Kövess minket!

Médiapiac

Az MRSZ is véleményezte a reklámadó-javaslatot

A szakmai szervezetek továbbra is egyeztetéseket sürgetnek a kormánnyal és azt kérik, hogy a kormány fontolja meg az adó eltörlését annak káros gazdasági hatása miatt.

Korábbi sajtóértesülések alapján – tekintettel az Európai Bizottság eljárására – a szakma azt várta, hogy a kormány egyeztetést folytat az érintett szervezetekkel, amelyet a kormány többször is jelzett nyilatkozataiban. Ennek ellenére egyeztetés nélkül újabb tervezet jelent meg a kormany.hu-n. A tervezet nem érte váratlanul a szakmát, tekintve, hogy az 5,3%-os egységes reklámadó kulcs több alkalommal is sajtónyilvánosságot látott. A Magyar Reklámszövetség és a szakmai szervezetek a reklámadó módosítási tervezetre vonatkozó benyújtandó észrevételi lehetőséggel élni fognak a május 9-ig jelzett határidőig.

A reklámadó módosítási tervezet egyértelmű adóemelést jelent

A Magyar Reklámszövetség szeretné egyértelművé tenni, hogy ez a törvénytervezet világossá teszi, a kormányzat csak néhány piaci szereplő számára kedvez, de a reklámipar összes többi szereplőjét indokolatlan adóemeléssel terheli. Tízszeres extra adóteherrel sújtja az új reklámadó tervezet azokat a vállalkozásokat például, akik eddig az 1%-os adókulcs hatálya alá estek, hiszen míg eddig egy 800 milliós árbevételű vállalkozásnak 3 millió forint reklámadót kellett megfizetnie, addig a jelenlegi módosítási tervezet szerint 37,1 millió forint adó megfizetésére kötelezik.

A reklámadó módosító javaslat a mikro- és kisvállalkozások növekedési lehetőségeit csökkenti

A Reklámszövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az alacsony árbevételű vállalkozások számára javasolt 0%-os adókulcs csak az egészen kis reklám árbevételű kör, azaz a mikro vállalkozások számára nyújt segítséget, mivel 100 millió forint reklám árbevételig ad könnyítést, míg minden nagyobb árbevételű vállalkozás számára egységes 5,3%-os tervezett adóval számol. Mindez egyértelműen csökkenti a hazai mikro- és kisvállalkozások növekedési lehetőségeit és fokozza a hazai kis- és középvállalkozások versenyhátrányát a nagyvállalatokkal és globális szereplőkkel szemben.

A tervezett 7-9 milliárd forint várt adóbevételnél lényegesen nagyobb a teljes magyar gazdaság számára okozott kár

Mint ahogy azt a szövetség korábban is jelezte, – s amit nemzetközi tanulmányok is alátámasztanak, – az egységes adó bevezetése növeli a fogyasztói árakat, inflációt gerjeszt, elbocsátásokat eredményez és elmélyíti a versenyhátrányt a globális szereplőkkel szemben és a magyar nyelven elérhető médiatartalmak mennyiségének csökkenéséhez, és ezek minőségének nagymértékű romlásához vezet.

A szakmai szervezetek kifogásolják, hogy az új tervezetben nem esik szó a saját reklám adóztatásának megszüntetéséről

A reklámadó tervezetből az is kiderül, hogy a saját reklám továbbra is az adó hatálya alatt marad, amely a 100 millió forint feletti egységes adókulcs miatt minden nagyobb terméket előállító és szolgáltatást forgalmazó cég számára óriási költségemelkedést jelent a saját reklám adófizetési kötelezettsége miatt.

A Magyar Reklámszövetség a napokban tervezi benyújtani az Európai Bizottság számára észrevételét a magyar reklámadó tárgyában indított vizsgálat kapcsán.

A Magyar Reklámszövetség felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottság 2015. április 24-én az Európai Bizottság Hivatalos Lapjában közzétette a magyar reklámadó tárgyában indított vizsgálatáról szóló határozatának bizalmas adatokat nem tartalmazó verzióját.

Ebben egyúttal az érdekelt felek által benyújtható észrevételek módjáról és határidejéről is rendelkezett. Az észrevételeket bármely érdekelt fél benyújthatja magyar nyelven a közzétételtől számított egy hónapon belül, azaz május 24-ig.

A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan. A szakmai szervezetek továbbra is úgy vélik, hogy a reklámadó vélt gazdasági előnyei eltörpülnek a gazdasági hátrányok mellett, ezért az alábbi szakmai szervezetek együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes kivezetését:

  • Magyar Reklámszövetség
  • Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
  • Interactive Advertising Bureau Hungary
  • Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
  • Magyar Lapkiadók Egyesülete
  • Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
  • Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
  • Magyar Marketing Szövetség
  • Professzionális Piackutatók Társasága
  • Reklám Világszövetsége Magyar Tagozata

Médiapiac

Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit

Már letölthető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi munkáját összegző két kiadvány: a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, valamint a médiatanács működéséről szóló országgyűlési beszámoló.

Közzétéve:

A kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a médiatanács 2020-as működéséről – közölte az NMHH pénteken, hozzátéve, a grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők a honlapjukon.

Azt írták, hogy az elektronikus hírközlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel, az oktatástámogatással és a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.

Jelezték, hogy mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet.

“Azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az elmúlt egy év hírközlési munkájáról számot adó beszámolónkat, hogy a technológiák nemcsak átvészelni segítenek a járványt, hanem leküzdeni is” – írta a kiadvány elnöki köszöntőjében Karas Monika, az NMHH elnöke.

Ehhez hasonlóan, az egész beszámolót meghatározza az európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból – közölték.

Közölték azt is, hogy mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, ez a médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.

“A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést indukáltak: csökkentek a médiaszereplők bevételei, a reklámbevételek csakúgy, mint a marketingkiadások. Az iparág védelme céljából teljes médiapiaci innovációra és mindehhez kiszámítható, támogató szabályozási környezetre van szükség” – idézték Karas Monikát a közleményben.

Hozzátette: a médiatanács “figyelembe vette az új körülményeket – szem előtt tartva a rugalmasságot és a méltányosságot – ugyanakkor a jogszabályban, illetve a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket is”.

A kiadvány beszámol a médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület médiatudományi intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is.

A médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.

Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019-2020-as médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról – írták.

A beszámoló függeléke pedig a médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tiltakozás egyes kereskedelmi médiumok szereptévesztése ellen

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a pedofiltörvény ellen tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hangsúlyozzák: a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: megütközéssel fogadja, hogy az utóbbi időben

egyes kereskedelmi médiumok körében tapasztalt szereptévesztés mára állandósult és ezen médiaszolgáltatók alapvető feladatuk, a tájékoztatás helyett egyre inkább a direkt politizálást választják.

A szervezet rámutatott: a szereptévesztés ékes példája az RTL Klub csatornája és több, milliós elérésű tartalomszolgáltató közös tiltakozása a pedofiltörvény miatt, holott az RTL vezérigazgatója alig két hete még azt hangoztatta, hogy nem az ő feladatuk alakítani a politikát, sőt azt is kijelentette, ők csupán a tájékoztatással és a szórakoztatással foglalkoznak.

A MNMSZ kiemelte,

régóta várták, hogy a magát vezető kereskedelmi csatornának nevező RTL Klub valamiféle önszabályozásba kezd, azaz: nem sugároz embereket megaláztatásba és nyilvános szexuális aktusba sodró valóságshow-tartalmakat, nem reklámoz korhatáros filmeket nem korhatáros sávban, és nem közvetít homoszexuális propagandát a közéletinek kikiáltott műsoraiban.

Hozzátették, hiába vártak minderre, ahogyan arra is, hogy a csatorna közéleti és hírműsoraiban felemeli-e a szavát, amikor Magyarországon politikusok újságírókat fenyegetnek, vagy elítéli-e, ha egyes külföldi médiumok hazánkat lejárató manipulatív anyagokat gyártanak, de nem tették meg, mert a nézettség és a bevételek hajszolása számukra ennél sokkal fontosabb.

A gyermekek védelmét viszont – szögezték le – nem befolyásolhatja anyagi érdek egyetlen médiumban sem.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért felszólítja a most tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Hangsúlyozták, a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A szervezet továbbá a tiltakozó médiumok figyelmébe ajánlja azt a tényt is, hogy az általuk vitatott szabályozás tényleg csak a kiskorú gyerekek védelmét tartja szem előtt – tekintve, hogy Magyarország szabad állam, tehát aki nagykorú, az olyan szexuális identitást választ magának, amilyet csak akar. Hozzátették,

aki ezt nem érti meg, az nemcsak annak felismerésével adós, hogy ez az új szabályozás mennyire a gyermekek pártján áll, hanem azzal is, hogy mennyire a szülők jogait helyezi előtérbe.

A pedofiltörvény elleni tiltakozásához az RTL Magyarország mellett egyébként a hazai médiapiac több meghatározó szereplője, a Central Médiacsoport, A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, az SPI International, valamint a ViacomCBS is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom