Kövess minket!

Médiapiac

Az M4 és a sportpiac

Mi volt a magyar sportmédia ősbűne? Van-e hely ennyi sportcsatornának a piacon? Mi a háttérműsorok ideális mennyisége? Mit adott a sportági szövetségeknek az M4, amit a kábelcsatornák nem tudtak? Az MTVA és a Hegyvidéki Önkormányzat szervezésében megvalósult Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencia első napján többek között ezek a kérdések kerültek terítékre.

Héder Barna, az M4 Sport csatorna napokban kinevezett vezetője – aki a kilencvenes évek „vadnyugati” világában részt vett a magyar Eurosport, majd a kétezres években a Sportklub felépítésében is – kifejtette, hogy az ősbűnnek azt tartotta, amikor 2002-2003 táján a kereskedelmi televíziók híradóiból eltűntek a sporthírek. Igaz, hogy a sportnak mindig is meg kellett küzdenie a tévés piacon, és főműsoridőben értékelhető nézettséget csak néhány jól felépített sztár vagy épp a magyar válogatottak éremesélyes versenyei produkáltak, de ennek következtében egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy a rétegsportokkal nem is találkozhatott. Úgy értékeli, hogy az M4 érkezése felrázta a piacot: olyan jogok kerültek hozzá, amelyek imázsépítésre jók, de egy kereskedelmi adó számára már megfizethetetlenek (mint a Formula-1), vagy ahol évekre előre tervezhetetlen, hogy lesz-e magyar részvétel és ebből fakadó tömeges nézői érdeklődés a véghajrában (mint az olimpiai közvetítések esetén), miközben nem kell megküzdeniük a nézők alacsony fizetési hajlandóságával, ahogy azt a tematikus kábelcsatornák értékesítői teszik. Mégsem üzleti szempontból tartja sikernek a csatornát, hanem szakmailag.

A legjobb homokozó, amit sporttelevíziós gyerek kívánhat.

Véleménye szerint az utoljára talán 1989-90 körül létezett sporttelevíziózást hozza vissza (amihez már nehéz megtalálni a jó szakembereket) és megjelenési lehetőséget, ezen keresztül utánpótlást kínál a magyar sportnak. Mindeközben elérésben befért a második vonalban szereplő csatornák közé. „Piacvezetőnek lenni Formula-1 jogokkal, az EB-re kijutó válogatottal nem kunszt” – mondja Héder Barna, aki akkor lenne igazán elégedett, ha ezek nélkül is jól teljesítene a csatorna és ha a magyar sportesemények versenyképes termékké válnának. Addig még hosszú az út, elsőként a műsorrend kiszámíthatóvá tétele az első feladat.

Mit jelent mindez a sportszövetségeknek?

A sportági szövetségek vezetőinek kerekasztalán is hangsúlyozták az M4 szerepét. A DIGI Sport vállalta ugyan, hogy a vízilabda vagy a jégkorong esetében viszonylag sok mérkőzést közvetít – szemben a Sport TV kiemelt meccsekre fókuszáló, a középcsapatok között akár látványos vetélkedést hozó bajnokikat kevésbé favorizáló megközelítésével -, viszont az országos lefedettség hiánya esetében hátrányként jelentkezett. Az M4 belépésében nem a közvetítésekért kapott jogdíj a legfontosabb (a kézisek 110 millió forintot kapnak az idei szezonra, a jégkorongozók „ennek töredékét”), hanem az, hogy a stabil eléréssel könnyebb szponzorokat szerezni. (A kézilabda esetében a szövetség „kvázi médiaügynökségként” eljárva, valamennyi érintett csapat felületeit központilag kezelve tudott elérni 3 milliárd forintos megállapodást az „egyáltalán nem állami vállalatként viselkedő, keményen tárgyaló” Szerencsejáték Zrt-vel.) A vízilabdázóknál ugyan a szponzorok kitartóak voltak a sportág imázsa és az atmoszféra miatt, de ennek a márkaértéknek a fenntartásában, erősítésében, csakúgy, mint az utánpótlás vonzásában fontos eszköz a televíziós közvetítés.

A szövetségek is próbálnak segíteni abban, hogy eladhatóbb termékké váljon az adott sportág: a kajak-kenuban például a közvetítési technológiát fejlesztik, illetve egyre jobban előtérbe kerülnek a háttérműsorok, a kiegészítő csatornákon futó mozgóképes tartalmak, valamint maguk a játékosok is. Arról, hogy a játékosok pályán kívüli médiaszereplése és a sportszakmai szempontok között hol található az egyensúlyi pont, már lehet vitatkozni, hiszen „hiába készítünk kiváló műsorokat, ha nem jutunk ki az olimpiára vagy ott elbukunk”. De még a pályai történések esetében is felmerülhet, hogy azok túl intimek, nem képernyőképesek – hiszen például időkéréskor gyakran keresetlen szavakkal kell felrázni a játékosokat.

És mi van a versenytársakkal?

A versenytárs sportcsatornák vezetőinek kerekasztala már egy fokkal kevésbé volt optimista. Faragó András, a DIGI Sport vezető szerkesztője szerint már az M4 belépése előtt is voltak arra utaló jelek, hogy ennyi sportcsatornát nem bír el a piac – erre példaként a Sportklub átpozicionálását hozta fel. Máté Pál, a Sport1 TV főszerkesztője szerint a „csak a foci” alaptalan sztereotípia, a széles választékra van igénye a nézőknek – igaz, a magyar érdekeltség sokat nyom a latban. Bizonyos bajnokságok azonban már alkalmasak a hűséges nézőik átcsábítására. Szabó Gábor, az Eurosport vezető kommentátora szerint a széles nézői érdeklődés valós, de az igazi piaci erőhöz valamelyik top fociliga jogaival azért rendelkezni kell.

Abban a kábelcsatornák képviselői is egyetértettek, hogy a mélyrepülés a sporthírek híradóból kikerülésével kezdődött, amely jelenséget ők már akkor sem értették, hiába hivatkoztak a vezetők nemzetközi tendenciákra.

Amiben a jelenlegi helyzetben fejlődési lehetőséget látnak, az kevésbé a nézői kör bővítése (bár az M4 30 százalékkal növeli meg a sportműsorral lefedett háztartások számát), inkább a jogokhoz társuló – jellemzően drága és hiteles arcokat igénylő – háttérműsorokban az egyensúly megtalálása, vagy a hirdetők szempontjából az egyes sportok, bajnokságok törzsnézőire szabott egyre célzottabb marketing.

A képernyőtől távolodva

A tévék mellett a print és online sportpiacról Sz. Nagy Tamás, a Nemzeti Sport főszerkesztő-helyettese számolt be. A Nemzeti Sport a nyomtatott lapok átlagához képest kis zuhanással vészelte át az elmúlt időszakot, de a fiatal olvasók bevonása kulcsfontosságú. Az internet korában a hírlap-formátum életképtelen, napi magazinban kell gondolkodni. Ezt a célt szolgálják a napi mellékletek, valamint a széles, tömeg- és rétegsportokra is kiterjedő merítés.

Digitális irányban sem szabad megállni, folyamatosan fejleszteni kell a tartalmat, a technológiát és a munkatársak gondolkodásmódját is. Az applikáció-irányt teljesen elvetették, míg a szórakoztató tartalmaknak elsősorban a közösségimédia-felületeken találtak helyet. Az online üzleti modell megtalálása továbbra is kihívást jelent, viszont a szerkesztőségi integráció és az infotainment szemlélet kialakítása is jó irányba halad. A proaktivitás, valamint a sales, a marketing és a tartalomgyártás közös, kreatív munkája a jövőben is kulcsfontosságú lesz.

 

Médiapiac

A közmédia is a kommunizmus áldozataira emlékezik

A történelem egyik legsötétebb korszakának eseményeit a közmédia több csatornája felidézi: műsorokkal, filmekkel és aktuális történések feldolgozásával.

Közzétéve:

Fortepan / ETH Zürich

A közmédia számos csatornáján megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Immár húsz éve ezen a napon “figyelmeztetőként és emlékeztetőként tekintünk vissza a korszak történéseire és emlékezünk a világszerte százmilliónál is több áldozatra”

– írták a közleményben.

A Duna Televízió csütörtökön este a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából 20.30-tól tűzi műsorára A színésznőt, az 1960-as években játszódó izgalmas filmdrámában az igaz szerelem és a hatalmi érdekek ütköznek egymással. Az M5 csatorna kulturális csatornán 20.55-kor kerül adásba az Örök tél, egy történelmi játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét.

A Kossuth rádión 21.30-tól a Nagyok című műsorban a kommunista évtizedek jellegzetes alakjával, a rendszerellenes tüntetéseken szilárd elvi alapokon tiltakozó, sok éves börtönbüntetést, a börtönben számos éhségsztrájkot vállaló, többször elektrosokkal megkínzott Pákh Tibor jogásszal készült beszélgetés hangzik el.

A Duna Televízión, a Duna World-ön, az M5-ön és a Kossuth rádión több műsorban is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, egész nap érdemes tehát figyelemmel követni a közmédia csatornáit – tudatta az MTVA.

Borítókép: József körút a Corvin (Kisfaludy) köznél. Harcképtelenné tett T-34/85 harckocsi. Szemben a Práter utca – Nap utca – Baross utca közötti házsor

Tovább olvasom

Médiapiac

Kanada és Ausztrália összefog a techcégek ellen

A két ország vezetői megegyeztek a techóriások megregulázásnak koordinálásában.

Közzétéve:

A Reuters jelentése szerint Justin Trudeau kanadai és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden egy telefonbeszélgetés során megegyeztek arról, hogy mostantól együttműködnek abban, hogy rákényszerítsék a techcégeket – köztük a Facebookot is – arra, hogy fizessenek az átvett hírekért.

A kormányfő az ottawai jelentés szerint „megegyezett, hogy fogják a koordináltan fognak cselekedni annak érdekében, hogy a techóriások bevételei egyenlőbb arányban legyen megosztva az alkotók és a médiumok között”.

Mint a Mandiner korábban megírta, Ausztrália az elmúlt héten bevezetett egy új médiakódexet, amely rákényszerítené a Googlet és a Facebookot arra, hogy fizessen az ausztrál médiumoktól átvett hírekért.

Erre a Facebook úgy reagált, hogy letiltotta az országban a hírek megoszthatóságát és befagyasztott több kormányzati, illetve hatósági fiókot is. Scott Morrison akkor figyelmeztetett, hogy amit ma Ausztrália megtesz, abban több ország is követni fogja – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Háborút kezdett a baloldal a jobboldali sajtó ellen

A Newsmax, a Fox News és a One America News Network csatornák sugárzásának beszüntetésére szólította fel két demokrata képviselő a televíziós műsorszolgáltatókat, mert szerintük álhíreket terjesztenek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Még mindig a Capitolium ostroma a téma az Egyesült Államokban, de nem csak Donald Trump szerepét vizsgálja a tragikus események kapcsán a szenátus. A demokraták a republikánusokat támogató médiát támadják.

Anna Eshoo és Jerry McNerney demokrata képviselők nyílt levelükben arra szólították fel a televíziós műsorszolgáltatókat, hogy vegyék ki programkínálatukból a Newsmax, a Fox News és a One Amerika News Network csatornákat, mert szerintük a Capitolium ostrománál támogatták a randalírozókat.

A Newsmax úgy reagált, a demokraták a szabad véleménynyilvánítás jogától akarják megfosztani a republikánusokat.

A Donald Trump mögött álló Newsmax televízió több műsora is foglalkozott a témával, az American Agenda például összeszedte, hogy műsorvezetőik már a Capitolium elleni támadás alatt elítélték a behatolókat.

Felháborítónak tartom a Capitoliumnál készült felvételeket, amelyeket láttam ma délután. Az erőszaknak nincs helye a társadalmunkban.

A közvagyon elpusztítása elfogadhatatlan, ez a rendfenntartó erők semmibevétele.

Ez nem amerikai viselkedés! Ezt nem tehetjük!

Ennél jobbak vagyunk, ezt el kell ítélni! Elítéljük az erőszakot. Elítéljük. Rendben?

Azokat, akik illegális dolgokat tettek, le kell tartóztatni!

Egy kisebb csoport, a hatalmas tömegből szerdán túl messzire ment. A Newsmax elítéli őket

– hangzottak el az alábbi mondatok az amerikai hírcsatorna több műsorában is, majd jogászokat, társadalomtudósokat, civil szakembereket szólaltattak meg, akik mind felemelték szavukat a sajtószabadság védelmében – hangzott el a Hír TV műsorában.

Mindezek ellenére kezdeményezték a demokrata képviselők a csatorna kivételét a televíziós műsorszolgáltatók kínálatából.

Tovább olvasom