Kövess minket!

Médiapiac

Az agyunk minőségi lapokat venne

Különleges, a médiapiacot és a marketingszakmát egyaránt meglepő kutatás látott napvilágot a közelmúltban. Az agy reakcióit vizsgáló elemzés szerint nagyon nem mindegy, hogy a márkák milyen környezetben jelennek meg: az elménk jobban díjazza a nyomtatott sajtó minőségi tartalmait, mint a közösségi médiát.

A brit kereskedelmi és marketingtestület, a Newsworks, illet ve a minőségi tartalom-előállítókat tömörítő Association for Online Publishing (AOP) legújabb tanulmánya megállapítja, hogy a szavak és a részletek feldolgozásáért felelős bal oldali agyfélteke 42 százalékkal hatékonyabban rögzíti az információkat, ha az olvasók prémium szerkesztőségi oldalakon látják a hirdetéseket, mint ha közösségi oldalakon találkoznak velük.

Bár a jobb oldali agyféltekében az úgynevezett memóriakódolás – a feldolgozás emocionális és globális aspektusa – mind a prémium oldalak, mind pedig a közösségi média esetében stabil, a kutatás azt is kimutatta, hogy a prémium oldalakon megjelenő hirdetések 9 százalékkal itt is erősebb válaszreakciókat generálnak.

Természetesen mindkét agyfélteke esetében a minőségi oldalak közül elsősorban a szerkesztett és ezen belül a nyomtatott sajtó tartalmai viszik a prímet. A Neuro-Insight nevű, idegtudományi kutatásokkal foglalkozó cég által készített elemzés azt vizsgálta, miért és hogyan működik a szerkesztőségi médiatartalmak esetében a minőségi kontextus. A vizsgálatok során az agy hirdetésekre adott válaszainak pszichológiai hatásaira fókuszáltak. Így a kutatás során azt mérték, hogy az agyban milyen válaszok születnek, ha ugyanaz a hirdetés másfajta környezetben jelenik meg.

Utazás a koponyák körül

Ennek megfelelően az idegtudományi kutatók a következő agyi területek „viselkedését” vették górcső alá:

  • Hosszú távú memória működése – A döntéshozatallal és a vásárlási szándékkal korreláló memóriakódolás kulcsfontosságú. Mind a bal agyfélteke (részletek és nyelv), mind a jobb agyfélteke (a feldolgozás globális aspektusai) esetében végeztek méréseket.
  • Elkötelezettség – Az az indikátor, ami megmutatja, hogy az emberek mennyire vonódnak be. Általában a személyes relevanciával bíró anyagok váltják ki.
  • Érzelmi intenzitás – Azt mutatja, hogy a begyűjtött tapasztalatok és információk milyen erős érzelmi hatásokat képesek kiváltani.

Az eredmények még a kutatókat is meglepték. Az adatok szerint mind a bal, mind a jobb oldali agyfélteke esetében elmondható, hogy a prémium szövegkörnyezetben megjelenő hirdetéseket hosszabb ideig nézik (+17 százalék). Sőt, ezek a reklámok 29 százalékkal nagyobb arányú elköteleződést és memóriakódolást eredményeznek, mint a közösségi médiában – például a Facebookon és a YouTube-on – megjelenő hirdetések. Következésképpen a minőségi szövegkörnyezetben látott hirdetések erősebb és kifejezetten pozitív emocionális választ eredményeznek.

A közösségi médiáról már jó ideje azt tartják, hogy képes közvetlenül, intenzíven és rendkívül gyorsan megragadni a felhasználók figyelmét. Úgy fest, a Neuro-Insight kutatása révén egy újabb dologról derült ki, hogy csupán városi legenda, nem sok valóságalapja van. A vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy távolról sem hoz létre olyan mértékű elköteleződést, és nem „égeti be” a márkát úgy a memóriánkba, mint azt feltételezték róla, amire viszont a prémium szövegkörnyezet igenis képes.

Amikor a netes böngészés során előkerülő hirdetéseket vizsgálták, a kutatók azt tapasztalták, hogy a szörfözéshez képest még a közösségi média is jobban teljesít – nem beszélve a prémium szövegkörnyezetről. Nem lényegtelen tehát, hogy milyen a hirdetések környezete: önmagában a social media nem garancia, nagyon fontos a posztolt szerkesztőségi tartalom milyensége is. A kettő kombinációja viszont már jó megoldás: felerősítik egymás és az elhelyezett reklám hatását.

A közösségi média holisztikus, vizuális és teljes brandimpressziót nyújt, a prémium kontextus pedig gazdagabb asszociációt eredményez, és szemé lyes kötödést alakít ki a márkához, ami összességében jobb me mória kódolást eredményez.

Számos új tanulmány bizonyítja, hogy a prémium kiadói környezet (azaz a nyomtatott média – a szerk.) felülmúlja a digitális kínálatot több kulcsfontosságú üzleti és márkamutató terén. Ez a tanulmány abban segít, hogy jobban megértsük, miből adódnak ezek a különbségek. Fontos információkat nyújt a kutatás a szerkesztőségi és a közösségi média által kialakított környezet szerepének megértésében, javíthatja tehát a reklámkampányok eredményességét

– jegyezte meg az elemzéssel kapcsolatban az AOP insightvezetője, Anthony Jones.

Mélyre ástak

Ahhoz, hogy a kutatás jelentőségét értékelhessük, tudni kell, hogy a hagyományos megközelítés eddig nem nagyon számolt azzal, hogy a különböző médiatípusok teremtette atmoszféra milyen hatást vált ki. A szakemberek hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni, hogy milyen környezet segíti elő jobban az üzenet befogadását.

A Newsworks és az AOP által megrendelt kutatás viszont a steady-state topography (SST) módszert alkalmazta, amely másodpercről másodpercre méri az agy elektromos aktivitását, hogy tájékoztatást adjon a hirdetések által kiváltott kognitív funkciókról. A vizsgálatba egyébként 139 alanyt vontak be a 18–60 évesek köréből, lefedve ezáltal szinte a teljes társadalmat, a médiafogyasztók széles spektrumát. A kutatás tehát reprezentatívnak tekinthető.

A Neuro-Insight szakemberei egyébként háromlépcsős megközelítést alkalmaztak a vizsgálat során. Az alanyok először asztali gépen vagy mobilon szörföltek, közben találkoztak különféle márkák hirdetéseivel. Majd megnézték azt is, hogyan reagálnak, ha ugyanazt a hirdetést különböző szövegkörnyezetben látják: mi van akkor, ha a közösségi médiában, és mi történik abban az esetben, ha minőségi, szerkesztőség által előállított tartalom mellett találkoznak a reklámmal.

Ezt követően a kutatásba bevont személyeknek különféle oldalakat kínáltak fel, amelyek közül ők választhatták ki azokat, amelyeket általában nézni, olvasni szoktak, méghozzá azon az eszközön, amin keresztül jellemzően követik e tartalmakat. Végül a minőségi tartalmakat kínáló oldalon és a közösségi médián keresztül útifilmeket vetítettek nekik. A kísérlet során mérték a résztvevők agyi válaszait, valamint videóra vették a viselkedésüket. Mindez lehetővé tette a NeuroInsight kutatói számára, hogy az agyi reakciókat minden pillanatban rögzítsék. Az analízis során a különböző környezetben megjelenő hirdetésekre adott válaszok átlagos szintjét vették alapul – így jutottak ezekre a meglepő eredményekre.

A Newsworks elnök-vezerigazgatója, Vanessa Clifford a következőket mondta a kutatásról:

Mindig is tudtuk, hogy a kontextus fontos a hirdetések teljesítménye szempontjából, most pedig már azzal is tisztában vagyunk, hogy ez azért van, mert az agy különbözőképp kezeli a hirdetéseket – aszerint, hogy hol találkoznak velük az olvasók. Nem elég megtalálni a megfelelő közönséget, a precíz targetálás, célzás önmagában nem elég. Ha hosszú távon képzeljük el a márkaépítést, és maximalizálni akarjuk a hatékonyságot, akkor fontos, hogy az olvasók memóriakódolást elősegítő környezetben lássák a hirdetéseket. A prémium szerkesztőségi környezet pedig biztosítja ezt.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac legfrissebb számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

 

Médiapiac

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek “függetlennek”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ahogy arról cikksorozata általunk is közölt első részében a V4NA hírügynökség beszámolt, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy cikkében a Lakmusz hamis állításokat tett a V4NA hírügynökségről. Azt állították, a V4NA „bizonyítékként” mutatott be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

A Lakmusz vádjai
Forrás: V4NA

Erről azonban szó sincs, a V4NA cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. A hírügynökség jelezte azt is, hogy cikkét részben a szerb televízió híradója alapján írta. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásai a videóval kapcsolatban.

A V4NA eredeti állításai
Forrás: V4NA

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: az állítólag független tényellenőrök ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt? Vagy már meg is tették talán több esetben is? – firtatja a V4NA hírügynökség, amely kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtek, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A V4NA azt is megkérdezte, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Amiként kíváncsi volt arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós forrásból, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. A hírügynökség megkérdezte azt is, milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartja tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget. Ahogy az is kérdés a V4NA szerint, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtatták el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani? – firtatja a hírügynökség kérdéssora.

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA számára, hogy foglalkozik az üggyel. Ha a hírügynökség válaszokat kap, közzéteszi.

A V4NA sorozata következő részében részletesen bemutatja, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Partizánt is segítette a baloldalnak kampánytámogatást nyújtó amerikai szervezet

A YouTube-csatorna a választási roadshowjához szükséges 98 ezer dollárt a National Endowment for Democracytól kapta, a könyvelésüket pedig ugyanaz végzi, aki a DatAdat-ügyben is érintett.

Közzétéve:

Borítókép: A Partizán logója, forrás: Facebook/Partizán

A baloldal, egész pontosan a közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából milliárdokkal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – a minap nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracyval (NED), amelyről most az Origo cikkezett, ám korábban a Mandiner írt először. Mégpedig annak kapcsán, hogy a szervezet egyébként a Partizánt is támogatja. Erről maga a csatorna számolt be korábban – emlékeztet cikkében a Mandiner.

Gansperger: Bajnai a külföldiek embere

Az amerikai politikai döntéshozók a második világháború végén titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, pénzt küldtek európai médiumok, pártok megsegítésére. Az 1960-as évek végén azonban kiderült, néhány szervezetet titokban a CIA finanszírozott, ezért a Johnson-adminisztráció úgy döntött, inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. Így, a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a NED is, amely elsősorban az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot, az abba illeszkedő kezdeményezéseket és szervezeteket pénzeli más országokban.

A Partizán pénzügyi beszámolójából kiderül, a választási roadshowjának finanszírozását 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, a pénzt pedig a NED-től kapták. 

Gulyás Mártonék azt sem tagadták, hogy a YouTube-csatorna együttműködött a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal, a DatAdattal. A volt kormányfőről pedig az őt a Wallis-csoportból jól ismerő Gansperger Gyula mondta, hogy a külföldiek embere, a vállalkozó azt is kijelentette, „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak”.

Bajnai mellett egyébként az üzlettársai, bizalmasai is feltűntek a kampányban, így például Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor a DatAdattal, Korányi Dávid pedig az Action for Democracyval (AfD), amely a tengerentúlról küldte a pénzt Márki-Zay mozgalma, illetve ezzel közvetve a baloldal választási kampánya számára. Így aligha véletlen, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakori vendége lehetett a Partizánnak, aminek többször köszönetet is mondott, más kérdés, hogy Márki-Zay szereplése mennyiben segítette a baloldalt a választáson.

Tóth Józsefné, az univerzális könyvelő

S nemrégiben kiderült még néhány felettébb érdekes összefonódás is. Az Ezalényeg nevű, egyértelműen baloldali kampánycélokat szolgáló portálról – amelynek kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint egymilliárd forintot kapott az AfD-től – derült ki, hogy ugyanaz a Tóth Józsefné a könyvelője, mint a Bajnai Gordon-féle DatAdat-nak, az adóhatóság Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban talált rá a cég könyvelési adataira.

Majd a Partizán Facebook-oldalán jelent meg egy poszt, amiben Gulyás Márton elismerte, az általa ügyvezetett Partizán Alapítvány, illetve az MFG Kft. könyvelését is Tóth Józsefné látja el. A könyvelő egyébként amellett, hogy azt a céget vezeti, amely a DatAdatnak könyvel, közben a DK-nak jelenleg számlázó cégnek korábban volt az ügyvezetője. A vállalkozás a Legal and Finance Kft., amelyDobrev Klára európai parlamenti adatlapja alapján kvázi kifizetőhelyként üzemel. 

Gulyás igyekezett megmagyarázni az egybeesés okát, azt, hogyan került kapcsolatba Tóth Józsefnével. A YouTube-csatorna vezetője azt írta, a DatAdat környékén is feltűnő Szigetvári Viktor, az azóta már megszűnt Együtt politikusa – aki végigülte a tárgyalását, amikor a Sándor Palota megdobálása miatt bíróság elé került – ajánlotta a figyelmébe a könyvelőt, amikor szakembert keresett. Gulyás szerint Tóthné törvényes szolgáltatást biztosít, a rosszindulatú, lejárató szándékú értelmezésekkel pedig nem tudnak mit kezdeni. Az egykor a szocialista pártban tevékenykedő Szigetvári egyébként Bajnai Gordonnal közösen politizált az Együttben, így a szálak teljesen összeérnek.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elon Musk “amnesztiát” hirdetett – feloldják a korábban felfüggesztett Twitter fiókokat

“Amnesztiát” hirdetett a Twitter tulajdonosa csütörtökön a közösségi oldal korábban felfüggesztett felhasználóira vonatkozóan.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becher

Elon Musk az általa meghirdetett szavazás eredményére hivatkozva azt írta, hogy ez a “nép hangja”, illetve hogy “Az emberek szóltak. Az amnesztia jövő héten lép életbe.”

A fiókok feloldására a választ adók 72 százaléka voksolt igennel a közösségi médiaoldalon.

Az intézkedés azokra vonatkozik, akiknek kizárását nem törvénysértő, vagy kirívó tartalom közlése előzte meg – tette hozzá a cégvezető.

Média tartalomfigyeléssel foglalkozó civil csoportok a lépés nyomán arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőben megnövekedhet a gyűlölködő megnyilvánulások száma a közösségi médiumon, részben, mert a cégtől az elmúlt hetekben elbocsátott, vagy önként felmondást választó alkalmazottak egy része tartalommoderátorként dolgozott. Ugyanakkor Elon Musk múlt héten saját Twitter-oldalán azt írta, hogy a vállalt új politikája a szólás szabadsága, de nem az elérés szabadsága, azaz a gyűlöletkeltő és negatív megnyilvánulásokat kivonja.

A Twittert október vége óta tulajdonosként irányító milliárdos üzletember szerdán azt is kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a Twitter 2020 októberi döntésének hátterére vonatkozó információk részleteit, amellyel az elnökválasztás előtt néhány héttel letiltotta Joe Biden akkori elnökjelölt fia, Hunter Biden számítógépének tartalmáról szóló, és a jelenlegi elnökre kényes sajtóértesülés közlését. Elon Musk érve szerint erre a lépésre a közbizalom helyreállítása érdekében lenne szükség.

Elon Musk a múlt hétvégén arról döntött, hogy visszaállítja két ismert személyiség, és egy szatirikus kiadvány fiókját. Újra elérhetővé tette a konzervatívokhoz közel álló jól ismert kanadai pszichológus Jordan Peterson, valamint Kathy Griffin humorista, színésznő fiókját. Mellettük a Babylon Bee internetes oldal is ismét követhetővé vált.

Múlt pénteken Elon Musk Donald Trump 2021 januárjában felfüggesztett fiókjának sorsáról indított szavazást a Twitter felhasználói között, és a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett az előző elnök fiókjának feloldásával is.

Donald Trump erre reagálva azt közölte, hogy nem tervezi ismét igénybe venni a Twitter kommunikációs csatornáját, de saját fiókját nem törölte.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom