhígítani a kereskedelmi tévék főműsoridős híradóit. Sokak számára ezek a híradók jelentik a fő tájékozódási forrást. Azt mondtad nincs kultúrmissziód a munkával, pedig lehet, hogy e téren azért kellene, hogy legyen.

Azt hogy nincs ilyen misszióm, úgy értettem, hogy nem szeretnénk abban a szerepben tetszelegni, hogy mi fogjuk a közízlést meghatározni.

Pedig ilyen eléréssel akár meg is lehetne próbálni.

De nem tesszük. Sem nekem, sem a kollégáimnak nem célunk, hogy olyan tartalmakat nyomjunk le a nézők torkán, amelyek nem érdeklik őket, de szerintünk érdekelniük kellene. A Tények most már 70 perc hosszúságú, amibe rengeteg közéleti hír belefér, ami akkor is igaz, ha arányait tekintve kevesebb, mint a közszolgálati tévé hírműsorában. Ez így is van rendjén. Magyarországon sok hírműsor van, intenzív hírfogyasztás zajlik különböző médiumokon keresztül, azaz van választás. Igaz, hogy nekünk is felelősen kell meghatároznunk a hírműsorunk tartalmát, de nem igaz, hogy csak az jut el a nézőhöz információként, amit nálunk lát. Azért néznek bennünket annyian, mert olyan híreket kapnak, ami érdekli őket.

A TV2 közéleti kínálata sem csak az este hatos Tényekről szól, hanem a Tények Estéről és a Mokkáról is. A Mokkában minden nap megfordulnak politikusok, közéleti személyiségek, szakértők. A témák bővebb hátterét pedig meg lehet ismerni a késő esti Tények kiadásból. Utóbbiból komoly repertoárt tudnék felsorolni művészekből, tudósokból, politikusokból. A Tények Este az egyik legkomolyabb interjúműsor Magyarországon.

A tavaszi műsorstruktúra már összeállt. Mit vártok idén, hol láttok kihívásokat? Van-e számszerűsített nézettségi cél?

Számunkra a legfontosabb, hogy a nézőink és a hirdetőink elégedettek legyenek a műsorainkkal. Ezen belül nagyon fontos, hogy megtartsuk és bővítsük azokat az idősávokat, amelyekben a TV2 piacvezető. Már ilyen a hétköznap reggel és délután, egyre több hétvégi este, a Tények műsorsávja és sorolhatnám. Az egész napokat tekintve már piacvezetők vagyunk és nem állunk itt meg.

Fontos, hogy legyenek sikeres napi műsorok. Fontos, hogy legyenek olyan nagy produkciók, amelyekre büszkék lehetünk. Így indult A nagy duett, arra számítunk, hogy Az ének iskolája is újra nagy siker lesz, és visszatér a tavalyi év kedvence, a Sztárban sztár is. Kiemelt projekt idén a Rising Star, amiért világszerte nagy küzdelem folyik. A formátum megszerzésében nagy szerepet játszott Az ének iskolájának a sikere.

Az ügyfeleink felé tettünk egy ígéretet, hogy minden kampányt ki fogunk tudni szolgálni. Emellett fontos terület számunkra a terjesztés, a kábeltársaságokkal ápolt jó kapcsolat. A tévés piac nagy változások előtt áll, 2015. január 1-jétől a TV2 is fizetős lesz, és mi azt ajánljuk a partnereinknek, hogy erre a változásra szeretnénk együtt felkészülni, ami hatással van a műsorainkra is. Azt szeretnénk, hogy a fogyasztók a tévézést továbbra is jó szórakozási, informálódási lehetőségnek tartsák, és ehhez akár új csatornák indításával, akár a meglévő portfoliónk frissítésével is hozzájárulunk.

Ezek szerint új csatornák is a csőben vannak.

A nagyon közeli jövőben nem indítunk új csatornát, de tervben van ez is, a koncepciók már megvannak és az sem kizárt, hogy más csatornák akvizíciójával bővítjük a portfóliónkat.

A TV2-csoport egyelőre veszteséges, a vásárlást hitelből finanszírozzák a bejelentés szerint, a vezetői szinteket csökkentik. Ez mind a takarékosság felé mutat, a nagy tervek viszont a programinvesztíció növelését tennék szükségessé. Van lehetőség az utóbbira?

Tavalyról idénre jelentősen nőtt a saját gyártású műsorokra szánt összeg. Ez megfelelő hátteret nyújt a műsorfejlesztéshez. A vásárolt tartalmak és a sajátgyártású műsorok közötti forrásátcsoportosítás is hozzájárul ahhoz, hogy elképesztő mennyiségű műsort gyártunk idén. Jövőre is ezt szeretnénk tartani. A TV2 műsoridejének 60 százalék saját gyártású, azaz egyedi tartalom és nem mellékesen ezek hozzák a legnagyobb sikereket. Így a hirdetők és a terjesztők mellett a legfontosabb ügyfeleinknek, a nézőknek is ígérhetjük, hogy folyamatosan nézhetik a kedvenc, saját gyártású műsorainkat.

A TV2 jelentős, ám vegyes piaci reakciókat kapott bejelentése volt a 18-49-es kereskedelmi célcsoport 18-59-re bővítése. Ez az új keret hogyan befolyásolja a munkádat?

Az átlagos tévénéző életkora 50 év, így nem volt benne a célcsoportban, ami nonszensz. A váltás a napi munkámat nem befolyásolja, én eddig is szélesebb célcsoportban gondolkodtam.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom