Kövess minket!

Médiapiac

Az állam is egy TV2

Azért ment a Magyar Nemzethez publicistának, mert úgy véli, a többi Simicska-orgánumhoz hasonlóan ez a lap is függetlenül politizáló médiummá vált. Márpedig a puzsérság három komponense a közérdekűség, a közérthetőség és függetlenség. Úgy ítéli: nincs hozzá hasonló a magyar médiában.

Mert – hiába a népszerű hazugság – a köznyilvánosság a közvéleményt nem szolgálja, hanem formálja. Sőt, az igazság még súlyosabb: deformálja.

Közismerten lesújtó a véleménye a médiáról: hazugságnak, mocsoknak, gennynek, förtelemnek szokta titulálni. Talál benne bármi pozitívat?

Nem nagyon.

Semmit?

A pozitívumok általában nem tervezettek, hanem járulékosak. A Facebooknak például van haszna, mert alternatív nyilvánosságként funkcionál. Én is képes vagyok saját orgánumként használni, holott az eredeti célja nem ez volt, hanem hogy kapcsolati hálóként működjön.

Ezek szerint a klasszikus orgánumokban – tévében, sajtóban, rádióban – nincs egyetlen műsor vagy szereplő sem, aki értéket teremt?

Műsorról nem tudok. És egy kezemen meg tudnám számolni azokat az újságírókat, médiaszemélyiségeket, akik pozitív szereplőkként említhetők.

Számolja!

Hát. Kepes András, Baló György, Betlen János, Kóczián Péter.

Ők négyen mitől különleges minőség?

Betlen nem napkeltéződött el, Baló nem ertéeleződött össze, és ez a fenti brandek ismeretében nem kis dolog. Kepessel és Kócziánnal együtt ők meg tudták őrizni a karakterüket meg az autonómiájukat, el tudták látni a maguk funkcióját. Kultúremberként nem simultak be a köznyilvánosság neoprimitivizmusába. Mert – hiába a népszerű hazugság – a köznyilvánosság a közvéleményt nem szolgálja, hanem formálja. Sőt, az igazság még súlyosabb: deformálja.

Korábban is volt már képernyős erőszak, jóformán ebből áll a kereskedelmi tévék elmúlt tizennyolc éve. Mit kéne éreznem, amikor a nyilvánosságért felelős személyek széles gesztusok kíséretében mossák a kezüket?!

Éden Hotel?

Abszolút!

Ritka példa, de szinte a komplett sajtó elítélte a csatornát, mire a TV2 átgondolta műsorszerkesztési elveit és bocsánatot kért.

És? Ezúttal ugyan mi történt az Éden Hotelben, ami eddig nem?

Kamerák előtt erőszakoskodtak egy nővel.

Azt üvölti a sajtó, hogy itt és most példátlan gyalázat történt, pedig csak eljött az alkalmas pillanat arra, hogy a nyilvánosság szereplői képmutatóan elhatárolódjanak.

Képmutatóan?

Természetesen. Az Éden Hotelt nem most rántották elő a cilinderből, ez csupán egy hosszú folyamat egyik stádiuma. A főműsoridős zaklatás abban a valóságshow-ban nem egyedi kihágás, hanem a rendes kereskedelmi tévés működés része. Az emberek szeretnek kukkolni, és ez a sötét ösztön a médiatérben reality-kké áll össze. Korábban is volt már képernyős erőszak, jóformán ebből áll a kereskedelmi tévék elmúlt tizennyolc éve. Mit kéne éreznem, amikor a nyilvánosságért felelős személyek széles gesztusok kíséretében mossák a kezüket?!

Vajon a Vodafone feladata, hogy a civilizációs minimumot kikényszerítse a médiából? Nem az lenne inkább a dolga, hogy kedvező mobiltarifákat és előnyös előfizetéseket szolgáltasson?

A Vodafone blokkolta a hirdetéseit a TV2-n. Ilyet magyarországi multi még nem tett.

A Vodafone hány előfizetést értékesített ehhez hasonló, és ennél gyalázatosabb műsorok révén? Ezt az ügyet most épp úgy reklámcélra használja, ahogy korábbi szpotjait a különböző valóságshow-k reklámblokkjaiban. Vajon hány előfizetést zsákol be most a Vodafone annak révén, hogy kiáll a nők méltósága mellett?

Mégis, mit kellett volna tenniük az ügyben?

A csatorna megbüntetése nem a Vodafone dolga.

Jó, hagyjuk a Vodafone-t!

Ne hagyjuk, mert fontos! Főleg, hogy a médiapiacról beszélünk. Vajon a Vodafone feladata, hogy a civilizációs minimumot kikényszerítse a médiából? Nem az lenne inkább a dolga, hogy kedvező mobiltarifákat és előnyös előfizetéseket szolgáltasson?

Jelzésértékű gesztust tett. Mi ezzel a baj?

Az, hogy az állam feladata lenne megóvni minket a szennyes tartalomtól. Szabályoznia kellene a nyilvánosság platformjait, meghatározni és kikényszeríteni egy minimális kulturális nívót. A Vodafone szándékos és súlyos szereptévesztésben van. Úgy gondolta, hogy a társadalmi felelősség jó reklámérv, ezért belépett egy olyan térbe, ahol az állam helye volna.

Az emberek vérszomja halálbüntetés-kampánnyá áll össze, ahogy a kíváncsiságuk valóságshow-kká.

Csak?

Csak épp nem látja el a funkcióját, mert az állam is egy Blikk, az állam is egy TV2. Orbán Viktor halálbüntetést felvető és bevándorló-ellenes kampánya az emberek félelmeit stimulálja. Abból kovácsol politikai tőkét, hogy a választók féltik a biztonságukat és a munkájukat. Ez nem más, mint véleménybűnözés. Az emberek vérszomja halálbüntetés-kampánnyá áll össze, ahogy a kíváncsiságuk valóságshow-kká. A kormányzati kommunikáció ugyanúgy működik, mint a TV2 PR-je. A Vodafone azért léphet be a köznyilvánosságot kontrolláló pozícióba, mert az állam látványosan kivonult onnan.

Az államot a sajtóban a Médiatanács képviseli: feljelentés alapján büntet, ha szükségesnek ítéli.

És ha büntet, annak ugyan milyen hatása van? A kereskedelmi tévék az éves költségvetésükbe kalkulálják a büntetési tételeket. Miért létezik egyáltalán a Médiatanács? Miért fizetjük ezeket a semmirekellő politikai megbízottakat? Nem azért, hogy a nyilvánosság platformjait megtisztítsák a szennyes, emberalatti, civilizációt romboló tartalomtól? Még egyszer: a Médiatanácsnak nem az a dolga, hogy felszopja a saját PR-jét, hanem az, hogy a nyilvánosságot megtisztítsa a kártékony, mérgező tartalomtól. Nem megbüntetni kéne a TV2-t, hanem az elmúlt tizenöt év szennyezésére méltó választ adva visszavenni tőle a frekvenciát. Álljon már meg a menet! Nehogy már úgy éljük meg, hogy a TV2, ami amúgy normálisan működik, most hibázott egyet! Ugyan mit követett el most a TV2, amit az elmúlt tizennyolc év során nem? Ha az egyik blog nem írja meg ezt az esetet, akkor fel sem figyelünk rá. A társadalom nőjogi felettes énje elkezdte kongatni a vészharangot, amire válaszul most mindenki látványosan elhatárolódik. Ahelyett, hogy a magyar állam felszámolná ezt a mocskos platformot. Tényleg a nők sérelmére történt a képernyőn a legsúlyosabb gyalázat? Nézzük már meg a Frizbit, ahol hétről hétre fogyatékos, haldokló és gyászoló emberek nyomorúságának a kiárusítása zajlik listaáron! Tényleg a nők a legnagyobb áldozatok?!

Úgy tűnik, hogy az általam felállított normáknak olykor én sem tudok megfelelni.

Két éve ön is megjelent egy hasonlóan „mocskos platformon”: vendég volt az RTL Klubon Balázsék Vundersőn és Zuperszexi című bulvárműsorában. Az nem gyalázat?

Önnek úgy tűnt, hogy asszisztáltam hozzá?

Abszolút. Sőt. Folyamatosan hangoztatja: ha bemegy a bulvárba, arra használja a nézettséget, hogy értelmes dolgokról beszéljen. Ehhez képest olyan témákban volt partner, mint szex egy kormoránnal, hogy a többi, „kultúrát mérgező tartalomról” ne is beszéljünk.

A kezem-lábam törtem, hogy értelmes beszédet hozzak ki abból a beszélgetésből. Az ott elhangzó felvetéseikre hogy tudtam volna értelmesebben válaszolni?

Mondjuk úgy, hogy nem megy be. Vagy azt mondja: kedves Balázs, ez elég primitív kérdés, beszéljünk másról.

A közönség egy vágott anyagot látott. Az adásba kerülő műsort úgy ollózták össze, hogy Balázs meg Jani ne jöjjenek ki szarul belőle.

Ön se jött ki szarul belőle. És része lett annak a platformnak, „amit meg kéne szüntetni”.

Sajnálom, ha így jött le. Lássuk be, hogy nem könnyű egy bulvárigényű, locsogó-fecsegő, semmirekellő, egymást hátbeveregető világba csöppenve kulturális áttörést elérni. Úgy tűnik, hogy az általam felállított normáknak olykor én sem tudok megfelelni.

Ha már a nők jogairól szóltunk, őket is sikerült megsértenie.

Igen?

Igen.

Mivel is?

A csajozás témában vicceskedve kijelenttette: „A nők nem az észre buknak, hanem a képernyőre.”

De hát ez így van. Ne legyünk már képmutatóak! Pontosan tudjuk, hogy a férfiak a szép nőkre, a nők pedig a nagy hatalmú férfiakra buknak.

Ez általánosítás.

Általános igazság.

Annak van hatalma, aki szerepel a tévében?

A nyilvánosság hatalom. Ezért aki ebben a neoprimitív világban képernyőn van, annak hatalma van.

Amit, ezek szerint, ön is remekül kihasznál. Azt nyomta Balázsékkal, mekkora poén, hogy ismert arcként könnyen tud csajozni.

Az ki van zárva. Én pusztán annyit jegyeztem meg, hogy a nők a hatalomra buknak. Miért olyan nagy dolog ezt kimondani?

A műsorban ez valahogy úgy hangzott, hogy „ugye Robi, mekkora hülyék a csajok, mert buknak rád, mióta a tévében szerepelsz”.

Én meg erre azt mondtam, hogy igen?

Igen.

Sajnálom, ha az jött át, hogy a Sebestyén Balázs meg a Vadon Jani lezüllesztették a Puzsért a saját nívójukra. Most mit csináljak?

A Simicska-féle gecizés nyomán a Magyar Nemzet gettóba került, én pedig már bő tíz éve élek ebben a gettóban. Fogalmazzunk úgy, hogy adta magát az együttműködés.

És a Magyar Nemzettel mit csinál? Hogyan találták egymásra?

A Simicska-féle gecizés nyomán a Magyar Nemzet gettóba került, én pedig már bő tíz éve élek ebben a gettóban. Fogalmazzunk úgy, hogy adta magát az együttműködés.

Miért is?

Mert a Magyar Nemzet független lap lett. Ráadásul Simicska orgánumain kívül ma nincs is más függetlenül politizáló médium Magyarországon.

Jól értem, a Magyar Nemzet attól vált függetlenné, hogy Simicska összeveszett Orbánnal?

És így kikerült a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből. Tiszta sor. Bevallom, a gecizés után már vártam, hogy hívni fognak.

Simicska hívta?

Nem, a főszerkesztő.

A publicisztikáihoz közéleti témákat választ majd?

Igen.

Miért?

Mert rendszeresen felkúrom az agyam a közéleti témákon.

A klasszikus jobboldali sajtómunkások már képtelenek alkalmazkodni ehhez a Gucci-táskás, multicéges, pszichopátiás attitűdhöz. Minden köpönyeget kifordítottak és minden segget kinyaltak már, de ezt a végső fordulatot velük már nem lehet megtenni.

Ön is beszáll Bayer, Tóta W. és a többi politikai megmondóember anyázós bulijába?

Én folyamatosan kétfrontos gerillaharcot vívok ellenük, öt éve pedig már háromfrontosat. Az egyik a Nemzeti Együttműködéssel, a másik a balliberális oldallal, a harmadik pedig a nemzeti radikalizmussal és a Jobbikkal szembeni front.

Mindenki az ellensége?

– Az egész politika hatalmon van, nem csak a Nemzeti Együttműködés. Ennek legfeljebb a mértéke és az időbelisége változik. Simicska is jó eséllyel pártot alapít majd előbb-utóbb, a Magyar Nemzet pedig annak lesz a kommunikációs csatornája. Különben miért lenne szüksége Simicskának egy politizáló újságra, ahol nem hirdet az állam? Egy politikai laphoz előbb-utóbb kell, hogy tartozzon egy párt, ahogy minden párthoz előbb-utóbb kell, hogy tartozzon egy újság. Pontosabban napi- és hetilap, rádió, tévé és internetes portál. Mindez a kormánypárt számára most a Napi Gazdaság, a kialakulóban lévő via.hu, valamint az M1 Nemzeti Hírcsatorna. Orbán ezekkel igyekszik kiváltani a gettóba tolt Simicska-médiát.

Akkor független egy lap, ha nincs mögötte párt?

Politikailag igen.

Vagyis ha egy évvel ezelőtt, az akkor még fideszes, orbánista Simicska keresi meg önt a Nemzettel, nemet mond?

Egy éve nem kerestek volna meg. Amúgy nem mondtam volna nemet, csak Lázár Jani a második cikkem után leszólt volna a Simicskának, hogy Lajos, miket íratsz te? Engem meg két órán belül kicsaptak volna, mint a taknyot. Ahogy azt tették korábban is számos helyen. Azelőtt sem igazodtam, se politikailag, se gazdaságilag. A médiumok ugyanis a céges világtól, vagyis a hirdetőktől még kevésbé függetlenek. Bayer bármikor mocskolhatja Gyurcsányt, Tóta W. meg Orbánt, de a saját politikai és gazdasági megrendelőik az ő számukra is kritizálhatatlanok.

Bayer kritizálja Orbánt is. Legutóbb a tapolcai kampány sümegi állomásán tartott CÖF rendezvényen.

Ezt én is látni vélem. A Fidesz jól bejáratott sajtója lassan felmondja a több évtizedes egyezséget. Az új Fidesz-médiához úgy tűnik, már Lázár- és Rogán-kompatibilis pszichopata újságírókra lesz szükség.

Pszichopata?

A klasszikus jobboldali sajtómunkások már képtelenek alkalmazkodni ehhez a Gucci-táskás, multicéges, pszichopátiás attitűdhöz. Minden köpönyeget kifordítottak és minden segget kinyaltak már, de ezt a végső fordulatot velük már nem lehet megtenni. Ez érződik most. Nekem a Nemzettel momentán szerencsém van, Simicska nem vár el semmilyen politikai tartalmat: azt írok, amit akarok.

Ez lenne a „puzsérság”, az ön által szerényen emlegetett „puzsér-médiabirodalom”?

Értsük az öniróniát! Szóval: a puzsérság három fontos komponensből áll. Közérdekű vagyok – kivéve ugye a Vundesőn és Zuperszexit. Emellett közérthető és független. Ez három kikezdhetetlen alapelv.

Nincs más ilyen a médiában, csak ön?

Nem nagyon tudnék más példát mondani.

És azok, akiket korábban pozitív figurákkánt említett?

Kepesnél úgy gondolom, hogy közérthetőbb vagyok, Balónál pedig lényegesen függetlenebb. Ha a magyar médiában valami közérthető, az sosem lehet közérdekű. Lásd Balázst és Janit. Ha valami közérdekű, az pedig sosem lehet közérthető. Lásd a Kossuth Rádiót meg a rétegértelmiségi hümmögéseket a késő esti műsorsávokban. Független megszólalót viszont nem nagyon tudnék mondani. Talán Török Gábort és Kócziánt.

Az egykor origós Pethő András mindenkitől függetlenül írta meg Lázár János utazásainak történetét. Az egész portál ráment.

Amikor az Origo főszerkesztőjét kirúgták, az egész hazai nyilvánosság attól volt hangos, hogy vége a sajtószabadságnak. Még parlamenti felszólalás is elhangzott. Amikor engem meg a munkatársaimat kifejezetten tartalmi-politikai okokból kirúgtak a Pont FM-ről, a RadioCafétól meg az Echo TV-től, senki nem állt fel a Parlamentben, hogy bejelentse: itt és most lezárult a szabad sajtó kora. Mögöttünk nem állt senki, hogy megvédjen minket, ugyanis nem tartoztunk egyik holdudvarhoz sem.

És Pethő?

Tudjuk, hogy kinek fájt az ő kirúgása.

Kinek?

A balliberális ellenzéknek. Ezért lett belőle precedens, parlamenti panaszkodás, ezért kongatták négy égtáj felé a vészharangot. Amikor politikai okokból, a független véleményemért kirúgtak, értem senki nem protestált. Inkább közösen és csöndben röhögött a markába mindkét szekértábor. Lássuk már meg végre a politikai nyilvánosság határait!

Médiapiac

Hallgatnak a jogvédők a magyar újságíró vegzálása után

A Hír TV magyar tudósítója a PestiSrácok.hu-nak részletesen beszélt a meghurcoltatásáról.

Közzétéve:

A borítóképen Bugnyár Zoltán, forrás: PestiSrácok.hu

Eljárást indítottak Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény gyanújával a svéd rendőrök, akik annak ellenére vették őrizetbe, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A Hír TV tudósítója arról a terrortámadásról készített beszámolót, ami még szerdán történt egy Vetlanda nevű kistelepülésen, ahol hét embert sebesített meg egy férfi, aki késsel támadt az áldozatokra. A magyar tudósító éppen az összefoglaló bevezetőjét rögzítette volna, ahol ő mondja el a friss részleteket, és mivel az esettől mintegy 400 km-re tartózkodott, a rendőrség épületét a háttérben “illusztrációnak” használta volna. Azonban nem várt akadályokba ütközött: a svéd rendőrség egészen egyszerűen őrizetbe vette, s bár együttműködött az egyenruhásokkal és abbahagyta a forgatást, azok közölték vele, hogy be kell mennie velük a rendőrségre. Ott pedig azonnal a kihallgatószobába vitték, nem engedték telefonálni sem.

ELJÁRÁST INDÍTOTTAK ELLENE

Bugnyár Zoltán a PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott: teljesen érthetetlen volt számára, hogy gyanúsítottként akarják kihallgatni, annak ellenére, hogy ő csak egy telefonfelvételt készített, a munkáját végezte, a rendőrségi épület egyfajta illusztrációként szerepelt volna csak a háttérben, miközben beszél. A tudósító elmondta azt is: nem tudta, hogy ez tilos vagy törvénysértő lenne. Azt, hogy ezt egyébként milyen jogszabály tiltja, nem közölték vele, viszont a rendőrök svéd nyelven akarták, hogy vallomást tegyen. Bár Bugnyár Zoltán beszél svédül, de egy büntetőügyben nem érezte volna magát biztonságban, így telefonos tolmácsot kért, akit – bár jogszabály írja elő – nem tudtak biztosítani. A kihallgatóhelységben a rendőrök nem, míg Bugnyár Zoltán viselt maszkot, amin – elmondása szerint – mosolyogtak a hatóság emberei. Amikor megkérdezte, mivel vádolják, akkor derült ki számára, hogy védett objektum elleni bűncselekmény vádjával indítottak eljárást ellene, és hiába mutatta a telefonjával rögzített felvételt, azt nem csupán a saját készülékükkel rögzítették, de a mobilját is lefoglalták. Ezután engedték szabadon, de semmilyen hivatalos papírt, jegyzőkönyvet nem adtak számára az eljárásról, amit kérésére válaszolva is megtagadtak tőle. A Hír TV munkatársának csupán annyit mondtak: amint lesz tolmács, felveszik a gyanúsítotti vallomását – Bugnyár Zoltán jelenleg is erre vár

A LIBERÁLIS JOGVÉDŐK MEG SEM SZÓLALTAK

A magyar konzul azonnal felajánlotta segítségét, azonban valamiért az Amnesty International, a Nemzetközi Újságírószövetség vagy éppen a TASZ nem háborodott fel azon, hogy egy újságírót vegzáltak munkavégzés közben Svédországban. 

A Hír TV megkereste az említett két szervezetet, de az Amnesty International mindeddig nem reagált a híradó megkeresésére, a Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy ez a helyi jogvédők dolga. 

Bugnyár Zoltán portálnak azt is elmondta, hogy a jogállamiság fellegvárainak egyike nem mellesleg Ukrajna után a második helyen szerepel európai viszonylatban a bűncselekmények elkövetésének számát tekintve, amit az elmúlt évek gyakorlatilag korlátozás nélküli bevándorlásának köszönhetően sikerült elérniük. Bugnyár Zoltán azt is hozzátette, hogy a svéd rendőrökön jól érzékelhető a bizonytalanság is, félnek kijelenteni például azt, ha terrortámadás történik, és az ő ügyében sem igazán tudták eldönteni, mi lenne a helyes eljárás. Így inkább eljárást indítottak vele szemben, annak ellenére, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A KONZULI SZOLGÁLAT MINDEN SEGÍTSÉGET MEGAD AZ ÚJSÁGÍRÓ SZÁMÁRA

A PestiSrácok.hu Magyarország stockholmi nagykövetségét is megkereste az újságíróval történekkel kapcsolatban, amire az alábbi választ kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól:

Külképviseletünk munkatársai felvették a kapcsolatot az újságíróval, folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és minden lehetséges segítséget megadnak számára. Munkatársaink a konzuli tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárva, tanácsot adtak a jogi védelem megválasztásához, annak érdekében, hogy az érintett magyar állampolgár megfelelő jogi képviseletet kaphasson.

-olvasható a PestiSrácok.hu-nak küldött válaszlevélben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom