Kövess minket!

Médiapiac

Az amerikai és a magyar médiafogyasztási szokásokat vetette össze a Lounge Group

Van, amiben csak kullogunk a tengerentúliak után. De vajon miben járunk még náluk is előrébb?

Míg az amerikaiak a tévében nézik a híreket, mi magyarok a netről tájékozódunk inkább. A tartalomfogyasztási szokásokat illetően jó pár tekintetben felvesszük a versenyt a világhatalommal – derül ki egy friss kutatásból, amelyet egy magyar cég végzett az Egyesült Államokban és itthon. Cikkünkből kiderül, hogy mi az, amiben még az amerikaiaknál is előrébb járunk.

A kutatást a november eleji amerikai elnökválasztás miatt végezte el a legnagyobb hazai marketingkommunikációs cégcsoport, a Lounge Group, így a kérdések elsősorban az amerikai és magyar emberek tájékozódására és tartalomfogyasztására vonatkoztak.

Az első és legfontosabb tanulság, hogy bár a digitalizáció egyre inkább elmossa a határokat,

az óceán két oldalán nagyon eltérően fogyasztjuk a médiát. Van, amiben csak kullogunk az amerikaiak után, de van, amiben előzünk.

Lássuk, hogy állunk a különversenyben!

Sokatmondó adat, hogy az amerikaiak többsége, több mint fele a televíziót tekinti elsődleges hírforrásnak. Az országos csatornák, a helyi csatornák és a kábelcsatornák állnak a dobogó egyes fokain, a tengerentúlon minden más tömegtájékoztatási forma, mint a rádió, újságok, internet, csak ezek után következik. „Nálunk ez az arány jóval alacsonyabb, jelenleg az emberek harmada szerzi be elsősorban a televízióból a napi információt. A 18+ szavazóképes magyar lakosság általános médiafogyasztási szokásaiban szinte azonos az internetfogyasztás és a televíziófogyasztás mértéke, azonban kifejezetten hírforrásként már legnagyobb arányban az internetes híroldalakat fogyasztják – vetette össze a hazai állapotokkal Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaiagazgatója.

Pedig tévénézésben felvesszük a versenyt az Egyesült Államok polgáraival. A statisztikai adatok szerint mi is a világ élbolyában vagyunk a napi négy és fél óra képernyőbámulással, akárcsak az amerikaiak. Amíg azonban a tengerentúlon tájékozódásra, addig nálunk leginkább kikapcsolódásra használjuk a tévét. Nem véletlen, hogy nálunk a képernyőidőn nagyjából felében szórakoztató programok futnak a családi készülékeken, vagyis szappanoperák, sorozatok és animációs filmek.

41-11 az állás a javunkra, amikor azt nézzük, száz emberből hányan tájékozódnak elsősorban internetes híroldalokról. Az okot aránylag könnyű megtalálni: az átlag magyar napi 3,2 órát lóg a neten. A harminc év alattiak ennél is többet, napi 4 órát. A leggyakoribb tevékenység pedig messzemenően az olvasgatás, böngészés, ezzel ugyanis a felhasználók kilenctizede üti el alkalomadtán a netidőt.

A magyarok tehát jóval több gondot fordítanak arra, hogy online felületről szedjék össze az információt és szélesebb körben tájékozódjanak.

Ami a közösségi média használatát illeti, az amerikaiak az Instagramot, a Snapchatet, a LinkedInt és pláne a Twittert lakosságarányosan többen használják, mint nálunk, jelentsen ez akár jót, akár rosszat. Utóbbin például minden negyedik USA-lakó ott van, míg nálunk minden tizennegyedik. De hogy miben vagyunk mégis jóval előrébb, mint az amerikaiak?

A Facebook használatában!

Bármerre indulunk is Magyarországon, száz emberből 86 megtalálható a legnagyobb közösségi oldalon. Az USA-ban sem kell nagyítóval keresni Zuckerberg oldalának felhasználóit, de ott csak hetven hasonszőrűt találni száz tetszőleges lakosból. Ami pedig a tartalmat illeti, nos, ha már elnökválasztás, a magyarok kétharmada bizony szokott közéleti tartalmakat is megosztani vagy kommentelni a közösségi médiában. Például Trumpról is, akit a magyarok többsége újra befutónak vár a novemberi elnökválasztáson, derült ki a Lounge Group kutatásából.

Az Egyesült Államokban szeptemberben 2000 fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást 500 fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány végezte október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra. További adatok forrása: NMHH, Nielsen.com és statista.com.

Bortóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom